Ujság, 1941. október (18. évfolyam, 223-248. szám)

1941-10-18 / 238. szám

. SZÍNHÁZ Dohnányi—Zafhureczky szonátaest :A kamarazenétől a kamarazenekarig című hangversenysorozatot Dohnányi Ernő és Zafhureczky Ede szonátaestje vezette be pénteken a Zeneakadémián. Méltóbb nyitányát elképzelni sem lehet ennek a sok élvezetet és sok tanulságot ígérő ciklusnak. A nemes műfaj két ideális művészének duója a hang szépségében, a stílus tisztaságában, az előadás finom formájában és bensőségében a legmagasabbrendű kamaramuzsika minden erényével ékes. Beethoven f-dur (op. 24), Mozart a-dúr és Brahms d-moll (op. 108) zongorahegedű szonátája állott a műsoron és mind a három kompozíció gyönyörű közvetítése varázsosan idézte fel az abszolút zene felemelő hangulatát és intimitásában is nagyszerű hatását. _______ (P■ ) A sebesült honvédekért A MOVE „Szépmivesek“ első Vöröskereszt-estjén, csütörtökön este, háromszáz sebesült katonát látott vendégül. Berky János bevezetője után másfélórás műsor keretében Utry Anna, Gömöri Lili, Török Gizella, Básthy- Radics Gyula, Bálint Zoltán, Mindszenti István, Bodoy Miklós, Teghze- Gerber Miklós bajtársak művészetüknek bensőséges odaadásával felejthetetlen estét szereztek honvédeinknek. A MOVE „Szépmívesek“ 11. műsorában, amelyet 23-án, csütörtökön mutatnak be sebesült honvédeinknek, a MOVE-művészeknek ismét egy kiváló csoportja működik közre: Baksa Kató, Szép Ilonka, Vörös Sári, Vrag Margit, Mindszenti Ödön dr., Kántor Béla, Ráday László, Báday Miklós, Lantos Ferenc. A megnyitót mondja és a műsort ismerteti: Magyarády Jenő. Kisérnek: Káig Mária és Torday- Borbély Pál.* Utry Anna, a „Szépmívesek“ egyik kitűnő szereplője kétszáz darab jegyet osztott ki november 9-i nótaestjére a sebesült honvédek között. Értekezés Pirandellóról A budapesti Pázmány Péter tudományegyetem olasz intézetének kiadványai sorában most hagyta el a sajtót Reiter Rózsa rendkívül értékes „Pirandello filozófiai gondolatai drámáinak tükrében” címmel. Az érdekes könyv sorban egymás után emlékezik meg Pirandello műveinek áttekintése közben a formakeresés korszakáról, ihletének átalakulásáról, Pirandello ■ bölcselő személyeiről és azoknak problémáiról, a kiváló író miszticizmusáról, életéről és művészetéről, a pirandellói Commedia dell arte-ról, valamint befejezésül Pirandello drámáiról Magyarországon. Az értekezés pompás stílusa is teljes dicséretére válik kitűnő szerzőjének. Hangversenyek Na Népszerű zenekari est Z. 8. Közr.: Orosz Julia és Sárdy János. Vez.: Eördögh János. Jegyek Marnitznál és a Zenekadémián. ♦ Októberi Vidám est ma: V. 8. ADY-EST HOLNAP (Zeneak.) 1991. Ady és költőkortársai: 16 legkiválóbb művésszel. Jegyek Koncertnél, Zeneakadémián. Jazzkabaré holnap Latabár K., Kiss M., Türk, Rátonyi, Ilénes, Csikányi Rolla tánccsodák. Bundzik monstre szimf. jazzenekara vas. d. u. 4. Vigadó. Jegyirodák és helyszínen SZÍNHÁZAK MŰSORA: OPERA: A köpeny; Angelica nővér; Gianni Schicchi (%DS). Bérletszünet. NEMZETI: Délután: Kocsonya Mihály házassága (V 14). A Színművészeti Akadémia előadása. — Este: Nóra (8). VII. 3. bérlet. NEMZETI KAMARA: Kaland (8). MŰVELŐDÉS HÁZA: Délután; Csalódások (3). Ifj. előadás. — Este: Kacagó tarkaest (8). MADÁCH: IV. Henrik (8). VÍG: Délután: Marie-Rose (8). Szombatdélutáni bérlet Este: Hazudj nekem. UJ MAGYAR: A milliomos (8). ANDRÁSSY: Boldoggá teszlek (8). FŐVÁROSI OPERETT: Csodatükör (8). KAMARA VARIETÉ: Délután és este: Ramazuri (6, 9). NEMZETI BÁBSZINJÁTÉK: Délután: Mesejáték (4), este: Istvánka (8). ROYAL REVÜSZÍNHÁZ: Délután és este: Tempó Revü! (%5, %9). KOMÉDIA ORF.: Utazás a Hölgy körül (*9). ERZSÉBETVÁROSI: Délután és este: Ilyenek a férfiak (%6, 8). JÓZSEFVÁROSI: Délután és este: Tizedik kérő (%10, %9). KISFALUDY: Délután és este: Becskereki menyecske (%6, %9). ÚJSÁG SZOMBAT, 1941 OKTÓBER 18 CSÁKÓ ÉS KALAP Falrengetően mulatságos vígjáték a katona- és a civilélet gyönyöreiről. — Óriási magyar filmsiker. 12. hét Omnia. LEÁNYVASÁR örökszép melódiák, nagy kiállítás, viharos humor Sárdy János, Szeleczky Zita, Latabár és Kiss Manyi. 3—3. hét Royal Apollo és Atrium INTERMEZZO. Csodálatosan szép művészfilm Leslie Howard és Ingrid Bergmann parádés szerepe. A legnagyobb külföldi filmsiker! 10. hét Radius BECSÜLETBŐL ELÉGTELEN Égetően aktuális amerikai politikai szatira. Bátor, szókimondói Remek színészek. James Stewart az élen. 4. hét Décsi A NAGY RIPORT. Izgalmas, pompás kiállítású bűnügyi vígjáték: Franchot Tone és Ann Solthem. Nagy premiersiker után most 2-ik hét Rialto. MIRE MEGVIRRAD. Művészi francia film, izgalmas dráma, remek rendezés: Jean Gabin és Arletti. 2-ik hét Forum. Te&áfcmgnd&züki Zenevilág A Nemzeti Zenede Barátai Egyesülete rendezésében a Nemzeti Zenede az idén az intézet székházának dísztermében zeneirodalmi ismeretsorozatot tart. Az első est, október 21-én, Liszt-emlékhangverseny, majd három koncerten Mozart zongora-hegedűszonátáit adja elő Kása György és Szervánszky Péter. .A bevezető előadásokat Lajtha László és Major Ervin mondja. MOZI A filmmúzeum megalapítása A főváros vezetősége már régebben tervbe vette és elhatározta egy hézagpótló kulturális intézmény, a filmmúzeum létesítését. Ma már kétségtelen, hogy a film az az eszköz, amely a legalkalmasabb és egyben a legolcsóbb nevezetes , eseményeknek az utókor számára való megörökítésére. A film az élet leghűbb krónikása és így a legcélszerűbb a kor történéseinek lerögzítésére és későbbi időkben való felelevenítésére. A főváros elsősorban a budapesti vonatkozású események képanyagát igyekszik a létesítendő filmmúzeum keretében megőrizni és az utókor számára megismerhetővé tenni. Az idei költségvetésben már fel is vettek egy nagyobb összeget a filmmúzeum megalapításának céljaira és ezentúl minden költségvetésben évenként megfelelő összeget fognak beállítani a filmmúzeum anyagának folytatólagos kiegészítésére. Miután a történeti szempontból fontos események filmszerű feldolgozása többnyire a filmhíradók keretében történik, a főváros a Magyar Filmirodával köt szerződést a filmmúzeum megteremtésére. A Filmiroda ugyanis hajlandónak mutatkozott arra, hogy a főváros filmmúzeuma. Céljára külön raktárt létesít, amelyben elhelyezi, őrzi és gondozza a fővárosi történeti filmtár anyagát. A fővárosnak viszont kötelezettséget kell vállalnia, hogy a filmmúzeum részére szükséges filmeket a Magyar Filmirodánál szerzi be A szerződés egyelőre 10 évre szól. A főváros fenntartotta magának a jogot, hogy a muzeális szempontból érdekes, belföldön és külföldön harmadik személyek által készített filmeket megvásárolhassa, vagy csere útján megszerezhesse, illetve kölcsönvehesse. Harmadik személyektől azonban a főváros csak a filmmúzeum céljaira előirányzott öszszeg 10 százaléka erejéig vásárolhat anyagot A Filmiroda külön raktárt épít a filmmúzeum képei számára és a raktárt a szükséghez képest saját költségén állandóan bővíti. Kötelezettséget vállalt arra is, hogy a filmmúzeum részére készülő új felvételeket a főváros kívánságára híradóiban elhelyezi és külföldi híradókban is lejátszatja. A filmmúzeum működésébe a törvényhatósági bizottság illetékes szervei időről-időre betekintést kapnak és a gyűjtemény fejlődését állandóan ellenőrizhetik. Az Ördög nem alszik Csortos Gyula fehér lepedőt kerít a vállára, láncot csörget a kezében és igy szaladgál ide-oda éjnek idején, mint szakállas idős gróf a saját kastélyának folyosóin és termein keresztül, hogy mint kísértet ijesztgesse az embereket. A közönség pedig annyit nevett, hogy a végén már szúrásokat érez az oldalában. Ezzel el is mondottuk véleményünket Vaszary Gábor legfrisebb magyar újdonságáról. Bohózat, mely nem ismer csak egy célt: a szórakoztatást, illetve még inkább a megnevettetést és célja elérésében mindent elkövet, egyáltalában nem válogatva az eszközökben. A szereplők: Csortos Gyula, Mihályffy Béla, Hajmássy Miklós, Tolnay Klári és Szép Ilonka mindent elkövetnek a derűs hangulat megteremtésére. ír Hazudj nekem Bókay János vígjátéka a Vígszínházban 1. Bókay János új vígjátékát és főszerepeiben Fényes Alice budapesti bemutatkozását nagy érdeklődés előzte meg. Fényes Alice hét éve Erdély legnépszerűbb színésznője, Bókay János pedig napjaink legdivatosabb színpadi írója. Kettős érdekessége volt tehát a bemutatónak, amely fordulatot jelent mind a színésznő, mind az író pályáján.2. Bókay Jánosnak nagy szerepe van irodalmi és színházi életünkben, két vállalatot is vezet, a Vígszínházat és egyik könyvkiadó intézetünket. Közben egész Európában és Dél-Amerika több városában évek óta állandóan műsoron szerepelnek a darabjai. Néhány esztendő alatt jutott népszerűségének mai csúcspontjára. Egészen kivételes színpadismerettel kialakította darabjai stílusát, s körülbelül egyidőben két irányba haladt. 3. Egyik irányának jelzőkövei a Megvédtem egy asszonyt, a Szakíts helyettem, a Ragaszkodom a szerelemhez és a Négy asszonyt szeretek. Színházi lehetőségekkel játszadozó, színpadra született játékok. Elsősorban könnyed szatírát, gunyoros tréfát adnak jólformált jelenetekben. Érezhetően maga az író sem veszi túlságosan komolyan ezt a műfajt. A gyakorlott társaságbeli csevegő közvetlenségével elmond egy kis történetet, mintha tanúja lett volna, vagy emlékeiből állítgatná össze. Ezt a kis társaságbeli beszélgetés-anyagot a tapasztalt, világlátott emberismerő elnézően mosolygó, szellemesen fanyar megjegyzéseivel tűzdeli meg. Röpke általánosításai, közbevetett félmosolygásai és sokszor újszerű szófűzésükkel ránklépő véleményei, a nők és férfiak örök párbaját illetően, rendszerint nagyon tetszetős, szórakoztató, kellemes, vagy csipkelődő, de mindig jól fogalmazott formában hatnak a színpadról. Művelt és jólnevelt emberek kedves és okos világa lép Bókay színpadjára. Mindig a nő és öt férfi között csomózódó színes kis kérdésekről van szó, mindig kielégítő megoldással, gyors ütemben. Hogy van-e mélység a felszínes kis játékok alján? Eszünkbe sem jut a mélyükbe nézni. 4. Bókay azonban maga néz a játék mélyére darabjainak másik sorában. Másik útját a Rossz asszony és az Első szerelem jelzi. Itt kevesebb gondot fordít a mesterségbeli esztergályozásra, de helyet ad szereplő személyei rokonszenvesen hangzó lírájának is, ami múlhatatlanul visszhangot kelt. Irodalmi szempontból kétségtelenül, de színpadilag is magasabb színvonalon járnak ezek a darabjai, ha kevésbbé népszerűek is. Itt kirívóbbak, de mélyebbek a félig-meddig komolyan értett általánosítások. Párbeszédeikben lépten-nyomon többesszámra fordul a szó. A szereplő Bókay darabjaiban nem önmagáról, vagy társáról, hanem mindig „a nőkről“, „a férfiakról“ beszél. A régi angol és francia társasági darabok virágzása idején a színpadi társalgás ilyen megjegyzésekre épült. A legutóbbi években Bókay újította fel ezt az aforizmás, paradoxonos fogalmazási formát és éppen sikerei bizonyítják, hogy a közönség szereti a párbeszédírásnak ezt az általánosító szellemét. Felfigyel, ha többesszámban hallja az író véleményét és odaszámítja magát a színpadon szereplőkhöz. Közösséget érez velük, belejátszik a játékba, a színpad és a nézőtér közül eltűnik a rivalda s kialakul az az egyetértő összhang, ami nélkül nincs színházi siker. Ennek az összhangnak a megteremtését mesterien tudja Békeffy János. Közvetlen hangu és izű mondanivalóinak minden nézőtéren tapsol a közönség. Komolyabb lélekzetü színműveiben ezenkívül azonban sokszor befelé is néz s megindultan sző néha egy-egy őszintébb vallomást is a csevegésbe. 5. A Feleség-ben találkozott legideálisabban Bókay két útja. A tréfás és a komoly hang valósággal keresztezte egymást, s ez a szerencsés találkozás maradéktalanul kielégítette a bírálókat és a közönséget. Legjobb darabja és legnagyobb sikere volt. Legújabb műve, a Hazudj nekem viszont egyik útjára sem sorozható. Nem jelzi határozottan, melyik irányát akarja folytatni. Vígjátéknak nevezi, de a darab műfaja nem világos. A két főszereplő, Tibor, az öregedő mérnök és fiatal felesége, Kató, a színművek útjáról való. A pénzéhes, rosszindulatú rokonság, az egész környezet pedig a boltozatos torzrajzok ismert képtárába tartozik. A felvetett ötlet szatirikus játékot igér. Az öregedő építész feleségül veszi barátnőjét, a kedves, fiatal özvegyet. Tudja jól, mit jelent köztük a nagy korkülönbség, s groteszk ötlettel visszájára fordítja az örök férfikívánságot a nővel szemben: ne mondj igazat, hazudj nekem, mutasd, hogy jobban szeretsz, mint valójában érzed, ne légy őszinte, de tégy boldoggá. Csak úgy kínálkozik az ötletet kifejtő játék a második felvonás számára. Várjuk, hogy milyen tűzijáték következik a női hazugságok sziporkáiból, hogyan világít rá az író az emberi és női gyöngékre, hogyan fonódik a hazugságok szövedéke az asszony köré, hogyan vergődik a férfi, miközben azt hiszi, hogy boldog, vagy pedig boldog lehetne, de nem tud hinni benne, mert hiszen maga kérte az asszonyt hazugságra és igy válik önmagán is mulató, gunyoros, komédiába hajszolatlan figurává. Az ötletnek ez a természetes következménye vérbelien Bókaynak való téma, a kínálkozó lehetőségek gazdag változataival. Kacérkodó, bujócskázó játékot várunk, csapongó, szertelenül kanyargó, fordulatos, második felvonást. Ehelyett azonban a második felvonásban a férj drámaian fogja fel az asszonyka első, egyetlen és merőben ártatlan, oktalan füllentését, s fiatal feleségét azonnal elűzi a házból.6. Amint látjuk Bókay elkanyarodott mind a két eddig ismert útjáról. A felvonás feszesen komoly összetűzéssé fanyarodik, s a házaspár és a téma egy féltékenységi roham áldozata lesz Valami keresést érzünk ebben a hirtelen irányváltozásban. Különben miért ejtette volna el az író a kínálkozó szatírát? Vagy pedig miért nem fejlesztette ki az első felvonás néhány komoly hangját a másodikban a férfiféltékenység elemzéséré? De Tibor idegességét, féltékenységét készen kapjuk a második felvonás első perceiben, ami egyébként is már a feleség panaszával kezdődik: nem tudja boldoggá tenni az urat, hiába szereti, hiába frti hozzá, Tibor nem hisz neki. Azt hiszi, nem őszinte, azt hiszi, hazudik. Közben játszódott le tehát az átváltozás, ami pedig akár szatirikus, akár komoly formában is érdekes lett volna, hogyan jut el odáig a férfi, hogy saját groteszk kérését szenvedi meg: „hazudj nekem“. 7. A házaspár témája egyébként minden felvonásban csak egy-egy jelenetre szorítkozik, a többit a melléktéma, a rokonok mesterkedése foglalja el. A harmadik felvonásban is egyetlen jelenet oldja fel a témát, az öregedő férj és az asszony fiatal pajtásának jelenete. A „hazudj nekem" szatirikus ötlete után, a régi rendre megtérő „ne hazudj nekem“ halk szentimentalizmusára minden fintor nélkül, a férfi megadó ellágyulásával tér vissza a darab. 8. Aki ismeri Bókay műveit, világosan látja, hogy merőben új útra igyekszik s ebben az átmenetben csak rendkívüli színpadismeretére, íráskészségére és tapasztalatára mutat, hogy ezt a műfaji torzót a közönséggel el tudja fogadtatni. A mélyebbre néző elemzés azonban nem kételkedhetik abban, hogy a nagyműveltségű, kitűnő szerző maga is tudja, a Hazudj nekem nem jelent írói pályáján kiemelkedő állomást, legfeljebb átmenetet, fordulatot arra az útra, amelyet eddig járatlanul hagyott, a dráma felé. Nem lesz meglepetés, ha rövidesen Bókay-drámával is megismerkedünk. A Hazudj nekem változatos anyagának komoly részletei után érdeklődéssel várjuk. 9. Fényes Alice a női főszerepben nagyon érdekes és rokonszenves. Színpadralépése után már rövid percek múlva úgy érezzük, felléptetése mindenesetre jelentékenyebb, mint az utóbbi évek vígszínházi próbálkozásai az utánpótlás szempontjából. Megjelenése vonzó, beszéde hibátlanul tiszta, értelmes, játéka, minden arcrezzenése világos és biztos. Magatartása pillanatra sem válik mesterkéltté Érthető elfogódottságában, az első felvonás során, a gyakorlatára támaszkodott. Itt még megláthattuk módszerén a gyors vidéki próbák nehezen leküzdhető hatását. Hétéves gyakorlat után most érkezett a fővárosi színpadnak ahhoz az igényességéhez, hogy az alakítási stílusok megkülönböztetését is el kell sajátítania. Még nem határolja el a szerep felépítését műfajok szerint. Ez a gyors, vidéki munka kényszereredménye, amit már oly sokszor tapasztaltunk. Szerencsére Fényes Alice az előadás során mindjobban megszabadult ezektől a gátlásoktól. Megszólaltak önkéntelen igazi szívhangjai, elkapta az átélés sodra és volt olyan perce is, amikor már uralkodni kezdett a színpadon az a női és művészi varázs, amit ennek a fiatal kolozsvári színésznőnek egyénisége rejt, őszinte nagy sikere volt. Nem tanácsolhatunk neki jobbat, mint hogy igyekezzék a tudatos „szerepmegcsinálást“ mindjobban elfelejteni és engedje át magát tehetsége legszerencsésebb részének, annak az ösztönös színpadérzéknek, ami feltétlenül elsősorbeli művésznőink közé vezeti majd. 10. Somlay Artur, a mester fölényes készségével hidalta át azt a különbséget, amit szerepe az első felvonás után a másodikban megkíván. Érzően emberi volt féltékenységének kirobbanó hangjaiban és két olyan öt perce is van a darabban, amikor a mélyen zengő férfilra őszinte együtthangzását kelti fel egy megindult és elmorzsolt könnyes mozdulattal, szóig sem jutó hanggal. A remek Ladomerszky Margit a kétszínűség, az álszent jóindulat s a női irigység minden árnyalatát felvonultatta szerepében, választékosan tartózkodó eszközökkel. Orsolya Erzsi öreg házvezetőnője is egészen kitűnő. Nagyon oda kell rá figyelni, s megtapsolni. Feltűnt a Vígszínházban ezúttal először látott Orbán Viola is. Fanyar szájmozdulata és száraz, kesernyés hangja a hiteles ábrázoláson át humort is megcsillantott, Ajtay Andor részvétlen szerepében nem kapcsolódhat tevékenyen a darabba, de szótlan magatartása is kifejező. Szilassy László olyan közvetlenül egyszerű, ahogy két jelenete megkívánja. Dénes György, Bihary József és Gonda György egészíti ki még az együttest, amely Hegedűs Tibor rendezésének jól beosztott mozgásával, eleven iramával közvetíti a darabot. Neogrády Miklós szép hatású tölgyfáimmá és szattyánzöld berendezésű színpadán idegenkedve néztük a középen álló halvány mályvaszínű párnás karosszéket. Mire jó ez az indokolatlanul kiugró színfolt? A harmadik felvonás műterme egységesebb. Innoccnt-Vinczc Ernő Teljes sikerrel. A rendezés friss pergéséért Bánky Viktort illeti meg a dicséret. Kár, hogy az előkelő grófi kastély habjának szekrénytetejére befőttes üvegeket rakat. Ez nem általános szokás. a. gy- Hat filmet hoz Kolczonay Ervin dr. fimvállalata Kolczonay Ervin dr. ismert filmember nemrégiben önálló vállalatot alapított, amely bemutatkozásával máris letette a garast. Két magyar filmet gyárt: az egyik Szerelmi láz, főszereplői: Dayka, Csortos, Jávor. Slágerszámait pedig Bogyay István dr., a Hunnia kiváló sajtófőnöke és Mecseki Rudolf, a rádió zenei referense szerzették. A másik magyar film Kakuk Marci. Külföldi filmjei: a Félvér, svéd gyártmány, a Biennale plakettjával kitüntetve, a Szerelmeslevelek, svájci eredetű, a Biennale serlegtulajdonosa, majd egy francia film, Kedélyes házasság és egy bravúros bűnügyi film, a Rejtélyes gyilkosság. Nem kétséges, hogy a kitűnő filmeket a megérdemelt sikerrel jutalmazza a közönség.