Ujság, 1941. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-13 / 36. szám

s SZÍNHÁZ mmammmmmmmmsBm­ammmmmmamammmmmmm A nagyenyedi tanári katedrától a budapesti Nemzeti Színházig Erdélyi színész bemutatkozása az „Elnémult harangok“ban Az öltöző folyosóján kigyulladt a vörös klotúrlámpa: Csendet ké­rünk, próba! A Nemzeti Színház színpadán pedig Kiss Ferenc, Berky Lilly, Lukács Margit és egy isme­retlen színész,­­ Nagy István, Si­mándy tiszteletes. A színpadon drá­mai feszültség, Todorescu pópát agyon akarják verni. Néhány perc múlva véget ér a fülledt jelenet, amelyben pattanásig feszült a béke­évek Magyarországának nemzeti­ségi kérdése. Frissen és fiatalon ki­siet a színpadról Nagy István, az erdélyi színész, aki mint vendég játssza Simándy lelkész szerepét, az „Elnémult harangot­“-ban. Ez a csinos, magas, fekete fiú harminckét éves, hét év óta játszik színpadon és a kolozsvári színház­ban dübörgő sikereket aratott. Le­­hotay Árpád és Uray Tivadar kö­zös öltözőjében beszélgetünk. — Az egyik rendező azt mondta, hogy jó ómennel indulok. A darab első jelenetében mindenki kezet akar csókolni nekem. (Természetesen a szerep szerint.) Hétfőn este még a kolozsvári színházban játszottam Simándy szerepét, kedden reggel indultam és szerdán már próbába álltam. Az „Elnémult harangok“ magyar papjának alakját eddig két helyen játszottam: Kolozsvárt és néhány héttel ezelőtt a Hunniában, ahol film készült Rákosi Viktor ve­retes regényéből. — És a Nemzeti Színház? — Eddig csak a nézőterén jár­tam. Mikor beléptem a színpadra reggel, valami a torkomat fojto­gatta. Nem tudom,­­megérti-e, mit jelent, ha egy vidéki színész a Nemzeti Színház színpadára lép. Áhítatot éreztem, mintha templom­ban járnék. Egy tapintatlan kérdés: — És itt marad? Mosolyog. — Talán. Egyelőre csak Si­mándy tiszteletes szerepére szer­ződtettek. A továbbiak felett Né­meth Antal igazgató úr dönt. — És szeretne? A szemében látom, micsoda kér­dés! Azután így mondja el egy erdé­lyi magyar fiú hányódását, amely­nek végkifejlete m már a kolozsvári színháznál játszódott le: — Maroslekencén születtem, apám gazdálkodó. Enyeden a Beth­­len-kollégiumában végeztem el a kö­zépiskolát, azután a kolozsvári egyetem bölcsészeti karára iratkoz­tam be. Magyar-román szakos ta­nárnak készültem. A bölcsészetet elvégeztem, azután két éven át, 1931-től 1933-ig a „nagyságos feje­delem iskolájában“ dolgoztam, mint gyakorlótanár. Behívtak katonának és két évig mint baka, román mundért viseltem. Mikor leszerel­tem, Kolozsvárra vetődtem. Nagyon vonzott a színház. Először nem tudtam még, színész szeretnék-e lenni, szerző, vagy rendező? Fel­mentem Kádár Imre dr. igazgató­hoz és elbeszélgettünk. Leszerződ­tetett a színház stúdiójához tanár­nak és a növendéknek ... A stú­dióban a klasszikus magyar irodal­mat tanítottam és közben persze szorgalmasan tanultam színpad és színjátszás titkait. Egyszer fellép­tettek. Azóta nem tudok elszakadni a színpadtól és hozzánőttem a ko­lozsvári magyar társulathoz is. Aradon, Temesvárt, Kolozsvárt és Brassóban játszott, az erdélyi kö­zönség népszerű Nagy Pistája, ez a keménykötésű szép szál legény, aki­nél gyöngyözőbb, tisztább magyar nyelven kevesen beszélnek „ideát“, nálunk is. Közben megnősül, oltár elé vezeti Haáz Jolánt, a kolozs­vári színház szép szőke drámai színésznőjét, egy előkelő székely­udvarhelyi magyar úricsalád gyer­mekét. Most boldog férj és boldog színész, itt a Nemzeti Színház öl­tözőjében a csúcsok forróságát és alázatát érzi. — Tervek? Nevetve mondja, mintha szégyen­lené. — Tavasszal ledoktorálok. — Miből? SZELLEMI ÉLET CID Madridból jelentik, hogy a m ostani városi könyvtárban a múlt év végén emlékkiállítás nyilt men Cid születésének VOG-ik évfordu­lója alkalmából. Van-e a világon nemzeti hős, akit több krónikás feljegyzés, ballada, eposzt és dráma dicsőít, mint Rodrigo Ruy Diaz de fl­yar-t, rövidebb és is­mertebb nevén: El Cid Campendor-t, vagy még rövidebben: Cid-et? Volt idő, mikor akadtak egyesek, akik, mint például Masdeu jezsuita atya, kétségbevonták, hogy Cid egyáltalán élt. Cervantes Don Quijote-jának egyik helye elárulja, hogy Cid problé­mája mennyire foglalkoztatta a ké­sőbbi honfitársak képzeletét. Az „el­més, nemes" lovagról szóló regény egyik alakja ugyanis azt mondja a bálványozott nemzeti hősről való be­szélgetés során: „Kétségtelen, hogy élt valaha Cid, de" nagyon kétséges, hogy csakugyan véghezvitte-e mindazokat a tetteket, amelyeket neki tulajdoníta­nak.“ Dozy leydeni egyetemi tanár volt az, aki legmegbízhatóbb adatok­kal mutatta ki, hot húzódik a határ­vonal a csakugyan élt „történelmi" hid és a trubadúrok s a nép elképzelte félisten tettei között. Mint a spanyol irodalom egy másik gondos és hűsé­ges kutatója, Henry Edward Watts Írja, az Encyclopaedia Britannica-ban, a históriai, valóban létezett Cid a leg­nagyobb hős a spanyolországi keresz­tény őslakosok és a megszálló muzul­mánok harcában. Családi nevén a hős először 1064- ben szerepelt, I. Ferdinánd spanyol király egyik okmányában. Ez a nagy uralkodó halálakor, löpü-ben, felosz­totta országát három fia: Sancho, Alphonso és Garcia, továbbá két leánya: Urraca és Elvira között. Akko­riban polgárháború dúlt a Pireneusi félszigeten. Ferdinánd király fia, a cassiliai Sancho, háborúba keveredett versenytársával, a navarrai Sachoval. Ennek a viszálynak egyik párharcá­ban a fiatal Rodrigo lovag is részt­­ve­tt, s leverte az ellenség Legfélelme­tesebb bajvívóját, akkor kapta a C­ampeador jelzőt. Később castiliai Sancho szembekerült fivérével Al­phon­­soval, aki Leon tartományon uralko­dott. A krónikák feljegyzése szerint Rodrigo Campeador sugallotta urának azt a hadicselt, amellyel Sancho elhó­dította fivérétől országát. A legyőzött Alphonso elmenekült, de a győztes testvér nem sokáig ülhetett babérain, 1072-ben egy vár ostrománál elesett. Alphonso ekkor visszatért a száműze­­tésből és újból elfoglalta trónját Rodrigo Campeador, mint a krónikák és balladák említik, kényszerítette a visszatért uralkodót, hogy esküdjék meg arra: semmi része sem volt fivé­rének, Sanchonak, halálában. Hamarosan újból kínálkozott alka­lom, hogy Rodrigo bebizonyítsa vitéz­ségét. Sevilla alatt megverte Abdallah grandai uralkodót és sok fogollyal s dús zsákmánnyal tért haza Burgosba. Féltékeny vetélytársai azonban nem sokáig hagyták élvezni a dicsőséget Egyikük, Garcia Ordonez, azzal a vád­dal ingerelte ellene Alphonso királyt, hogy a sevillai győző megtartotta magának a préda egy részét. A király hallgatott az intrikusra és elűzte Cas­­tiliából a lovagot, aki éppen akkor a mórok ellen harcolt. (Egyébként ezek­kel a „hitetlenek“-kel való küzdelmei­ben tanúsított bátorságáért, ellenségei­től elismerésképen kapta a Cid­ nevet, amely arabul ur­at jelent.) A számkivetett Cid, mint a króni­kák mondják, majd keresztény zászló alatt harcolt, majd a mórok oldalára állott, néha pedig háromszáz főnyi saját csapatával „önállóan" működött. Életének erre az időszakára esik az a hőstette, amellyel Valenciát, a leg­szebb és leggazdagabb spanyol várost elhódította a móroktól. Ott azután négy évig uralkodott, — a monda sze­rint erélyesen és igazságosan. Vég­ül is az­­Almoravidák, akiket számos csatában megvert, hatalmas sereggel vonultak ellene és legyőzték. Már ak­kor fáradt, öreg ember volt Cid. A vereségén érzett bánatába bele is halt 1099-ben. Beszél a történelem Cid feleségéről is. A lovag 1074-ben nősült, Ximenát, A lelkes fogadtatást, amelyben A gyergyói bál­nak, Szilágyi László és Huszka Jenő színmagyar operettjé­nek magyar színházbeli bemutatóján volt része, teljes mértékben igazolták a további előadások. A pompás dalmű egyre fokozódó érdeklődés mellett jutott el szerdán este ötvenedik elő­adásához, melynek központjában ter­mészetesen Fedák Sári, az ünnepelt művésznő áll. A színház természet­szerűen a jubiláris estre is szorongásig megtelt, a közönség nem győzött be­telni Huszka Jenő klasszikusan szép zenéjével, melynek koronája a „Talpra magyar“. Petőfi megzenésített remeké­­nek elhangzása után percekig zúgott a taps, aminthogy ismételten fel­harsant nyílt színen is.. Felvonások végén igen sokszor hívták a lámpák elé a kiváló szereplőket és a szerzőket. Huszka Jenő a Gyergyói szerknl igen értékes művel szaporította a magyar operett-művészetet és joggal lehet büszke arra a megértésre, melyre zengő muzsikája talált. Oviedo grófjának leányát, vette el. A hős halála után az özvegy magával vitte Cid holttestét és a Burgos köze­lében lévő Cardena egyik kolostorá­nak kápolnájában temette el. Később átvitték a tetemet Burgosba. Cid történelmi és irodalmi alakjá­nak kutatói legvitézebb harcosnak ne­vezik őt, — a castiliaiak minden eré­­nye és minden hibája megtestesítőjé­nek. A XII. században trubadúrok se­rege dicsőítette és az elkövetkezett év­századok során is töretlen volt emlé­kének fénye; újra meg újra visszatért az irodalomba. Életének és tetteinek első irodalmi feldolgozása a Poema del Cid, a XII. század második felé­ből származik. 3744 sorból áll ez a töredékes hősköltemény. A romanis­­ták szerint stílusa kezdetleges, ríme­­lés és ritmus szempontjából is elég gyenge, de azért — mint H. K. Watts mondja —, „a költészet tiszta tüze'' lángol benne és „tele van nemes egy­szerűséggel, igazi etikai nagysággal.“ Egyik legjelentősebb irodalmi feldol­gozása a spanyol hős életének és tet­teinek Corneile klasszikus színdarabja, amelyet 1636-ban mutattak be. Cid és Ximena szerelmét alakította drámává a francia író. — A múlt század egyik nagy francia költője, Casimir Dela­­vigne, Cid leányáról, Elviráról, írt drámát. — Operaszínpadokon is meg­jelent a spanyol félelem- és gáncs­nélküli lovag alakja. Massenet alkotta a dalművet, amelyet először 1885-ben adtak elő Parisban. Spanyolország legnagyobb nemzeti hősének emlékét megünnepii most az egész kulturvilág. E. I. Üzenet Vidám kedvvel mint virgonc diák futott a délután az estbe, vidor volt, friss és jószagú a merengő cél után az este. Vijjogó helyke baglyok danásztak, csillagos kert volt a fekete ég, hiszitelt engem rozoga bánat könnyes kapuján egy szomorú ék. Feléd tartottak kósza vágyak, emlékek múltján hajtva át, vitték hozzád egy vallomásnak elunt és ócska dallamát. Hiába mentek, hiába mentek hozzád a régi, tűrt szavak, gunyoros, bántó tücskök fütyülnek s a csókjaid mind alszanak. Ágh András Panka Károly: Tompa Mihály az anekdoták tükrében. Érdekes és értékes munkát végzett Panka Károly, amikor fáradságos munká­val összegyűjtötte Tompa Mihály­­ról, a virágok költőjéről szóló anekdotákat. Ezekből az aprósá­gokból, mint a mozaikkép, élesen és hatásosan kirajzolódik a nagy költő egész életpályája és egyéni­sége. Cholnoky Jenő: Tihany, A m. kir. Balatoni Intéző Bizottság kiadásában megjelenő Balatoni Könyvtárnak most jelent meg nyolcadik kötete, Cholnoky Jenő dr. egyetemi tanár Tihany című munkája. A füzet Tihany értékeit tárja az olvasó elé és élveze­tesen ismerteti Tihany geológiai, tör­téneti és természeti szépségeit, érde­kességeit. Justh Zsigmondi Ádánt. Justh Zsigmond, a korán elhunyt kiváló magyar író, akinek párisi naplója nemrégiben jelent meg — egy is­meretlen regényét adja ez a kis könyv. A kézirat 1885-ből való, a hátrahagyott kéziratok közül ke­rült elő és Justh Zsigmond halála előtt 10 esztendővel, tehát 21 éves korában irta. A magyar vidék éle­tét adja érdekes megfigyelésekben­­ és friss meseszövéssel. Raj Ilona Mária: Alltagsleben in Gesprächen (Német beszélgetések.) Két kiváló budapesti intellectuelle­­nyelvtanárnő, S. Benedict Edna és Itaasz Edit, a mindennapi termé­szetes társalgási angol nyelv elsa­játítására szellemes és szórakoz­tató módszert talált ki; ezzel a me­tódussal megírt két angol tanköny­vük döntő sikert ért el. Az ő mun­kájuk és módszerük nyomán ha­ladva — és különösen Sz. Bene­dict Edna közreműködésével — Raj Ilona Mária nyelvtanárnő a mai társalgási német nyelv tanítá­sának súlyos feladatát oldotta meg. Raj Ilona Mária könyve Alltags­leben in Gesprächen, egy intelli­gens család tagjainak társalgásán keresztül vezeti be a tanulót a né­met nyelv titkaiba. Három részre oszlik a több mint 200 oldalas könyv. Az első részben az egyéni élet apró mozzanatairól, iskolai gondokról, kirándulásokról, napi munkáról, szórakozásról folyik a beszélgetés. A második részben Hilde, a német család fiatal leány­tagja Magyarországra utazik, be­járja fővárosunkat, megismerkedik ennek szépségeivel, kultúrájával és mindennapi életével, hogy végül a­ pályaválasztásról beszélgessen is­merőseivel. A harmadik fejezetben pedig a család látogatót kap egy fiatal pesti leánynak, Mártának személyében. A kötetben gazdag szótár is van az olvasmány­okhoz. Azt hisszük, ennek a Benedict— Haasz-módszerrel készült könyv­nek jobban sikerült, mint bármey más hasonló műnek, megoldani a nyelvoktatás annyira időszerű és súlyos problémáját. Demjén József: Hadszíntér, Föld­közi tenger. A világ figyelm­e most a Földközi tenger felé fordul, ezt bizo­­ny­ítja az is, hogy rövid időközben a második, magyarázattal ellátott föld­közi-tengeri térkép jelenik me­­. Az elsőt néhány hónappal ezelőtt Réz Andor dr. egyetemi magántanár ter­vezte és Juhász Vilmos látta el ki­tűnő magyarázatokkal, a másodikat most Demjén József állította össze. ÚJSÁG CSÜTÖRTÖK, 1941 FEBRUÁR 18 — Természetesen bölcsészetből. Az ügyelő csenget, a kis klotúr­lámpa felgyullad újra, menni kell! Biztató jelek mellett indul: tehet­séges és szerény. S ismeri a titkot: egy művész nemcsak magából me­rít. Még a csúcsoknál is tanulni kell! Ruffy Péter A negyedik Cyrano Akik szerdán este felcsavarták a rádiójukat, Rostand Cyranójának zengő sorait hallották s ezeken a sorokon keresztül olyan rendkívüli művészi teljesítményt élvezhettek, amilyenben csak ritkán van része az embernek. A Nemzeti Színház­ban az idén hárman is játsszották Cyranot: Kiss Ferenc, Lehotay Ár­pád és Táray Ferenc. Most a Nem­zeti egy negyedik művésze, Tímár József deklamálta a nemes gas­­cognei lovag nagy monológjait. Ér­dekes kísérlet volt a rádióra össze­vont Cyrano és­­ nagyszerűen si­került. Tímár József, aki az utóbbi években színpadon is, filmen is a magyar színészek első vonalába ke­rült, talán egyik legszebb produk­cióját nyújtotta. Érdemes volna Cyranójával a színpadon is meg­ismerkedni. CSILLÉRY 17-ÉN Székesfővárosi Zenekarral, Városi közr.: Szalay Eszter, Bűvös vadász nyitány, Schumann szimf. Visky: Enigma, Kodály: Marosszéki táncok, dalok. Jegyek: Városi, Népm., Koncert. A Gyergyói bál Ötvenedszer Halhatatlan sorok „Csak az a valóságos bölcs hazafi, ki lehetőt kíván s jól tudván, hogy az ember gyenge léte miatt se felette boldog, se határtalanul boldogtalan nem lehet, a középúton jár.“ (Széchenyi István gróf) Kovács Jenő: Karácsonyi gondok. Hangulatos versek gyűjteménye a kis kötet, amelynek minden sorát egy­szerű poézis hatja át. Kovács Jenő nem raffinált verselő, nem rim-bű­­­vész, hanem azt írja, amit a szíve dik­tál. Legszebb talán a nyolcvanéves édesanyjához írot­t verse. Gajáry István dr. emléke a MOZART Egyesületben A Mozart­ Egyesület szerdai össze­jövetelén Bárdos György dr. ügyvezető elnök kegyeletes szavakban emlékezett meg Gajáry Istvánról halálának má­sodik évfordulója alkalmából. — Gajáry István dr. író, zene­szerző, az Újság zenekritikusa — mondotta — a magyar Mozart­­kultusznak felejthetetlen barátja és jótevője volt. Megbecsülhetetlen ér­tékű támogatását kiterjesztette a mi Mozart-Egyesületünkre, a magyar zenekultúra egyik szerény napszá­mosára is. Az első volt azok között, akik felismerték a Mozart-kultusz munkásai munkájában célkitűzésük nemes voltát, annak különös jelentő­ségét, hogy a legkülönfélébb foglal­kozású, társadalmi állású emberek, akik különben sohasem találkoztak volna egymással, a legközvetlenebb, legmeghit­ibb, legönzellenebb barát­ságba kerülnek a halhatatlan zenei lángelme muzsikájának kultuszával és alkotnak minden tettetés nélkül való, őszinte szereteten alapuló baráti társaságot. Ezzel közelebb hozzák a maguk kis körében is az embert az emberhez. Ma, amikor világszerte Mozart-jubileumi évet tartanak a kulturnemzetek — fejezte be beszédét Bárdos dr. —, nem sza­bad elfeledkezni arról a férfiúról, aki a magyar Mozart-kultusz bölcső­jénél az elsők között volt értékes, felejthetetlen munkájával. Pataky Kálmán sikere Svájcban A zürichi Harmonie dalegyesület, amely 1938 októberében a budapesti Operában Haendel Belsazarjával nagy sikert aratott, most ünnepelte fenn­állásának százéves jubileumát, amely elsőrangú eseménye volt a svájci dal­­kultúrának. Az ünnepélyen, amelyen a szövetségi elnök és a svájci városi, kantonális, művészeti és társadalmi élet kiválóságai jelentek meg, Berlioz Faust elkárhozását adták elő. A szólis­ták között az els­ő helyet Pataky Kál­mán foglalta el, aki óriási sikert ara­tott kitűnő hangjával és előadásával. Az előadást követő díszlakomán több szónok meleg és rokonszenves hangon emlékezett meg Magyarországról, ahol a Harmonie két év előtt nagyszerű sikerét aratta. Kitüntetésként emelték ki az ünnepi szónokok, hogy Magyar­­ország főméltóságú kormányzója is megjelent a Harmonie hangversenyén. A svájci lapok a beszédeknek erről a részéről külön megemlékeznek és a jubileum alkalmából kiadott pompás emlékkönyv is megemlékezik a Har­monie budapesti vendégszerepléséről. Bulla Elma elutazott Bulla Elma, a kiváló művésznő, aki, mint legutóbbi szántunkban jelentettük, legközelebb a Magyar Színházban fog fellépni, szerda reggel elutazott Budapestről. Né­hány nagyobb vidéki váltásban vendégszerepel, öt vagy hat nap múlva tér vissza a fővárosba és akkor megkezdi a próbákat a Ma­gyar Színházban. Hangversenyek RÓZSAVÖLGYI HANGVERSENYEI: Sólymos zongoraestje ma. Z. 8. Damokos László zongoraestje 17. Garay Ernő (tenor), Forray ka­marakórus 18-án. V. 8. Erna Sack 19-én Kelte Gabriella—Liontai Konstantin est­je 22-én. Szimf. Jazz-d. u. 23-án. V. 5. * 2. Dizőzparádé vasárnap este (7. 8) Honthy Hanna, Anita Best, Fellegi Teri, Kiss Manyi, Rátkai Márta és zenekara, Anna Luli, Szilágyi Marcsa, Türk Berta és még 6 attrakció 3 órás műsorral. Jegyek 1—4 . Színházi Magazinnál 1848-67. Zeneakadémián, Jegyirodákban. Motort Wagner-Csajkovszkij 3 bérleti est a Hangv. Zenekarral márc. 3., 18. és 31-én Vigadóban. Vez.­ Failoni, Vaszy, közr.: Dohnányi, Lo­­sonczy György, Szentgyörgyi László. Jegyek 1.50—6 P, bérlet 20% kedv Koncertnél.♦ KONCERT RENDEZÉSEI: Fleischer-Engel Iván 16-án vasárnap d. e. 11. Zeneak. (VI. Beet­­hov­en-m­atiné). II. és VII. szimf. C-dúr verseny Hangv. Zenekar. DOHNÁNYI BEETHOVEN-EST 20-án. Z. 8. Zongorabérlet VII. Baló Elemér előadóest 21. Z. 8. Grandiózus műsor, kiváló előadók. Varga Tibor-hegedűest márc. 1. Békeffi konferansz-matiné márc. 2. S. Kovalefska (kontraalt­ áriaest márc. 4. Weöreös Julia (zong.) közr. SZÍNHÁZ­I MŰ­SOROK: OPERA: A végzet hatalma (448). A. 2. bérl. .NEMZETI Niskavuori asszonyok (448). V. NEMZETI KAMARA: Kaland (448). VÁROSI: Cyrano (448). D. bérlet: A Nemzeti Színház vendégjátéka. MADÁCH: Négy asszonyt szeretek (948). VÍG: A szőkékkel mindig baj van (48). K. MAGYAR: Gyergyói bál (448). PÓDIUM (a Pesti Színházban): „Tekintettel arra ..(449). KAMARA VARIETÉ: Tabáni álom (449). ROYAL VARIETÉ: Royal Bál (445 és 9). KOMÉDIA ŐRE.: Kassner, a varázsló (449). ERZSÉBETVÁROSI: 120-as tempó­ (446 és 8). JÓZSEFVÁROSI: Fiatalság bolondság (446. 8). KISFALUDY: Ma éjjel szabad vagyok (446. 8).

Next