Ujság, 1941. szeptember (18. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-03 / 200. szám

m ÚJSÁG Szerda, t04i szeptember * SZÍNHÁZ VisszafejSődik a csereíársuiati rendszer A Nemzeti Színház története — gobelinen Pécsett mozgalom indult meg, hogy állítsák vissza az önálló szín­házat, mert kísérletezés és toldozá- sok-foltozások után elöbb-utóbb Szeged példája nyomán minden nagyobb város visszatér az állandó társulat rendszeréhez. A város pénz­ügyi bízol Isága elvben már el hatá­rozta, hogy Pécsnek állandó tár­sulata legyen és a Pécsett megfor­dult színigazgatók közül annak jut­tatják a pécsi színházat, akit erre a‘ legjobbnak és legméltóbbnak tar­tanak. Tudvalévő, hogy a kultusz­miniszter a minap adta ki a vidéki színigazgatói engedélyeket és jóvá­hagyta az uj szinikcrülcti beosztást. A most nyilvánosságra került be­osztás már nagy elkanyarodást je­lent a Színművészeti Kamara által 'életbeléptetett és erősen propagált cseretársulati rendszer alapelveitől. A tavalyi négy társulat helyett az idén már csak két társulat játszik Pécsett, nevezetesen Jakabffy és Beleznay-Unger együttese. Vitéz Bánki1 Róbert, a Magyar Színház igazgatója sajtóértekezletre hívta meg a napilapok képviselőit. A szokásos „sajtó-tea“ ezúttal „sajtó-fekete“ lesz, szerdán dél­után felnégy órakor az Iris film- vállalat helyiségéiben. Vitéz Bánky, aki a Magyar Színház igazgatásá­val egyidejűén az Iris filmvállala- lot is vezeti, ezen az összejövete­len tájékoztatja a sajtót színházi terveirSl A Nemzeti Színház igazgatósági helyiségeit a nyáron „megfiatalítot­ták". A szobák berendezése már hosszú évek óta nem változott. Most uj bútort, uj köntöst kaptak a tit­kári helyiségek, a folyosók s az igaz­gatói szoba is. Fényes lakk fedi az ajtókat, modern beépített mosdók teszik irodaszerévé a szobákat. Németh Antal szobájának legfőbb ékessége azonban csak hosszabb idő alatt készül majd el. Az igazgató érdekes gobelint szövet a fal díszí­tésére: a Nemzeti Színház története elevenedik meg képekben azon a hatalmas gobelinen, amely a bejá­rattal szemközt lévő falra kerül. Uj hatást kelt esténként a színház homlokzata is, színes megvilágításá­val. A földszinten égő hatalmas tej- üveglámpák fehér fénye fölött az első emelet narancsszínű megvilágí­tást kapott, a homlokzat telőszobrát pedig kékeszöld fény emeli ki az esti sötétségből. Tessék- csak megállni a Blaha Lujza-tér másik oldalán a Tinódi- szoborral szemben. A szobor sötét körvonalai, s a fák lombjai mögül úgy néz színes homlokzatával a járókelőkre a Nemzeti Színház, hogy nyugodtan feljegyezhetjük: uj' szép látványt kapott Budapest. m ozi „Daphne" az Operaház első újdonsága Az Operaház idei szezonjának első bemutatója Strauss Richard Daphné-ja. Az egyfelvonásos dalmű szövegét Gregor József, a hires bé­csi srinháztörténész irta és Inno- eent-Vincze Ernő fordította. Tárgya Apollo mitológiai története modern szimbolikus feldolgozásban. Strauss négy évvel ezelőtt komponálta uj müvét és azóta már több dalszín­házban nagy sikerrel adták elő. A premier október második felében lesz. A próbákat meg is kezdették. Berg Ottó vezényli, Rékai András rendezi, a diszletet Fülöp Zoltán tervezi, a balett koreográfiáját Ha­rangozó Gyula késziti. A Strauss- operával egy estén Mozart-tánc- játéfeot is bemutatnak. Zen e világ Vaszy Viktor, a kolozsvári Nemzeti Színház zeneigazgatója néhány napra hivatalos ügyek intézésére Budapestre érkezett. Csóka Béla, a Zeneművészeti Fő­iskola tanára, a jeles baritonista, az Operaházhoz szerződött. Röster Endre a Nürnbergi mester- dalnokok“ Stolzingi Walter szerepét, Koréh Endre „Hovanscsina“ Dosifej szerepet tanulja. Nem tart nyilvános főpróbát a Vígszínház az aj Hunyady- darabból Jelentettük, hogy szombaton, szep­tember 6-án lesz a Vígszínház évad- te-itása Ilunyady Sándor „Nyári zápor“ rimü uj vígjátékéval, amelynek fő­szerepeit Mezey Mária, Zsillcy Margit, J.adomerszky Margit, Ajtay, Bihary, Dénes Gy. és Puskás játsszák. A darabból, amelynek próbái dél­előtt és este is folynak Hegedűs Tibor főrendező vezetésével, non tartanák nyilvános főpróbát. Az utolsó, zárt­körű házi próbára, pénteken este hív­ják meg a sajtó képviselőit. Évadzáró mesedélután a Margitszigeten Szeptember 4-én, csütörtökön dél­után 5 órakor lesz az utolsó margit­szigeti mesedélután a játszótéren, amelyet a két évvel ezelőtt elhunyt Csermely Gyula kiváló író emlékének szentelnek, s akinek két szép versét a gyermekek el is szavalják. Oszkár bácsi Csermely Gyula egyik kedves, humoros meséjét mondja cl. Kedvezőtlen idő esetén az évadzáró mesedélutánt szep­tember 11-én tartják meg. Ré3i Bérlőit az Operaházban Az Operaház igazgatósága felkéri régi bérlőit, hogy bérletjegyeiket szí­veskedjenek a hét folyamán délelőtt 10—1 és délután 5—7 órakor átvenni; a szeptember 6-án délután 7 óráig át nem vett bérletjegyek tovább fenn nem tarthatók. Uj bérlők szeptember 9—13-án válthatnak bérletjegyet, ugyancsak délelőtt 10—1 és délután A—7 órakor a földszinti alsó ruhatár helyiségében. (Hajós-utcai pénztári bejárat.) A Becskereki menyecske századszor Erdélyi Mihály nagysikerű nyári operettje, a Bccskercki menyecske csütörtökön századszor kerül színre a Budapesti Színházban. A jubiláris előadásra a népszerű szerző-zeneszerző igazgató és művészek kölcsönös meg­lepetéseket tartogatnak egymás szá­mára, a közönség pedig a második felvonás fináléjában pompás virágeső­ben fog gyönyörködni. A századik előadás után még egy hétig tartják műsoron a Bccskercki menyecskét, amelynek utolsó előadása szeptember Jfaenegyedik én lesz. Főpróba Mint minden esztendőben szin- háznyitáskor, az idén is kisért • a főpróbák kérdése. Tavaly egy­öntetűen megállapodlak benne az igazgatók, hogy nem tartanak fő­próbát, de ez a határozatuk mint igen hamar kiderült, legalább is a sajtóföpróbát illetőleg, nagyon rövid életűnek bizonyult. A szín­házak, élükön a Nemzeti Színház­zal, belátták, hogy lehetetlen a kritikával a premier estélyén megismertetni az uj darabot és azok a színházak jártak rosszul, amelyek ez ötletükhöz ragaszkod­tak. Mert rendes, kimerítő bírá­lat helyett, ami a premier után nyomdatechnikai okokból is lehe­tetlen, mindössze néhány soros kritikát kaptak, ami nem volt hasznára se a színháznak, se _a szereplőknek, legkevésbbé a szer­zőknek. A színházaknak az a mu­latságos ajánlata, hogy a lapok ne a premiert követő napon, ha­nem csak harmadnap közöljenek kritikát, szintén hajótörést szen­vedett, mert ez annyira magán viselte az antizsumalisztika bé­lyegét, hogy el kellett hántolni, mielőtt még megszületett volna. A Nemzeti Színház, úgy tudjuk, a jövőben is rendes főpróbát tart a bemutatót megelőző nap délelőtt­jén. A Vígszínház szombati új­donságának, a „Nyári zápor­nak pénteki főpróbájára kizáró­lag a sajtó képviselőit hívja meg. Szóval zártkörű főpróbát tart, ami a múltak tapasztalatai szerint azt jelenti, hogy a kritikuson kívül jelen van mindenki, akit ehhez összeköttetése hozzásegít. Hisszük, hogy az uj vezetőség a zártkörű főpróbán valóban csak az újság­írókat látja vendégül és nem azt a tömeget, melyet a színházi világ­ban „főpróba-hiénáknak“ nevez­nek, mert bár belépődíjat nem fizet, semmi sem tetszik neki. ■—nramnmniwimiiHUMiii m mii— 2. üjházy György Napsugárka címmel daljátékot ir. A kitűnő író egyébként érdekes filmmegbizást kapott. Lisienxi Kis Szent Teréz életét írja meg filmre. 3. Kolozsvárott megkezdődtek a „Me- dea“ próbát. Peéry Piri játssza a Grjllparzer-dráma címszerepét. A Nemzeti Színház Igazgatójának fele­sége Kolozsvárra utazott és már résztvesz a próbákon. 4. Másik kolozsvári hir: Táray Fe­renc, a színház igazgatója két nagy szerepét játssza el az első félévben. Porzana Cézárját és másik nagy sze­repét, a Minden jó, ha jó a vége cimii S/iakcspeore-vigjátókban, ame­lyet két évvel ezelőtt játszottak elő­ször nálunk a Nemzeti Kamaraszín­házban. Táray a királyt játszotta a pesti előadásokon és ebben a hálás szerepében lép fel Kolozsvárott is. 5. Bubik Árpád hatalmas zöld autója csütörtökön reggel a Bala­tonra indul. Az autó érdekes uta­sai a következők lesznek: Bubik, a Fővárosi Operellszinház igazga­tója. Babay József, « kitűnő iró és Buday Dénes, a hires zeneszerző. Nagyon csalódnánk, ha nem a megnyitó darabról lenne szó, annál is inkább, mert amint halljuk, a kenéséi kirándulás napokig eltart. Az utasok kéziratpapirt és kolta- papirt visznek magukkal. 6. Dayka Margittal tárgyal a Nemzeti Színház. Dayka, aki már sok nagy szerepet vitt sikerre a Nemzetiben, idén több feladatot vállal az állami színházban. Úgy halljuk, a Nemzeti második kamaraszínházában, a Pesti Szinházban is fellép vígjátéki szerep­ben. SZÍNHÁZ! MŰSOROK: ERZSÉBETVÁROSI: Becskerek! menvecske (este ^49). KAMARA VARIETÉ: Az első fecske (^9). ROYAL REVÜSZINHÁZ: Fortissimo (%9). KOMÉDIA ORF.s Minden tehen tekete <^9). NEMZETI BABSZINiATÉKt Bai van a menny­országban (este 8). MAGYAR MCSZINKOR: Csókos asszony (dél­után és este 8). FÉNYES-CIRKUSZ: Az „indus varázskötél“ és Marimba (délután 4 és este 8). A magyar filmszakma helyzete az Iparkamara évi jelentése tükrében A Budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamara most megjelent évi jelentésé­ben bőven foglalkozik a magyar film­ipar elmúlt évi helyzetével, amely nagy fellendülést mutat. Nemcsak több magyar film készült, mint az előző évben, de a filmipar a kiviteli statisztikában is előkelő helyre küz­dötte fel magát. Nagymértékben segí­tették elő a filmipar helyzetének ja­vulását az évközben kiadott kormány- rendelkezések, amelyek lehetetlenné tették, hogy egyes filmszínházak csak a nyári szezonban mutassanak be ma­gyar filmet. Tavaly 36 magyar film készült. A magyar film jövedelmező­ségére az améta rendszeren kívül ked­vező hatással volt a visszacsatolt or­szágrészeken való bemutatás lehető­sége és a megnövekedett kiviteli lehe­tőség. Ezzel szemben a jövedelmező­séget kedvezőtlenül érintik a megdrá­gult gyártási költségek és az a körül­mény, hogy a kevés számú magyar filmszínész a nagy keresletre való te­kintene!, csak lényegesen növekedő tisztelőülijért vállalkozik a szerepek eljátszására. Fellendült a magyar kul- lurfllmgyártás is, ugyiszntén az ok­tatófilmek készítése. Amíg a mait év­ben 147 külföldi filmet hoztunk be, ugyanakkor 239 magyar filmet vittünk ki külföldre. Ez az utóbbi szám nem jelenti azt, hogv ennyi különböző ma­gyar film került kivitelre, hanem a sikeresebb filmek több példányban* jutottak külföldre. Említésre méltó, hogy a külföldi filmbchozalal Németországot kivéve egyre komolyabb akadályokba ütkö­zik. Az Egyesült Államokból egyre kevesebb film jön és a Magyarorszá­gon fiókkal rendelkező amerikai vál­lalatok elsősorban a meglévő készle­teik elhelyezésével foglalkoznak. Ked­vezően alakult a filmmásolóipar hely- leze is, nemcsak a magyar filmgyár­tás fellendülése folytán, hanem azért is, mert egj're több külföldi filmet Budapesten másolnak Közép-Európa számára. Például Amerikából ma már rendszerint csak egy példányban ér­keznek a filmek és egész Közép- Európa szükségletét erről az eredeti példányról itt Budapesten másolják. Magyarországon tavaly 177 film ke­rült bemutatásra, a legkevesebb az elmúlt hat esztendő alatt, amikor volt idő, hogy egy évben 241 film került pergetésre. Ä bemutatott filmek közül 66 amerikai. 47 német. 30 magyar, 27 francia és 3 angol volt. Erősen növekedtek számbelileg a filmkölcsönző vállalatok. Tavaly 11 uj filmkölcsönző kezdte meg műkö­dését, de a kiadott ipar jogosítványok száma még ennél is sokkal több. Ez a folyamat nem tekinthető egészsé­gesnek, mert mint előbb is említettük, ugyanekkor az előadott filmek száron nagymértékben csökkent. Tavaly 100 százalékkal szaporodtak a keskeny- film-szinházak, de növekedett a resi­des mozik száma is. Tavaly összesen 737 mozi működött az országban, ezek közül 108 Budapesten, a többi vidéken. Fejlődött a filmvetítő és hangleadó berendezések Magyarorszá­gon való gyártása is. A keskenyfilm- készülékeket teljesen az országban készítik. Újabb szaktanfolyamot rendez­nek a mozisok képzésére Az Országos Moziegyesület az elmúlt évadban a szakmába került uj em­berek megfelelő szakmai kiképzésére filmkereskedelmi szí ktanfolvamot ren­dezett, amely nagy sikerrel járt. Miután a filmszakmában állandóan nagy számban keresnek elhelyezkedést uj munkaerők, az egyesület ezért el­határozta a képzőtanfolyamok meg­ismétlését. Szeptember 22-től uj tan­folyamot rendeznek, amely hét hétig tart. A tanfolyam vezetője Ferenczy Emil miniszteri tanácsos. Karődy a tüqq&ny előtti Karády Katalin az fi múlt színházt szezon végén kijelentette, hogy szakit a színpaddal és nincs szándékában többet a közönség előtt személyesen szerepelni. Úgy látszik, most mégis megváltoztatta elhatározását, mert ha nem is a színpadi, de a mozifüggöny elölt láthatjuk. Csütörtökön este fél- őzkor lesz ugyanis a Ne kérdezz, ki col tan. cimü film bemutatója a Forum-ban. A film levetitése irtán Koráiig Katalin a film uj felfedezett­jével, Ilosvay Katalinnal együtt meg­jelenik a függöny előtt. Végre...! Levél Darőczy Józsefhez, a film alkotójához A magyar filmnek és munkásai­nak vannak barátai, de biztosan vannak ellenségei is. Egy biztos, hogy e magyar film láttán elmond­hatjuk, hogy: végre... kevesebb lesz az ellenség és több a baráti Nem szándékom most a dicséret és az elismerés jelző-tömegeivel kö­rülönteni ezt a friss szamócaizü, üde vígjátékot, csak azt szeretném közölni, hogy megtaláltam benne azt, amit a magyar filmben eddig annyiszor hiányoltunk — az egyé­niséget. Az alkotó egyéniséget, amely egyúttal márkázza és fémjelzi és különállóvá teszi a müvet. A film minden kockáján érezni, hogy aki ezt a különlegesen érde­kes és az átlagból kimagasló filmet létrehozta, ugv szervírozta ezt a filmet, mint aki már maga is ült dúsan, Ízlésesen, sőt fényűzően terített asztalok mellett, ö maga is rendelt már jó szalonokban — bocsánat — finom női toilettet, biztosan maga is kóstolta már a Műm jó izét és talán megmámoro­sodott a nehéz spanyol óbortól is. A Malossol kaviár sem ismeretlen számára, mint ahogyan e film fa­nyarul sós ize is szerencsésen idézi e ritka és drága csemege emlékét Apropos... emlék. Ne vegye rossznéven, mélyen tisztelt Daróczy ur, hogy emlékszünk az Ez történt egy éjszaka cimü Capra- filmre, amelyre annyi hivatkozás történt az utóbbi években. Sohse szégyelje magát a producer, ha egy kicsit szájában érezte e bri­liáns amerikai film só izét és vala­hol a tudatalatti reflexek rávillan­tak a Végre ...! előtte fekvő for­gatókönyvének lapjaira... A könyv kitűnő Írója, Vaszary János se restelkedjék, hogy a szüzsé kissé hasonlít az It happened one night meséjére. De nem is erről van szó, hanem a színészekről, akiket nem szabad és nem lehet a film­mel kapcsolatban senkivel össze­hasonlítani. Muráli Lilit —- ezt őszintén meg kell mondanom — elveszettnek tartottuk a film számára. Sok bal­siker után az Igen vagy nem? cimü ugyancsak Daróczy-filmben született újra — mint filmszinész- nő! És a siker nyomán megválto­zott, kivirult a filmen is a magtar színpadok e fanvarizü sztária. Arca megszépült, furcsa, szabály­talan orra és agresszív szúia való­sággal nevezetesség lett. Kiderült, hogy hangja kitűnő mikrofonhang, olykor egészen fátyolosán msrlen­ditriches rekedtséggel bug, de tud csiripelni és bámulatos gyors tem­póban hadarni. Fius-flapper moz­gása néha bámulatos gyorsan ala­kul át asszonyos lágy mozdula­tokká és nevetése végigrohan a chromatikus hangskálán. Hogy jó színésznő, azt tudtuk eddig is, de hogy kitűnő filmszinésznő lett, azt kétségtelen csak az ön bátor­ságának és hitének köszönheti, Daróczy uram! És Páger Antal! Micsoda remek művész, micsoda precíz biztonsággal keveri a humort a komoly mondani­valóval. Külsőségekre nem ad és mégis ' mindig kitünően néz ki, nincs „beállítva“, nem törődik az­zal, melyik profilja jó, nem ágál és nem alakit és éppen ezért hisszük el minden szavát. Ez a nagy és le­nyűgöző színészi ereje! Amikor MLi­ra ti Lilit meg akarja verni, elker­geti, könyörgésére szóba sem áll vele, azután utánaszalad és meg­öleli, ezt olyan tempóval csinálja, amilyen bravúros alakítást csak nagy amerikai filmeken láttunk. Csak öt percig volt szerencsénk Tu­rn;/ Idához. Ismerjük a művésznőt, megkéri az árát. ha a szinlapra ki­teszik a nevét. Biztosan pazarló ga­valléria volt e gyüszünyi szerepre szerződtetni azt, aki más filmeken a vezérszólamot viszi. Ugyanígy áll a dolog az ébenfából faragott Somlag Artúrral, akinek úri eleganciája a filmnek sokat kölcsönzött a magié­ból, és Máig Gerővel. akinek tele- vény humora felszillant Bilicsi Tiva­dar burleszkmentes emberi komi­kuma mellett. És gyere ide a sorba te szeplős kis „kölyök“, hadd nyom­junk barackot a fejedre: Makkéi Lacika, máris kitűnő színész vagy, csak el ne bizd magad, talán még átveheted egyszer az „öreg“ Mickéi Rooney örökét... Csak egy vidám játék a szerelem­mel, — igy jelzi a szinlap a filmet, amely azonban dicsőséges kirakati darabja a magyar filmgyártásnak. Némi büszkeséggel mondhatjuk el, hogy Európa egyik műtermében sem lehetne technikailag jobban elő- áliitani ezt a filmet és talán nem is kellene elárulni a közönségnek, bogy a két hegyoldal közötti völgy cs a felelte merészen ívelő viadukt — díszlet. Eiben István, a magyar operatőrök dojenje, társult egy na­gyon tehetséges fiatal rendezővel, Farkas Zoltánnal s kettőjük tehet­sége és művészete pompás árny- és fényhatásokat produkált. Egy ilyen bravúros fotográfiai megoldásnál mint friss forrás tört fel Hajdú Eta kristálytiszta hangja; Buclay Dénes finom, gyönyörű dalát énekelte. A Végre .. . I filmmel kapcsolat­ban végre a közönség is megtanulja a filmkulisszák mögött legtöbbjét dolgozó és soha nem látható fő­szereplők nevét. Stób ZottfK

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék