Ujság, 1941. június (18. évfolyam, 124-146. szám)
1941-06-20 / 138. szám
ELŐFIZETÉSIÁRAK: Egy hónapra »•••!?••«•*. 4.— pengő Negyedén* ».,« «••••. • 10.80 pengő Egész évre 43.20 pengő Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon hétköznap ......... 16 fillér Vasárnap .................... 32 fillér Megjelenik vasárnap és ünnepnap utáni napok kivételével minden nap. ÚJSÁG Budapest, 1941 junius 20, péntek * SZABADELVŰ NAPILAP * SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL VI., Aradi-utc* 8. TELEFON: 1 •120-757, 120-756, 120-755, 120-754. Budapest 62. postafiók 282. FIÓKKIADÓHIVATAL KÖLCSÖN KÖNYVTÁR (Telefon: 180-674.) ÚJSÁG UTAZÁSI IRODÁJA , V. kerület, Gróf Tisza István-ute* 8. szám. Telefon: 181-004 és 180-674. XVII. évfolyam, 158. szám Mi történt csütörtökön A Kormányzó magas kitüntetésben részesítette Reményi-Schneller Lajos pénzügy-, Bartha Károly honvédelmi minisztert, és Werth Henrik vezérkari főnököt. A képviselőház lelkesen ünnepelte a Kormányzót születésenapja alkalmából. A közellátási javaslatot a képviselőház általánosságban elfogadta. Bottal olasz nemzetnevelésügyi miniszter megtekintette a Nemzeti Múzeumot és az esztergomi nevezetességeket. Németországból és a németek által megszállt területekről kiutasították az amerikai konzulátusok és utazási irodák alkalmazottait. Hitler fogadta a berlini török nagykövetet, aki Izmet Inönü török államelnök levelét nyújtotta át. Papén ankarai német nagykövet a német-török egyezmény aláírása alkalmából nyilatkozatot intézett a török sajtóhoz. Szaradzsoglu török külügyminiszter ugyancsak nyilatkozott az egyezmény aláírásáról. Finnországban rendkívüli hadgyakorlatra tartalékosokat hívtak be. Alexandria katonai célpontjait és Délkelet-Anglia repülőtereit német repülők bombázták. Damaszkusz ostromát, miután Dentz tábornok nem válaszolt az ultimátumra, az angol csapatok megkezdték. A szíriai arcvonalon változatlan hevességgel folynak a harcok. Kuneitra városát a francia csapatok visszafoglalták. So 11 - tól keletre a brit csapatok visszavonultak eredeti állásaikba. Tobrukot és Marsa Matruhot olasz repülők bombázták. Kelet-Afrikában a harctéri helyzet nem változott. Retorziós intézkedések : 4» • • * . . Németországban az amerikai német konzulátusok bezárására A Német birodalomban és a németek által megszállt országokban július 15-ig be kell zárni az amerikai konzulátusokat és utazási irodákat s az alkalmazottaknak el kell hagyniuk a Német birodalom fennhatósága alá tartozó területet. Az Egyesült Államok visszautasítják Németországnak a konzulátusok bezáratása ellen beadott tiltakozását. Az amerikai haditengerészet további tartalékosait behívták. A német-török barátsági szerződés visszhangja. Papén nagykövet és Szaradzsoglu külügyminiszter nyilatkozata. A török külügyminiszter szerint „a szerződés egyik államnak sem érinti korábbi kötelezettségeit“. Rendkívül heves harcok folynak Szíriában. Folyik Damaszkusz ostroma. A németek Alexandriát és Délkelet-Angliát bombázták Rendkívüli hadgyakorlat Finnországban is A NÉMET-TÖRÖK megnemtámadási szerződés megkötésének nagy visszhangja van. Az egyezmény lényegét és mibenlétét Szaradzsoglu török külügyminiszter alább is ismertetett nyilatkozata jellemezte, amelyben a török külügyminiszter hangoztatta, hogy a szerződés egyik állam korábbi kötelezettségét sem érinti, amit egyébként a szerződés befejező szakasza kifejezetten leszögez. A török külügyminiszter szerint a török-angol szerződéssel a töröknémet megnemtámadási szerződés teljesen összeegyeztethető, amit legjobban az bizonyít, hogy Törökország a tárgyalások menetét szövetségese előtt nem titkolta és rosszhiszeműség lenne Németországról feltételezni, hogy Törökországot szószegésre akarja kényszeríteni. Ankarai semleges diplomáciai körök úgy tudják, hogy a tárgyalások megindítására a diplomáciai és katonai helyzet már hónapok óta lehetőséget nyújtott Németországnak. Ezekben a körökben megállapítják, hogy Németország nem is kért olyasmit, amiről a sajtóban szó volt és ami a török kormányt Angliával szemben nehéz helyzetbe hozhatta volna. A török külügyminiszter e nyilatkozata és az ankarai távirat tehát teljesen megfelel az Újság csütörtöki számában a szerződés megkötésével kapcsolatosan közölt ama véleményének, hogy „Törökország békéjének biztosítására és semleges magatartásának hangsúlyozására a legjobb módnak azt találta, hogy barátsági szerződést kössön Németországgal“. BERLINI politikai körökben a szerződést a legnagyobb elégtétellel fogadták. A Wilhelmstrasséhoz közel álló Deutsche Diplomatisch-Politische Korrespondenz — több más német lappal együtt — rámutat a hagyományos török-német barátságra. A történelem folyamán Németország volt az az egyetlen nagyhatalom, amely Törökország ellen nem követett el soha semmit és amely Törökország jogos igényeit mindig barátságosan támogatta. „Németország volt az egyedüli európai hatalom— írja az említett lap —, amely állást foglalt az angolok, franciák, osztrákok és oroszok által a Boszporusz melletti beteg emberről felállított elmélet ellen és katonai bizottságok, mérnökök és gazdasági szakemberek kiküldésével bizonyságot tett a mindenkitől elhagyatott Törökország iránti barátsága mellett.“ Ez a barátság különösen az elmúlt világháborúban pecsételődött meg és tetőfokát érte a Dardanelláknál, ahol Musztafa Kemal a németekkel szövetségben védelmezte a tengerszorosok szabadságát. Musztafa Kemal szabadságharca idején — írja alnémet lap — „a német nép régi szövetségestársára tekintett és forró szívvel kísérte azt az összehasonlíthatatlan győzelmi hadjáratot, amellyel Kemal pasa maga előtt kergette Törökország ellenségeit és a csatazaj közepette lerakta a valóban korszerű állam alapkövét“. Németország és Törökország barátságának azonban politikai és érzelmi okain kívül jól megalapozott gazdasági indokai voltak: a török külpolitikában úgy a kivitel, mint a bevitel terén Németország állt az első helyen. Izmet Inönü köztársasági elnök tehát, aki most újból életbe lépteti a hagyományos török-német barátságot, mint Attatürk Kemal miniszterelnöke és jobbkeze már e barátság szellemében dolgozott és most csak a régi, kipróbált vonalra tér vissza. Német és olasz lapok egyaránt jelentik, hogy sem Németországnak, sem Olaszországnak Törökországgal szemben hódító szándékai nincsenek és mind a két nagyhatalom érdekében áll Törökország békés fejlődése és megerősödése. Ebben az irányban nyilatkozott Hitler is május 5-i és Mussolini is június 10-i beszédében.# MAGYARORSZÁG, amelyet a török néphez hagyományos barátság fűz, szintén őszinte örömmel köszönti a német-török barátság újjáéledését, abban a meggyőződésben, hogy ez Törökországhoz való viszonyunkat még bensőségesebbé teszi majd. Rómában, Stefani-jelentés szerint, rámutatnak arra, hogy Olaszország és Törökország között 1928-ban írták alá a barátsági szerződést, és ez a szerződés még mindig érvényben van. Az angol sajtó szerint az új szerződés nem szünteti meg a Törökország és Nagy-Britannia között fennálló barátságot (MTI). Londoni diplomáciai körök rámutatnak arra a kijelentésre, hogy az egyezmény nem érinti a szerződő felek korábbi kötelezettségeit. Londonban tisztában voltak azzal, hogy Jugoszlávia és Görögország megszállása nehéz helyzetbe hozta Törökországot. Irak megszállásával ez a helyzet még súlyosabb lett volna. Remélik, hogy a mostani egyezmény a béke fenntartásához és a feszültség enyhüléséhez vezet. A szerződésnek a közelkeleti helyzet szempontjából való jelentőségéről az iraki és az iráni főváros diplomáciai köreiben nyilatkoznak: a szerződéstől nem várnak lényeges eltolódást. A szerződés, véleményük szerint, nem okoz változást a jelenlegi közelkeleti pozícióban, „minthogy mindkét ország fenntartotta magára nézve korábbi kötelezettségeit“. 4. SZÍRIÁBAN a szerdai hadi helyzet csak kevéssé változott. A Kisznét elfoglalt angol és degaulleista csapatok előrenyomultak és csütörtök hajnalban megkezdték Damaszkusz ostromát, amelynek védelmére Dentz tábornok nagy haderőket vont össze. A francia hadijelentés szerint a Szidon (Szaida) városát elfoglalt csapatok szintén előrenyomultak észak felé és harcban állanak a francia hadsereggel. Tuniszból újabb repülőgépek érkeztek Szíriába. Észak-Afrikában a sollumi csata — kétségtelenül minden idők egyik legnagyobb gyarmati csatája — véget ért. Sollum maga ismét a németek kezében van, az angolok Sollumtól keletre régi állásaikba vonultak vissza. Ezt angol részről azzal magyarázzák, hogy a csata utolsó szakaszában a tobruki ostromzártól elvont német erősítések az angol páncélosok egy részét bekerítéssel fenyegették és ezért kénytelenek voltak állásaikba visszavonulni. A harcok 55 Celsius-fok hőségben folytak le és a páncélkocsik legénysége még ennél is nagyobb meleget szenvedett, mert a gépkocsik is fejlesztenek hőt. Az amerikai lapok a sollumi sikertelenséget azzal magyarázzák, hogy Wavell tábornok csapatainak nagy része Szíriában van lekötve. Alexandria újabb bombázása annak a jele, hogy a német légi haderő tekintélyes részét Kréta szigetére helyezték. 5. HOLLAND-INDIA és Japán között a gazdasági szakítás, amely a batáviai japán küldöttség visszahívásában nyilvánult meg — ha a Tokióban elhangzott nyilatkozatokból következtetni lehet — nem vezet Japán és Holland-India politikai viszonyának megváltoztatására. A japán információs minisztérium nyilatkozata szerint a holland-indiai kormány a tárgyalásokat kezdettől fogva nem intézte őszintén. Álláspontját úgy váltogatta, ahogy a pillanatnyi helyzet előírta. Japánnak nem volt a szoros gazdasági kapcsolattal más célja, „mint hogy a háború kiterjedését a nagy kelet ázsiai térségben megakadályozza“. (Természetesen fontos gazdasági érdekei is fűződnek a holland indiai kőolajhoz és más talajkincsekhez.) A nyilatkozat szerint a japán követelések nem mentek túl azon a határon, amelyet Holland-India elfogadhatott volna, mert hiszen hasonló megállapodásai nyersanyagszállításokra, a nyersanyagforrások kiaknázására, a tengeri és légi vonalakra nézve Holland-Indiának más államokkal is vannak. Ez így is van, de a politika közbelépett. Holland- India az emigráns holland kormány befolyása alatt és utasítás Ára 16 fillér