Ujság, 1941. március (18. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-08 / 56. szám

0 1 Értekezlet a miniszter­eln­ökségen a sajtó­ellenőrzés kérdésében Teleki Pál gróf miniszterelnök, az Országos Magyar Sajtókamara kérésére péntek délelőtt 11 órára értekezletet hívott össze a sajtó­ellenőrzés kérdésében. Az értekez­leten megjelentek: Teleki Pál gróf miniszterelnök, Zsindely Ferenc miniszterelnökségi államtitkár, vitéz Thuránszky László, a miniszter­­elnökségi sajtóosztály vezetője, Rá­kóczi­ Imre miniszteri osztályfő­nök, a sajtóellenőrző bizottság el­nöke, valamint Rudnay Lajos rend­kívüli követ és meghatalmazott mi­niszter, Karkiss Kornél hadbíró tábornok, vitéz Imecs György ny. főispán, a sajtóellenőrző bizottság alelnökei, a sajtókamara részéről pedig vitéz Kolosváry-Borcsa Mi­hály elnök és mások. Az értekezletet Zsindely Ferenc államtitkár nyitotta meg, majd a miniszterelnökhöz beterjesztett me­morandum alapján vitéz Kolosváry- Borcsa Mihály, sajtókamarai elnök részletesen ismertette a fővárosi sajtónak a sajtóellenőrző bizottság működésével kapcsolatos panaszait, s előterjesztéseket tett a sajtócen­­zúra működésének és ügyvitelének célszerű módosítására. Az értekez­leten megjelent miniszterelnök meg­értéssel hallgatta meg az előadotta­kat és számos célravezető intézke­dést helyezett kilátásba. Ugyan­ilyen értelemben szólaltak fel Zsindely Ferenc államtitkár, Rá­­kóczy Imre miniszteri osztályfőnök, Thuránszky László miniszteri osz­tályfőnök. NAPIREND SZOMBAT, IMI méretűi 8. Római kát.. 1st. János. — Protestáns: Zoltán. — Görög­­kát: Teofilakt. — Izraelita: Adar 9. Teccave. — Középeurópai időszámítás szerint Buda­pesten a nap kel. 6 óra 12 perckor, nyug­szik 17 óra 39 perckor, a hold kel 12 óra 12 perckor, nyugszik 2 óra 34 perckor. — A Messaggero Magyarországról, Rómából jelentik: A Messaggero pén­tek reggeli száma vezércikkben fog­lalkozik az új Európa fokozatos ki­alakulásával. Első helyen emeli ki Magyarország rendkívül fontos sze­repét ezen a téren. Az új Európa a kriskörnyéki békék ellen kezdett­ü­zdelem eredménye. Ezt a küzdel­met azok az államok indították, ame­lyek ennek a békeszerződésnek áldo­zatai voltak. A meg nem értésnek, a gyűlöletnek és az emberi vakságnak ez áldozatai között első helyen kell megemlíteni Magyarországot. A vele történt igazságtalanság még maguk­­nak a trianoni szerződés szerzőinek is feltűnt, amit bizonyít az, hogy ki­látásba helyezték a borzalmas szer­ződés revízióját. A kilátásba helye­zést azonban sohasem követte tett. Magyarországnak a szomorú években Mussolini Olaszországa mindig hű barátja volt. Olaszország nem mu­lasztott el egyetlen alkalmat sem, hogy kifejezésre juttassa rokonszen­­vét és barátságát a nemes magyar nemzet iránt, amelyhez évszázados történelmi kapcsolatok fűzik.______ Ismét megjött 9 pompás ízű amrun­­ ................ancz, a narancsok királya. ______Mindenütt kapható. — Károly volt román király Lisszabonban. Lisszabonból jelenti a­­reufer-ügynökség, hogy Károly volt román király, aki Lupescuné asszonnyal együtt Spanyolországból Portugáliába érkezett, egy barátjá­nak kijelentette, hogy nagyon fá­radt s több napig nem akar senkit sem fogadni. A volt király egy or­vos­ barátjánál lakik, Lisszabon központjától három kilométernyire egy villában. Károly és Lupescuné a portugál határt Ficaldónál lépte át. Sevillából érkezett értesülés sze­rint Károly ingóságait két bőrönd­ben helyezte el s a bőröndöket gép­kocsijában magával vitte. Midőn Ficaldóhoz ért, gépkocsiját spanyol területen hagyta, s egy olyan tanya területére lépett, amelynek fele Spanyolországban, másik fele pe­dig Portugáliában fekszik, így lépte át azután a spanyol-portugál ha­tárt. Nagyobb csomagjai már há­rom hónapja Portugáliában voltak. (MTI) Az Újságnak nincs testvérlapja Egyes ügynökök az Újság elő­fizetőit azzal keresik fel, hogy az Újság délutáni testvérlapja ré­szére adják fel előfizetésüket Figyelmeztetjük tehát az Újság minden olvasóját, hogy az­ Újság rt.-nek az U­J­s­á­g­on kívül más lapja nincsen. Akik tehát ilyen vagy hasonló kijelentéseket tesz­nek, félrevezetési szándékkal valót­lant állítanak. A tudomásunkra ju­tott esetekben az illetők ellen a megfelelő törvényes lépéseket meg­tesszük. — Meghalt a tuniszi trónörökös. Istanbulból jelentik. Péntek délután ideérkezett jelentések szerint Tunisz névleges uralkodójának unokaöccse és trónörököse, Tachar bey hatvannégy­­esztendős korában tüdőgyulladásban elhunyt. (KH.) ♦ A tüidőbaj mindenkit fenyeget. A A praktikus fatalp! Egy ifjú pár ül a szabadban S a lány így sóhajt: Hol a késedt Majd az erdőben lesz egy szép fa S te a nevünket belevésed. S a fiú szól: Miért is menjünk Az erdőbe, mely olyan zordon, Majd belevésem a talpamba S amig elkopik . . . addig hordom. (*) ÚJSÁG SZOMBAT, 1941 MÁRCIUS 8 ­ Bűnpártolás miatt letartóztatták a szegedi kettős gyilkosság tettesének feleségét Megírta sí Újság, hogy ked­den délben a szegedi rendőrség egy­hetes nyomozás után elfogta Csányi Mátyás dr. ügyvéd és hetvenegyéves édesanyjának gyilkosát, Kovachich Imre harmincnyolc éves volt városi adótisztet A kettős rablógyilkosság tettesét miután teljes beismerő val­lomást tett, pénteken délelőtt a sze­gedi rendőrségről átkísérték az ügyész­ség fogházába. A gyilkos elfogatása után tovább folyt a nyomozás Kova­chich felesége szerepének tisztázására is. A gyilkos adótiszt ugyanis már kezdetben azt a vallomást tette, hogy a gyilkosság estéjén az egyik ven­déglőben borozgatás közben egy cédu­lára a következő sorokat írta: „Nincsen semmi baj, csak két embert megöltem“. És ezt a cédulát átadta a feleségének. A rendőrség szerint tehát Kovachich­­nénak a gyilkosság után néhány órá­val már tudnia kellett férje borzalmas tettéről A fiatalasszony azonban nem vette komolyan a kijelentéseket és még akkor sem jelentkezett a rendőr­ségen, amikor férje véres kabátot adott át neki azzal, hogy mossa ki belőle a vérfoltokat. A rendőri nyo­mozás szerint Kovachichné állítólag muffiában rejtegette a Korona-utcából származó ezüst serleget és ezüst cukor­fogót. Néhány nappal később, amikor már látta, hogy szorul a hurok férje körül, a nyomozás adatai szerint az ékszereket egy papírba csomagolta és a Tiszába dobta. Kovachichné zokogva vallotta a rendőrségen, hogy előzőleg semmit sem tudott a gyilkosságról és ártatlanságát hangoztatta. A rendőr­ségen nem vették figyelembe védeke­zését és egyelőre bűnpártolás gyanúja címén előzetes letartóztatásba helyez­ték. Pénteken délelőtt őt is átkísér­ték az ügyészség fogházába. Rendeletek a hivatalos lapban A hivatalos lap március 7-i számá­ban a következő rendeletek jelentek meg: 1760119*1. M. E. szám alatt a kormány rendeletet adott ki az Orszá­gos Mezőgazdasági Biztosító Intézet ügykörének a visszacsatolt keleti és erdélyi területre kiterjesztése tárgyá­ban. 1780119*1. M. E. szám alatt a kor­mány rendeletet adott ki a vámtarifá­ról szóló 1924. évi XXI. t­ c. második paragrafusa alapján tett intézkedések­ről.­­ Meg akarta ölni feleségét a rend­őr üzeme láttára. Gaál István péksegéd, aki falaikor­ában csendőr volt, 1927- ben nősült és elvette Berettes­ Júliát, akivel azonban nagyon rosszul élt. A férj erőszakos, durva modorú, ször­nyen féltékeny volt s alig adott haza pénzt a feleségének úgy, hogy állan­dóan nyomorgott gyermekével együtt. Ködben Gaál külföldre ment, vissza­jött, majd 1940 februárjában önkén­tesnek jelentkezett Finnországba és ki­utazott oda. Az asszony, hogy magát és gyermekét eltartsa, Barát István mérnökhöz állott be szolgálatra. Gaál hazaérkezett és mindenképen beszélni akart feleségével, de az asszony elzár­kózott előle Végre azt kérte, hogy rendőr jelenlétében beszélhessen az asszonnyal. Ezt meg is engedték neki, de egy óvatlan pillanatban Gaál re­volvert rántott elő és feleségére lőtt. A golyó szerencsére csak az asszony karját horzsolta. A jelenlévő ren­d­őr fogta le Gaált és előállította a rendőr­ségre. A törvényszék négyévi fegyházra ítélte, fellebbezés folytán most az ügy a tábla elé került, amely gyilkosság kísérletében mondta ki Minesnek a vádlottat és a büntetést hatévi fegy­házra emelte fel. Egy autóút és hat nagyhatalom A burmai út és az Indokínai konfliktus A nemzeti Kína, amelynek a japán katonai fölény elől fokoza­tosan a Mennyei Birodalom dél­nyugati területei felé kellett visz­­szavonulnia, csak az angolok hátsó indiai gyarmatán, Burmán keresztül juthatott brit és ameri­kai hadianyagokhoz. Az angolok néhány év előtt Birma fő vasút­vonalát, a Rangon—Mandalay vasutat kiépítették észak felé, egészen Lashioig, amely már nem fekszik messze a kínai határtól. Lashio és a kínai ellenállás fő­városa, Csungking között kellett tehát az állandó összeköttetést ki­építeni. 1936-tól 1939-ig a kínaiak kiépítették a nevezetes burmai utat, amely a burmai angol vas­útvonal végállomását köti össze a délnyugatkínai Yünnan állam székhelyével, Yünnanfuval. Ez a burmai út 650 kilométer hosszú. Kétszázezer munkás építette s a munkálatok még most is folynak, tankállomásokat építenek az autó­út mentén, ősi karavánutakon vezet a burmai út, magányos ős­erdőkön keresztül, ahová másutt már teljesen kihalt állatfajták vonultak vissza; itt nem kellett tartaniok az ember támadásától. A kutatók ezekben az erdőkben, amelyek egészen különös átmene­tet alkotnak az északi mérsékelt égövi erdők és a déli trópusi er­dők között, több olyan medve, szarvas és zergefajtát találtak, amelyek sehol máshol nem isme­retesek. Az autóút közel kétezer méter magasba kígyózik fel a nagy hátsó indiai folyók vízválasz­tóira. Három olyan hatalmas fo­lyamot szel át, amelyek mind­egyike versenyezhet a Dunával, a Mekongot, a Szalvent és a Me­­namot. Kivülük még nagyszámú sebesen lezúduló hegyi folyó ke­resztezi az utat s ezért nagyon sok hidat és védőművet kellett építeni. Az aránylag könnyen el­pusztítható hidak természetesen erősen növelik a burmai út veszé­lyeztetettségét. A hidak közelében mind angol, mind pedig kínai te­rületen légvédelmi ütegeket he­lyeztek el és a vadászgépek szá­mára számos ponton repülőtere­ket létesítettek. A burmai utat azután kínai területen tovább épí­tették Kveivangon keresztül egé­szen a felső Jangcsekiang mentén fekvő nacionalista fővárosig, Csungkingig. Az egész útvonal 1500 kilométer hosszú. Nem ki­sebb távolságot hidal át tehát, mint a transzeurópai autóút Pá­­ristól Istanbulig. Ezen az autóúton szállítják az angolok és az amerikaiak a hadi­anyagot Csiang Kaj-sek hadserege számára. Amíg Franciaország el nem vesztette a háborút, még egy útvonalon folyt a hadianyagszállí­­tás, az indokinai vasúton, amely Hanoit, Indo­ Kina fővárosát kö­tötte össze a délkinai Nanning vá­rossal, Nanningtól pedig a vasút­vonal tovább vezet Yünnanfuig. Ez a vonal alkalmasabb volt a hadiszállításra, mint a burmai út, mert hiszen vasúton nagyobb mennyiséget lehetett szállítani, csakhogy az volt a nagy hátránya, hogy a japán előretörés állandóan fenyegette, egy hosszú szakasza teljesen japán kézbe került. Amint Franciaország kilépett a háború­ból, az indokinai vasútvonal többé nem jött számításba. Indokina ez­után nem támogathatta a kínai ellenállást, sőt inkább fenyegette, mert Japán Francia-Indokinában, Hanoi közelében három fontos légi támaszpontot szerzett. Ezekről a tonkingi repülőterekről szálltak fel a burmai utat bombázó s a hi­dakat és védőműveket több alka­lommal szétromboló japán repülő­gépek. Ehhez a negatív veszélyhez azonban társult még egy pozitív veszély is. A Hanoi-vasút ugyanis, amelyen azelőtt hadianyagot szál­lítottak Csiang Kaj-sek seregének, a franciákkal kötött szerződés ér­telmében a japán csapatok rendel­kezésére áll. A japániak az elmúlt évben az indokínai vasút kínai végállomása, Nanning felől akar­tak egyrészt a burmai út, másrészt pedig a kínai ellenállás főfészke, Csungking felé előretörni. Ezen a fronton azonban múlt év novem­berében átcsoportosították hadere­jüket. Az itt felsorakozó japáni haderőket a tonkingi öbölben be­hajózták. A japániak a hírek sze­rint most, hogy támaszpontjaik révén Indokinát felvonulási terü­letnek használhatja, a Hanoi-vasút felhasználásával szándékoznak elő­retörni a burmai út és Csungking felé. További jelentősége ezeknek a területeknek, tehát délkeleti Kíná­nak és Francia-Indokinának, hogy ez a vidék a Távol-Kelet egyik nagy fémterülete. A hadiipar szá­mára nagyfontosságú ritka fémek­nek ez a délkinai terület egyik lelőhelye, így az antimonnak, az ónnak, a wolframnak, a cinknek. Mindezeknek a délkinai lelőhe­lyeknek a kiaknázása angol-ame­rikai fémtrösztök kezén van. Ami­kor tehát a japán előretörés eze­ket a területeket igyekszik fenn­hatósága alá vonni, akkor egy­úttal az angol-amerikai fémérde­keltségek egyeduralmát is veszé­lyezteti. Japán hadiiparának rend­kívül nagy szüksége van ezekre a fémekre. A fémek kiaknázásához szénre van szükség, ezeknek a délkínai és francia-indokínai terü­leteknek elsőrendű, rendkívül nagy carbontartalmú antracitja van. Japán tudvalevőleg igen erélye­sen közvetít békét Sziám és Fran­­cia-Indokína között. Sziám ugyanis Francia-Indokína területének egy részét követeli vissza, főként Laos vidékét, amelyet a franciák a múlt század vége felé ragadtak el a sziámiaktól. A franciák most a hírek szerint visszautasították a japán közvetítést, mert attól fél­nek, hogy a közvetítés ellenértéke a Francia-Indokina feletti japán fennhatóság. Ugyanez oknál fogva nézi gyanakvóan a japán közve­títést a másik érdekelt fél, Sziám is. Kétségtelen, hogy mindkét ol­dalon az angolok és az ameri­kaiak szítják ezt a gyanakvást. Japán máris igényt támasztott sziámi támaszpontokra. Ha Sziám megszerzi a béke­­közvetítés eredményeként Francia- Indokinától Laost, és azután sike­rül fennhatóságot gyakorolnia Ázsia egyetlen teljesen önálló ál­lama, Sziám felett, akkor a japá­nok a legsúlyosabban fenyegethetik nemcsak a burmai utat, hanem ennek kiindulási pontját, a Ran­gon—Mandalay vasutat is és ezál­tal teljesen megbéníthatják a Kína felé irányuló angol-amerikai hadi­szállításokat. Ezért fűződnek öt hatalomnak: Kínának, Japánnak, Franciaországnak, Angliának és az Egyesült Államoknak vitális érde­kei a burmai úthoz. Csakhogy a címben hat nagyhatalmat említet­tünk. A hatodik, Oroszország, a nagy kérdőjel. A Távol-Kelet leg­nagyobb kérdése, az orosz maga­tartás problémája a burmai útra vonatkoztatva így jelentkezik: ér­deke-e Oroszországnak, hogy Csiang Kaj-sek állandó kapcsolatot tud­jon fenntartani a burmai uton keresztül Angliával és az Egyesült Államokkal? Mióta a japán had­sereg indokínai támaszpontjai a burmai utat veszélyeztetik, a ja­pánok állítása szerint az Egyesült Államok Vladivosztokon, tehát Szovjet-Oroszországon keresztül is szállít hadianyagot Csiang Kaj­­seknek. Ez lett volna az ok, amiért az USA az utóbbi hónapokban erősen enyhítette Oroszországgal szemben a hadianyagkiviteli tilal­makat. Oroszország sem érdekte­len tehát a burmai úttal szemben, de hogy érdeklődése milyen irá­nyú, erre a döntő fontosságú kér­désre ma még nem adhatunk választ. Juhász Vilmos Kereslet ♦ Kínálat Kellemes otthont kóser ellátónál Idősebb hölgyeknek, mzeknek Cziment Henrik Rákosz Antanhály, Sándor­ u. 18 Almát vegyes fijokból 1. osztályu. 200 kg Hu­llfll 18.SS P. II osztályú 20 ks 11.81 pengőért postán bérmentve küld pontos ki­szolgálás mellett és utánvéttel WEISZ HER­­MANN, TÉCSO,­THEIN LIPÓT speciális irógépműszer­e». ■ nem­ Ul­ui mester és összes gyártmá­nyú ÍRÓGÉPEK javítását és jókarban­ TARTASAT felelősséggel vállalja. Alapítási év 1907. Budapest V. Nádor­ utca 8. T 182-625 Vendéglői asztalok, székek, sörkimérők, jégszekrények, evőeszközök, tálak tálcák, teáskannák, kerti bútorok nagy választékban, Hevner, Király u 26 Korabeli biedermeier bútorok, sublódok, székek, szekrények RÉGISÉGBOLTBAN, V. Bank­ utca 4. i­nni üliFTFfy balatoni utón K­BDLIUfia a Lil autóbuszmegállónál 200 négyszögöl lele, gyümölcsössel és víkendházzal eladó. Érdek­lődés: telefon 147-572, délelőtt 10-12 között. — Költözködik az árkormánybiz­­tosság. Az Árellenőrzés Országos Kor­mánybiztosának hivatalos helyiségei eddig a Hunyady János­ utca 1. számú házban voltak elhelyve. Az árszabályo­­­zás és az árellenőrzés teendőinek a háborús viszonyokkal kapcsolatos meg­növekedése a hivatal tisztviselő létszá­­mána­k nagymértékű szaporítását tette szükségessé. A­ létszámszaporí­tásnak egyik akadálya az volt, hogy a rendel­kezésre álló hivatali helyiségekben több tisztviselőt elhelyezni nem lehe­tett. Ezért az álkormánybiztos hiva­tala számára a Nagymező­ utca 1. és az Érsek-utca I. szánt alatti iskolaépü­leteket szerezték meg. Az árkormány­biztos hivatala március 11-én költözik át az új helyiségekbe. A Nagymező­utca 1. szám alatti épületben lesz az árkormánybiztos és titkárságának irodája, továbbá az árfelügyeleti, épí­tési és textilosztálya, az Érsek­ utca 8. szám alatti épületben pedig a hivatal jogügyi, élelmezési, vegyipari, bőripari, vas- és fémipari szakosztálya. Az át­költözés ideje alatt március 10-én és 11-én a hivatal nem állhat a közönség rendelkezésére, március 12-én azonban már a szokott időben déli 12-től 2 óráig újra megkezdődik a felek foga­dása. Az álkormánybiztosság új tele­fonszámai 422-930, és 428-560. IszMtlfM, ttam MfU.a Oxum NfM.saaan­ag A KUlita aukció az Árverési Csarnokban. A Postatakarékpénztár Árverési Csarnoka Lónyay­ utca 32. szám alatti helyiségeiben egy ismert gyűjtő műtárgyaiból külön auk­ciót rendez, amelynek kiállítását március 15-én nyitja meg. Az érdekes gyűjteményben főleg keleti szőnyegek, bútorok, numizmatikai tárgyak, festmények, keletázsiai antikvitások és XVI. és XVII. századbeli ritkaságszámba menő magyar ezüstök kerülnek eladásra. ISMÉT KAPHATÓI Frankl Samu dr. ideggyógyász-főorvos könyv« A vérbaj okozta idegbetegségek Ára 1.58 pengő. Kapható Müller I. cégnél, Bpest, Révay-n 10. — A Bethlen Gábor-Szövetség köz­gyűlése és vacsorája. Pénteken este tartotta közgyűlését az Országos Bethlen Gábor-Szövetség. D. Kovács Sándor dunáninneni evangélikus püs­pök imádkozott előbb, majd Tasnádi Nagy András dr. elnök nyitotta meg a gyűlést. A mai nemzedék nem is tudja — úgymond — egész jelentősé­gében értékelni Észak-Erdély visszaté­rését, amely egyben a kis-ent­ente par­veni hatalmának, e képzelt hatalom utolsó erődjének rombadőltét is je­lenti. Eltűnt e 22 év, mint egy rossz álom, de örök mementóként figyelmez­tessen mindenkit helytállásra, össze­tartásra, a nemzeti öntudat ébrentar­tására. Tors Tibor képviselőházi alel­­nök, mint a szövetség ügyvezető társ­elnöke, tett jelentést a szövetség va­gyoni helyzetéről, majd Bánóczy Béla főtitkár az elmúlt év eredményes mun­káiról. A szövetség új társelnökeivé megválasztották: Bánffy Dániel báró földmivelésügyi minisztert, Bárczay Já­nos államtitkárt, Vásárhelyi János erdélyi és Sulyok István királyhágó­­melléki református püspököt, Teleki Artur gróf, Thury Kálmán dr. ref. fő­gondnokokat és Kemény János bárót. A közgyűlés után Bethlen Gábor feje­delemnek emlékezetére az Országos Kaszinóban emlékvacsora volt. Itt Tas­nádi Nagy András országos elnök üd­­vözölte az ünnepi szónokot, Laky De­zső dr. közellátási miniszter, szövet­ségi társelnököt, aki­­beszédében a lánglelkű erdélyi fejedelem államfér­fi­, emberi és keresztényi nagyságá­ról szólt; szellemének fénye átvilágít s századokon, s a mai kor számára is annyi tanulságot, válságok közt annyi biztatást ad.

Next