Ujság, 1941. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-13 / 36. szám
s SZÍNHÁZ mmammmmmmmmsBmammmmmmamammmmmmm A nagyenyedi tanári katedrától a budapesti Nemzeti Színházig Erdélyi színész bemutatkozása az „Elnémult harangok“ban Az öltöző folyosóján kigyulladt a vörös klotúrlámpa: Csendet kérünk, próba! A Nemzeti Színház színpadán pedig Kiss Ferenc, Berky Lilly, Lukács Margit és egy ismeretlen színész, Nagy István, Simándy tiszteletes. A színpadon drámai feszültség, Todorescu pópát agyon akarják verni. Néhány perc múlva véget ér a fülledt jelenet, amelyben pattanásig feszült a békeévek Magyarországának nemzetiségi kérdése. Frissen és fiatalon kisiet a színpadról Nagy István, az erdélyi színész, aki mint vendég játssza Simándy lelkész szerepét, az „Elnémult harangot“-ban. Ez a csinos, magas, fekete fiú harminckét éves, hét év óta játszik színpadon és a kolozsvári színházban dübörgő sikereket aratott. Lehotay Árpád és Uray Tivadar közös öltözőjében beszélgetünk. — Az egyik rendező azt mondta, hogy jó ómennel indulok. A darab első jelenetében mindenki kezet akar csókolni nekem. (Természetesen a szerep szerint.) Hétfőn este még a kolozsvári színházban játszottam Simándy szerepét, kedden reggel indultam és szerdán már próbába álltam. Az „Elnémult harangok“ magyar papjának alakját eddig két helyen játszottam: Kolozsvárt és néhány héttel ezelőtt a Hunniában, ahol film készült Rákosi Viktor veretes regényéből. — És a Nemzeti Színház? — Eddig csak a nézőterén jártam. Mikor beléptem a színpadra reggel, valami a torkomat fojtogatta. Nem tudom,megérti-e, mit jelent, ha egy vidéki színész a Nemzeti Színház színpadára lép. Áhítatot éreztem, mintha templomban járnék. Egy tapintatlan kérdés: — És itt marad? Mosolyog. — Talán. Egyelőre csak Simándy tiszteletes szerepére szerződtettek. A továbbiak felett Németh Antal igazgató úr dönt. — És szeretne? A szemében látom, micsoda kérdés! Azután így mondja el egy erdélyi magyar fiú hányódását, amelynek végkifejlete m már a kolozsvári színháznál játszódott le: — Maroslekencén születtem, apám gazdálkodó. Enyeden a Bethlen-kollégiumában végeztem el a középiskolát, azután a kolozsvári egyetem bölcsészeti karára iratkoztam be. Magyar-román szakos tanárnak készültem. A bölcsészetet elvégeztem, azután két éven át, 1931-től 1933-ig a „nagyságos fejedelem iskolájában“ dolgoztam, mint gyakorlótanár. Behívtak katonának és két évig mint baka, román mundért viseltem. Mikor leszereltem, Kolozsvárra vetődtem. Nagyon vonzott a színház. Először nem tudtam még, színész szeretnék-e lenni, szerző, vagy rendező? Felmentem Kádár Imre dr. igazgatóhoz és elbeszélgettünk. Leszerződtetett a színház stúdiójához tanárnak és a növendéknek ... A stúdióban a klasszikus magyar irodalmat tanítottam és közben persze szorgalmasan tanultam színpad és színjátszás titkait. Egyszer felléptettek. Azóta nem tudok elszakadni a színpadtól és hozzánőttem a kolozsvári magyar társulathoz is. Aradon, Temesvárt, Kolozsvárt és Brassóban játszott, az erdélyi közönség népszerű Nagy Pistája, ez a keménykötésű szép szál legény, akinél gyöngyözőbb, tisztább magyar nyelven kevesen beszélnek „ideát“, nálunk is. Közben megnősül, oltár elé vezeti Haáz Jolánt, a kolozsvári színház szép szőke drámai színésznőjét, egy előkelő székelyudvarhelyi magyar úricsalád gyermekét. Most boldog férj és boldog színész, itt a Nemzeti Színház öltözőjében a csúcsok forróságát és alázatát érzi. — Tervek? Nevetve mondja, mintha szégyenlené. — Tavasszal ledoktorálok. — Miből? SZELLEMI ÉLET CID Madridból jelentik, hogy a m ostani városi könyvtárban a múlt év végén emlékkiállítás nyilt men Cid születésének VOG-ik évfordulója alkalmából. Van-e a világon nemzeti hős, akit több krónikás feljegyzés, ballada, eposzt és dráma dicsőít, mint Rodrigo Ruy Diaz de flyar-t, rövidebb és ismertebb nevén: El Cid Campendor-t, vagy még rövidebben: Cid-et? Volt idő, mikor akadtak egyesek, akik, mint például Masdeu jezsuita atya, kétségbevonták, hogy Cid egyáltalán élt. Cervantes Don Quijote-jának egyik helye elárulja, hogy Cid problémája mennyire foglalkoztatta a későbbi honfitársak képzeletét. Az „elmés, nemes" lovagról szóló regény egyik alakja ugyanis azt mondja a bálványozott nemzeti hősről való beszélgetés során: „Kétségtelen, hogy élt valaha Cid, de" nagyon kétséges, hogy csakugyan véghezvitte-e mindazokat a tetteket, amelyeket neki tulajdonítanak.“ Dozy leydeni egyetemi tanár volt az, aki legmegbízhatóbb adatokkal mutatta ki, hot húzódik a határvonal a csakugyan élt „történelmi" hid és a trubadúrok s a nép elképzelte félisten tettei között. Mint a spanyol irodalom egy másik gondos és hűséges kutatója, Henry Edward Watts Írja, az Encyclopaedia Britannica-ban, a históriai, valóban létezett Cid a legnagyobb hős a spanyolországi keresztény őslakosok és a megszálló muzulmánok harcában. Családi nevén a hős először 1064- ben szerepelt, I. Ferdinánd spanyol király egyik okmányában. Ez a nagy uralkodó halálakor, löpü-ben, felosztotta országát három fia: Sancho, Alphonso és Garcia, továbbá két leánya: Urraca és Elvira között. Akkoriban polgárháború dúlt a Pireneusi félszigeten. Ferdinánd király fia, a cassiliai Sancho, háborúba keveredett versenytársával, a navarrai Sachoval. Ennek a viszálynak egyik párharcában a fiatal Rodrigo lovag is résztvett, s leverte az ellenség Legfélelmetesebb bajvívóját, akkor kapta a Campeador jelzőt. Később castiliai Sancho szembekerült fivérével Alphonsoval, aki Leon tartományon uralkodott. A krónikák feljegyzése szerint Rodrigo Campeador sugallotta urának azt a hadicselt, amellyel Sancho elhódította fivérétől országát. A legyőzött Alphonso elmenekült, de a győztes testvér nem sokáig ülhetett babérain, 1072-ben egy vár ostrománál elesett. Alphonso ekkor visszatért a száműzetésből és újból elfoglalta trónját Rodrigo Campeador, mint a krónikák és balladák említik, kényszerítette a visszatért uralkodót, hogy esküdjék meg arra: semmi része sem volt fivérének, Sanchonak, halálában. Hamarosan újból kínálkozott alkalom, hogy Rodrigo bebizonyítsa vitézségét. Sevilla alatt megverte Abdallah grandai uralkodót és sok fogollyal s dús zsákmánnyal tért haza Burgosba. Féltékeny vetélytársai azonban nem sokáig hagyták élvezni a dicsőséget Egyikük, Garcia Ordonez, azzal a váddal ingerelte ellene Alphonso királyt, hogy a sevillai győző megtartotta magának a préda egy részét. A király hallgatott az intrikusra és elűzte Castiliából a lovagot, aki éppen akkor a mórok ellen harcolt. (Egyébként ezekkel a „hitetlenek“-kel való küzdelmeiben tanúsított bátorságáért, ellenségeitől elismerésképen kapta a Cid nevet, amely arabul urat jelent.) A számkivetett Cid, mint a krónikák mondják, majd keresztény zászló alatt harcolt, majd a mórok oldalára állott, néha pedig háromszáz főnyi saját csapatával „önállóan" működött. Életének erre az időszakára esik az a hőstette, amellyel Valenciát, a legszebb és leggazdagabb spanyol várost elhódította a móroktól. Ott azután négy évig uralkodott, — a monda szerint erélyesen és igazságosan. Végül is azAlmoravidák, akiket számos csatában megvert, hatalmas sereggel vonultak ellene és legyőzték. Már akkor fáradt, öreg ember volt Cid. A vereségén érzett bánatába bele is halt 1099-ben. Beszél a történelem Cid feleségéről is. A lovag 1074-ben nősült, Ximenát, A lelkes fogadtatást, amelyben A gyergyói bálnak, Szilágyi László és Huszka Jenő színmagyar operettjének magyar színházbeli bemutatóján volt része, teljes mértékben igazolták a további előadások. A pompás dalmű egyre fokozódó érdeklődés mellett jutott el szerdán este ötvenedik előadásához, melynek központjában természetesen Fedák Sári, az ünnepelt művésznő áll. A színház természetszerűen a jubiláris estre is szorongásig megtelt, a közönség nem győzött betelni Huszka Jenő klasszikusan szép zenéjével, melynek koronája a „Talpra magyar“. Petőfi megzenésített remekének elhangzása után percekig zúgott a taps, aminthogy ismételten felharsant nyílt színen is.. Felvonások végén igen sokszor hívták a lámpák elé a kiváló szereplőket és a szerzőket. Huszka Jenő a Gyergyói szerknl igen értékes művel szaporította a magyar operett-művészetet és joggal lehet büszke arra a megértésre, melyre zengő muzsikája talált. Oviedo grófjának leányát, vette el. A hős halála után az özvegy magával vitte Cid holttestét és a Burgos közelében lévő Cardena egyik kolostorának kápolnájában temette el. Később átvitték a tetemet Burgosba. Cid történelmi és irodalmi alakjának kutatói legvitézebb harcosnak nevezik őt, — a castiliaiak minden erénye és minden hibája megtestesítőjének. A XII. században trubadúrok serege dicsőítette és az elkövetkezett évszázadok során is töretlen volt emlékének fénye; újra meg újra visszatért az irodalomba. Életének és tetteinek első irodalmi feldolgozása a Poema del Cid, a XII. század második feléből származik. 3744 sorból áll ez a töredékes hősköltemény. A romanisták szerint stílusa kezdetleges, rímelés és ritmus szempontjából is elég gyenge, de azért — mint H. K. Watts mondja —, „a költészet tiszta tüze'' lángol benne és „tele van nemes egyszerűséggel, igazi etikai nagysággal.“ Egyik legjelentősebb irodalmi feldolgozása a spanyol hős életének és tetteinek Corneile klasszikus színdarabja, amelyet 1636-ban mutattak be. Cid és Ximena szerelmét alakította drámává a francia író. — A múlt század egyik nagy francia költője, Casimir Delavigne, Cid leányáról, Elviráról, írt drámát. — Operaszínpadokon is megjelent a spanyol félelem- és gáncsnélküli lovag alakja. Massenet alkotta a dalművet, amelyet először 1885-ben adtak elő Parisban. Spanyolország legnagyobb nemzeti hősének emlékét megünnepii most az egész kulturvilág. E. I. Üzenet Vidám kedvvel mint virgonc diák futott a délután az estbe, vidor volt, friss és jószagú a merengő cél után az este. Vijjogó helyke baglyok danásztak, csillagos kert volt a fekete ég, hiszitelt engem rozoga bánat könnyes kapuján egy szomorú ék. Feléd tartottak kósza vágyak, emlékek múltján hajtva át, vitték hozzád egy vallomásnak elunt és ócska dallamát. Hiába mentek, hiába mentek hozzád a régi, tűrt szavak, gunyoros, bántó tücskök fütyülnek s a csókjaid mind alszanak. Ágh András Panka Károly: Tompa Mihály az anekdoták tükrében. Érdekes és értékes munkát végzett Panka Károly, amikor fáradságos munkával összegyűjtötte Tompa Mihályról, a virágok költőjéről szóló anekdotákat. Ezekből az apróságokból, mint a mozaikkép, élesen és hatásosan kirajzolódik a nagy költő egész életpályája és egyénisége. Cholnoky Jenő: Tihany, A m. kir. Balatoni Intéző Bizottság kiadásában megjelenő Balatoni Könyvtárnak most jelent meg nyolcadik kötete, Cholnoky Jenő dr. egyetemi tanár Tihany című munkája. A füzet Tihany értékeit tárja az olvasó elé és élvezetesen ismerteti Tihany geológiai, történeti és természeti szépségeit, érdekességeit. Justh Zsigmondi Ádánt. Justh Zsigmond, a korán elhunyt kiváló magyar író, akinek párisi naplója nemrégiben jelent meg — egy ismeretlen regényét adja ez a kis könyv. A kézirat 1885-ből való, a hátrahagyott kéziratok közül került elő és Justh Zsigmond halála előtt 10 esztendővel, tehát 21 éves korában irta. A magyar vidék életét adja érdekes megfigyelésekben és friss meseszövéssel. Raj Ilona Mária: Alltagsleben in Gesprächen (Német beszélgetések.) Két kiváló budapesti intellectuellenyelvtanárnő, S. Benedict Edna és Itaasz Edit, a mindennapi természetes társalgási angol nyelv elsajátítására szellemes és szórakoztató módszert talált ki; ezzel a metódussal megírt két angol tankönyvük döntő sikert ért el. Az ő munkájuk és módszerük nyomán haladva — és különösen Sz. Benedict Edna közreműködésével — Raj Ilona Mária nyelvtanárnő a mai társalgási német nyelv tanításának súlyos feladatát oldotta meg. Raj Ilona Mária könyve Alltagsleben in Gesprächen, egy intelligens család tagjainak társalgásán keresztül vezeti be a tanulót a német nyelv titkaiba. Három részre oszlik a több mint 200 oldalas könyv. Az első részben az egyéni élet apró mozzanatairól, iskolai gondokról, kirándulásokról, napi munkáról, szórakozásról folyik a beszélgetés. A második részben Hilde, a német család fiatal leánytagja Magyarországra utazik, bejárja fővárosunkat, megismerkedik ennek szépségeivel, kultúrájával és mindennapi életével, hogy végül a pályaválasztásról beszélgessen ismerőseivel. A harmadik fejezetben pedig a család látogatót kap egy fiatal pesti leánynak, Mártának személyében. A kötetben gazdag szótár is van az olvasmányokhoz. Azt hisszük, ennek a Benedict— Haasz-módszerrel készült könyvnek jobban sikerült, mint bármey más hasonló műnek, megoldani a nyelvoktatás annyira időszerű és súlyos problémáját. Demjén József: Hadszíntér, Földközi tenger. A világ figyelme most a Földközi tenger felé fordul, ezt bizonyítja az is, hogy rövid időközben a második, magyarázattal ellátott földközi-tengeri térkép jelenik me. Az elsőt néhány hónappal ezelőtt Réz Andor dr. egyetemi magántanár tervezte és Juhász Vilmos látta el kitűnő magyarázatokkal, a másodikat most Demjén József állította össze. ÚJSÁG CSÜTÖRTÖK, 1941 FEBRUÁR 18 — Természetesen bölcsészetből. Az ügyelő csenget, a kis klotúrlámpa felgyullad újra, menni kell! Biztató jelek mellett indul: tehetséges és szerény. S ismeri a titkot: egy művész nemcsak magából merít. Még a csúcsoknál is tanulni kell! Ruffy Péter A negyedik Cyrano Akik szerdán este felcsavarták a rádiójukat, Rostand Cyranójának zengő sorait hallották s ezeken a sorokon keresztül olyan rendkívüli művészi teljesítményt élvezhettek, amilyenben csak ritkán van része az embernek. A Nemzeti Színházban az idén hárman is játsszották Cyranot: Kiss Ferenc, Lehotay Árpád és Táray Ferenc. Most a Nemzeti egy negyedik művésze, Tímár József deklamálta a nemes gascognei lovag nagy monológjait. Érdekes kísérlet volt a rádióra összevont Cyrano és nagyszerűen sikerült. Tímár József, aki az utóbbi években színpadon is, filmen is a magyar színészek első vonalába került, talán egyik legszebb produkcióját nyújtotta. Érdemes volna Cyranójával a színpadon is megismerkedni. CSILLÉRY 17-ÉN Székesfővárosi Zenekarral, Városi közr.: Szalay Eszter, Bűvös vadász nyitány, Schumann szimf. Visky: Enigma, Kodály: Marosszéki táncok, dalok. Jegyek: Városi, Népm., Koncert. A Gyergyói bál Ötvenedszer Halhatatlan sorok „Csak az a valóságos bölcs hazafi, ki lehetőt kíván s jól tudván, hogy az ember gyenge léte miatt se felette boldog, se határtalanul boldogtalan nem lehet, a középúton jár.“ (Széchenyi István gróf) Kovács Jenő: Karácsonyi gondok. Hangulatos versek gyűjteménye a kis kötet, amelynek minden sorát egyszerű poézis hatja át. Kovács Jenő nem raffinált verselő, nem rim-bűvész, hanem azt írja, amit a szíve diktál. Legszebb talán a nyolcvanéves édesanyjához írott verse. Gajáry István dr. emléke a MOZART Egyesületben A Mozart Egyesület szerdai összejövetelén Bárdos György dr. ügyvezető elnök kegyeletes szavakban emlékezett meg Gajáry Istvánról halálának második évfordulója alkalmából. — Gajáry István dr. író, zeneszerző, az Újság zenekritikusa — mondotta — a magyar Mozartkultusznak felejthetetlen barátja és jótevője volt. Megbecsülhetetlen értékű támogatását kiterjesztette a mi Mozart-Egyesületünkre, a magyar zenekultúra egyik szerény napszámosára is. Az első volt azok között, akik felismerték a Mozart-kultusz munkásai munkájában célkitűzésük nemes voltát, annak különös jelentőségét, hogy a legkülönfélébb foglalkozású, társadalmi állású emberek, akik különben sohasem találkoztak volna egymással, a legközvetlenebb, legmeghitibb, legönzellenebb barátságba kerülnek a halhatatlan zenei lángelme muzsikájának kultuszával és alkotnak minden tettetés nélkül való, őszinte szereteten alapuló baráti társaságot. Ezzel közelebb hozzák a maguk kis körében is az embert az emberhez. Ma, amikor világszerte Mozart-jubileumi évet tartanak a kulturnemzetek — fejezte be beszédét Bárdos dr. —, nem szabad elfeledkezni arról a férfiúról, aki a magyar Mozart-kultusz bölcsőjénél az elsők között volt értékes, felejthetetlen munkájával. Pataky Kálmán sikere Svájcban A zürichi Harmonie dalegyesület, amely 1938 októberében a budapesti Operában Haendel Belsazarjával nagy sikert aratott, most ünnepelte fennállásának százéves jubileumát, amely elsőrangú eseménye volt a svájci dalkultúrának. Az ünnepélyen, amelyen a szövetségi elnök és a svájci városi, kantonális, művészeti és társadalmi élet kiválóságai jelentek meg, Berlioz Faust elkárhozását adták elő. A szólisták között az első helyet Pataky Kálmán foglalta el, aki óriási sikert aratott kitűnő hangjával és előadásával. Az előadást követő díszlakomán több szónok meleg és rokonszenves hangon emlékezett meg Magyarországról, ahol a Harmonie két év előtt nagyszerű sikerét aratta. Kitüntetésként emelték ki az ünnepi szónokok, hogy Magyarország főméltóságú kormányzója is megjelent a Harmonie hangversenyén. A svájci lapok a beszédeknek erről a részéről külön megemlékeznek és a jubileum alkalmából kiadott pompás emlékkönyv is megemlékezik a Harmonie budapesti vendégszerepléséről. Bulla Elma elutazott Bulla Elma, a kiváló művésznő, aki, mint legutóbbi szántunkban jelentettük, legközelebb a Magyar Színházban fog fellépni, szerda reggel elutazott Budapestről. Néhány nagyobb vidéki váltásban vendégszerepel, öt vagy hat nap múlva tér vissza a fővárosba és akkor megkezdi a próbákat a Magyar Színházban. Hangversenyek RÓZSAVÖLGYI HANGVERSENYEI: Sólymos zongoraestje ma. Z. 8. Damokos László zongoraestje 17. Garay Ernő (tenor), Forray kamarakórus 18-án. V. 8. Erna Sack 19-én Kelte Gabriella—Liontai Konstantin estje 22-én. Szimf. Jazz-d. u. 23-án. V. 5. * 2. Dizőzparádé vasárnap este (7. 8) Honthy Hanna, Anita Best, Fellegi Teri, Kiss Manyi, Rátkai Márta és zenekara, Anna Luli, Szilágyi Marcsa, Türk Berta és még 6 attrakció 3 órás műsorral. Jegyek 1—4 . Színházi Magazinnál 1848-67. Zeneakadémián, Jegyirodákban. Motort Wagner-Csajkovszkij 3 bérleti est a Hangv. Zenekarral márc. 3., 18. és 31-én Vigadóban. Vez. Failoni, Vaszy, közr.: Dohnányi, Losonczy György, Szentgyörgyi László. Jegyek 1.50—6 P, bérlet 20% kedv Koncertnél.♦ KONCERT RENDEZÉSEI: Fleischer-Engel Iván 16-án vasárnap d. e. 11. Zeneak. (VI. Beethoven-matiné). II. és VII. szimf. C-dúr verseny Hangv. Zenekar. DOHNÁNYI BEETHOVEN-EST 20-án. Z. 8. Zongorabérlet VII. Baló Elemér előadóest 21. Z. 8. Grandiózus műsor, kiváló előadók. Varga Tibor-hegedűest márc. 1. Békeffi konferansz-matiné márc. 2. S. Kovalefska (kontraalt áriaest márc. 4. Weöreös Julia (zong.) közr. SZÍNHÁZI MŰSOROK: OPERA: A végzet hatalma (448). A. 2. bérl. .NEMZETI Niskavuori asszonyok (448). V. NEMZETI KAMARA: Kaland (448). VÁROSI: Cyrano (448). D. bérlet: A Nemzeti Színház vendégjátéka. MADÁCH: Négy asszonyt szeretek (948). VÍG: A szőkékkel mindig baj van (48). K. MAGYAR: Gyergyói bál (448). PÓDIUM (a Pesti Színházban): „Tekintettel arra ..(449). KAMARA VARIETÉ: Tabáni álom (449). ROYAL VARIETÉ: Royal Bál (445 és 9). KOMÉDIA ŐRE.: Kassner, a varázsló (449). ERZSÉBETVÁROSI: 120-as tempó (446 és 8). JÓZSEFVÁROSI: Fiatalság bolondság (446. 8). KISFALUDY: Ma éjjel szabad vagyok (446. 8).