Ujság, 1941. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-01 / 26. szám
SZOMBAT, 1941 FEBRUÁR ÚJSÁG Tizenötévi fegyházra ítélték Wirth Károly nyilas képviselőt A nyilas államfelforgatási bűnper a Kúria előtt. Súlyos megállapítások Züldy Miklós dr. koronaügyészhelyettes beszédében. „Kíméletlen terrorcselekményekre, a magyar faji tulajdonságot, a magyar tisztességet és becsületérzést mélyen megszégyenítő cselekményekre készültek !“ „Példátlanul áll a magyar igazságszolgáltatás történetében, hogy országgyűlési képviselő az államfő ellen irányuló szövetségre vetemedett !“ A Kúria elnöke, Töreki Géza dr. tanácsával pénteken tárgyalta Wirth Károly nyilas képviselőnek és huszonhárom társának ügyét. Amint emlékezetes, a törvényszék ötös tanácsa decembber 21-én hirdette ki ítéletét, amelyben Wirth Károlyt négyévi és hathónapi fegyházra, GálJenő BSzKRtellenőrt négyévi fegyházra, Almási Gyula BSzKRt-lakatost kétévi és kéthónapi fegyházra, ifj. Tóth László magánhivatalnokot egyévi börtönre. Vöröss Miklós géplakatost kétévi és kéthónapi fegyházra. Fogolyán András BSzKRt-ellenőrt egyévi börtönre. Fodor Lajos napszámost kétévi és kéthónapi fegyházra ítélte felségsértés elkövetésére létrejött szövetség büntette, továbbá hatósági közeg elleni arőiszak bűntettének elkövetésére létrejött szövetség vétsége miatt. Ugyanakkor elítélte a törvényszék a fenti bűncselekményekben és robbanóanyagfelhasználásra szolgáló készülék jogosulatlan megszerzésével és tartásával elkövetett bűntettben ifj. Tóth Ernő fogtechnikust evyévi börtönre, Szűcs György gázgyári munkást pedig kétévi és hathónapi fegyházra. Csak robbanóanyag felhasználásául szolgáló készülék jogosulatlan megszerzésével és tartásával elkövetett bűntett miatt mondták ki bűnösnek Kostyán Zoltán tiszviselőt és Vida Mihály vízműcsőfektetőt, akiket fejenként öthónapi fogházra, Gál József szikvizgyári munkást, akit négyhónapi fogházbüntetésre ítéltek. Tíz vádlottat az ötöstanác felmentett az ellenük emelt vád alól. Az ítélet ellen az ügyészség, a vádlótiak és védőjük is semmiségi panaszokat jelentettek be, így került az ügy a Kúriához, amelynek a főtárgyalásán Tóth István dr. kúriai bíró, mint előadó, részletesen ismertette a banner anyagát. Felolvasták a 85 oldalra terjedő ítéletet, majd az előidő egyenként, részletesen taglalta a vádlottak széfedét Elsősorban Wirth Károly magatartását ismertette, aki az Andrássy-úti tmnisházban és a hölgy utcai Szücsféle vendéglőben jött össze társaival és ezeknél az alkalmaknál határozta el velük együtt, hogy a Kormányzó Urat valamelyik kenderes útja alkalmából elfogják. Megállapodtak abban is, hogy a Kormányzó Ur kíséretét ellenállás esetén erőszakkal lefegyverzik és védekezésre képtelenné teszik. A Kormányzó Urat átöltöztetve és felismerhetetlenné téve, elviszik és mindaddig őrizetben tartják, amíg Szálasi Ferenc megkegyelmezéséről és miniszterelnökké való kinevezéséről szóló okiratot aláírta. Tárgyaltak arról is, miképpen juthatnak a fegyvergyárból fegyverekhez. A korona ügyészhelyettes előterjesztése Délután a védők kerültek sorra, hogy a bizonyítás kiegészítésére irányuló indítványaikat előadják. Kiszely Alajos védő a rendőrtisztviselők, azonossági tanuk és a detektívek kihallgatását kérte, továbbá helyszíni szemle elrendelését a fegyvergyárban. Hampel József dr. orvosszakértő meghallgatását kívánta, hogy bizonyítsa, a vádlottak súlyos pszichikai behatások alatt állottak a hét napon keresztül tartó rendőrségi kihallgatás alkalmával és a statáriális eljárás feletti aggodalmaik miatt nem is tehettek összefüggő vallomást, amint az a jegyzőkönyvekben is olvasható. Zöldy Miklós dr. komnaügyészhelyettes nagyszabású beszédében a védelem által bejelentett alaki semmisségi panaszokkal foglalkozott, amelyekről kimutatta, hogy alaptalanok. Valamennyinek elutasítását indítványozta. „A rendtörvény az ilyen mozgalmat bünteti** — Nem fér kétség ahhoz — állapította meg a továbbiak során Zöldy dr. koronaügyészhelyettes —, hogy a rendtörvény az ilyen mozgalmat bünteti. Téves tehát a büntetőtörvényszék őröstanácsának az a megállapítása, hogy az itt szereplő vádlottak esetében nem állapítható meg az állam felforgatására irányuló mozgalom, mert ezek a vádlottak csak terveket kovácsoltak és ezek felett vitatkoztak egymás között. A való helyzet az, hogy a vádlottak mozgalmának célja elsősorban az volt, hogy a Kormányzó Urat államfői jogainak gyakorlásában megbénítsák. Hogy ezt milyen terrorcselekmények révén akarták elérni, az csak járulékos részletkérdés. Tehát részletkérdés az is, hogy a középületeket, a rádiót és más közintézményeket is a hatalmukba akarták keríteni. Ezután azt fejtegette, hogy a vádlottak terhére megállapított cselekmények teljes egészükben kimerítik a gyilkosságra való szövetség bűncselekményét, mert hiszen tanácskozásaik során úgy döntöttek, hogy a Kormányzó Úr kíséretét ellenállás esetén megölik. A gyilkosságra való szövetséghez előkészítő cselekmények is járultak. Az ilyen szövetség létrejön már az elhatározással. Ami ezen túl történik, az már előkészületi cselekmény aminek pedig minősítő jellege van Azokon a nyomatékos súlyosító, körülményeken kívül amelyeket a büntető törvényszék ötös tanácsának ítélete felsorol, még külön is nyomatékos sutyit terhelő körülmény a vádlottakkal szemben az, hogy kíméletlen terrorcselekményekre, a magyar faji tulajdonságot, a magyar tisztességet és becsületérzést mélyen megszégyenítő cselekményekre készültek Jelentékeny mértékben esik a vádlottak rovására bűncselekményük közveszélyes volta , mely mérhetetlen erkölcsi romboló hatást váltott ki. „Példátlanul áll a magyar igazságszolgáltatás történetében .. — Példátlanul áll — jelentette ki Zöldy koronaügyészhelyettes — a magyar igazságszolgáltatás történetében,hogy országgyűlési képviselő az államfő ellen irányuló szövetségre vetemedett Hangját itt felemelte és így folytatta: — Nem politikai bűncselekmény ez, hanem vakmerő, elszánt, cinikus, galád gonoszság. Egy kis csoportnak a nemzethűséget, a tisztességet, hazafiságot, emberi érzést megszégyenítő merényletéről, illetve kiterveléséről van szó ebben a bűnperben. Rögzítsük le az időpontot. 140 júliusa volt Visszafojtott lélekzettel, a legnagyobb hazafias megilletődéssel néztük azt a csodálatos folyamatot, hogy a magyar nemzet megcsonkított része sarjadni kezdett A nemzet tagjai, az egész magyarság, lélekeit visszafojtva figyelték a nagy eseményeket. És akkor akadt egy kis csoport, amely viviszekcsét akart végezni az állam testén Miért? Erre méltóztassék megfelelő ítélettel válaszolni. A vádlottak csoportjában voltak beugratók és beugratottak. Főbűnösök a mindenáron érvényesülni akaró beugratók voltak. A vádlottak bűncselekményeiket csak azért követték el, hogy a hatalmat magukhoz ragadják. Cselekményükhöz méltó ítélet és büntetés kiszabását kérem, ugyane törvényszakasz 2. bekezdésében meghatározott, azzal összefüggően és annak céljára elkövetett felségsértés elkövetésére létrejött szövetség, továbbá kétrendbeli gyilkosság bűntettének elkövetésére irányzott szövetség bűntettében, valamint hatósági közeg elleni erőszak bűntettének elkövetésére irányuló szövetség vétsége és ezenkívül az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására irányuló bűntettben. Ezért Wirth Károlyt tizenötévi, Bosnyák Imrét és Szűcs Györgyöt tizenegy-tizenegyévi, Gál Jenőt tizenháromévi, Almási Gyulát, ifj. Tóth Lászlót, Vöröss Miklóst, Fogolyán Andrást, ifj. Tóth Ernőt, Molnár Richárdot és Fodor Lajost az enyhítőzakasz alkalmazásával négy-négyévi fegyházra, mellékbüntetésként valamennyi vádlottat tízévi hivatalvesztésre és politikai jogaiknak ugyanennyi időre való felfüggesztésére ítélte. A Kostyán Zitán és Vida Mihály főbüntetését megállapító ítéletet a Kúria megsemmisítette és a két vádlott fogházbüntetését fejenként négyhónapi és tizenötnapi fogházban állapította meg Ezek a vádlottak az előzetes fogvatartással a büntetést kitöltötték. Egyébként a Kúria a semmisségi panaszokat elutasította. Az ítélet indokolása — Az ítélet alapjául elfogadott tényállás szerint — á állapította meg az ítélet indokolásában Töreky Géza dr. elnök — Wirth Károly az államfelforgató bűncselekmény miatt akkor még a jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtása alatt álló Szálasi Ferencnek kiszabadítása és a miniszterelnöki székbe való juttatása végett az államfő ellen erőszakos módon végrehajtandó cselekvőségreszántael magát. Tervének keresztülvitele végett mindenre készségítő társakat gyűjtött maga köré. Evégből ismételten összejöveteleket tartott, megbeszéléseket vezetett és különböző megállapodásokat létesített. Ezekből a tényekből pedig kétségtelen, hogy Wirth Károly és mindazok, akik az értekezleteken jelen voltak, Wirth Károly elgondolásait előterjesztésükkel és a kivitel módjára nézve tett indítványaikat támogatták, Szálasi Ferenc célkitűzéseivel azonosították magukat, az általa vallott eszmék és elvek megvalósítására törekedtek, sőt annak érdekében veszéllyel járó feladat elvégzésére is vállalkoztak. Mivel pedig a bíróságilag jogerősen megállapított és ennek alapján már a köztudatba átment tény, hogy a Szállási Ferenc által kezdeményezett és vezetett szervezkedés és mozgalom a közhatalom átvételére, továbbá ezzel egyidejűleg parancsuralmi rendszer bevezetésére irányult, ami a fennálló törvényes állami és társadalmi rend ellen intézett súlyos támadás útján lett volna csak keresztülvihető, ennél „Felségsértésre irányzott szövetség** — Wirth Károly és társai — állapítja meg folytatólag az ítélet indokolása — a jelzett mozgalom érdekében az előbb vázolt kereten túlmenőleg is tevékenykedtek. Bizonyított tény ugyanis, hogy a nevezett vádlottak komoly, s beható megbeszélés alapján megállapodtak abban, hogy a kormányzat államfői hatalmának gyakorlásában megakadályozzák, személyes szabadságától pedig Szálasi Ferenc megkegyelmezésének és miniszterelnökké kinevezésének kikényszerítéséig erőszakkal megfosztják, az államfő kíséretében levő hatósági közegeket pedig csoportosan felfegyverkezve, hivatásuk jogszerű gyakorlásában megakadályozzák, illetőleg hivatásukból folyó eljárásuk alatt ellenállásukat megtörik. Köztük tehát a felségsértésre és a hatósági közegellenes erőszak kinkretének véghez vitelére irányzott szövetség jött létre. Megállapított tény az is, hogy az áramfelforgató bűncselekmény véghezvitelében részes vádlottak az államfő kíséretében állandóan tartózkodni szokott hivatalos személyek számával és ellenállásával is számoltak, mert fel sem tételezhették, hogy az államfő kíséretének tagjai, akár gyávaság, akár árulás következtében, csak olyan ellenállást fejtenek ki, amelyet a tervbe vett bűncelekmények végrehajtói a kíséret tagjainak lefegyverzésével meg tudnak törni. A vádlottak tehát tisztában voltak azzal, hogy fegyveres ellenállásra találnak, következésképen a kíséret tagjainak megölését is előre megfontolták és közös elhatározásuk eredményeként arra nézve szintén megállapodtak. Ennek a megállapításnak helyessége következik abból is, hogy az államfőt és a kíséretét nagyobbszámú, katonaruhába öltöztetett, lőfegyverrel ellátott, géppuskákkal felszerelt tehergépkocsikon elhelyezett vagyis a várható legnagyobb ellenállás leküzdésére elegendő számú és az em „A szövetséghez társult előkészület . A Kúria felismerése szerint a szövetséghez társult előkészület volt a vádlottak részéről az, hogy az államfővel szemben elhatározott és az ezzel kapcsolatos további szükségszerű cselekmények végrehajtásának helyét, módját, körülményeit, a végrehajtásban résztvevők számát, felszerelésének mikéntjét előre meghatározták, e tervük megvalósításához szükséges és alkalmas egyéneket, a már rendelkezésre álló fegyvereket számbavették, a még szükségesnek mutatkozó fegyverkészlet elhelyezésének és őrzésének módját kikémlelték, ezenkívül a szövetség egyik tagját az egyik fegyvergyárban megbízható egyének toborzásával is megbízták. Mindezeknél fogva a vádlottak államfelforgató cselekménye az ezzel összefüggően és ennek céljára elkövetett egyéb bűncselekmények folytán a törvény értelmében az 1921. Hl törvénycikk 2. §-ánaak 3. és 4. pontja szerint minősül. Ezért a Kúria új büntetést szabott ki. A védők felmentést kérnek A koronaügyészhelyettes beszéde után Kiszely Alajos dr. védő Wirth Károlynak a vád és következményei alól való felmentését kérte. Indítványozta, hogy ha a Kúria Wirth Károlyt és a többi vádlottat nem mentené fel, akkor semmisítse meg az ötöstanács ítéletét és rendeljen el új főtárgyalást. — Nem tételezhető fel — folytatta —, hogy józan ésszel felségsértés bűntettére szövetkezzenek egymással ismeretlen emberek. Ha ezt tették volna, akkor örültek lennének. Szerinte nincsen döntő adat arra, hogy a revolverekkel, géppuskákkal és robbanóanyagokkal merényletre készültek volna Hampel József dr., Simó Domokos dr., Szilágyi Zoltán dr. és Moharos Lajos dr. védőügyvédek szólaltak fel. Valamennyien arra a következtetésre jutottak, hogy védenceikkel szemben az egész peranyagban nincsen megnyugtató, kifogásmentes bizonyíték, nincsen olyan döntő adat, amely alkalmas lenne a vádlottak bűnösségének megállapítására. Ítélethirdetés Este fél kilenckor hirdette ki Töreky Géza dr. a Kúria elnöke, a legfelsőbb bíróság ítéletét. A Kúria megsemmisítette az ötöstanács ítéletének a felmentésre vonatkozó részét és bűnösnek mondotta ki Wirth Károly vádlottat az 1921. évi III. t.-c. 1. §-ának 1. bekezdésébe ütköző, továbbá Bosnyák Imre, Szűcs György, Gál Jenő, Almási Gyula, ifj. Tóth László, Vöröss Miklós, Fogolyán András, ifj Tóth Ernő, Molnár Richard és Fodor Lajos vádlottakat fogva kétségtelen, hogy minden olyan további tevékenység, amely a Szálasi Ferenc által képviselt és az ő nevével összeforrt célok elérésére törekszik, az állami és társadami törvényes rend leforgatását jelentő, következésképpen az 1921. évi III. t.-c. sulya alá eső mozgalom és szevezkedés jogi fogalmát kitölti. Viszont a tényállásból nem kétséges, hogy a vádbeli mozgalmat, szervezkedést Wirth Károly kezdeményezte és vezette, úgyhogy a mozgalom érdekében kifejtett tevékenységéért büntetőjogilag kezdeményezőként és vezetőként felel. s ...................................................... ■ ni .i ■miiiiTiiTiiTrnin' miami.... ■ vin és övi felejthetetlen együttes filmje. Rendezte : FARKAS MIKLÓS .cm CLAUDE FARRERE világhírű regénye filmen Mától Jsidta 1 Új előadáskezdés: 11, fél 2, fél 4, fél 6, fél 8, fél 10. beri élet kioltására feltétlenül alkalmas eszközzel rendelkező egyénekkel kívánták végrehajtani. Harmincnyolcezer penpffs kasszafurás egy óragyárban Péntekre viradó éjszaka nagyarányú kasszafuró betörés történt a Sardoline Olaj, Zsiradék és Vegyiipari Rt Kerepesi út 152. szám alatti üzemében. Reggel a részvénytársaság tisztviselői fedezték fel a kasszafuró betörést. A rendőri bizottság Csismadia Béla dr. rendőrtanácsos vezetésével megállapította a helyszínen, hogy a betörők álkulccsal hatoltak be a részvénytársaság irodahelyiségeibe és a nyomok szerint valamennyi szobát végiglátogatták. Megállapodtak egy könynyű, régi típusú páncélszekrénynél, melyet oldalvágással nyitottak meg. Innen vittek el százpengős bankjegyekben 38 000 pengőt. A nagyarányú kasszafútás tetteseinek kézrekerülésére a főkapitányság bűnügyi osztálya széleskörű nyomozást indított. A BÉTA NAGY REGÉNYEI 1. pAo.kas&2 NAGY fMdi M Valahol SIKER! Egy barátság a világban története Két világrész, A mai ember, a mai barát-Európa és Ázsia regénye Milág és szerelem regénye Ara fűzve P 5.8, kötve P 6.60 |jl KIADÁS Ára fűzve P 5.80, kötve P 7.40 Kapható minden könyvkereskedésben és Ibusz-pavillonban