Ujság, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-03 / 148. szám

ELŐFIZETÉSI­­ÁRAK: Egy hónapra................................. 4.— pengő Negyedévre ............................10.80 pengő Egész évre . . . ..........................43.20 pengő Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a pálya* udvarol"**, hétköznap ........................16 fillér Vasárnap .........................................32 fillér Megjelenik vasárnap és ünnepnap utáni napok kistelével minden nap.ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL? VI., Aradi-utca 8. TELEFON:­­1-207-57, 1-207-56, 1-207-55, 1-207-54. Budapest 62. postafiók 2­2. FIÓKKIADÓHIV­ATAL KÖLCSÖN KÖNYVTÁR (Telefon: 222-405) UTAZÁSI ÉS MENETJEGYIRODA VII., Erzsébet­ körút 43. szám (Royal-épület). Telefon: 222-405 és 422-985. Budapest, 1940 Július 5. szerda * SZABADELVŰ NAPILAP * XVI. évfolyam, 148. szám Mi történt kedden Teleki Pál gróf miniszterelnök a kormánypárt értekezletén nagy beszédet mondott a helyzetről és a nemzet jövő feladatairól. A képviselőház megválasztotta a 36-os bi­zottságba küldendő tagjait. Radocsay László igazságügyminiszter Angyal Pál egyetemi tanár kíséreté­ben Belgrádba utazik. A Ház illetékes bizottságai letár­gyalták a családvédelmi alap­ról szóló javaslatot. Mussolini levelet írt az olasz trónörö­köshöz és mély megelége­dését fejezte ki a nyugati alpesi csata nagy eredmé­nyei felett. A d­renaikai határ mentén olasz repülő­gépek több ellenséges pán­céloskocsit megrongáltak. B­e­r­b­e­r­a kikötőberendezései és raktá­rai ellen olasz repülőgépek hatásos bombázást intéztek. Abesszíniában Gondar és Azozo városokat angol repülőgépek támadták. A Bristol­csatornánál német repülőgé­pek megtámadták a kikötő­berendezéseket. Jersey és Guernesey szigetei elfoglalásának nagy jelentőségét kiemeli a Né­met Távirati Iroda harctéri jelentése. Genf közelében a francia-svájci határon egy német gépesített oszlop átvette a vámőrszol­gálatot a franciáktól. Angliában a tengeri veszteségek foko­zódását a német tengeralatt­járók megnövekedett számá­nak és a hajókíséret enyhí­tésének tulajdonítják. Eden és Dalton beszámolót mondott az alsó­házban. Churchill beszámolóját elhalasztották. M a­j­s­z­k­i szovjet nagykövet tárgyalást folytatott Butler brit külügyi államtitkárral. Románia külpolitikájában Argetoianu külügyminiszter nyilatkozata szerint új korszak kezdődik. S­­­i­m­s­o­n amerikai hadügyminiszter a szenátus hadügyi bizottságá­ban beszédet mondott. Gavrilov Milan, Jugoszlávia moszkvai követe elutazott állomáshelyére. A bolgár-román határincidens — a vizsgálat megállapítása szerint — je­lentéktelen volt. Mussolini az olasz hadsereg kiváló teljesítményeiről Olasz körökben ismét hangoztatják, hogy Olaszország Európa délkeleti vidékén a béke fenntartását óhajtja. Besszarábia és Észak-Bukovina megszállása befe­jeződött. Argetoianu külügyminiszter beszámolt a romániai eseményekről. Franciaországtól Belgiumon és Hollandián át Norvégiáig tart a németek felvo­­­nulása Anglia ellen Hongkong helyzete válságos, a gyarmat körül százötven méternyi távolságban helyezkedtek el a japán csapatok Észak-Bukovina és Bessz­­­arábia megszállása már ked­den reggel befejeződött. Azokat az összetűzéseket, amelyeket a szovjet csapatok túl gyors előrenyomulása néhány helyen előidézett, a két fél katonai parancsnokai között lefolyt megbeszélések során kielégítő mó­don rendezték. Az izgalom elült, Romániában is, a külföldön is. Olasz részről ismét hangoztatják, hogy Olaszország Délkelet-Európá­­ban békét akar. Mint az Avvenire írja (MTI), „a magyar és a bulgár fővárosban az onnét érkező hírek szerint a legnagyobb nyugalommal követik az eseményeket. Az életbe­léptetett óvatossági intézkedések nem okoztak különösebb riadalmat. Magyarország és Bulgária bízik a tengelyhatalmakban és az olasz, va­lamint a német kormánytól várják az igazságtalan békeszerződések re­vízióját­.­­ Az alább közölt levél, ame­­­lyet Mussolini az olasz trón­örököshöz intézett, összefoglalóan ismerteti az olaszok eredményeit az Alpesekben a francia határon. Mus­solini egy másik levele, amelyet Pic­­colo tábornoknak küldött, az olasz légihaderő tevékenységét méltatja. Ezek a levelek az egész világ elé állítják az olasz hadsereg amúgy is ismeretes nagyszerű erényeit. Az angol-olasz háború továbbra is fő­képpen a levegőben folyik. Ennek részleteiről alábbi jelentéseink be­számolnak éj mozzanatok itt nem merültek fel. Az egész külpolitikai helyzet hangulata most ismét vihar­előtti, nyomasztó, fülledt. Német­országnak Anglia elleni nagy táma­dását várják.­­ A Messaggero szerint Guer­­*** nesey és Jersey szigetek el­foglalása­­ az Anglia elleni nagy tá­madás első lépésének tekinthető. Ez a két nagyobb sziget — Guer­nesey 61,5 négyzetkilométer, Jersey 116 négyzetkilométer, Cherbourgtól nyugatra a francia partok közelé­ben az angoloké volt és igy a né­meteknek ez az első angol területi hódítása. (A két sziget ezidáig fő­képpen szarvasmarháiról és zsirdás vajáról volt hires. Kitűnő legelők vannak rajtuk, gyümölcstermő domboldalak, nagyszerű állat­­tenyésztés.) A szigetek elfoglalása csak egyik mozzanata a Belgiumtól Hollandián át Norvégiáig folyamat­ban lévő, hatalmas méretű felvonu­lásnak, amelyben a német had­sereg, légi haderő és tengerészet egyaránt részt vett. A nagy támadás tekintetében nem lehet jóslásokba bocsátkozni, de a légitámadások már megindultak, mintegy az álta­lános döntő roham előkészítői gya­nánt, amelyre a német sajtó cik­keiből következtetve a legközelebbi napokban számítani lehet. Anglia ezzel a támadással szemben, amely­hez hasonló még sohasem fenye­gette, egyedül áll. A francia-angol együttműködés, amely a századfor­dulón indult meg, miután előzőleg az angol-francia ellentét a fashodai incidenssel legmagasabb fokára há­gott,­­ immár megszűnt és De Gaulle tábornok ellen, aki azt to­vább is fenn akarja tartani, a tizen­hetedik francia katonai körzet had­­bírósági eljárást indított. A francia lapok elég élesen bírálják az angol hadvezetést, valamint Churchillt — Foch marsallra hivatkozva —, aki azt mondotta, hogy Churchill jó újságíró, de nem katonai lángész és a szaloniki és gallipoli expedí­ciót is elhibázta. Anglia e ne­héz helyzete azonban kedvez az ír és a hindu­­ nacionalizmusnak. Az angol sajtó egyre határozottabb hangon tanácsolja Craigavon ulsteri (északírországi) államminiszternek, hogy kössön megállapodást De Va­­lerával, a védelmi szövetség meg­alakítása céljából. Arról is szó van, hogy egész Írország védelmét Ang­lia venné át, de hogy ne bántsák az írek érzékenységét, belga, fran­cia és lengyel csapatokkal. Ami pe­dig Indiát illeti, lapjelentések sze­rint Anglia rövidesen olyan változ­tatást hajt végre az indiai alkot­mányon, amely bizonyos mértékig azt a dominiumi alkotmányhoz teszi hasonlóvá. A Az a körülmény, hogy az el­­­lenség valóban Anglia kapui­ban áll, nagy kihatással van már­is a közelkeleti és a távolkeleti hely­zetre és ez a hatás fokozódni fog, ha a nagy koncentrikus repülőtámadás és partraszállási kísérlet teljes ben­zinerővel megindul Anglia ellen. A Közel-Keleten a francia hadsereg kiesése nagy csapást jelent az ango­lokra. Az Újság keddi számában közöltük az angol kormánynak erről szóló nyilatkozatát. Eszerint Anglia elvárja, hogy ha Németor­szág, vagy Olaszország Szíriát, vagy Libanont el akarná foglalni, ennek a Szíriában álló francia erők ellen­szegüljenek, mert Anglia semmikép­pen sem járul hozzá az említett te­rületek elfoglalásához, vagy ahhoz, hogy középkeleti országok ellen tá­madási bázisul használják fel eze­ket. A helyzet több, mint érdekes. Mittelhauser tábornok, a közelkeleti francia erők főparancsnoka kije­lentette, hogy leteszi a fegyvert. Fel­merül a kérdés, hogy ki előtt? Itt ugyanis nincsenek német haderők és a közelkeleti expedíciós hadsere­get főképpen esetleges szovjet táma­dás esetére Törökország megsegítése végett állították fel. Angliában ma Weygand beiruti utazására figyel­nek és Churchill heti beszámolója nyilván azért késik, mert meg akarja várni a francia gyarmatok kérdésének tisztázódását. A Német Távirati Iroda földközitengeri tudó­sítója szerint az angol kormány idézett közleménye arra vall, hogy Anglia cselekedni fog Szíriában és a közvéleményt elő akarja készíteni küszöbönálló lépésére. Ez a lépés, mint már jelentettük, az lenne, hogy Nagy-Britannia megszállja Szíriát. Csakhogy a tüzérséggel és bomba­­vető repülőgépekkel felszerelt, száz­harmincezer főnyi Weygand-had­­sereg ezt aligha nézné tétlenül. Mint jelentettük, Törökország a napok­ban barátsági egyezményt kötött Szíriával és ennek értelmében a két állam területének minden megvál­toztatásához a két állam kölcsönös megegyezése szükséges.­­ A Távol-Keleten Japán, úgy­­ látszik, elérkezettnek látja az időt, hogy megszüntesse az angol és a francia befolyást és amennyi­ben lehetséges, az grlgol -és a fran­cia gyarmatokat is felszámolja. Fellépése n­em egyszerre történik határozott színvallással, hanem Tokió immár klasszikus jellegű po­litikájának megfelelően, sok körül­tekintéssel, magyarázkodással, ide­­oda pillantással és okossággal. Hongkong, a brit koronagyarmat, a Kínával folytatott brit kereske­delemnek 1841 óta támasza és sarkköve, Nagy-Britanniának ez a Szingapúr után legfontosabb távol­keleti hadikikötője, veszélyben van Japán felmondta azt az egyez­ményt, amelynek értelmében köte­les lett volna a hongkongi kor­mányt a japán csapatok mozdula­tairól értesíteni. Ez is mutatja, milyen cselekvési szabadságot biz­tosított magának Hongkonggal szemben, a várost szárazföldi és tengeri zárlat alá vetette. A hong­kongi kormány bejelentette, hogy „a helyzet válságos". A kiürítés folyamatban van, a hongkongi brit nők és gyermekek elszállítása kö­rülbelül pénteken fejeződik be. A holland, az amerikai, a norvég és a francia konzul intézkedéseket tett állampolgáraiknak Hongkong­ból való elszállítására. A manilai amerikai tengerészeti és katonai hatóságok azon a véleményen van­nak, hogy a japánok Hongkong elleni támadása küszöbön áll, hiszen a japánok az angol gyar­mat határától százötven méternyire vonultatták fel teljes hadifelszere­lésben csapataikat. Tokióban cá­folják ezeket a híreket és azt mondják, mindez­ mesterséges za­­varkeltés és ezzel Anglia aggodal­mat akar kelteni Amerikában, hogy rábírja USA-t a közbelépésre, legalább is arra, hogy hajóhadába Fü­löp szigetek partjaihoz küldje. Hangsúlyozzák Tokióban, hogy Ja­pánnak nincs más célja, csak az, hogy megakadályozza a fegyver és a hadianyag szállítását Hongkong­ból a kínai nemzeti kormány szá­mára. A japán állásokat előretolták Sanghaj városában is, a nemzet­közi település egy részén; az an­gol csapatok nem­­tanúsítottak ellenállást, de előőrseik helyükön maradtak. Washingtonból viszont azt jelentik, hogy Amerika távol­keleti politikája, noha Japán a Monroe-elvre hivatkozott, változat­lan marad, ami azt jelenti, hogy Amerika ragaszkodik a „nyitott ajtó“ elvéhez, a fennálló szerződé­sekhez és a csendesóceáni status quo-hoz. Ára 16 filér Mussolini levele az olasz trónörököshöz Róma, július 2. (Stefani.) A Duce, mint a harcoló csapatok főparancs­noka a következő levelet intézte a pie­­monti herceghez, a nyugati arcvonal hadseregparancsnokához: Fenség! Rómába visszatérve meg szeretném újítani mély megelégedésem kifejezését az ön által vezetett csa­patok fegyelmén. A hadosztályok és osztagok, amelyek előtt szerencsém volt elhaladni, olyan képet mutattak, amelyet szónoki túlzás nélkül nagy­szerűnek lehet nevezni. Az olaszoknak és a külföldieknek egyaránt tudniok kell, hogy június 21-én, 22-én, 23-án és 24-én olyan küzdelem folyt, amelyet a nyugati al­pesi csatának fognak nevezni; kétszáz kilométer hosszúságban 204­0 és 3000 méter között váltakozó magasságban, szakadatlan hóviharok közepette folyt ez az ütközet. Az olaszoknak és a kül­földieknek egyaránt tudniok kell, hogy a Kis Szent Bernáttól egészen a Rója folyóig terjedő alpesi Maginot-rend­­szer összeomlott az olasz gyalogság rohamai alatt, amelyek váltakozva 8—32 kilométeres mélységben áttör­ték ezt a vonalat. Az olaszoknak és a külföldieknek meg kell tudniok, hogy a legkülönbözőbb ágyukkal felszerelt állásokban és kavernákban lévő fran­ciák elkeseredett ellenállást tanúsítot­tak az utolsó pillanatig, vagyis egészen a fegyverszünetig, sőt még pár órával tovább is, mert nem közölték velük, mi történt Franciaország más részén. Az olaszoknak és a külföldieknek meg kell tudniok, hogy maguk a franciák is meglepődtek azon az elszántságon s lendületen és halálmegvetésen, ame­lyet az olasz gyalogság, valamint ma fegyvernemek és a tüzérség tanúsí­tott. A műszaki zászlóaljak hatéko­nyan támogatták a rohamokat. Az ola­szoknak és a külföldieknek meg kell tudniok, hogy ez a harc kemény és véres volt. Sokezer harcképtelen­ tett ember tehet erről tanúságot. Mind az rendszerünk szokása, az elesettek névsorát a becsület mezején fogjuk közzétenni. Ami a sebesülteket illeti, akiket e kórházakban meglátogattam, kijelent­hetem, nehéz volna a világon még egy fajt találni, amely olyan nyuga­lommal és közönyösen tudná cíviseln a legkegyetlenebb testi szenvedéseket Amikor látogatásom befejeztéve Fenségednek írok, azt hiszem nem hallgathattam tovább ezekről a té­nyekről, amelyek máris bekerültek a történelembe s amelyek megnövelték az olasz hadsereg dicsőséges hagyo­mányait. A haza büszke lehet harctier álló fiaira, akiknek szivét és Izmail­­ húsz éves fascizm­us cárette meg. Mussolini.

Next