Ujság, 1941. március (18. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-01 / 50. szám

emm — Ha a női cipőt felszaba­­­­dítják, a férfiaknak is­­ szabad l­aj­a — papucs? ! NAPIREND SZOMBAT, 1941 március 1. Rámai kát: Albin­ok. — Protestáns: Albin. — Görög­­kat.: Eudocia. — Izraelita: Adar 2. Terumo. — Középeurópai időszámítás szerint Buda­pesten a nap kel. 8 óra 26 perckor, nyug­szik 17 óra 28 perckor; a hold kel: 7 óra 46 perckor, nyugszik 21 óra 01 perckor. ­ A berlini magyar követség volt irodaigazgatójának búcsúztatása. Bin­der Károlyt, a berlini magyar követ­ség 16 éven át volt irodaigazgatóját felettes hatóságai magasabb beosztás­ban Budapestre helyezték. A távozó irodaigazgató búcsúztatására tiszt­viselőtársai csütörtökön vacsorát ren­deztek, amelyen teljes számmal meg­jelentek a berlini magyar követség, a konzulátus és a külkereskedelmi hivatal kirendeltségének tagjai, vala­mint a berlini magyar kolónia veze­tői. A vacsora során Szentmiklóssy Andor követségi tanácsos közvetlen szavakkal méltatta a távozó Binder Károly irodaigazgató érdemeit. — Az Országos Magyar Sajtó­kamara főosztályainak közgyűlése. Az Országos Magyar Sajtókamara főosztályai március 15-én tartják közgyűlésüket. Az Országos Magyar Sajtókamara kiadói főosztálya 1941 március 15-én délelőtt 11 óra­kor, az újságírói főosztály ugyan­aznap déli 12 órakor tartja a Zene­művészeti Főiskola (VI., Liszt Fe­­renc­ tér 8.) kamaratermében II. évi rendes közgyűlését. A kiadói fő­osztály közgyűlésére hivatalos az első szakosztály valamennyi tagja, valamint a II. és 111. szakosztály megválasztott közgyűlési küldöttei. Az újságírói főosztály közgyűlésére hivatalosak az első szakosztály va­lamennyi tagja, valamint a második és harmadik szakosztály megválasz­tott közgyűlési kiküldöttei. A köz­gyűlések tárgysorozata a következő: 1. Elnöki megnyitó. 2. Évi jelentés a főosztály működéséről. 3. Folyó ügyek. 4. Indítványok. Az indítvá­nyokat a közgyűlés megtartása előtt nyolc nappal írásban kell be­nyújtani az Országos Magyar Sajtó­kamara főtitkári hivatalában. Vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály, az Or­szágos Sajtókamara elnöke. — »Na akarjunk minden Árvai hegy­lábon élni". Virág Ferenc pápai megyés­püspök nagyböjti szózatában meg­állapítja, hogy sok baj van a világon mindenütt, nálunk is, de a sok bajnál is nagyo­bb baj az, hogy akik hivatva volnának a bajnak elejét venni, nem találnak rá egy igazi orvosságra. Első­sorban a test kívánságát és a testi vágyakból származó kísértések döntik az embert a rosszba. Egyik oldalon a szegénységet és nyomort, másik ol­dalon a dőzsölést és tékozlást látjuk Hiába teremtünk munkaalkalmakat és hiábavalók a szociális, népjóléti intéz­kedések, ha a bajt gyökeresen nem gyógyítjuk meg. Tisztázzuk az ifjúság előtt a kisértés és testi vágyak ret­tentő erejét és tanítsuk meg őt idejé­ben a lelki élet fegyverzetének hasz­nálására. A test kívánságai mellett ott látjuk a tülekedő rohanást a földi javak, a vagyon után. Mennyi csalás, lopás, rablógyilkosság, mérgezés és sikkasztás, uzsora és éhbér, becstelen­ség, okmányhamisítás, véget nem érő örökösödési perek, hamis tanúzás, hamis eskü burjánzik fel a világ min­den szegletében, ha a szemek kíván­sága szenvedéllyé fajul. Ne akarjunk mindenáron vagyonosodni, ne akar­junk mindenáro­n nagylábon élni! A fény és pompa földi élvezete után való szüntelen vágyódás szüli a pénz bűnös keresését és megszerzését. Har­madik nagy baj a rosszra való hajlan­dóság Már az apró gyermek lelkében ott szunnyad ez és ha megnő, nem fogja a tekintélyeket tisztelni. Ez vezet aztán az irigys­égre, gőgre, nagyra­­vágyásra, ez idézi fel a feltűnés és érvényesülés hóbortját, a cím- és rang­kórságot. Minden nemzetnek, város­nak és falunak megvannak a maga bukott nagyságai és águknak szomorú emlékei. A világ tele van ilyen beteges l­elkekkel, mivel sohasem vették ko­molyan a küzdelmet a rosszra való hajlandóság ellen. A nagyböjt a leg­alkalmasabb idő a magunkbaszállásra, a test és a szemek kívánságainak és az élet kevélységének levetkőzésére. — A Margitszigeten legszebb a tavasz. A Palatínus gyógyszállóban legkellemesebb az üdülés.­­ A rehabilitációs törvény Schadl Ernő dr. kir. büntető törvényszéki ta­nácselnök és Roth Jenő dr. ügyvéd magyarázatával megjelent. A törvé­nyek, rendeletek és a tárgykörbe tar­tozó törvényhelyek ismertetése és fel­dolgozása, valamint a magyarázatok, iratminták és a tárgymutató rendkí­vüli módon megkönnyíti a rehabilitá­ció terjedelmének, eredményének és a kapcsolatos eljárásnak­ a megisme­rését. A könyv ára 2.— pengő. — Nem azonos. Bálint György író annak megállapítását kéri, hogy nem azonos a ,,Színészekről" cimil könyv szerzőjével. Ballon- és vásárkabátját impregnálja házilag Pluvid­­al — Hisz István tábori püspök pász­torlevele. Hász István tábori püspök az idén is két körlevelet adott ki: egyet magyar nyelven honvéd hívei­hez, egyet latin nyelven a tábori lelkészi karhoz. Honvéd híveihez in­tézett magyar nyelvű pásztorlevelében a tábori püspök a lelki erősségről és annak pozitív­ építő, valamint negatív­­romboló tényezőiről szól. A honvéd­ség erejét alkotó legfőbb áramnak, a lelki erősségnek pozitív tényezői közül a tábori püspök hármat emel ki, úgy­mint a hitet, az erkölcsösséget és az Istennel való összeköttetést ápoló imádságot. A lelki erősség negatív, vagyis romboló tényezői közül is hár­mat fejt ki, úgymint a hitetlenséget, az erkölcstelenséget és a káromkodást. A tábori püspök körlevele azon az alaptételen épül fel, hogy a mai tör­ténelmi időkben minden embernek, de különösen minden honvédnak teljes erőben kell állnia: a diadalmas erő­nek a feltétele és fundamentuma­ a lélek erőssége, annak alkotó tényezője a hit, az erkölcsösség és az imádság — rombolója és pusztítója pedig a hitetlenség, az erkölcstelenség és a káromkodás. A Magyar kaszinó Székelyudvar­helyen. Székelyudvarhelyről jelentik hogy csütörtökön megalakult az ud­varhely megyei Magyar Kaszinó. A köz­gyűlés elnökké Mikó László főispánt választotta meg, aki rámutatott arra, hogy a kaszinó célja az együttműkö­dés szellemének ápolása társadalmi és kulturális téren. — A Dunába ugrott — vascölöpre esett. Hürtl Róbert negyvenéves iparos pénteken reggel a csepeli hídról a Dunába ugrott. Ugrása oly szerencsét­len vol­t, hogy ráesett a parthoz közel­álló vascölöpre, agyrázkódást és csont­­törést szenvedett. Haldokolt, amikor a pestszenterzsébeti mentők a Rókus­­k­órházba vitték. — Lezuhant amerikai bombázó. Newyorkból jelentik. A panamai öböl­ben lángba borulva lezuhant az Egye­sült Államok légi haderejének egy bombázója. A bombázó hét főből álló legénysége eltűnt. ÚJSÁG SZOMBAT, 1941 MÁRCIUS 1 ­II Iparfelügyelői Kerületek Erdély egy részének visszacsatolá­sával a gazdaságpolitikai és szociál­politikai szempontból annyira fontos iparfelügyelői hálózat kibővítése is szükségessé vált. Az iparügyi minisz­ter legutóbb el is rendelte ezen a terü­leten hat új iparfelügyelői kerület alak­ítását. A visszacsatolt területen a világháborús állapottal szemben csak Dés nem lett iparfelügyelői székhely, viszont a háború előtt Csíkszereda nem volt iparfelügyelői székhely. Ezt a változtatást az új határok és fontos gyakorlati szempontok tették szüksé­gessé. Az iparügyi kormányzat az új kerületek megalakításánál arra is gon­dolt hogy az iparfelügyelők a korszerű anyaggazdálkodás és a közellátás terén is új feladatokat kaptak, miért is a h­álózat kibővítésénél tekintettel voltak arra, hogy lehetőleg nem nagy ki­terjedésű és az adott viszonyokhoz képest jól bejárható kerületek alakul­janak. Az új kerületeknek csaknem mindegyikében már befejeződtek a hivatalszervezési munkálatok. Ezekkel az új kerületekkel együtt a meg­nagyobbodott ország területén 23 ipar­felügyelői kerületben végzik az ipar­felügyelők sokirányú teendőiket­ ­ Betörtek egy szegedi posta­hivatalba. Szegedről jelentik, hogy ismeretlen tettesek a péntekre vir­radó éjszaka kirabolták Szegeden a Petőfi Sándor-sugárúton lévő 3. számú postahivatalt. Magukkal vit­ték a kézipénztárt, amelyben 125 pengő körüli aprópénz és körül­belül 30—40 darab postai szállító­levél, valamint néhány fontosabb postai irat volt. A tettesek kézre­­kerítésére megindult a nyomozás. — Nyugdíjazás: A pénzügyminiszter Sugár Ernő postatakarékpénztári fő­számtanácsost negyven évet meghaladó szolgálata után nyugalomba helyezte. A nyugdíjba vonult kitűnő tisztviselőt kartársai meleg ünnepléssel búcsúztat­­ták és megemlékezésül az együtt töl­tött hivatali időkre, szép emléktárgyat nyújtottak­ át neki.­­ Franciaországban leszállítot­ták a kenyér­fejadagot. Vichyből jelentik: A meg nem szállt Francia­­ország egész területén a kenyér napi fejadagját március 1-i hatály­­ával 20 százalékkal leszállították. Ennek következtében az eddig ér­vényben volt 350 gramm helyett 280 gramm lesz a fejadag, de ezen­kívül a pékeknek súlyos büntetés terhe mellett tilos lesz ezután lisz­tet áruba bocsátaniuk. (KH) fj.FŐVÁROSI HÍREK­ • A FŐVÁROS pénteki közgyűlésén Karafiáth Jenő dr. főpolgármester el­­­öletével egyhangúlag kimondták, hogy a jelenlegi helyzetben nem adják el azt az ötmillió értékű fővárosi in­gatlant, amelynek értékesítésére annak­idején felhatalmazást adtak a polgár­­mesternek. Vita nélkül elfogadták a Községi Takarékpénztár Rt. múltévi zárószámadását, majd egyhangúlag megszavazták az árvízkárosultak támo­gatására szint 100.000 pengőt. A Zita­­alapítványnak a főváros kezeléseibe való átvételénél Bródy Ernő dr. indít­ványozta, hogy a főváros adjon kegy­díjat a Stefánia Szövetségtől át nem vett védőnőknek. Bánóczi László dr. kegydíjat kért az orvosoknak is. A társadalompolitikai ügyosztály vezetője bejelentette, hogy ha ehhez a belügy­miniszter hozzájárul, mindazok, akik 1940 december 31-én a Stefánia Szövet­ség szolgálatában állottak, de állásuk nem volt felmondva, kegydíjban része­sülnek. A főváros kéri a belügyminisz­tert, hogy a nyilvános betegápolási pótadóból a jövőben ne 7, hanem 8,1 milliós részesedést adjon. Pest várme­gye pedig félmillióval járuljon hozzá a kórházak fenntartásához az ott ápolt megyebeli betegek ellátásáért. Bechtler Péter szerint kötelezni kell Pest me­gyét, hogy közkórházakat építsen. Vita nélkül hozzájárultak ahhoz, hogy új nemibeteg- és idegbetegben hozó intéze­teket létesítsenek. Negyvenötezer pen­gőt szavaztak meg a városháza pad­lásterének hivatali szobákká való át­alakítására. A Vízművek a IX., Thaly Kálmán­ utca 43. számú ingatlanon ügyeletes telepet, az alkalmazottak ré­szére pedig lakóházat épít. Felkay Fe­renc dr. tanácsnok ismertette a Kis­ipari Hitelintézet Rt. múltévi záró­­számadását. Szakasits Antal elisme­réssel beszélt az intézet eredményes működéséről. Azt kívánta, hogy a Kisipari fokozottabb mértékben kap­csolódjék be az exportba, a fedezet­nélküli kölcsönök határát pedig 1000 pengőre emeljék fel. Müller Antal is­mertette a Kisipari Hitelintézet Rt. fej­lődését és közérdekű tevékenységét. Pásztor Imre a Rákospatak szabályo­zását sürgette interpellációjában Vitéz frecske Kálmán tanácsnok válaszában közölte, hogy a polgármester még ebben az évben nagyobb összeg meg­szavazását kéri a Rákospatak rende­zésére. A Közmunkatanácsban megüre­sedett helyet Bocsáry Kálmán dr.-ral töltötték b­e. A Községi Takarékpénz­tár Rt. igazgatósági tagja Koós Zoltán dr. nyug. államtitkár lett. Lemnos és szomszédai Még mindig teljes homály borul Lemnos szigetének angol megszál­lására. Lemnos és a körülötte lévő négy kis sziget egyformán őrzi­­ vagy fenyegeti Szalonikit, a Darda­nellák földközitengeri bejáratát és Kis-Ázsia északi partjait. Amikor a világháború alatt a Dardanellák ostroma jelezte az ellenséges erők összeütközését a Balkán kapujában, ezeknek a szigeteknek a megszállá­sával kezdődött az összecsapás. 1915 februárjában a görögök tilta­kozása dacára angol és francia csa­patok szálltak partra Lemnos, Imros és Tenedosz szigetén és in­nen indultak azután a Dardanellák megostromlására. Lemnos és a szomszédos szigetek megszállásával vált tulajdonképpen világháborús harctérré a déli Balkán és Kis-Ázsia. Lemnos vulkáni kitörések és fegyvercsörgés zajától kísérve vo­nult be az emberiség emlékezetébe. A görög mitológia szerint Héra is­tennő csúf újszülöttét, Plefaisztoszt utálatában ledobta az Olimposról. Az isten a tengerbe zuhant, az Égei­­tenger szelid hullámai, a nereiszek azonban felfogták és ezen a helyen keletkezett tűzhányók kitörése kö­zepette Lemnos, Hefaisztosz szigete. A sziget kapcsolata a tűz és a fegy­verkovácsok istenéhez nem mito­lógiai véletlenen alapszik. A szige­ten még ma is magas füstoszlopot lövel a Földközi-ég azúrkékjébe a Mosychlos vulkán. Ősi lakói, a ká­­riaiak pedig híres fegyverkovácsok voltak. A szigetet elborító lávatakaró rendkívül termékennyé teszi föld­jét, bőven terem itt a szőlő, a déligyümölcs és a gabona. De van egy export-terméke is a szigetnek, amelyet szintén a lávatakarónak köszönhet. Ez a „lemnoszi föld'* 1, más néven bolus, kavasavban gaz­dag aluminiumszilikát, amely a vulkanikus kőzetekben fordul elő; olajok és zsírok felszívására, fes­tékanyagnak és sok egyéb célra használják. A sziget harmincezer lakosa nagy többségében görög, fővárosát, Kasztrot a görögök már a világháború után megerősítették. Lemnos körülbelül egyenlő tá­volságra fekszik a balkáni és a kisázsiai parttól, mintegy ötven kilométernyire a Dardanellák be­járata előtt. Még közelebb fekszik a Dardanellák bejáratához és a kisázsiai török parthoz Tenedos, török nevén Boszdzsa Ada kis szi­gete. Tenedos ma is török birtok, a törökök nagyfontosságú flotta­állomása, újabban légitámaszpont­ja, előretolt őrhelye a Dardanellák erődjeinek. Kicsiny sziget, mind­össze hatezer lakosa van, híres hajósok s jobbára a török hadi­tengerészetben szolgálnak. Főhe­lyét, a régies Tenedos városkát még most is körülveszik a velen­ceiek és genovaiak által épített középkori várfalak, tornyokkal, bástyákkal és várkapukkal. Tene­dos birtokáért is kemény harcokat vívtak Genova és Velence, a bal­káni és feketetengeri kereskedelem haszonélvezői. Tenedos katonai múltja azonban sokkal régibb, a hagyomány szerint itt volt a Tró­ját ostromló görögök első főhadi­szállása. Ez is azt mutatja, hogy ez a kis sziget mintegy ugró­deszkául szolgálhat minden olyan sereg számára, amely a kisázsiai partokat meg akarja támadni. A Dardanellák földközitengeri bejáratának harmadik őrzője Im­ros szigete. Lemnosszal ellentétben meglehetősen kopár, terméketlen sziget, 15.000 görög lakosán van. 5000 lakosú fővárosát épp úgy Kasztrának hívják, mint Lemnoszét. A sziget legmagasabb csúcsáról azt tartja a hagyomány, hogy ott egy alkalommal, amikor a törökök tá­madást intéztek a görögök ellen, megjelent dicsfényben Illés próféta alakja és a jelenés elől megfuta­modtak a törökök. Imbros, mai ne­vén Imros jelentősége, hogy az ösz­szes északégei szigetek közül leg­közelebb fekszik a Dardanellákhoz. Szamotraki szigete már sokkal közelebb esik a balkáni, európai, mint a kisázsiai partokhoz. A szi­get az ókorban különös vallási kultusza miatt híresedett el. Itt tisz­telték a kabirokat, homályos föld­alatti istenségeket, akik a lelkeket az alvilág sötétjéből el tudják ve­zérelni az újjászületés világosságá­hoz. Osztrák régészek feltárták a sziget nagyszerű templomait, ott találták meg a legcsodálatosabb ránk maradt antik szobrok egyikét, a győzelem istennőjének szárnyaló alakját, a szamotrakei Nike szob­rot. A sziget a balkáni parttól 37 kilométernyire fekszik és éppen azt a partrészletet tartja szem előtt, ahol a bolgárok most a görögöktől kijáratot követelnek az Égei-ten­­gerhez. Ezért van nagy fontossága ennek a Görögországhoz tartozó nyolcezer lakosú kis szigetnek. Az ötödik észak-égei sziget Tha­­sos, még közelebb fekszik az euró­pai parthoz. A csupán hat kilomé­ter széles thasosi szoros választja el az európai kontinenstől. Tha­­sosnak ennélfogva nem a Darda­nellák, hanem Szaloniki felé van rendkívül nagy fontossága. Noha fekvése folytán leginkább tartozik Európához az észak-égei szigetek közül, mégis az egyetlen, amely­nek a lakói majdnem kizárólag törökök. A sziget belseje ezer mé­ternél magasabbra emelkedő he­gyektől körülvett fensík. Az ókor­ban gazdagságáról volt híres. Arany- és márványbányái miatt vetettek szemet rá az antik világ tengeri hatalmai. Az öt észak-égei szigettel számol­nia kell minden olyan hatalomnak, amely a Földközi-tenger észak­keleti részén Szaloniki, a Darda­nellák és Kis-Ázsia gyújtópontjá­ban meg akarja vetni a lábát. Juhász Vilmos Kereslet ♦ Kínálat T­eniszpályák bérelhetők 5 „LIPÓTVÁROSI". V., Pozsonyi-út 24. ,FASOR". VII., Damjanich-utca 24. „ABONYI“. XIV, Abonyi-u. 3 (Aréna-ut­­arok) Érdeklődik a helyszínen sva 427-462 tedefonon Biedermeier cseresznye-komód eladói VI., Király-utca 54. ül. emelet 3. Vendéglői asztalok, székek, lőrkimérők. Jégszekrények, evőeszközök, lélak, tálcák, teáskannák, kerti bútorok nagy választékban. Heiner, Király-u 25 Korabeli biedermeier cseresz» nye-kredenc, asztalok, négiségbolt­­szekrények, székek B*nJ«'teM Egy nap alatt tökéletesen tisztit Bal­onHapatok « és IMPREGNÁLOM, VI. Andrássy-ut 6a. Tele­fon: 315-149. Bejárat a Vörösmarty-utcából. Téli ScillUSie Szállítok: 20 kg-os ládában 1 Cila legjobbfajta tiszta Jonathán, Janet 18.80 P, közönséges vegyes fajtájú 14.80 P, főzőalma 10.80 P helyi utánvéttel: Fuchs Ferenc, Máramarossziget. Postafiók 59. Bérház Budai oldalon adómentes, 14.200 P bér. Központi melegvíz, jó helyen, jól építve, villamos, autóbusz mellett, kom­fortos lakásokkal, 200.000 P. Schle­singer. Telefon 123-321. — Hajók balesete Újvidéken. Belg­ráditól jelentik, hogy a kedd esti órákban súlyos hajószerencsétlenség történt Újvidéken. Az Adolf von Bayern nevű német vontatógőzös ki­lenc üres uszállyal az újvidéki vasúti hídhoz érkezett, de oly szerencsétlenül kormányozott, hogy több uszály a híd pillérébe ütközött. A vontatógőzös fényjelzéseire az újvidéki révkapitány­­­ság rögtön a helyszínre érkezett és megállapította, hogy az egyik uszály oldala teljesen összetört, másik kettő pedig súlyosan megrongálódott. Mint a­hogy az uszályhajók víz alatti része nem sérült meg, egyetlen uszály sem­ süllyedt el, bár az anyagi kár igen­ nagy. A javítási munkálatok hosszabb időt vesznek igénybe. Az újvidéki híd csak könnyebb külső sérüléseket szen­vedett. — Por az utcán. (Levél a szerkesztő­séghez.) Felhívom figyelmüket arra is nagy porra, amely Budapest egyes ut­cáit borítja. Tessék csak betekinteni az Andrássy-út valamelyik mellékut­cájába, például az Eötvös-utcába s megnézni azt a porfelhőt, amelyet egy­­egy elrobogó autó ver fel, ha csak egy napig is száraz az idő. Amikor küz­dünk a tü­dővész ellen, akkor nem szabad tűrni, hogy ilyen porfelhők s velük a bacillusok tömegei szánjanak a járókelők tüdejében. Miért nem já­ratja a főváros éjszakánként seprő­­automobiljait vagy miért nem söpör­ted másként az utcákat? Azt hiszem, a közérdeket szolgálom, amikor ezt kérem. Tisztelettel egy jó levegő párti olvasójuk. — Lux Elek szobrászművész teme­tése. Lux Eleknek, a kitűnő szobrász­­művésznek haláláról az Iparművészeti Társulat gyászjelentést adott ki. Lux Eleket szombaton, március 1-én dél­után 4 órakor temetik a kerepesi úti temetőben, ahol a székesfőváros dísz­sírhelyet ajánlott fel számára. — A vasárnap egyházi zenéje. A buda­vári koronázó főtemplomban d. c. 10 órakor: 1. Sugár: Harsonajelek. 2. Koudela: Erce pacerdos. 3. Demény: Árpádházi Szent E­rzsé­­bet-miséje. A szentmisét Serédi Jusztinián dr. bíboros-hercegprímás pontifikálja. — A Szent István Bazilikában d. c. 10 órakor: Palestrina: Marcell pápa­ miséje. — A belvárosi főplébá­­niatemplomban d. c. 10 órakor: Rheinberger: Nyolcszólamú a capella Esz-dur miséje. — A terézvárosi plébániatemplomban d. e. 10 órakor: Rheinberger: G-dur­a capel­a­ miséje. — A Ferdinánd-téri plébániatemplomban: d. e 10 órakor: XVII sz. gregorián-mise. — A Jézus Szive-tem­plomban d. e. 10 órakor: Deák-Bárdos György: Szent Sziv-miséje. — A szen­tdomonkosrendi plébániatemplom­ban d e. 10 órakor: Bossi, Szent Péter és Pál­­miséje. — Az osztálysorsjáték pénteki hú­zásán 20.000 pengőt nyertek: 8463 2249 , 5000 pengőt nyert: 66034, 3000 p­engőt nyert: 75223, 1000 pengőt nyer­tek: 16856 17894 37277 45017 78160. 000 pengőt nyertek: 10704 27095 31457 33613 45849 51440 67048, 600 pengőt nyertek: 23524 27851 30379 43607 68081 84084, 500 pengőt nyertek: 3247 3963 9000 16550 17650 35806 36671 49739 57945 64604 65809 72668, 300 pengőt nyertek: 8168 12627 13927 21654 23365 24660 26603 27830 28265 28969 29040 44856 47205 53907 54745 55712 58389 58619 62524 64746 64929 68899 73380 76377 78904 82029 82083 84292 87742. A többi kihúzott szám 175 pengőt nyert.

Next