Ujság, 1941. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-01 / 26. szám

SZOMBAT, 1941 FEBRUÁR­­ ÚJSÁG Tizenötévi fegyházra ítélték Wirth Károly nyilas képviselőt A nyilas államfel­forgatási bűnper a Kúria előtt. Súlyos megállapítások Züldy Miklós dr. koronaügyészhelyettes beszédében. „Kíméletlen terror­­cselekményekre, a magyar faji tulajdonságot, a magyar tisztességet és becsületérzés­t mélyen megszégyenítő cselekményekre készültek !“ „Példátlanul áll a magyar igazságszolgáltatás történetében, hogy ország­gyűlési képviselő az államfő ellen irányuló szövetségre vetemedett !“ A Kúria elnöke, Töreki­ Géza dr. tanácsával pénteken tárgyalta Wirth Károly nyilas képviselőnek és huszon­három társának ügy­ét. Amint emléke­zetes, a törvényszék ötös tanácsa d­e­­cembber 21-én hirdette ki ítéletét, amelyben Wirth Károlyt négyévi és hathónapi fegyházra, Gál­­Jenő BSzKRt­­ellenőrt négyévi fegyházra, Almási Gyula BSzKRt-lakatost kétévi és két­­hónapi fegyházra, ifj. Tóth László magánhivatalnokot egyévi börtönre. Vöröss Miklós géplakatost kétévi és kéthónapi fegyházra. Fogolyán András BSzKRt-ellenőrt egyévi börtönre. Fo­dor Lajos napsz­ámost kétévi és két­­hónapi fegyházra ítélte felségsértés elkövetésére létrejött szövetség bün­tette, továbbá hatósági közeg elleni arőiszak bűntettének elkövetésére létre­jött szövetség vétsége miatt. Ugyanak­kor elítélte a törvényszék a fenti bűn­­cselekményekben és robbanóanyag­­felhasználásra szolgáló készülék jogo­sulatlan megszerzésével és tartásával elkövetett bűntettben ifj. Tóth Ernő fogtechnikust evyévi börtönre, Szűcs György gázgyári munkást pedig két­évi és hathónapi fegyházra. Csak robbanóanyag felhasználásául szolgáló készülék jogosulatlan megszerzésével és tartásával elkövetett bűntett miatt mondták ki bűnösnek Kostyán Zoltán tiszviselőt és Vida Mihály vízmű­­csőfektetőt, akiket fejenként öthónapi fogházra, Gál József szikvizgyári munkást, akit négyhónapi fogházbün­tetésre ítéltek. Tíz vádlottat az ötös­­tanác felmentett az ellenük emelt vád alól. Az ítélet ellen az ügyészség, a vád­lótiak és védőjük is semmiségi pana­szokat jelentettek be, így került az ü­gy a Kúriához, amelynek a főtár­gyalásán Tóth István dr. kúriai bíró, mint előadó, részletesen ismertette a banner anyagát. Felolvasták a 85 ol­dalra terjedő­ ítéletet, majd az elő­­idő egyenként, részletesen taglalta a vádlottak széfedét Elsősorban Wirth Károly magatar­tását ismertette, aki az Andrássy-úti tm­­nisházban és a hölgy­ utcai Szücs­­féle vendéglőben jött össze társaival és ezeknél az alkalmaknál határozta el velük együtt, hogy a Kormányzó Urat valamelyik kenderes­ útja alkal­mából elfogják. Megállapodtak abban is, hogy a Kormányzó Ur kíséretét ellenállás esetén erőszakkal lefegyver­zik és védekezésre képtelenné teszik. A Kormányzó Urat átöltöztetve és felismerhetetlenné téve, elviszik és mindaddig őrizetben tartják, amíg Szálasi Ferenc megkegyelmezéséről és miniszterelnökké való kinevezéséről szóló okiratot aláírta. Tárgyaltak ar­ról is, miképpen juthatnak a fegyver­­gyárból fegyverekhez. A korona ügy­ész­helyettes előterjesztése Délután a védők kerültek sorra, hogy a bizonyítás kiegészítésére irá­nyuló indítványaikat előadják. Kiszely Alajos védő a rendőrtisztviselők, azo­nossági tanuk és a detektívek kihall­gatását kérte, továbbá helyszíni szemle elrendelését a fegyvergyárban. Ham­pel József dr. orvosszakértő meg­hallgatását kívánta, hogy bizonyítsa, a vádlottak súlyos pszichikai be­hatások alatt állottak a hét napon keresztül tartó rendőrségi kihallgatás alkalmával és a statáriális eljárás feletti aggodalmaik miatt nem is tehet­tek összefüggő vallomást, amint az a jegyzőkönyvekben is olvasható. Zöldy Miklós dr. komnaügyészhelyettes nagyszabású beszédében a védelem által bejelentett alaki semmisségi pa­naszokkal foglalkozott, amelyekről ki­mutatta, hogy alaptalanok. V­ala­mennyinek elutasítását indítványozta. „A rendtö­rvény az ilyen mozgalmat bünteti** — Nem fér kétség ahhoz — álla­pította meg a továbbiak során Zöldy dr. koronaügyészhelyettes —, hogy a rendtörvény az ilyen mozgalmat bün­teti. Téves tehát a büntetőtörvényszék őröstanácsának az a megállapítása, hogy az itt szereplő vádlottak esetében nem álla­pítható meg az állam felfor­gatására irányuló mozgalom, mert ezek a vádlottak csak terveket kovácsol­tak és ezek felett vitatkoztak egymás között. A való helyzet az, hogy a vád­lottak mozgalmának célja elsősorban az volt, hogy a Kormányzó Urat állam­fői jogainak gyakorlásában megbénít­sák. Hogy ezt milyen terrorcselekmé­nyek révén akarták elérni, az csak já­rulékos részletkér­dés. Tehát részletkér­dés az is, hogy a középületeket, a rádiót és más közintézményeket is a hatalmukba akarták keríteni. Ezután azt fejtegette, hogy a vád­lottak terhére megállapított cselekmé­nyek teljes egészükben kimerítik a gyilkosságra való szövetség bűncselek­ményét, mert hiszen tanácskozásaik során úgy döntöttek, hogy a Kor­mányzó Úr kíséretét ellenállás esetén megölik. A gyilkosságra való szövet­séghez előkészítő cselekmények is já­rultak. Az ilyen szövetség létrejön már az elhatározással. Ami ezen túl törté­nik, az már előkészületi cselekmény aminek pedig minősítő jellege van Azokon a nyomatékos súlyosító, körül­ményeken kívül amelyeket a büntető törvényszék ötös tanácsának ítélete felsorol, még külön is nyomatékos sutyit terhelő körülmény a vádlottak­kal szemben az, hogy kíméletlen ter­rorcselekményekre, a magyar faji tu­lajdonságot, a magyar tisztességet és b­ecsületérzést mélyen megszégyenítő cselekményekre készültek Jelentékeny mértékben esik a vádlottak rovására bűncselekményük közveszélyes volta , mely mérhetetlen erkölcsi romboló hatást váltott ki. „Példátlanul áll a ma­gyar igazságszolgáltatás történetében .. — Példátlanul áll — jelentette ki Zöldy koronaügyészhelyettes — a ma­gyar igazságszolgáltatás történetében,­­hogy országgyűlési képviselő az állam­fő ellen irányuló szövetségre vete­medett Hangját itt felemelte és így foly­tatta: — Nem politikai bűncselekmény ez, hanem vakmerő, elszánt, cinikus, galád gonoszság. Egy kis csoportnak a nemzethű­séget, a tisztességet, hazafi­­ságot, emberi érzést megszégyenítő merényletéről, illetve kiterveléséről van szó ebben a bűnperben. Rögzítsük le az időpontot. 1­­40 júliusa volt Visszafojtott lélekzettel, a legnagyobb hazafias megilletődéssel néztük azt a csodálatos folyamatot, hogy a magyar nemzet megcsonkított része sarjadni kezdett A nemzet tagjai, az egész magyarság, lélekei­t vissza­fojtva figyel­ték a nagy eseményeket. És akkor akadt egy kis csoport, amely viviszek­csét akart végezni az állam testén Miért? Erre méltóztassék megfelelő ítélettel válaszolni. A vádlottak cso­portjában voltak beugratók és be­­ugratottak. Főbűnösök a mindenáron érvényesülni akaró beugratók voltak. A vádlottak bűncselekményeiket csak azért követték el, hogy a hatalmat magukhoz ragadják. Cselekményükhöz méltó ítélet és büntetés kiszabását kérem, ugyane törvényszakasz 2. bekezdésé­ben meghatározott, azzal összefüg­gően és annak céljára elkövetett fel­ségsértés elkövetésére létrejött szö­vetség, továbbá kétrendbeli gyilkos­ság bűntettének elkövetésére irány­zott szövetség bűntettében, valamint hatósági közeg elleni erőszak bűntet­tének elkövetésére irányuló szövetség vétsége és ezenkívül az állam és tár­sadalom törvényes rendjének erősza­kos felforgatására irányuló bűntett­ben. Ezért Wirth Károlyt tizenötévi, Bosnyák Imrét és Szűcs Györgyöt tizenegy-tizenegyévi, Gál Jenőt tizen­háromévi, Almási Gyulát, ifj. Tóth Lászlót, Vöröss Miklóst, Fogolyán Andrást, ifj. Tóth Ernőt, Molnár Ri­­chárdot és Fodor Lajost az enyhítő­zakasz alkalmazásával négy-négyévi fegyházra, mellékbüntetésként vala­mennyi vádlottat tízévi hivatalvesz­tésre és politikai jogaiknak ugyanennyi időre való felfüggesztésére ítélte. A Kosty­án Zi­­tán és Vida Mihály fő­büntetését megállapító ítéletet a Kúria megsemmisítette és a két vádlott fog­házbüntetését fejenként négyhónapi és tizenötnapi fogházban állapította meg Ezek a vádl­ottak az előzetes fogva­­tartással a büntetést kitöltötték. Egyébkén­t a Kúria a semmisségi pana­szokat elutasította. Az ítélet indokolása — Az ítélet alapjául elfogadott tény­állás szerint — á állapította meg az íté­let indokolásában Töreky Géza dr. el­nök — Wirth Károly az államfelfor­gató bűncselekmény miatt akkor még a jogerősen kiszabott szabadságvesz­tés büntetés végrehajtása alatt álló Szálasi Ferencnek kiszabadítása és a miniszterelnöki s­zékbe való juttatása végett az államfő ellen erőszakos mó­don végrehajtandó cselekvőségre­­szánta­­el magát. Tervének keresztül­vitele végett mindenre kész­ségítő társakat gyűjtött maga köré. Evégből ismételten összejöveteleket tartott, megbeszéléseket vezetett és különböző megállapodásokat létesített. Ezekből a tényekből pedig kétségtelen, hogy Wirth Károly és mindazok, akik az értekezleteken jelen voltak, Wirth Károly elgondolásait előterjesztésük­kel és a kivitel módjára nézve tett indítványaikat támogatták, Szálasi Fe­renc célkitűzéseivel azonosították ma­gukat, az általa vallott eszmék és el­vek megvalósítására törekedtek, sőt annak érdekében veszéllyel járó fel­adat elvégzésére is vállalkoztak. Mi­vel pedig a bíróságilag jogerősen megállapított és ennek alapján már a köztudatba átment tény, hogy a Szá­llási Ferenc által kezdeményezett és vezetett szervezkedés és mozgalom a közhatalom átvételére, továbbá ezzel egyidejűleg parancsuralmi rendszer bevezetésére irányult, ami a fennálló törvényes állami és társadalmi rend ellen intézett súlyos támadás útján lett volna csak keresztülvihető, ennél­ „Felségsértésre irányzott szövetség** — Wirth Károly és társai — álla­pít­ja meg folytatólag az ítélet indo­kolása — a jelzett mozgalom érdeké­ben az előbb vázolt kereten túlmenő­­leg is tevékenykedtek. Bizonyított tény ugyanis, hogy a nevezett vádlot­tak komoly, s beható megbeszélés alapján megállapodtak abban, hogy a kormányzat államfői hatalmának gyakorlásában megakadályozzák, sze­mélyes szabadságától pedig Szálasi Ferenc megkegyelmezésének és mi­niszterelnökké kinevezésének kikény­szerítéséig erőszakkal megfosztják, az államfő kíséretében levő hatósági közegeket pedig csoportosan felfegy­verkezve, hivatásuk jogszerű gyakor­lásában megakadályozzák, illetőleg hivatásukból folyó eljárásuk alatt el­lenállásukat megtörik. Köztük tehát a felségsértésre és a hatósági közeg­ellenes erőszak kinkre­tének véghez vitelére irányzott szövetség jött létre.­­ Megállapított tény az is, hogy az áramfelforgató bűncselekmény véghez­vitelében részes vádlottak az államfő kíséretében állandóan tartózkodni szokott hivatalos személyek számával és ellenállásával is számoltak, mert fel sem tételezhették, hogy az államfő kíséretének tagjai, akár gyávaság, akár árulás következtében, csak olyan ellen­állást fejtenek ki, amelyet a tervbe vett bűncelekmények végrehajtói a kí­séret tagjainak lefegyverzésével meg tudnak törni. A vádlottak tehát tisz­tában voltak azzal, hogy fegyveres ellenállásra találnak, következésképen a kíséret tagjainak megölését is előre megfontolták és közös elhatározásuk eredményeként arra nézve szintén meg­állapodtak. Ennek a megállapításnak helyessége következik abból is, hogy az államfőt és a kíséretét nagyobb­­számú, katonaruhába öltöztetett, lő­fegyverrel ellátott, géppuskákkal fel­szerelt tehergépkocsikon elhelyezett vagyis a várható legnagyobb ellenállás leküzdésére elegendő számú és az em­ „A szövetséghez társult előkészület . A Kúria felismerése szerint a szövetséghez társult előkészület volt a vádlottak részéről az, hogy az állam­fővel szemben elhatározott és az ezzel kapcsolatos további szükségszerű cse­lekmények végrehajtásának helyét, módját, körülményeit, a végrehajtás­ban résztvevők számát, felszerelésének mikéntjét előre meghatározták, e ter­vük megvalósításához szükséges és alkalmas egyéneket, a már rendelke­zésre álló fegyvereket számbavették, a még szükségesnek mutatkozó fegy­verkészlet elhelyezésének és őrzésének mód­ját kikémlelték, ezenkívül a szö­vetség egyik tagját az egyik fegyver­gyárban megbízható egyének toborzá­sával is megbízták. Mindezeknél fogva a vádlottak államfelforgató cselek­ménye az ezzel összefüggően és ennek céljára elkövetett egyéb bű­ncselekmé­­nyek folytán a törvény értelmében az 1921. Hl törvénycikk 2. §-ánaak 3. és 4. pontja szerint minősül. Ezért a Kúria új büntetést szabott ki. A védők felmentést kérnek A koronaügyészhelyettes beszéde után Kiszely Alajos dr. védő Wirth Károlynak a vád és következményei alól való felmentését kérte. Indítvá­nyozta, hogy ha a Kúria Wirth Ká­rolyt és a többi vádlottat nem men­tené fel, akkor semmisítse meg az ötöstanács ítéletét és rendeljen el új főtárgyalást. — Nem tételezhető fel — folytatta —, hogy józan ésszel fel­ségsértés bűntettére szövetkezzenek egymással ismeretlen emberek. Ha ezt tették volna, akkor örültek lennének. Szerinte nincsen döntő adat arra, hogy a revolverekkel, géppuskákkal és robbanóanyagokkal merényletre készültek volna Hampel József dr., Sim­ó Domokos dr., Szilágyi Zoltán dr. és Moharos Lajos dr. védőügyvédek szólaltak fel. Valamennyien arra a következtetésre jutottak, hogy védenceikkel szemben az egész peranyagban nincsen meg­nyugtató, kifogásmentes bizonyíték, nincsen olyan döntő adat, amely al­kalmas lenne a vádlottak bűnösségé­nek megállapítására. Ítélethirdetés Este fél kilenckor hirdette ki Tö­­reky Géza dr. a Kúria elnöke, a leg­felsőbb bíróság ítéletét. A Kúria megsemmisítette az ötös­­tanács ítéletének a felmentésre vonat­kozó részét és bűnösnek mondotta ki Wirth Károly vádlottat az 1921. évi III. t.-c. 1. §-ának 1. bekezdésébe üt­köző, továbbá Bosnyák Imre, Szűcs György, Gál Jenő, Almási Gyula, ifj. Tóth László, Vöröss Miklós, Fogolyán­­ András, ifj Tóth Ernő, Molnár Ri­chard és Fodor Lajos vádlottakat fogva kétségtelen, hogy minden olyan további tevékenység, amely a Szálasi Ferenc által képviselt és az ő nevével összeforrt célok elérésére törekszik, az állami és társadami törvényes rend leforgatását jelentő, következésképpen az 1921. évi III. t.-c. sulya alá eső mozgalom és szevezkedés jogi fogal­mát kitölti. Viszont a tényállásból nem kétséges, hogy a vádbeli mozgal­mat, szervezkedést Wirth Károly kez­demén­yezte és vezette, úgyhogy a mozgalom érdekében kifejtett tevé­kenységéért büntetőjogilag kezdemé­nyezőként és vezetőként felel. s ......................................................­­ ■ ni .­i ■miiiiTiiTiiTrnin' miami.... ■ vin és övi felejthetetlen együttes filmje. Rendezte : FARKAS MIKLÓS .cm CLAUDE FARRERE világhírű regénye filmen Mától Jsidta 1 Új előadáskezdés: 11, fél 2, fél 4, fél 6, fél 8, fél 10. beri élet kioltására feltétlenül alkal­mas eszközzel rendelkező egyénekkel kívánták végrehajtani. Harmincnyolcezer penpffs kasszafurás egy óra­gyárban Péntekre viradó éjszaka nagy­arányú kasszafuró betörés történt a S­ardoline Olaj, Zsiradék és Vegyi­­ipari Rt Kerepesi­ út 152. szám alatti üzemében. Reggel a részvény­­társaság tisztviselői fedezték fel a kasszafuró betörést. A rendőri bi­zottság Csismadia Béla dr. rendőr­tanácsos vezetésével megállapította a helyszínen, hogy a betörők ál­­kulccsal hatoltak be a részvénytár­saság irodahelyiségeibe és a nyomok szerint valamennyi szobát végig­látogatták. Megállapodtak egy köny­­nyű, régi típusú páncélszekrénynél, melyet oldalvágással nyitottak meg. Innen vittek el százpengős bank­jegyekben 38 000 pengőt. A nagy­arányú kasszafútás tetteseinek kézre­­kerülésére a főkapitányság bűnügyi osztálya széleskörű nyomozást in­dított. A BÉTA NAGY REGÉNYEI 1. pAo.kas&2 NAGY fMdi M Valahol SIKER! Egy barátság a világban története Két világrész, A mai ember, a mai barát-Európa és Ázsia regénye Mi­lág és szerelem regénye Ara fűzve P 5.8, kötve P 6.60 |jl KIADÁS Ára fűzve P 5.80, kötve P 7.40 Kapható minden könyvkereskedésben és Ibusz-pavillonban

Next