Ujság, 1941. június (18. évfolyam, 124-146. szám)
1941-06-25 / 142. szám
BZEBDA, 1941 JtJNIUS 28 UJSÄG Egy iskola kapui becsukódnak... A Berzsenyi-gimnázium beleolvad a Bólyay-gimnáziumba 1933-ban hetvenöt éves fennállását ünnepelték egy magyar iskolának. A Berzsenyi Dániel gimnázium akkor már háromnegyed század óta nevelte az ifjúságot sőz azóta is elmúlott nyolc esztendő. Most, a nyolcvanharmadik eredményekben gazdag esztendő után az iskola kapui becsukódnak. Az intézet folyosóin, melyeken nyolcvanhárom esztendő óta viharzott a tízpercek lármája, elcsendesül a zaj és a nagymúltú intézetből nem marad meg más, mint az intézet neve. Ez a név átköltözik a Markó-utca másik oldalára és lényegében egy másik gimnázium a Bólyay-gimnázium takarója lesz. És az öreg épületben, melyben már a szabadságharcot követő esztendőkben is magyarságra nevelték — igaz, hogy titokban — az ifjúságot, megnyílik a modern idők modern iskolája, a textiközépiskola. Pesti iskola, ahol nem volt szabad magyarul beszélni 1858 októberében a sikertelen szabadságharcot követő reakció hozta létre ezt az iskolát, amelynél lángolóbb lelkű magyarokat kevés intézet nevelt. Pedig nem ez volt a cél. Amikor a Szerviták-templomában elhangzott az első Veni sancte, Haas Mihály címzetes püspök, kerületi iskolatanácsos nem magyar nyelven mondotta el megnyitóbeszédét. — Tanáraitok — mondotta — német kitartást, német türelmet, német tudományt és német műveltséget hoznak magukkal, német hűséggel és német odaadással azon lesznek, hogy a rájuk bízott feladatot a leglelkiismeretesebben teljesítsék. December elsején a Redut, a mai Vigadó első emeletén kezdődött meg a tanítás. A tanterv gerince a két klasszikus nyelv volt, a latin és a görög, a tanítás nyelve német volt és a magyar nyelvre osztályonként két-két óra jutott hetenként. Magyarul nem volt szabad beszélni, az alkalmazott tanárok között nem is egy volt, aki egyáltalában nem tudott magyarul. Az intézet fennállásának hetvenötödik évfordulójára kiadta az igazgatóság a hetvenöt év történetét s e munkában a következőket írta: „Az osztrák elnyomatás az első évben 151 tanuló közül 101-et, a másodikévben 299 közül 220-at minősített nem magyar anyanyelvűnek. Akire bármily oknál fogva ráfoghatták, hogy nem magyar anyanyelvű, azt erőszakkal idegen anyanyelvűnek minősítették, így az izraelitákat is, minthogy legtöbbnek német hangzású neve volt, egyszerűen a németek közé sorolták. Mihelyt az iskola magyar tannyelvűvé alakult át, az izraeliták mind a magyar anyanyelvűek között szerepeltek. Hát nem ugyanezt tették most a csehek és a románok is?“ 1860-ban derült ki, hogy az erőszak nem vezet célra. Nem a német anyanyelvűnek minősített diákok vesztették el kapcsolatukat a magyarsággal, hanem az osztrák származású tanárok magyarosodtak el. Ebben a tanévben Zellhammer tanár úr már a legkardosabban képviselte azt az álláspontot, hogy a pesti császári királyi katolikus főgimnáziumban, ez volt akkor a neve, a tanítás nyelve egészen magyar legyen. De a tanárok még ezzel sem elégedtek meg, magyar igazgatót követeltek az iskola élére. 1861-ben győzött az álláspont. Nagy Márton, a piarista rend pesti házfőnöke, vette át az iskola igazgatását, az osztrák tanárokat felmentették és ki-ki visszautazott régi állomáshelyére, az osztrák tartományokba. Jegyezzük fel a magyarrá vált iskola első tanári karának névsorát: Nagy Márton igazgató, Bartal Antal, Corzán- Avendano Gábor, Dunai Ferenc, Fekete József, Hegyi Gyula, Kurtz Antal, Markos Mihály, Soltész Alajos és Veres Ignác tanárok. A tanulóifjúság és a társadalom egyaránt nagy lelkesedéssel fogadta a magyar tannyelv bevezetését. Mint a jubileumi évkönyv mondja, „a lelkesedés oly nagy volt, hogy az intézet izraelita növendékei, akiknek az igazgató megengedte, hogy vallásoktatásukat német nyelven hallgathassák, testületileg folyamodtak az igazgatóhoz, engedtessék meg nekik is, hogy a hittant magyar nyelven tanulhassák“. Egy utolsó kísérlet Egy évig tartott az öröm. 1862- ben ismét rendelet érkezett, mely a németet tette meg főtannyelvnek és a magyart csak kisegítő tannyelvnek minősítette. Ezt azzal indokolták, hogy „a külföldi magasabb iskolába szándékozó ifjainknak alkalmuk legyen már itthon kellő jártasságot szerezni a német nyelvben“. De hiába volt minden kísérlet, ebből az iskolából nem lehetett csak magyar iskolát csinálni. A kiegyezés után, 1868 tavaszán, az Újvilág-utcában, a mai Semmelweiss-utcában, kapott új otthont az iskola. Hat évet töltött itt, azután a Dohány- és Akácfa-utcák északnyugati sarkán levő házat bérelték ki céljaira, míg végül Trefort Ágoston felépítette az iskola számára azt az épületet, amelynek kapui most bezárulnak. Gazdag olasz renaissancestílusban épült az iskola, dísztermének festményeit olyan mesterek alkották, mint Lotz Károly és Than Mór, de valamiről elfeledkeztek, hogy udvar is kell oda, ahol sok a gyerek. így azután, ha lelki tekintetben gyönyörű eredményeket is ért el az iskola, örökös fájdalommal, hogy a tanulók az óraközi szünetekben és szabad délutánjaikon nem frissülhettek fel saját otthonukban., 1873-ban Budapesti Katolikus Főgimnázium lett az iskola címe. 1898-tól 1924-ig pedig Budapesti V. kerületi m. kir. Állami Főgimnázium néven működött. De ekkor már felvette a Berzsenyi Dániel nevet, amelyet mind e napig viselt és amelyet a jövő tanévtől kezdve átörökít a Bólyay-gimnáziumon. Nyolcvanhárom esztendő tanárai A magyar pedagógiának legjelesebb mesterei tanították, nevelték évtizedek hosszú során át ebben az épületben az ifjúságot. Bartal Antal, Chevalier Lajos dr., Hoffmann Mór, Lonkay Antal, Szombati Ignác, Dunay Ferenc, Nagy Márton, Lutter János, a nagynevű Römer Flóris, Riedl Szende, Peregriny Elek, Hampel Antal, Markovics Iván, Baranovszky Ignác, Cserven Flóris, Szarvas Gábor után Bodics Ferenc, Jakoby Károly, Siegescu József, Wagner Alajos, Greisinger Gusztáv, Bleyer Jakab, Marczinkó Ferenc, Benedek Marcel, Ady Lajos, Krompaszky Miksa, Mosonyi Lipót, Luttor Ignác, Goldziher Károly, Prém József vezették az ifjúság lelkét. Többen egyetemi tanárokká lettek, így: Kassai Gusztáv, Némethy Géza, Szentpétery Imre, Zolnay Gyula és Wiedermann Károly. Nehéz volna felsorolni a nagyszerű pedagógusok különböző irányú tevékenységét és kiválóságát. De hogy mit műveltek, arról ékes tanúbizonyságot tesz az a kilenc generáció, mely ott kapta meg a lelki útravalót. Több mint ötezer magyar ifjú vitte ki magával ebben az intézetben szerzett impresszióit az életbe. Akik innen indultak az életbe Tizenöten kerültek az egykori tanítványokból egyetemi tanári székbe, kiváló bírók, ügyészek, ügyvédek, állami funkcionáriusok kerültek ki soraikból. Egész sereg kiváló politikus, író, zenekritikus, előadó, zeneművész és festő van az iskola, egykori növendékei között. Hogy csak néhány nevet említsünk: Heinrich Gusztáv, Mihalkovits Géza, Baron Jónás, Fejérpataky László, Purjesz Zsigmond, Láng Ede, Wittmann Lázár, Kováts Gyula, Hampel József, Davida Leó, Havas Adolf, Pecz Vilmos, Schwarcz Gusztáv, Szinyei József, Ferdinandy Géza, Temesváry Rezső, Töreky Géza, Tandl Ferenc és Károly, Molnár Géza, Hekler Antal és Hudovernig Károly, akik részint idehaza, részint a külföldi egyetemeken lettek professzorok. Ennek az iskolának folyosóin hancúrozott a tízperces szünetekben Wekerle Sándor, Zsitvay Tibor, Vázsonyi Vilmos, Szudy Elemér, Színi Gyula, Krúdy Gyula, Ágai Béla, Kern Aurél, Szántó Imre, Kerpel Jenő, Pulszky Károly, Márkus Dezső. A magyar ifjúságnak az a rétege, mely a humanisztikus tudományokat keresve gyülekezett ennek az intézetnek falai között, többé hiába lép be a kapun. Az iskola megszűnik, csak a neve marad meg átellenben s a padokat, melyeket kilenc generáció faragcsált, a jövő tanévtől új ifjúság népesíti be, mely az ipari tudományokat akarja megismerni. Nagy szükség van erre a középiskolára, de mennyivel szebb lett volna, ha megmaradhatott volna a régi is s új épületet emeltek volna a huszadik század iskolájának. POLITIKAI ÉLET A KORMÁNY TAGJAI Bárdossy László miniszterelnök elnöklésével kedden délután megtartották a szokásos heti minisztertanácsot. AZ ÖSSZFÉRHETETLENSÉGI JAVASLAT előkészítésére kiküldött bizottság huszonhét tagja megválasztása után kedden egy órakor a Ház egyik bizottsági termében alakuló ülésre jött össze. Az ülésen megjelent Bárdossy László miniszterelnök is. A bizottság elnökévé vitéz Boboris Györgyöt, helyettes elnökévé Ferenczy Tibort, jegyzőjévé Szitz Jánost és előadójává Donáth Györgyöt választotta meg. A bizottság tagjai között szétosztották a javaslat tervezetét, majd abban állapodtak meg, hogy a legközelebbi ülést július 1-én, kedden délelőtt tizenegy órakor tartják. A KÉPVISELŐHÁZ kedden nyolcórás ülésen tárgyalta a felhatalmazási javaslatot. Ennek ellenére a vita nem ért véget, a feliratkozott szónokok legnagyobb része azonban már beszélt, úgyhogy a szerdai ülésre csupán néhány szónok felszólalása maradt, így a felhatalmazási javaslat vitája a déli órákban valószínűleg véget ér és áttérhetnek az interpellációkra, mert a napirenden lévő többi javaslat tárgyalására nem kértek nyolcórás ülést. Ennek ellenére a Ház ülése valószínűleg a késő esti órákig tart, mert a szerdai ülésre 49 interpellációt jegyeztek be. A Ház elnöksége számít is arra, hogy az ülés késő estig tart és ezért a műszaki osztály már kedden délután megtette az intézkedéseket, hogy a Házban szerdán este az elsötétítési rendeletet végre lehessen hajtani. AZ ERDÉLYI PÁRT Kövér Gusztáv kilépésével kapcsolatban nyilatkozatot adott ki. A nyilatkozat szerint Kövér Gusztáv és az Erdélyi Párt vezetősége között valóban elvi ellentétek állottak fenn, így például „Kövér Gusztáv a zsidókérdésben olyan liberális álláspontot foglalt el, amivel nemcsak a pártvezetőség, hanem az erdélyi magyarság nagy többsége sem azonosíthatja magát. Erdély magyar népe a fajvédő politikát és az anyaországgal való lelki egység helyreállítását követeli".* A 36 TAGÚ ORSZÁGOS BIZOTTSÁG június 26-án, csütörtökön délelőtt féltizenegy órakor a képviselőház miniszterelnöki tanácstermében ülést tart. Az ülésen a kormánynak a Kereskedelmi és Iparkamara szervezetére vonatkozó ideiglenes intézkedésekkel kapcsolatos rendelkezések tárgyában, az életbiztosítási szerződések körében a háborús haláleseti kockáza viselése tárgyában készült rendeleteit és a 36 tagú országos bizottságnak az 1940. évi december 23-tól 1941 június 26-ig terjedő idő alatt kifejtett működéséről szóló jelentését tárgyalják. ' * ' A KÉPVISELŐHÁZ állandó összeférhetetlenségi bizottsága június 27-én, pénteken déli 12 órakor ülést tart, amelynek tárgya Széchenyi Lajos gróf képviselőnek a Nemzeti Ipar- és Kereskedelmi Részvénytársaság igazgatósági tagjává történt megválasztása miatt önmaga ellen bejelentett összeférhetetlenségi ügyben az előadó megválasztása és az első tárgyalási határnap kitűzése. nipfürdítésnH a ríz ellensége az On bőrének ! Ilyenkor minden csepp éget mint a tűz és úgyszélvém elégeti bőréL Ezért tehét napfOnlS- zés előtt eldször szorítsa le Clapsean bőrét, utána pedig dörzsölje be Nivea-val. Ezzel erősen csökkenti a leégés veszélyét és sokkal szebben, gyorsabban ss bámulj Jegyezze meg tehétél a Nivea nevet, mert csak e Nivea tartalmas eneerhet, amely a hírt erta, és ellenérévé teást. A nyári fürdőzés pompás, de Szabályozták a kalács, sütemény és kétszersült forgalombahozatalát a főváros területén Szendy Károly polgármester a közellátási miniszter 23.700/1941. számú rendeletének végrehajtásával kapcsolatban a főváros területére vonatkozóan rendeletet adott ki, mely szerint június 23-tól kezdve sütőüzemekben, vendéglátóipari és cukrászüzemekben kelt tésztából kalácsot is süteményt készíteni is forgalomba hozni tilos. Kétszersültet csak kórházak és betegek részére szabad készíteni, azokban a sütőipari üzemekben, amelyeket a közélelmezési ügyosztály eddig is rendszeres heti finom buzalteztellátásban részesített A kórházak és gyógyintézetek „a zsemlyesütési engedélyire vonatkozó kérelmükkel együtt igényelhetik azt a kétszersült mennyiséget is, amenynyire az ápolás alatt álló betegek ellátására szükségük van. Ha a kórház a zsemlyesütés iránti igénybejelentését már megtette, vagy kétszersült szükségletét nem ugyanaz a sütőüzem látja el, amellyel zsemlyeszállításra vonatkozólag szerződéses viszonyban áll, külön igénybejelentést kell tennie a polgármesteri VIII. ügyosztályhoz, amelyben pontosan fel kell tüntetni a betegek létszámát és azt a kétszersült mennyiséget, amelyre hetenként szüksége van. Az igénybejelentést annak a sütőüzemnek kell átadni, amelylyel a kórház kétszersültre vonatkozóan szerződéses viszonyban áll. A sütőüzem az igénybejelentéssel a közélelmezési ügyosztály szállítási igazolvány alosztályában (IV., Haris-köz 5) jelentkezik, ahol részére kétszersült előállítására engedélyt adnak. Az engedély alapján a sütőüzem a kórházaknak a kétszersültet jegy nélkül szolgáltatja ki. Magánfogyasztásra kétszersültet a már rendszeresített zsemlyejegyekre kell kiszolgáltatni. A zsemlyejegyek egyes szelvényére 2 darab vizes zsemlye, vagy pedig 8 dekagramm kétszersült szolgáltatható ki. Azok a betegek tehát, akiknek gyógykezeléséhez kétszersült-fogyasztásra van szükségük, zsemlyejegyet igényeljenek. A zsemlyejegyek igénylésénél a már közzétett módon kell eljárni. A „Jobbra hajts!“ bevezetésénél a kormány a külföldi példák tapasztalatait hasznosította Egyesek aggodalommal gondolnak arra, hogy az országban egy ideig kétféle irányú lesz a közlekedés. Tudni kell azonban, hogy ez az aggodalom mindenütt felmerült, ahol az új forgalmi irány sürgős bevezetésére sor került. A feladat ugyanis ily sürgős esetekben mindig kettős: a jobbra hajtás bevezetéséről azonnal kell intézkedni s ez vidéken aránylag gyorsan keresztül vihető, a fővárosok nagy közlekedési hálózatának átépítése azonban mindenütt hosszú hónapokat igényel. Ausztriában még nem is olyan régen kétféle irányú közlekedés volt: balra hajtás volt az általános szabály, de Tirol és Voralberg területén — tekintettel Olaszország és Németország nagy átmenő forgalmára — mégis a jobboldali hajtás volt kötelező. Amikor azután Ausztria 1938 márciusában beolvadt a német birodalomba, bevezették a jobbra hajtást valamennyi tartományban — Bécs és Alsó-Ausztria kivételével. Figyelembe kell venni, hogy Ausztria éppen az Anschluss-t megelőző időben készült bevezetni mindenütt a jobbra hajtást s az előkészületeket már sok helyen megtették. Bécs és környéke mégis csak 1938 szeptemberében kapcsolódott be az új forgalmi irányban, tehát közel fél évig volt kétirányú közlekedés az Ostmarkban Bécs miatti Olaszországban 15—20 évvel ezelőtt tértek át a jobboldali közlekedésre, de Torinó, Milánó, Róma és a többi nagy város vámhatárán megszakadt az új szabály: évekig kétirányú közlekedés volt az olasz félszigeten. Vidéken már jobbra, nagy városokban még balra hajtottak a járművek. Az okok mindenütt egyformák voltak. Ugyanazok, ami most nálunk Budapesten: igen sok az átépítési munka. Pedig annakidején még nem is kellett nyersanyagellátási nehézségekkel is számolni. Nálunk háborús időben kell végrehajtani az átalakítást. Megfeszített munkával lehet majd csak a legégetőbb sürgős átépítéseket is elvégezni. A kormány egyébként a külföldi példák tapasztalatait hasznosítva, egész biztonsági rendszert dolgozott ki a jobbra- és balrahajtási útvonalak átmeneti pontja részére. Elfogták a Senior cég kasszafúróit Megírta az Újság, hogy két héttel ezelőtt vakmerő kasszafúrók modern villanyfúró-gépekkel dolgozva, kifosztották a Deák Ferenc utcai Semler posztónagykerekedés két nagy páncélszekrényét. Csizmadia Béla dr. és Demeter János dr. rendőrtanácsosok irányításával nagy apparátussal indult meg a nyomozás. Knapik József detektívfelügyelő csoportja már hoszszabb ideje figyelt két nagyon elegánsan öltözködő férfit. Megállapították, hogy az egyik Schipa József, a másik Philip Jákob Anton. A rendőrségen a két férfi priuszából megállapították, hogy mindketten fegyház-, illetve börtönbüntetést töltöttek ki Németországban, ahol sorozatos kasszafútásokat követtek el, az újabb büntetés elől szöktek Magyarországra. Schipa a Dob utca 36. számú házban, Philip pedig a Sándor utca 42. szám alatt lakott. De hosszabb idő óta egyikük sem tért haza lakására. A detektívek hétfőn megfigyelték, amint Philip megjelent a Garay utca 20. számú házban, ahol barátnője lakott. Azonnal elfogták és rövid idő múlva kézre került barátja, Schipa József is. Beismerték, hogy másféléves budapesti tartózkodásuk alatt tizenkét üzletbetörést követtek el. A Semler cégnél rabolt pénzt, mint mondották, a budakeszi erdőben, az Erzsébet-szanatórium mögött ásták el. Nyomban detektívek mentek velük a budakeszi erdőbe, ahol pár lépésnyire a Szent Antal-szobortól, egy cukortartóba rejtve 68.000 pengő készpénzt találtak. Pár lépéssel odébb ugyancsak cukortartóban 40.000 pengő értékű ékszert találtak a detektívek. Arra a kérdésre, hogy régebbi betöréseik zsákmányát hova tették, azt vallották, hogy azt elköltötték. Előállították a főkapitányságra Philip barátnőjét, Vasdinnyey Máriát is, aki a rabolt holmikat értékesítette. A tettesek kihallgatása a késő éjszakai órákban még mindig tart e rendőrségen. A Semler cég főnöke egyébként megjelent a főkapitányságon és bejelentette, hogy a cég kára teljesen megtérült. A nyomravezető részére kitűzött ötezer pengős jutalmat valószínűleg Miiskédy detektív kapja s