Ujság, 1941. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-22 / 44. szám

6 politikai Élet " AZ ERDÉLYI PÁRT kolozsvári elnökségének intézőbizottsága megválasztása óta most tartotta első ülését. Nyírő Pál pártelnök bejelentette hogy a kolozsvári tagozatba február 18-áig 12.000 tagot vettek fel. Beszámolt az elnök arról is, hogy a párt emlékiratot dolgozott ki és sok fontos kérdés elintézése céljából azt a kormányzat elé terjesztette. A párt kieszközölte, hogy az erdélyi részeken is életbe léptessék a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ellátásáról szóló törvény rendelkezéseit. Az erdélyi viszonyoknak megfelelően a közszolgálati állások szervezése és betöltése ügyében a párt megtette előterjesztéseit, amelyeket a miniszteri rendeletben tekintetbe is vettek. Az erdélyi dolgozó tömegek a munkaügyi felügyelői intézmény fenntartását kívánják. Pál György dr. főtitkár bejelentette, hogy Keledy Tibor dr., Kolozsvár polgármestere közlése szerint Kolozsvár városa két és félmillió pengős középítkezést kezd és az építőiparon kívül még harminckét iparágnak juttat munkát. * A 36-OS ORSZÁGOS BIZOTTSÁG pénteken tudvalévően több kormányrendeletet tárgyal. Ezek sorban nagy figyelem kíséri a zsidótörvények következtében elbocsátott magánalkalmazottak felmondási járandóságait és hasonló természetű illetményeitújra szabályozó rendeletet A rendelet kimondja, hogy azoknak a zsidó alkalmazottaknak, akik az első zsidótörvény hatálybalépésétől, vagyis 1938 május 29-től kezdve a törvény végrehajtásának befejezéséig kiválnak a vállalatokból, csak a törvényeselő»"*1’1 illetmény és a törvényes végkielégítést, ha pedig nyugdíjuk van, csak azt a nyugdíjat szabad megfizetni amelyet annak idején megállapítottak. Ha részükre akár a múltban jogellenesen többet fizettek volna ki, akár a jövőben többet fizetnének ki, a többletet vissza kell fizetni. A visszafizetésre vonatkozó kötelezést hivatalból mondja ki a közérdekeltségek felügyelő hatósága és a végrehajtást is hivatalból folytatja le. Ha a törvényes mérték így is túl magas — mivel a kiszámítás alapjául szolgáló alapilletmény akár a vállalat vagyoni helyzetéhez, akár az ország közgazdasági helyzetéhez, vagy az általános kereseti viszonyhoz képest feltűnően magas —, a közérdekeltségek felügyelő hatósága kérelem nélkül leszállítja a törvényes felmondási járandóságot és a törvényes végkielégítést is s visszafizetteti a többletjuttatást. Ugyanilyen módon hivatalból leszállítják a túlmagas nyugdíjakat, sőt az özvegyi nyugdíjakat és járandóságokat is. A jövőben történő túlfizetésekért felelős személyeket büntetéssel sújtják és szükség esetén magukat a felelős személyeket kötelezik az általuk eszközölt túlfizetéseknek saját vagyonukból való megtérítésére. A rendelet hangsúlyozza, hogy rendelkezései nem irányulnak a kisemberek ellen. A rendelet hatálya alól kiveszik a havi 300 pengős vagy még alacsonyabb fizetésű alkalmazottakat Kimondja a rendelet, hogy a rendelet hatályba lépése előt történt túlfizetések esetében enyhítik a visszafizetési kötelezettséget abban az esetben, ha a visszafizetés az érdekelt anyagi romlását okozná. Olyan rendelkezéseket is tartalmaz a rendelet, melyek a zsidótörvény végrehhjtásától függetlenül lehetővé teszik, hogy a vállalat kérelmére vagyis nem hivatalból bármely alkalmazott túlméretezett felmondási és hasonló természetű sletményeit a jövőre nézve le lehessen szántani- A rendelet egyébként biztosítja az a lehetőséget, hogy az alkalmazott szolgálati szerződését jóváhagyó céljából előre bemutassa a felügyelő hatóságoknak. ♦ AZ ERDÉLYI PÁRT marostordai csoportjának zászlóbontó értekezletén Marosvásárhelyen Toldalaghy Mihály gróf főispán elnöki megnyitójában vázolta az értekezlet célkitűzéseit. Kifejtette, hogy az Erdélyi Magyar Párt társadalmi és felekezeti különbség nélkül el van telve attól a gondolattól, hogy a haza érdekében közös munkát folytasson. —— Levél Tavaly, húsvét napján a Husvétszigetről írtam az Újság csillagos cikkét, főként nemzeti büszkeségből, mert fel akartam hívni a figyelmet arra, hogy az emberiség művelődéstörténetének egyik legnehezebb problémáját egy kitűnő magyar tudós, a Párisban élő Hevesy Vilmos egészen új világításba helyezte annak felfedezésével, hogy India és a tőle tizenkétezer kilométer távolságban levő polinéziai szigetecske lakói ugyanazzal az ábécével írtak. Az Újság a mai viszonyokhoz képest nagyon hamar eljutott Chilébe, mert már 1940 május 9-én egy ott élő magyar újságíró, Jakoby Tibor „nyílt levélben“ reflektált a cikkemre. Bár repülőpostával indította Jakoby úr a levelét, az Újság szerkesztője csak e hónap közepén kapta meg és csak most bocsáthatja a lap közönsége elé a következő sorokat: Igen tisztelt Szerkesztő Úrs Nekünk, a világ másik végén élő magyaroknak különös örömet okoz hazai sorokat olvasni. A Chilében élő maroknyi magyarság, amely különösen messze él az óhazától, ünnepnek tekinti egy-egy magyar újság érkezését. Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy hetente küldik Budapesten élő szüleim részemre az „Ujság“-ot s ezt 6—8 hét múlva kézhez is kapom. Ma reggel vettem azt a köteget, amelyben az „Újság“ idei húsvéti száma van. Ebben találtam a Husvétszigetről szóló cikket. Mintegy két év előtt, az azóta megszűnt „Magyar Hírlap“ munkatársa lévén, hasonló gondolat alapján írtam az említett napilap 1938 február 11-i számában „Tahiti, az álmok szigete“ c. cikkemet. Ugyanott, ugyanazon év március 20-án „Négyszázéves a Robinson-szigete“ c. cikket. Az előbb említett cikket angol, olasz és spanyol nyelvre is lefordítottam és megjelent a „Wide World Magazinéban, a „Giornale delle Maravigle" és rövid idő előtt a chilei „El Sur“-ban. Igen érdekelnek a déltengeri szigetek és egy év óta tartó latinamerikai kóborlásom végcélja Tahiti lett volna. Sajnos, a közbejött háború megakadályoz ebben egyelőre, így négy hónap előtt a Robinson-szigetet (Juan Fernandez), míg két hónap előtt a Húsvét-szigetet látogattam meg. Mindkettő chilei fennhatóság alatt áll és így ez nem okozott nehézséget. Meglepett az „Újság“ cikkének alapossága a Húsvét-szigetekről. Sajnos, a valóság mindig lerombolja az illúziókat. A kopár, vulkánokkal borított Húsvét-sziget nem az általunk képzelt smaragdzöld, pálmafás földi paradicsom. A Chincha-szigetre embert rabló perui kalózok a himlőt vitték be és a megtizedelt lakosság később perui meg chilei deportáltakkal keveredett. Ma alig van ott tisztavérű bennszülött. A sziget jelenlegi bérlője a Chilében székelő Williamson-Balfour angol cég, amely évente egyszer küldi vitorláshajóját a szigetre. Ezzel mentem én is, három hét az utazás Valparaisóból, egy hetet időzik a szigeten a hajó. A bűnözőket a Juan Fernandez-szigetre deportálják most, a Húsvét-szigetre politikai vétkeseket küldtek az anyaországból. A mostani kormány ezt azonban felfüggesztené. A szigetet chilei hajón kívül más hajó nem igen érinti. Innen, Chiléből évente egy-kétszer jár arra egy-egy chilei hadihajó, vagy a Baquedano iskolahajó. A szigeten 1928 óta reprosorium van és csak a belügyminisztérium engedélyével látogatható meg. Ugyanis mindenféle nemzetiségű tudományos expedíciók „emlékbe“ magukkal vittek egyegy, az „Újság“ által is említett kővagy fa-bálványt, úgyhogy alig akad már négy-öt az egész szigeten. A lepra nagyon ritka Chilében, így csak tizenegy bélpoklos van a telepen. A sziget kormányzója a chilei haditengerészet egy orvos-kapitánya. Rajta kívül három fehér ember él a Húsvét-szigeten: egy apáca, egy katolikus pap és a bérlő cég megbízottja, egy angol fiatalember. Az ötvenéves Chiléhez tartozás emlékére csak most adtak ki bélyegsorozatot. A lakosok kanada-spanyolfrancia nyelvkeveréket beszélnek és hivatalosan chilei peso van forgalomban, mintegy 20.000 peso (4000 pengő) értékben. A chilei kormány stratégiai szempontból most alaposan kezd törődni a szigettel (egy idegen hatalom megszállási vágya ellen), a legközelebbi jövőben rádióállomást is fognak felállítani. Ezek a sorok nem nagyon fontosak és levelem csupán kiegészítése akar lenni az „Újság“ kitűnő cikkének. Kell, hogy minden embernek legyen Húsvét- vagy Tahiti-szigete, főleg manapság, mert különben hová menekülhetnénk az élet elől? Fogadja igen tisztelt Szerkesztő Úr legőszintébb nagyrabecsülésem kifejezését. Santiago de Chile, 1940 május 9. Jakoby Tibor Jakoby úr érdekes levelének pótlásául közölni kívánom, hogy a Húsvét-sziget óriási kőbálványai közül, mint a nálam levő fényképről megállapítható, hét darab még most is épségben megvan. Mindegyik egy durva faragású emberfejet ábrázol, és egy sem kisebb hat méternél, tehát nem is lehet könnyebb háromszáz métermázsánál. Hogy ezeket hogyan hozták ide, a tengerpart keleti lejtőjére (hol mindnyájan kelet felé néznek), az kevésbbé érdekes, mint az, hogy egy ilyen súlyos követ a turisták hogyan vihettek el innen — emlékbe? Mert hogy már több száz darab hiányzik, az világos. Visszatérve Hevesy Vilmos felfedezésére, az ő munkája, azt hiszem, még nincs befejezve, ő kétségtelenné tette, hogy az Indus melletti Mohenjo-Daro hieroglifjei közül nem kevesebb, mint százharminc darab a húsvétszigetivel azonos, de valószínűnek tartom, hogy még több írásjegy azonosságát is be lehet majd bizonyítani. Az azonos írásjegyek közül húsz emberalakot utánoz, valamely mozdulattal vagy eszközzel, mivel az indiai alak egyszerűbb és világosabb és a húsvétszigeti a cifrázottabb, én az indiait tartom régibbnek. Az indiairól John Marshall megállapította, hogy legalább 4500 éves, de ehhez bátran hozzátehetett volna még kétezer évet, mert Mohenjo-Daro mai romjai két régibb város romjai felett épültek, évezredekkel az Indo-árja kultúra keletkezése előtt. Indiától a Húsvét-sziget sokkal messzebb van, mint tőlünk San Francisco. Hogyan juthatott az a távoli kis sziget érintkezésbe Indiával? Egy német geofizikus, Wegener azt mondja, hogy India, Ausztrália, Újzéland és az Antarktisz valaha összefüggő száraz tömb volt és csak idővel szakadt darabokra. Lehet. Dél-Amerika nyugati és Afrika keleti partjának vonala is annyira összeillik, hogy ezt a két világrészt csak közelebb kellene nyomni egymáshoz, s nagyszerűen simulnának egymáshoz. Lehet, hogy amikor a föld kérge még nem volt olyan szilárd, mint most, a kontinensek két vagy több darabra szakadhattak, és idővel egymástól egyre jobban eltávolodtak. De az is lehet, hogy valami olyan emberi erő, mely a földrengésnél is gonoszabb, az ősidőkben nagy kultúrákat szakított darabokra, és némely kultúrákat talán egészen meg is semmisített. Például az erősebb árja kultúra alig kétezer és egy pár száz évvel ezelőtt teljesen megsemmisítette a pun nép kultúráját, melyről csak nem régóta tudjuk, hogy minden izében sémita volt. Azt a kultúrát, mely Indiától a Húsvét-szigetig öt-hatezer évvel ezelőtt virágzott, nem a sokkal fiatalabb árja kultúra semmisítette meg, hanem valószínűleg a szumer nép, melyet turáni jellegénél fogva több joggal tarthatunk elődünknek, mint a szkítákat. Hogy azután ők is már nagyon régen letűntek a történelem színpadáról, azon nincs mit csodálkozni, hiszen emberek vagyunk és végül minden élőnek meg kell halnia. TAPAY-SZABÓ LÁSZLÓ a Húsvét-szigetről * Új, olcsó, gyors rendszerű luiM$eAG*iQolly,ami indul kezdők és haladók számára, Ladányi Lóránt rendezésében. (Felvilágosítás: telefon 110-762.) ÚJSÁG PÉNTEK, 1941 FEBRUÁR 21 Hóman Bálint kultuszminiszter szófiái látogatásának harmadik napja A bolgár cár kihallgatáson fogadta Szily Kálmán államtitkárt Szófiából jelentik: III. Borisz, Bulgária cárja, kihallgatáson fogadta Szily Kálmán vallás- és közoktatásügyi minisztériumi államtitkárt. A kihallgatás háromnegyed óra hosszat tartott. Csütörtökön Hóman Bálint kultuszminiszter és kísérete különvonaton a Szófiától százhúsz kilométerre fekvő Rila-kolostor megtekintésére utazott és csak este tért vissza Szófiába. A Vecser megállapítja, hogy Hóman Bálint magyar miniszter látogatása Bulgária egész társadalmának alkalmul szolgált az őszinte és szívélyes bolgár-magyar baráti viszony hangsúlyozására. Megemlékezik a lap a történelmi szálakról, amelyek a két nemzetet egymáshoz fűzik és a kulturális kapcsolatok alakulásáról. Befejezésül kijelenti, hogy a magyarok és a bolgárok zavartalan barátsága a legteljesebb virágzásnak indul. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi minisztert pénteken a szófiai egyetem díszdoktorává avatják és ebből az alkalomból a miniszter előadást tart a magyar és a bolgár történelmi kapcsolatokról. Hóman Bálint miniszter és kísérete pénteken délután hagyja el Szófiát. Egy óbudai család tragédiája Felesége halála miatt öngyilkos lett Szász Ila férje Weisz Gyula óbudai kereskedő, mint az Újság megírta, Flórián téri divatáruházában felakasztotta magát és meghalt. Különös játéka a sorsnak, hogy két évvel ezelőtt Weisz Gyula fivére, Weisz Tibor is ugyanilyen módon és ugyanebben az üzletben vetett véget életének Annak idején megírtuk, hogy Weisz Tibor harminchatéves kereskedő, a Flórián téri áruház egyik társtulajdonosa felakasztotta magát. Különös módon éppen azon a családi ünnepségen, amely fivérének, Weisz Gyulának első házassági évfordulója volt. Weisz Gyula akkor ünnepelte egyéves jubileumát annak, hogy feleségül vette Szász Iia ismert pesti színésznőt. Szász Ilát nemcsak a színpadról, hanem filmekről és a mikrofonon keresztül is jól ismerte a közönség. Különösen konferanszaival volt nagy sikere, amelyben Békeffi Lászlót utánozta hallatlanul kedvesen, de remekül utánzott minden ismert pesti színészt. Szász Ila, miután férjhez ment, visszavonult a színpadtól. Egy esztendeig tartott Szász Ila és Weisz Gyula házassá-gának boldog korszaka. A kereskedő fivérének, Weisz Tibornak öngyilkossága felborította a család nyugalmát. Weisz Gyula nem tudott belenyugodni öccse tragikus halálába és az izgalmaktól idegösszeomlást szenvedett. Szanatóriumba kellett vonulnia. Szász Ila ekkor átvette az üzlet vezetését. Reggeltől estig a boltban volt, még saját betegségével sem törődött, csak az üzlet volt minden gondolata. Pedig ekkor már súlyos influenzája volt, amely agyhártyagyulladással komplikálódott és a betegség végzett a fiatal színésznővel. Weisz Gyulát felesége halála még jobban összetörte. A szanatóriumból hazaengedték ugyan, de állandóan ápolónő őrködött mellette. Weisz Gyulán nem segített az sem, hogy újra a régi környezetbe került, az óbudai házban folyton a feleségét kereste. Néhány hónappal ezelőtt már megkísérelte az öngyilkosságot, akkor azonban nem sikerült. Most, kevéssel harmadik házassági évfordulója előtt, mégis végre tudta hajtani tervét pontosan ott és ugyanolyan módon, ahol öccse két ével ezelőtt. iásai — Több víznek kellene lefolynia a Dunán? NAPIREND PÉNTEK, 1941 február 21. Római kata Eleonóra. — Protestáns: Eleonóra. — Görögkat.: Timót. — Izraelita: Sevat24. — Középeurópai időszámítás szerint Budapesten a nap kel. 6 óra 41 perckor, nyugszik 17 óra 16 perckor, a hold kel. 3 óra 15 perckor, nyugszik 12 óra 47 perckor. — Albrecht kir. herceg déjeuner-je Albrecht kir. herceg nővérei, Henriette és Izabella Mária kir. hercegnek itt tartózkodása alkalmából február 20-án déjeuner-t adott. Ezen a háziúron és háziasszonyon kívül részt vettek: Reuss Benigna hercegnő, Jäger svájci követ és neje, von Erdmannsdorff német követ és neje, vitéz Bartha Károly honvédelmi miniszter és neje, Hory András és Vörnle János rendkívüli követ ésmeghatalmazott miniszter, Waldbott Kelemen báró, valamint Szép László miniszterelnökségi osztályfőnök. — Új gazdasági főtanácsos. A kormányzó a földművelésügyi miniszter előterjesztésére Tantos Gyula dr. kanonok, főszékesegyházi főesperesnek a hazai mezőgazdaság fejlesztése körül szerzett érdemei elismeréséül a magyar királyi gazdasági főtanácsosi címet adományozta. Az Ereklyés Ország zászló nagybizottsága a magyar gondolatról. Az Ereklyés Országzászló nagybizottságának elnöksége levélben fordult az egyes országzászló-vezetőségekhez. A levél többek között ezt mondja: — Fenntartjuk az ősi irányt, a magyar gondolat nem zár ki senkit abból, hogy a nemzetért vállalt munkával becsületesen szolgálhassa Szent István királyunk országának ügyét. A magyar mindenkor szeretettel ölelte magához az ide jövő nemzetiségeket, öntudatunk legyen alapja a bírálatnak, amelyet másokkal szemben gyakorlunk. — Uj főorvosok. A pesti izraelita tüközség kórházaiban több főorvosi állás üresedett meg. Így Fischer Aladár egyetemi tanár nyugalombavonulásával az egyik sebészeti osztály, amelynek élére most Molnár Béla dr.-t, a Bródy Adél-kórház eddigi sebészeti főorvosát választották meg. Helyére főorvossá Schischa Lipót, néhai Winternitz Arnold egyetemi tanár első tanársegéde került. Az Amerikába távozott Rozenák István megüresedett sebészi rendelőfőorvosi állásába Mester Endrét, Ádám Lajos professzor tanársegédjét hívták meg, míg az ugyancsak Amerikába költözött Farkas Aladár ortopédiai főorvosi állását Stojkó Antal és Kenéz Jenő között osztották meg. Az ugyancsak külföldre költözött Erős Gedeon kórboncnok utóda Kellner Béla dr., a pécsi egyetem magántanára. Végül a nyugalomba vonult Deutsch Ernő gyermekgyógyász főorvos helyére Steiner Béla és Roboz Pál kerültek főorvosokként. — A Budapesti Orvosi Kör új elnöke. A régi, nagymultú Budapesti Orvosi Kör elnöki tiszte, amelyet államtitkárrá történt kinevezéséig Johan Béla, majd Imre József töltötte be, egy éve gazdátlan. A kör most elnökének Szőllösy Lajos dr. kórházi főorvost választotta meg, aki a kör hagyományos emlékvacsoráján a Kovács—Schächter emlékbeszédet is mondja. — Finn-est Ungvárott. Ungvárról jelentik, hogy a finn-magyar testvéri szeretet jegyében folyt le az első finnest. Az ünnepségen Kozma Miklós kormányzói biztos képviseletében Halász Géza dr. miniszteri tanácsos jelent meg. Sok szép érdekes zene- és énekszám, szavalat és előadás hangzott el. A budapesti finn követ táviratilag üdvözölte az est lelkes résztvevőit. — A zágrábi eucharisztikus kongresszus. Belgrádból jelentik. Az idei eucharisztikus kongresszust, mint ismeretes, Zágrábban tartják abból az alkalomból, hogy Horvátország az idén ünnepli 1300 éves kulturális múltját. Az ünnepségek előkészítő bizottsága most tartott ülést Zágrábban Stepinac érsek vezetésével. Ezen méltatták az évforduló jelentőségét és megbeszélték az ünnepségek lefolyásának részleteit.