Ujság, 1941. szeptember (18. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-03 / 200. szám

m SZÍNHÁZ Visszafejlődik a cseretársulati rendszer Pécsett mozgalom indult meg, hogy állítsák vissza az önálló színházat, mert kísérletezés és toldozások-foltozások után előbb-utóbb Szeged példája nyomán minden nagyobb város visszatér az állandó társulat rendszeréhez. A város pénzügyi bizottsága elvben már elhatározta, hogy Pécsnek állandó társulata legyen és a Pécsett megfordult színigazgatók közül annak juttatják a pécsi színházat, akit erre a legjobbnak és legméltóbbnak tartanak. Tudvalévő, hogy a kultuszminiszter a minap adta ki a vidéki színigazgatói engedélyeket és jóváhagyta az új színikerületi beosztást. A most nyilvánosságra került beosztás már nagy elkanyarodást jelent a Színművészeti Kamara általéletbe léptetett és erősen propagált cseretársulati rendszer alapelveitől. A tavalyi négy társulat helyett az idén már csak két társulat játszik Pécsett, nevezetesen Jakabffy és Beleznay-Unger együttese. „Daphne" az Operaház első újdonsága Az Operaház idei szezonjának első bemutatója Strauss Richard Daphné-ja. Az egyfelvonásos dalmű szövegét Gregor József, a híres bécsi színháztörténész írta és Innocent Vincze Ernő fordította. Tárgya Apollo mitológiai története modern szimbolikus feldolgozásban. Strauss négy évvel ezelőtt komponálta új művét és azóta már több dalszínházban nagy sikerrel adták elő. A premier október második felében lesz. A próbákat meg is kezdették. Berg Ottó vezényli, Rékai András rendezi, a díszletet Fülöp Zoltán tervezi, a balett koreográfiáját Harangozó Gyula készíti. A Straussoperával egy estén Mozart-táncjátékot is bemutatnak. Zenevilág Vaszy Viktor, a kolozsvári Nemzeti Színház zeneigazgatója néhány napra hivatalos ügyek intézésére Budapestre érkezett. Csóka Béla, a Zeneművészeti Főiskola tanára, a jeles baritonista, az Operaházhoz szerződött. Röster Endre a Nürnbergi mesterdalnokok“ Stolzingi Walter szerepét, Koréh Endre „Hovanscsina“ Dosifej szerepét tanulja. Nem tart nyilvános főpróbát a Vígszínház az új Hunyadydarabból Jelentettük, hogy szombaton, szeptember 6-án lesz a Vígszínház évadtaitása S Hunyady Sándor „Nyári zápor“ rimű új vígjátékéval, amelynek főszerepeit Mezey Mária, Zsilky Margit, Jadomerszky Margit, Ajtay, Bihary, Dénes Gy. és Puskás játsszák. A darabból, amelynek próbái délelőtt és este is folynak Hegedűs Tibor főrendező vezetésével, nem tartanak nyilvános főpróbát. Az utolsó, zártkörű házi próbára, pénteken este hívják meg a sajtó képviselőit. Évadzáró mesedélután a Margitszigeten Szeptember 4-én, csütörtökön délután 5 órakor lesz az utolsó margitszigeti mesedélután a játszótéren, amelyet a két évvel ezelőtt elhunyt Csermely Gyula kiváló író emlékének szentelnek, s akinek két szép versét a gyermekek el is szavalják. Oszkár bácsi Csermely Gyula egyik kedves, humoros meséjét mondja el. Kedvezőtlen idő esetén az évadzáró mesedélutánt szeptember 11-én tartják meg. Régi Bérlőit az Operaházban Az Operaház igazgatósága felkéri régi bérlőit, hogy bérletjegyeiket szíveskedjenek a hét folyamán délelőtt 10—1 és délután 5—7 órakor átvenni; a szeptember 6-án délután 7 óráig át nem vett bérletjegyek tovább fenn nem tarthatók. Új bérlők szeptember 9—13-án válthatnak bérletjegyet, ugyancsak délelőtt 10—1 és délután 9—7 órakor a földszinti alsó ruhatár helyiségében. (Hajós utcai pénztári bejárat.) A Becskereki menyecske századszor Erdélyi Mihály nagysikerű nyári operettje, a Becskereki menyecske csütörtökön századszor kerül színre a Budapesti Színházban. A jubiláris előadásra a népszerű szerző-zeneszerző igazgató és művészek kölcsönös meglepetéseket tartogatnak egymás számára, a közönség pedig a második felvonás fináléjában pompás virágesőben fog gyönyörködni. A századik előadás után még egy hétig tartják műsoron a Becskereki menyecskét, amelynek utolsó előadása szeptember 11 jenegyedikén lesz. Főpróba Mint minden esztendőben színháznyitáskor, az idén is kísért a főpróbák kérdése. Tavaly egyöntetűen megállapodtak benne az igazgatók, hogy nem tartanak főpróbát, de ez a határozatuk mint igen hamar kiderült, legalább is a sajtófőpróbát illetőleg, nagyon rövid életűnek bizonyult. A színházak, élükön a Nemzeti Színházzal, belátták, hogy lehetetlen a kritikával a premier estélyén megismertetni az új darabot és azok a színházak jártak rosszul, amelyek ez ötletükhöz ragaszkodtak. Mert rendes, kimerítő bírálat helyett, ami a premier után nyomdatechnikai okokból is lehetetlen, mindössze néhány soros kritikát kaptak, ami nem volt hasznára se a színháznak, sem a szereplőknek, legkevésbbé a szerzőknek. A színházaknak az a mulatságos ajánlata, hogy a lapok ne a premiert követő napon, hanem csak harmadnap közöljenek kritikát, szintén hajótörést szenvedett, mert ez annyira magán viselte az antizsurnalisztika bélyegét, hogy el kellett hantolni, mielőtt még megszületett volna. A Nemzeti Színház, úgy tudjuk, a jövőben is rendes főpróbát tart a bemutatót megelőző nap délelőttjén. A Vígszínház szombati újdonságának, a „Nyári zápornak pénteki főpróbájára kizárólag a sajtó képviselőit hívja meg. Szóval zártkörű főpróbát tart, ami a múltak tapasztalatai szerint azt jelenti, hogy a kritikuson kívül jelen van mindenki, akit ehhez összeköttetése hozzásegít. Hisszük, hogy az új vezetőség a zártkörű főpróbán valóban csak az újságírókat látja vendégül és nem azt a tömeget, melyet a színházi világban „főpróba-hiénáknak“ neveznek, mert bár belépődíjat nem fizet, semmi sem tetszik neki. ■—mamnmniwimiiHUMiiim mii— ÚJSÁG Szerda, 2041 szeptember * Vitéz Bánki Róbert, a Magyar Színház igazgatója sajtóértekezletre hívta meg a napilapok képviselőit. A szokásos „sajtó-tea“ ezúttal „sajtó-fekete“ lesz, szerdán délután fél négy órakor az Iris filmvállalat helyiségeiben. Vitéz Bánky, aki a Magyar Színház igazgatásával egyidejűen az Iris filmvállalatot is vezeti, ezen az összejövetelen tájékoztatja a sajtót színházi terveiről 2. Ujházy György Napsugárka címmel daljátékot is. A kitűnő író egyébként érdekes filmmegbízást kapott. Lisienxi Kis Szent Teréz életét írja meg filmre. 3. Kolozsvárott megkezdődtek a „Medea“ próbái. Peéry Piri játssza a Grillparzer-dráma címszerepét. A Nemzeti Színház igazgatójának felesége Kolozsvárra utazott és már résztvesz a próbákon. 4. Másik kolozsvári hír: Táray Ferenc, a színház igazgatója két nagy szerepét játssza el az első félévben. Porzana Cézárját és másik nagy szerepét, a Minden jó, ha jó a vége című Shiakespeare-vígjátékban, amelyet két évvel ezelőtt játszottak először nálunk a Nemzeti Kamaraszínházban. Turay a királyt játszotta a pesti előadásokon és ebben a hálás szerepében lép fel Kolozsvárott is. 5. Bubik Árpád hatalmas zöld autója csütörtökön reggel a Balatonra indul. Az autó érdekes utasai a következők lesznek: Bubik, a Fővárosi Operettszínház igazgatója, Babay József, a kitűnő író és Buday Dénes, a híres zeneszerző. Nagyon csalódnánk, ha nem a megnyitó darabról lenne szó, annál is inkább, mert amint halljuk, a kenesei kirándulás napokig eltart. Az utasok kéziratpapírt és koltapapírt visznek magukkal. 6. Dayka Margittal tárgyal a Nemzeti Színház. Dayka, aki már sok nagy szerepet vitt sikerre a Nemzetiben, idén több feladatot vállal az állami színházban. Úgy halljuk, a Nemzeti második kamaraszínházában, a Pesti Színházban is fellép vígjátéki szerepben. SZÍNHÁZ! MŰSOROK: ERZSÉBETVÁROSI: Becskerek! menyecske (este ^49). KAMARA VARIETÉ: Az első fecske (^9). ROYAL REVÜSZINHÁZ: Fortissimo (^9). KOMÉDIA ORF:: Minden tehén fekete (^9). NEMZETI BABSZINJATÉK: Baj van a mennyországban (este 8). MAGYAR MCSZINKOR: Csókos asszony (délután és este 8). FÉNYES-CIRKUSZ: Az „indus varázskötél“ és Marimba (délután 4 és este 8). Végre...! Levél Daróczy Józsefhez, a film alkotójához A magyar filmnek és munkásainak vannak barátai, de biztosan vannak ellenségei is. Egy biztos, hogy e magyar film láttán elmondhatjuk, hogy: végre... kevesebb lesz az ellenség és több a baráti Nem szándékom most a dicséret és az elismerés jelző tömegeivel körülönteni ezt a friss szamócaszó, üde vígjátékot, csak azt szeretném közölni, hogy megtaláltam benne azt, amit a magyar filmben eddig annyiszor hiányoltunk — az egyéniséget. Az alkotó egyéniséget, amely egyúttal márkázza és fémjelzi és különállóvá teszi a művet. A film minden kockáján érezni, hogy aki ezt a különlegesen érdekes és az átlagból kimagasló filmet létrehozta, úgy szervírozta ezt a filmet, mint aki már maga is ült dúsan. Ízlésesen, sőt fényűzően terített asztalok mellett, ő maga is rendelt már jó szalonokban — bocsánat — finom női toilettet, biztosan maga is kóstolta már a Mam jó izét és talán megmámorosodott a nehéz spanyol ókortól is. A Malossol kaviár sem ismeretlen számára, mint ahogyan e film fanyarul sós ize is szerencsésen idézi e ritka és drága csemege emlékét Apropos... emlék. Ne vegye rossznéven, mélyen tisztelt Daróczy úr, hogy emlékszünk az Ez történt egy éjszaka című Caprafilmre, amelyre annyi hivatkozás történt az utóbbi években. Sohse szégyelje magát a producer, ha egy kicsit szájában érezte e briliáns amerikai film só ízét és valahol a tudatalatti reflexek rávillantak a Végre ...! előtte fekvő forgatókönyvének lapjaira... A könyv kitűnő írója, Vaszary János se restelkedjék, hogy a szüzsé kissé hasonlít az It happened one night meséjére. De nem is erről van szó, hanem a színészekről, akiket nem szabad és nem lehet a filmmel kapcsolatban senkivel összehasonlítani. Muráli Lilit — ezt őszintén meg kell mondanom — elveszettnek tartottuk a film számára. Sok balsiker után az Igen vagy nem? című ugyancsak Daróczy-filmben született újra — mint filmszínésznő! És a siker nyomán megváltozott, kivirult a filmen is a magyar színpadok e fanyarizó sztárja. Arca megszépült, furcsa, szabálytalan orra és agresszív szája valósággal nevezetesség lett. Kiderült, hogy hangja kitűnő mikrofonhang, olykor egészen fátyolosan msrlenditriches rekedtséggel bug, de tud csiripelni és bámulatos gyors tempóban hadarni. Fils-flapper mozgása néha bámulatos gyorsan alakul át asszonyos lágy mozdulatokká és nevetése végigrohan a chromatikus hangskálán. Hogy jó színésznő, azt tudtuk eddig is, de hogy kitűnő filmszínésznő lett, azt kétségtelen csak az ön bátorságának és hitének köszönheti, Daróczy uram! És Páger Antal! Micsoda remek művész, micsoda precíz biztonsággal keveri a humort a komoly mondanivalóval. Külsőségekre nem ad és mégis mindig kitűnően néz ki, nincs „beállítva“, nem törődik azzal, melyik profilja jó, nem ágál és nem alakít és éppen ezért hisszük el minden szavát. Ez a nagy és lenyűgöző színészi ereje! Amikor Mahai Lilit meg akarja verni, elkergeti, könyörgésére szóba sem áll vele, azután utánaszalad és megöleli, ezt olyan tempóval csinálja, amilyen bravúros alakítást csak nagy amerikai filmeken láttunk. Csak öt percig volt szerencsénk Turn Idához. Ismerjük a művésznőt, megkéri az árát, ha a színlapra kiteszik a nevét. Biztosan pazarló gavalléria volt együszünyi szerepre szerződtetni azt, aki más filmeken a vezérszólamot viszi. Ugyanígy áll a dolog az ébenfából faragott Somlay Artúrral, akinek úri eleganciája a filmnek sokat kölcsönzött a magiéból, és Máig Gerővel, akinek televény humora felszillant Bilicsi Tivadar burleszkmentes emberi komikuma mellett. És gyere ide a sorba te szeplős kis „kölyök“, hadd nyomjunk barackot a fejedre: Makkei Lacika, máris kitűnő színész vagy, csak el ne bízd magad, talán még átveheted egyszer az „öreg“ Mickei Rooney örökét... Csak egy vidám játék a szerelemmel, így jelzi a színlap a filmet, amely azonban dicsőséges kirakati darabja a magyar filmgyártásnak. Némi büszkeséggel mondhatjuk el, hogy Európa egyik műtermében sem lehetne technikailag jobban előállítani ezt a filmet és talán nem is kellene elárulni a közönségnek, hogy a két hegyoldal közötti völgy és a felette merészen ívelő viadukt a díszlet. Eiben István, a magyar operatőrök doyense, társult egy nagyon tehetséges fiatal rendezővel, Farkas Zoltánnal s kettőjük tehetsége és művészete pompás árny- és fényhatásokat produkált. Egy ilyen bravúros fotográfiai megoldásnál mint friss forrás tört fel Hajdú Eta kristálytiszta hangja, Buday Dénes finom, gyönyörű dalát énekelte. A Végre .. . ! filmmel kapcsolatban végre a közönség is megtanulja a filmkulisszák mögött legtöbbjét dolgozó és soha nem látható főszereplők nevét. Stáb Zottik A Nemzeti Színház története a gobelinen A Nemzeti Színház igazgatósági helyiségeit a nyáron „megfiatalították". A szobák berendezése már hosszú évek óta nem változott. Most új bútort, új köntöst kaptak a titkári helyiségek, a folyosók s az igazgatói szoba is. Fényes lakk fedi az ajtókat, modern beépített mosdók teszik irodaszerévé a szobákat. Németh Antal szobájának legfőbb ékessége azonban csak hosszabb idő alatt készül majd el. Az igazgató érdekes gobelint szövet a fal díszítésére: a Nemzeti Színház története elevenedik meg képekben azon a hatalmas gobelinen, amely a bejárattal szemközt lévő falra kerül. Új hatást kelt esténként a színház homlokzata is, színes megvilágításával. A földszinten égő hatalmas tejüveglámpák fehér fénye fölött az első emelet narancsszínű megvilágítást kapott, a homlokzat tetőszobrát pedig kékeszöld fény emeli ki az esti sötétségből. Tessék csak megállni a Blaha Lujza-tér másik oldalán a Tinódiszoborral szemben. A szobor sötét körvonalai, s a fák lombjai mögül úgy néz színes homlokzatával a járókelőkre a Nemzeti Színház, hogy nyugodtan feljegyezhetjük: új szép látványt kapott Budapest. mozi A magyar filmszakma helyzete az Iparkamara évi jelentése tükrében A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara most megjelent évi jelentésében bőven foglalkozik a magyar filmipar elmúlt évi helyzetével, amely nagy fellendülést mutat. Nemcsak több magyar film készült, mint az előző évben, de a filmipar a kiviteli statisztikában is előkelő helyre küzdötte fel magát. Nagymértékben segítették elő a filmipar helyzetének javulását az évközben kiadott kormányrendelkezések, amelyek lehetetlenné tették, hogy egyes filmszínházak csak a nyári szezonban mutassanak be magyar filmet. Tavaly 36 magyar film készült. A magyar film jövedelmezőségére az atéta rendszeren kívül kedvező hatással volt a visszacsatolt országrészeken való bemutatás lehetősége és a megnövekedett kiviteli lehetőség. Ezzel szemben a jövedelmezőséget kedvezőtlenül érintik a megdrágult gyártási költségek és az a körülmény, hogy a kevés számú magyar filmszínész a nagy keresletre való tekintene, csak lényegesen növekedő tisztelőülésért vállalkozik a szerepek eljátszására. Fellendült a magyar kultúrfilmgyártás is, úgyiszntén az oktatófilmek készítése. Amíg a múlt évben 147 külföldi filmet hoztunk be, ugyanakkor 239 magyar filmet vittünk ki külföldre. Ez az utóbbi szám nem jelenti azt, hogy ennyi különböző magyar film került kivitelre, hanem a sikeresebb filmek több példányban jutottak külföldre. Említésre méltó, hogy a külföldi filmbehozatal Németországot kivéve egyre komolyabb akadályokba ütközik. Az Egyesült Államokból egyre kevesebb film jön és a Magyarországon fiókkal rendelkező amerikai vállalatok elsősorban a meglévő készleteik elhelyezésével foglalkoznak. Kedvezően alakult a filmmásolóipar helyzete is, nemcsak a magyar filmgyártás fellendülése folytán, hanem azért is, mert egyre több külföldi filmet Budapesten másolnak Közép-Európa számára. Például Amerikából ma már rendszerint csak egy példányban érkeznek a filmek és egész Közép- Európa szükségletét erről az eredeti példányról itt Budapesten másolják. Magyarországon tavaly 177 film került bemutatásra, a legkevesebb az elmúlt hat esztendő alatt, amikor volt idő, hogy egy évben 241 film került pergetésre. A bemutatott filmek közül 66 amerikai, 47 német, 30 magyar, 27 francia és 3 angol volt. Erősen növekedtek számbelileg a filmkölcsönző vállalatok. Tavaly 11 új filmkölcsönző kezdte meg működését, de a kiadott iparjogosítványok száma még ennél is sokkal több. Ez a folyamat nem tekinthető egészségesnek, mert mint előbb is említettük, ugyanekkor az előadott filmek százan nagymértékben csökkent. Tavaly 100 százalékkal szaporodtak a keskenyfilm-színházak, de növekedett a resides mozik száma is. Tavaly összesen 737 mozi működött az országban, ezek közül 108 Budapesten, a többi vidéken. Fejlődött a filmvetítő és hangleadó berendezések Magyarországon való gyártása is. A keskenyfilmkészülékeket teljesen az országban készítik. Újabb szaktanfolyamot rendeznek a mozisok képzésére Az Országos Moziegyesület az elmúlt évadban a szakmába került új emberek megfelelő szakmai kiképzésére filmkereskedelmi szaktanfolyamot rendezett, amely nagy sikerrel járt. Miután a filmszakmában állandóan nagy számban keresnek elhelyezkedést új munkaerők, az egyesület ezért elhatározta a képzőtanfolyamok megismétlését. Szeptember 22-től új tanfolyamot rendeznek, amely hét hétig tart. A tanfolyam vezetője Ferenczy Emil miniszteri tanácsos. Karády a függöny előtti Karády Katalin az el múlt színházi szezon végén kijelentette, hogy szakít a színpaddal és nincs szándékában többet a közönség előtt személyesen szerepelni. Úgy látszik, most mégis megváltoztatta elhatározását, mert ha nem is a színpadi, de a mozifüggöny előtt láthatjuk. Csütörtökön este félötkor lesz ugyanis a Ne kérdezz, ki hol tan. című film bemutatója a Forumban. A film levetítése után Korány Katalin a film új felfedezettjével, Ilosvay Katalinnal együtt megjelenik a függöny előtt.