Ujság, 1940. szeptember (16. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-11 / 206. szám

a RADIO" vd. KIRÁLYI UDVARI HANGSZERGYÁR Sternberg HOKOcxIm­ Legjobb választék. Csere. Javítás. után Kedvező fizetési feltételek. Kövér Gusztáv visszatért Nagyváradra Nagyvárad, szeptember 10. Kövér Gusztáv dr., az erdélyi magyarság egyik vezető egyénisége, hétfőn Nagy­váradra érkezett. Ismeretes, hogy Kö­vér Gusztávot gerinces magatartása miatt a román hatóságok évekkel ez­előtt üldözni kezdték és állampolgár­ságától is megfosztották. Kövér Gusz­táv annak idején, Genfbe költözött, ott kisebbségi intézetet alapított és kár­térítési pert indított a román állam ellen amiatt, hogy állampolgárságától jogtalanul megfosztották. Kövér Gusz­táv a közeli­­ napokban visszautazik Genfbe, hogy a kisebbségi intézetet átadja arra való személyiségnek, majd Nagyváradon telepszik le. Az erdélyi magyarság számít arra, hogy Kövér Gusztáv rövidesen bekapcsolódik­­ aktív politikai életbe. (MTI) A nagyváradi magyar lapok Nagyvárad, szeptember 10. Nagyvá­rad város katonai parancsnoksága a „Szabadság" című lapnak „Nagyvárad“ név alatt, továbbá az „Erdély" című napilapnak és a „Magyar Lapok“ című napilapnak a megjelenési és terjesz­tési engedélyt megadta. Ezeken kí­vül még öt hetilap kapott megjelenési és terjesztési engedélyt. (MTI.) A visszatért erdélyi részek vasúti közlekedése Nagyvárad, szeptember 10. A hon­védség által megszállt erdélyi része­ken a vasúti közlekedés teljesen hely­reállt. A személyforgalom zavartalan, vonatok minden irányban indulnak. (MTI.) Magyarország kormányzójának kézirata a Führerhez Berlin, szeptember 10. (Német Távirati Iroda.) A Führer kedden fogadta Sztójay Döme berlini ma­gyar követet. A magyar köivet át­nyújtotta a Führernek Magyar­­ország kormányzójának kéziratát. (MTI) Postaszolgálat a hazatért erdélyi területeken A Magyar Távirati Iroda jelenti: A posta közegei a visszacsatolt te­rületekre az előnyomuló katonaság­gal ugyan együtt vonulnak be, de a­­postavezérigazgatóség a postahivata­lok megnyitását csak akkor közli, amikor az erre vonatkozó jelentés be­érkezik. Szeptember 9-ig bezárólag a már közölt postahivatalokon kívül az alábbi postahivatalok is megnyíl­tak: Alsószopor, Apa, Ákos, Batizvas­­vári, Bihar, Biharfélegyháza, Bihar­­püspöki, Erdőráda, Élesd, Érkávás, Érsellénd, Érszakács, Felsőbánya, Ki­­rálydaróc, Margitta, Mikola, Misztót­­falu, Nagybocskó, Nagyderzsida, Nagysomkut, Sarmaság, Szatmárhegy, Szilágysomló, Szinérváralja, Tasnád, Tasn­ádszántó, Váradles, Zilah. Rendelet a visszatért részek telefon- és táviratdíjszabásáról A kereskedelemügyi és közlekedés­­ügyi miniszter rendeletet adott ki a visszacsatolt keleti és erdélyi ország­részekben, illetőleg országrészekkel váltott távbeszélgetésekről, a nyilvá­nos állomásokról kezdeményezett helyi beszélgetésekről és a táviratok díjáról. Olcsóbb lesz a vasúti szállítás és utazás Erdélybe A Székelyföldet az ország többi ré­szeitől nagy távolság választja el s ez a tény ennek a színmagyar országrész­nek közlekedésföldrajzi és gazdasági helyzetét már a múltban is hátrányo­san érintette. Az új határmegvonás, amely a székely körvasút és mellék­vonalainak közvetlen összeköttetését Erdély visszacsatolt többi részeivel megszakította, csak növeli a nehéz­ségeket. A kereskedelem- és közleke­désügyi miniszter ezeket a hátrányokat akarja kiküszöbölni akkor, amikor részben az áru- és személydíjszabás terén foganatosít jelentős változásokat, részben pedig a Székelyföld közvetlen összeköttetésének megteremtésére irá­nyuló munkálatokat rendel el. A miniszter szeptember 6-án kiadott rendeletében az államvasutak áru­­tarifáit új alapokra helyezte. Kétszáz­kilométeres távolságokon felül ugyanis az árufuvarozási díjtételeket fokoza­tosan csökkentette, úgyhogy a mérsék­lés a nagy távolságokon eléri 10— 15 százalékot is. Ez az intézkedés jó­tékony hatással lesz a visszatért országrészek gazdasági életére. Kelet- Magyarország és Erdély egyes terület­részeinek visszacsatolásával a távol­ságok még inkább növekedtek és ezért a miniszter újabb leszállítást rendelt el. A trianoni csonkaországban az or­szág központjától, a fővárostól szá­mított legnagyobb utazási távolságok 300—350 kilométer között voltak. Kárpátalja visszacsatolásával a Felső- Tiszavölgy távolságai már az 500 kilo­métert is elérték, most pedig a Székely­föld visszacsatolásával e távolságok még tovább kitolódtak, Marosvásár­hely 528 kilométerre, a Székelyföld távolabb fekvő részei pedig még ennél is nagyobb távolságra, így például Sepsiszentgyörgy 701 kilométerre van vasúton a fővárostól. A miniszter most kiadott rendeleté­vel az 500 kilométert meghaladó tá­volságokon a menetdíjakat ismét lénye­gesen leszállította. Az új menetdíjak amelyek már szeptember 1­­-én­ életbe is lépnek — a nagyobb távolságokon a tavalyi 22, illetőleg 38 százalékos mérséklésen felül további 10 százalékig terjedő mérséklést jelentenek. Az in­tézkedés következtében a menetdíjak nemcsak csökkennek, hanem az 500 kilométeren felüli távolságú vonala­kon a távolság növekedésével már alig nagyobbodnak, így például a személy­vonati harmadik kocsiosztályú menet­díjak 500 kilométeren fel­ül 20 kilomé­teres övezetenként már csak 10—10 fil­lérrel emelkednek. Mint jellemző pél­dát említjük meg, hogy a Budapest­ről 400 kilométerre fekvő Kolozsvárnál a személyvonat harmadik osztályú me­netdíja az új tarifa szerint 12.50 pengő lesz, amíg a 781 kilométerre, tehát a majdnem kétszer akkora távolságra fekvő Sepsiszentgyörgyre való utazás csak 15 pengőbe, vagyis csak egyötöd­del fog többe kerülni. 400—800 kilométerig terjedőleg a román gyorsvasúti menetdíjak 6—43 százalékkal, a személyvonati menetdí­jak pedig 40—103 százalékkal drá­gábbak, mint az új MÁV-menetdíjak. A díjszabási intézkedéseken kívül a miniszter elrendelte azoknak a vasút­építési munkálatoknak előkészítését és a területek átvétele után a munká­latok folyamatbatételét, amelyek azt célozzák, hogy a Székelyföld az ország többi részével mindvégig magyar terü­leten közvetlen vasúti összeköttetést kapjon. Ezek a munkálatok több­­irányban egyszerre fognak megin­dulni. A közvetlen összeköttetés leghama­rabb a Marosvásárhelytől északra ve­zető keskenyvágányú vasútvonal be­kötéseivel lesz elérhető. Ennek jelen­leg Kolozsnagyidánál levő végállo­mását mintegy 16 kilométeres meg­hosszabbítással Szászlekence állomá­sára vezetik, ahol az anyaországgal közvetlen összeköttetésben álló , ren­des nyomtávú hálózatot fogja ez a vonat elérni. Székelyföld gazdasági és közleke­dési helyzetére életbevágó fontosságú lesz ez az összeköttetés, amely a Beszterce és a Maros völgyeit köti össze egymással és lehetővé fogja tenni, hogy a Székelyfölddel rendes­­nyomtávú, elsőrendű vasúton mind­végig magyar területen, a közvetlen vasúti összeköttetés helyreálljon. A tervezett új vonal még azzal a vo­nallal szemben is számottevő útrövi­­dü­lést jelent, amely a múltban a Székelyföldet és az ott vezető szé­kely körvasutat a törzshálózattal Ko­lozsváron és Székelykocsárdon ke­resztül kötötte össze és amelyet az ÚJSÁG SZERDA 1940 SZEPTEMBER 11 új határmegvonás Kolozs és Maros­­vásárhely előtt fekvő Nyárádlő kö­zött megszakított. A miniszter új vasútvonal építését tervezi Marosvásárhely és Székely­­szeresztur között is, amely Székely­szintén elvágott székelykereszturi kereszturnál az uj határmegvonással székelyudvarhelyi vonalba kapcso­lódnék bele és lehetővé tenné Szé­kelyudvarhely közvetlen vasúti ösz­­szeköttetését a Székelyföld fővárosá­val, Marosvásárhellyel, valamint a megnagyobbodott ország egész háló­zatával. Addig is, amíg ezek az új vonal­összeköttetések megépülnek, a Székely­föld forgalmának bekapcsolása érde­kében a kormány tárgyal az illetékes román tényezőkkel, hogy a megszakí­tott vonalon át penge­jogokat nyújt­son a Székelyfölddel lebonyolódó ma­gyar személy- és áruforgalom részére. Ezenkívül a Székelyföld és különösen Udvarhely vármegye forgalmának le­bonyolítása céljából vonatpótló autó­busz- és tehergépkocsijáratok forga­­lombahelyezését tervezik. Az erdélyi úthálózat — amennyire az már az eddigi tapasztalatokból is megállapítható — rendkívül elhanya­golt állapotban van, úgyhogy az utak forgalomképes jó állapotba való helyre­állítása is nagyon nagy feladatot fog jelenteni. A kormány azonban minden esz­közt fel fog használni arra, hogy a közúti összeköttetést is úgy az anya­országgal, mint a visszakerült részek területén belül a lehető legjobb álla­potba hozzák. A katonai megszálló csapatokkal csaknem egyidejűleg a ke­reskedelem- és közlekedésügyi minisz­térium illetékes osztályainak szakem­berei is megjelennek a felszabadult te­rületeken, hogy tanulmányozzák a köz­lekedési állapotokat. Megtörténik min­den előkészítő intézkedés, hogy az összes teendők a legcsekélyebb kése­delem nélkül végrehajtassanak. (MTI) „A Führer és a Duce ebben a teremben kétszer szolgáltatott igazságot Magyarországnak Bécs, szeptember 10. A Donau-Sen­­der kedden este magyar adásában a Belvedere-palota híres történelmi ne­vezetességű aranyterméből méltatta a két belvederei döntés jelentőségét. A bemondó, aki erdélyi magyar ember, a többi között a következőket mon­dotta: A Führer és a Duce ebben a terem­ben, ahonnan most önökhöz szólok, már kétszer szolgáltatott igazságot Magyarországnak. Ez a második igaz­ságszolgáltatás hozta vissza Erdély jelentős részét és a Székelyföldet. A belvederei döntéssel ősi területek vo­­­nultak be ismét a vérrel és karddal vívott magyar történetembe. Bevonult előbb a Felvidék, majd Erdély és Szé­kelyföld. A második belvederei döntés Magyarország területét csaknem 161.000 négyzetkilométerre, lakosainak szá­mát pedig 13 millióra növelte. Ebből a belvederei teremből szólok most önökhöz, kedves hallgatóim. Ebből a teremből, amelyben Ribbentrop és Ciano gróf, a tengelyhatalmak kül­ügyminiszterei meghozták döntésüket. A bemondó ezután röviden ismer­tette a történelmi jelentőségű döntő­­bírósági ülés lefolyását s idézett an­nak jegyzőkönyvéből, majd igy foly­tatta: — Belvedere falai között heveseb­ben dobog a magyar szív, megnedvese- dik a magyar szem s remegni kezd a magyar alak. Ez a" pompás palota ugyanis a mi számunkra nemcsak az épitőművészet remeke, hanem temp­lom, az igazság temploma. Halkan lép­jünk a kerek márványasztalhoz, amely­nek síkján a nagyobb Magyarország megszületett. Köszönjük a Székelyföldet, köszön­jük a mai közvetítés színhelyének a pompás Belvederének, de különösen nagy barátunknak, a német nép Führerjének és az olasz nép Ducijá­nak, akik nemcsak ősi területeinket adták vissza, hanem a szebb jövőbe vetett hitünket és bizalmunkat is. — Ebben a hálaadó pillanatban szól­junk azonban a hősökről is. A német hadsereg névtelen hőseiről, akik el­estek a nyugati harctereken, Flandriá­ban, Parisnál vagy Verdunnél. Dicső halált haltak ezek a német hősök, de nemcsak hazájukért haltak meg, ha­nem az új Európáért is. Azért az Európáért, amely ősi földet hozott vissza Magyarországnak. Bajtársi kö­telességet teljesítünk, amikor kegye­lettel emlékezünk meg a német hősök­ről, mert hiszen a világháborúban a magyar baka a német katona oldalán harcolt s ha kellett, együtt halt meg vele. Együtt harcoltunk a németekkel s azután együtt szenvedtük a páris­­környéki békék bilincseit, majdnem egy negyedszázadon át. Hitler széttörte a trianoni bilin­cset. Trianon — és Belvedere, pokol­i— és mennyország. Trianon volt az örökös szenvedés, rettegés és a szaba­dulásra való remegő várakozás. Bel­vedere a megnyugvás, a megbékélés záloga. Belvederében ismét napfény derült Európára. A belvederei palota aranytermében a jobb jövőbe vetett hit árasztja el telkünket. A belvede­res döntést nem feledjük el soha. Kö­szönjük Istennek, hogy ezt megér­nünk engedte s kérjük a Minden­hatót, áldja meg a magyart, áldja meg a Fü­­hrert és a Ducét, a nemes német és olasz nemzet hatalmas ve­zéreit. Ezt akartuk csak elmondani 1940 őszén Bécsből, a belvederei palotából. • • Ünnepel az ország Pest megye törvényhatósága kedden délelőtt tartott közgyűlésén lelkesen ünnepelte az erdélyi részek visszatéré­sét. Barcsay Ákos főispán mondott beszédet s rámutatott, hogy boldogság, öröm és bizakodás tölti el a magyar sziveket. Kell, hogy büszke öntudat te­gyen úrrá a szívünkben, amikor azo­kat a gyönyörűséges magyar falva­kat, történelmi városokat, felséges tá­jakat, megszentelt műemlékeinkkel, bányáinkkal, gazdag hegyeinkkel, vad­regényes, termékeny völgyeinkkel is­mét a mienknek mondhatjuk. Kimond­hatatlan örömmámor tartja lázban már napok óta Erdély felszabaduló népét. Mennyi szenvedés és megpróbál­tatás, mennyi reménytelenség és két­ségbeesés, milyen borzasztó keserves esztendők jutottak osztályrészül sze­gény véreinknek, ha ennyire tudnak örvendeni a visszatérésnek! És mi ideát, akik a rádiót megilletődve hallgatjuk, együtt ujjongunk és együtt sírunk velük. Hálatelt szívvel emlékezett meg a főisipán Magyarország Kormányzójá­ról, akit a közgyűlés tagjai helyükről felállva, ünnepeltek. — Köszönjük a németek és olaszok kiváló vezéreinek és nagyszerű munkatársaiknak — foly­tatta a főispán — azt a megértő tá­mogatást és jószándéku döntést, amely­nek alapján — egyetlen csepp magyar vér feláldozása nélkül — elrabolt ha­zánk egy részét ismét jogos tulajdo­nunkba venni segítettek. — Köszöne­tet mondott Teleki Pál gróf minisz­terelnöknek és Csáky István gróf kül­ügyminiszternek az áldozatos és fá­radtságos nagyszerű munkáért s végül köszönetet mondott a magyar honvéd­ségnek elszánt tettrekészségéért. A főispán ünnepi beszédét ismétel­ten megszakította a közgyűlés tagjai­nak lelkes éljenzése és tapsa. A köz­gyűlés elhatározta, hogy az erdélyi részek visszatérése alkalmából hódoló táviratot küld Magyarország kormány­zójának, a miniszterelnököt és külügy­minisztert is táviratilag üdvözli. A KANSz Kelet-Magyarország és Er­­dély egy részének visszacsatolása al­kalmából hódoló feliratban köszöntötte a kormányzót, valamint feliratban üdvözölte a miniszterelnököt és a kül­­ügyminisztert. Az Emericana Transsylvania Corpo­ratio-ja, mely húsz éven át tartotta ébren az erdélyi irredenta gondolatot, szerdán este nyolc órakor az Emeri­­cana székházában (IV., Bástya­ utca 11.)­­ tartja diszülését, melyet Kolozsvár visszavétele napján ünnepélyes keretek közt tart meg. A budapesti férfi- és női tanítóképző intézetek tanári kara és növendékei szerdán a honvédség kolozsvári be­vonulása napján tisztelegnek az Erek­lyei Országzászló előtt. Az ünnepség déli 12 órakor kezdődik. A kárpátaljai rutén egyetemi ifjúság Ungvárott tartott értekezletén elhatá­rozta, hogy az erdélyi részek vissza­térése alkalmából táviratilag üdvözlik Magyarország kormányzóját, a minisz­terelnököt, a külügyminisztert, a kul­tuszminisztert, Perényi Zsigmond báró kormányzói biztost és a magyarországi egyetemek rektorait. A magyar rádió igazgatósága a már eddig is nagy népszerűségnek örvendő „honvédmű­sor“ keretében külön gaz­dag műsort áll­tott össze a kolozsvári bevonulás napján 17 óra 15 perckor. A műsorban fellépnek Tasnádi Ilona, Tolnay Klári, Kiss Ferenc, Jávor Pál, Toronyi Imre és Danyi György cigány­­zenekara Tolna megye közigazgatási bizottsá­gának ülésén vitéz Mádi-Kovács Imre főispán lelkes beszédben emlékezett meg az erdélyi részek visszacsatolásá­ról. Győr-Moson-Pozsony egyesített vár­megye közigazgatási bizottságának ülé­sén Pálniczky Lipót főispán megemlé­kezett Erdély egy részének az anya­országhoz történt visszacsatolásáról. Zala vármegye közigazgatási bizott­ságának ülésén vitéz Teleki Béla gróf főispán indítványára elhatározták, hogy hódoló feliratban üdvözlik Észak-Erdély és a Székelyföld vissza­térése alkalmából Magyarország kor­mányzóját és felirattal üdvözlik Teleki Pál gróf miniszterelnököt és Csáky István gróf külügyminisztert. Esztergom vármegye törvényható­sága kiegyűlésének keddi ülésén az el­nöklő Frey Vilmos főispán hálatelt szívvel emlékezett meg Erdély egy ré­szének visszatéréséről. A református templomokban vasár­napig, 15-éig naponként reggel 7, déli 12 és este 7 órakor negyed-negyed óra hosszat megszólaltatják a harangokat, hogy elhirdessék a hívek háláját Isten iránt és boldog örömét Erdély északi felének visszatérése alkalmából. Kedden este közgyűlést tartott a buda­pesti református egyházmegye. Szabó Imre esperes-elnök biblia-olva­sása és imája után, Tasnádi Nagy András dr. gondnok-elnök, a képviselői ház elnöke mondott megnyitót, amely­ben nagy hatást keltve emlékezett meg Felső-Erdély és a Székelyföld visszatéréséről. Borsod vármegye közigazgatási bi­­zottsága Bónis Aladár nyugalmazott alispán indítványára Erdély egy ré­szének felszabadulása alkalmából hó­doló táviratot küldött Horthy Miklós kormányzónak és üdvözölte a kormány tagjait. A debreceni Tisza István Tudomány­egyetem jogi és államtudományi kará­nak keddi ülésén Szádeczky-Kardoss Tibor dékán méltatta a keletmagyar­országi és keleterdélyi országrészek visszatérésének jelentőségét. A külföldi sajtó az erdélyi eseményekről BELGRÁD: A Vreme keddi szám­á­nak első oldalán nagy képet közöl, amely Horthy Miklós kormányzó be­vonulását ábrázolja lóháton az egyik erdélyi városba. RÓMA: A Resti del Carlino a vissza­csatolt területek fokozatos megszállá­sával foglalkozva hangsúlyozza, hogy nem volt olyan hely, ahol a fogadta­tás ne lett volna rendkívül lelkes. A lakosság ajkán mindenütt fel-fel­­hangzik Mussolini és Hitler neve. Igen nagy lelkesedéssel fogadta a be­vonuló honvédeket Szászrégen közön­sége is. Nagyváradon a város két leg­nagyobb terét Mussoliniról és Hitler­ről nevezték el. Az Echo del Mondo című folyóirat „A megnövekedett Magyarország" címmel egyebek között ezeket írja: A bécsi döntés végre eltörölte azt a szörnyű igazságtalanságot, amelyet Trianonban Magyarországgal szemben elkövettek. A berlini magyarok együttérzése Berlinből jelentik. A berlini ma­gyar kereskedők és iparosok egye­­sülete díszközgyűlésen elhatározta, hogy Erdély északi részének vissza­csatolása alkalmából hódoló távirat­ban üdvözli Horthy Miklóst, Magyar­­ország kormányzóját. Köszönetnyilvánítás. Mindazok, akik felejthetetlen drága feleségem elhunyta alkalmából végte­len fájdalmamat jóleső részvétükkel enyhítették, fogadják hálás köszöne­­temet. Epstein József. p*» Fájdalomtól megtört szivel tudat­­g­ják. Kondor Béla férje, egyetlen Klára leánya, Imre fia (Santiago de Chile), menye. Gross Erzsébet és egyetlen imádott unokája, Palika, hogy a leg­jobb feleség, a legdrágább anya és nagyanya, Kondor Béláné szül. Bergstein Regina szept. 9-én 68 éves korában megszűnt élni. Gyászolják testvérei, rokonai soha el nem múló fájdalommal. Te­metése 940 szept. 11-én déli 1 órakor lesz a rákoskeresztúri szr. temetőben. Minden külön értesítés helyett Fájdalommal tudatjuk, hogy ÖZV.GÉM11 Jenető szül. Lerményi Ilus Dombóváron váratlanul elhunyt. Gyászolja az egész rokonság és mindenki, aki ismerte. Biedermann Miklós dr. úgy a maga, mint felesége, nővére, anyósa és az egész rokonság, valamint a jóbarátok nevében is fájdalommal tudatja, hogy Bleienmann szeptember 10-én 48 éves korában, alig két hónappal szeretett hitvese halála után követte őt az örökkévalóságba. Drága halottunkat szeptember 12-én déli 1 órakor kísérjük utolsó útjára a rákoskeresztúri szr. teme­ halottas­házából. Felejthetetlen emlékét kegyelettel őrizzük. Csendes részvétet kérünk.

Next