Ujság, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)
1942-02-01 / 26. szám
Regénytárunk mai, teljesen befejezett regénye! Szilágyi Ödön: Autón szerzett menyasszony Budapest, 1742 február 1. vasárnap ÚJSÁG * SZABADELVŰ NAPILAP XVIII. évfolyam, 26. szám Mi történt szombaton A képviselőházat csütörtökre összehívták. Bárdossy László miniszterelnök a Magyar Élet Pártjában beszédet mondott. A keleti arcvonalon tovább folytak az elhárító harcok. Kurszktól északkeletre a német csapatok ellentámadása többnapos harc után teljes sikerrel végződött. Mussolini és Hitler között a hatalom átvételének évfordulóján szívélyes hangú táviratváltás történt. Ő s hí ma tábornok, berlini japán nagykövet Rómába érkezett. Német illetékes hely közlése szerint Argentínát és Chilét kivéve, valamennyi déamerikai állam megszakította diplomáciai kapcsolatait a tengelyhatalmakkal. Churchill svéd lapjelentések szerint rövidesen átalakítja kormányát. Észak- Írország vasúti célpontjait német repülők bombázták. Kirenaikában, mint az olasz hadijelentés közli, a tengelycsapatok továbbra is szoros összeköttetésben állanak az ellenséggel. Olasz és német repülőgépek a visszavonuló brit hadoszlopokat támadták. Szingapúrt japán tengerészeti repülőgépek egymást követő hullámokban támadták. A Johore Bahru előtt álló sereg elfoglalta a Szingapúrba vezető töltést. A Maláj-félszigeten előnyomuló csapatok elfoglalták Pontian Kehil helységet. Nyugat-Borneo tengerpartján Pamangkatnál japán egységek partraszálltak. Pac’ang szumátrai kikötőt heves légi támadás érte. Roosevelt aláírta az árellenvőrzésről intézkedő törvényt. Az USA és Argentína között beszüntették a hajójáratokat. Menzies volt ausztráliai miniszterelnök rádióbeszédében londoni székhellyel birodalmi hadikormány felállításának szükségességét hangoztatta. NAGY TENGERI CSATA A MAKASSZARI-SZOROSBAN Jáva felé igyekszik a tengerszoroson a japán hajóhad. Hatalmas előkészület Szingapúr ostromára. Újabb partraszállás Rómeóban. Legújabb hadijelentések a keleti és az északafrikai arcvonalról Hitler beszédének visszhangja HITLER német birodalmi vezér és kancellár pénteki , kétórás beszédét, amelyet a nem- széli szocialista párt uralomra jutásának kilencedik évfordulóján a berlini Sportpalastban tartott, a korai lapzárta miatt nem közölhettük teljes egészében az Újság szombat reggeli számában. Itt adjuk a beszéd később érkezett részének gondolatmenetét. A Führer, miután hosszabban időzött a nemzetiszocialista mozgalom történeténél, megismételte a zsidóság elleni éles támadását, azután így folytatta: „Meglátjuk majd, kik erősebbek ebben a harcban, azok-e, akiknek nincs vesztenivalójuk, de mindent megnyerhetnek, vagy azok, akik mindent elveszthetnek, de semmit sem nyerhetnek!“ Hangoztatta ezután, hogy a bolsevizmus nem mehet Németország nyakára. Boldognak mondotta magát, hogy a német katonákhoz oly sok szövetség csatlakozott, — Olaszország, Finnország, románok, magyarok, szlovákok, horvátok, spanyolok, belgák, sőt franciák is, ezenkívül az északi és nyugati germán államok önkéntesei, végül keleten a japánok. Felsorolta Hitler a német hadsereg 1939 óta bekövetkezett győzelmeit és azt mondotta, hálás a sorsnak, hogy a birodalom élére őt állította, mert ő meg tudta előzni a Szovjet Unió támadását. Rámutatott arra, hogy a német tengeralattjárók száma óriási mértékben megnövekedett. Bármik legyenek is Anglia és Amerika céljai — mondotta Hitler —, Németország mindenre fel van vértezve a tengerparttól Keletig. „Szilárdan állunk. És ahol állunk, egyetlen talpalatnyi helyet sem adunk fel harc nélkül s ha egy talpalatnyit feladunk, nyomban ismét előre törünk.“ Megemlékezett a Führer Rommel tábornok líbiai eredményeiről, a légierő teljesítményeiről, a gyalogság hősi küzdelméről és a közlekedési szervezet óriási munkájáról. Utalt arra, hogy milyen nehézségeket jelent Németország és szövetségesei keleti csapatai számára a fagypont alatt 45 fokot is elérő hideg, majd ezt mondotta: „Négy hónap alatt csaknem Moszkváig és Leningrádig jutottunk előre. Négy teli hónap most már elmúlt. Az ellenfél néhány kilométernyire egyes helyeken előre jutott és vérben és emberéletben hekatombákat áldozott. Ez talán közömbös is, azonban néhány hét múlva délen már megtörik a hideg és a tavasz tovább vonul majd észak felé. Elérkezik az óra, amikor a talaj ismét kemény és szilárd lesz, amikor megverjük az ellenfelet. Azt ugyanis mondhatom: a német katona, aki elől van, érzi toronymagas fölényét az oroszok felett. Sértés lenne, ha az orosszal hasonlítanék össze. A döntő csak az, hogy az átállítás támadásról védelemre sikerült és én mondhatom: ez sikerült. Ez az arcvonal áll. És emögött az arcvonal mögött áll ma a hozzá méltó német haza.“ Miután kiemelte a téli ruhaakció sikerét, így folytatta Hitler. ..Ma, január 30-án csak egyről biztosíthatom önöket, miként végződik ez az év, nem tudom. Vájjon vége lesz-e vele a háborúnak, nem tudom. Egyet azonban tudunk: bárhol jelentkezzék is az ellenfél, ebben az esztendőben ismét meg fogjuk verni, éppúgy, mint eddig. Ez ismét a nagy győzelmek esztendeje lesz. Még összehasonlítást sem szabad tenni például Nagy Frigyes idejével. Nagy Frigyesnek oly túlerő ellen kellett harcolnia, amely valósággal nyomasztó volt. Mienk a világ legerősebb hadserege és a legerősebb légi fegyvere. Olyan ellenféllel állunk szemben, aki talán számszerűtt fölényben van, de a tavasszal szám szerint egyenrangúak leszünk vele. Fegyver tekintetében ismét leverjük és akkor ismét a mi időnk következik. Annak az ördögi papnak imádsága, aki azt óhajtja, hogy Európát a bolsevizmus útján érje büntetés, nem fog teljesedni, hanem teljesedni fog az imádság: Úristen, adj nekünk erőt, hogy megtartsuk a szabadságot népünknek, gyermekeinknek és gyermekeinknek és nemcsak a mi német népünknek, hanem Európa többi népének is, mert ez a háború egész Európáé és ezzel valóban az egész emberiségért folyik.“ — Amint Hitler beszédét befejezte — jelenti a Német TI —, a gyűlés résztvevői percekig tartó ovációkban részesítették, majd a hatalmas tömeg elénekelte a német nemzeti dalokat. 2. A NÉMET BIRODALOM VEZÉRE szónoklatának visszhangja olyan volt, amilyet várni lehetett. Valamennyi berlini lap a győzelem bizonyosságába vetett hitet juttatja kifejezésre; többen „a birodalom első muskétásának“ nevezik Hitlert. — A szombat reggeli olasz lapok — mint az NST római jelentése mondja — hatalmas címek alatt bő kivonatokat közölnek Hitler beszédéből és ismét utalnak arra a párhuzamra, amely a nemzeti szocializmus és a fascizmus között fennáll. Azt is mondják az olasz lapok, hogy „soha azelőtt még nem volt ilyen tökéletes két nép szövetsége“. Budapestről pedig ezt jelenti a Német Távirati Iroda, mint Berlinből közli a Magyar TI: „A Führer nagy érdeklődéssel várt beszéde a magyar közvéleményre rendkívül mély hatást tett. Budapesti politikai körökben különösen kiemelik a beszédből a Führer rendíthetetlen hitét a győzelemben, amely Európát, sőt az egész világot végkép megszabadítja a bolsevista mételytől. Ugyanezekben a körökben kiemelik még a beszédnek azt a részét, amelyben a Führer elismeréssel adózott a német véderővel vállvetve harcoló szövetséges csapatoknak, továbbá azt a megállapítását, hogy a mostani háború egész Európa háborúja.“ Az NST tokiói jelentése szerint a japán fővárosban is nagy figyelmet és örömet keltett Hitler beszéde. 3. AZ ANGOL KORMÁNY átalakításáról a Churchillnak juttatott bizalmi szavazat után is olyan állhatatosan bukkannak fel hírek, mint közvetlenül azelőtt. Több stockholmi lap londoni tudósítója hangsúlyozza, hogy a brit miniszterelnök a nyilvános bírálatok súlya alatt kénytelen kormányát átalakítani. A Dagens Nyheter londoni levelezője azt jelenti (NTI), hogy Londonban hivatalos közleményt várnak az angol kormányban végrehajtandó változásokról. Churchillre ugyanis nagyon mély hatást gyakorolt a háromnapos alsóházi vita, úgyhogy a miniszterelnök célszerűnek tartja minél gyorsabban kielégíteni a bírálók kívánságait. Egy másik svéd lap pedig azt jelenti Londonból, hogy Beaverbrook lordot, a hadianyag beszerzési minisztérium vezetőjét kinevezik a termelési ügyek csúcsminiszterévé. Ilyen összefogó termelési minisztériumnak megszervezésétől hosszú ideig idegenkedett Churchill, de keddi beszédében végre engedett és közölte, hogy hozzájárul ilyen hivatal szervezéséhez. A termelési minisztérium rendelkezése alá tartozik majd a hadianyagbeszerzési, a közlekedésügyi és a repülőgépgyártási minisztérium. Valószínűnek tartja a stockholmi lap tudósítója azt is, hogy Beaverbrook lord utódja a hadianyagbeszerzési ügyek élén Sir Stafford Cripps, volt moszkvai nagykövet lesz, akinek miniszterré való kinevezését főként a baloldali körök kívánják. A munkáspárti Daily Herald úgy tudja, hogy Cripps már el is fogadta ezt a miniszteri tárcát. De az is lehet hogy a volt moszkvai nagykövet Greenwoodnak, a háború utáni újjáépítési minisztérium vezetőjének hegére kerül. Greenwoodon kívül állítólag távozik még a kormányból Margesson hadügyminiszter, Brabazon repülőgépgyártási és Sir Kingsley Wood pénzügyminiszter. Azt hiszik, hogy ez átalakítás alkalmával Churchill igyekezni fog megszabadulni azoktól is, akiket „müncheni embereknek“ hívnak, vagyis akiknek politikai magatartása felelős az 1938-ban megkötött müncheni egyezményért. Ezek között van elsősorban Sir John Simon, volt kancellár és Halifax lord washingtoni nagykövet. Mindamellett a svéd újságíró, aki ezt jelenti, nem tartja lehetetlennek azt sem, hogy csak később kerül sor a kormány nagyobb szérvű átalakítására. Különben az angol közvéleményre — mint a Neue Zürcher Zeitung londoni tudósítója jelenti — erős benyomást tett az, hogy északamerikai csapatok szálltak partra Észak-Írországban, amiről annak idején hírt adtunk. Az angol lapok visszaemlékezéseket közölnek az 1917-es évre, amikor ugyancsak amerikai katonák léptek Írország területére Néhány repülő és hadihajó kötelékei nem számítva, a most Észak-Írországba érkezett csapatok az elsők, amelyeket az Egyesült Államoknak a háborúba való belépése óta a tengerentúlra küldöttek. Az angol hadvezetőség ilyenképpen abbana helyzetben lesz — mondják Londonban —, hogy megerősítheti Keleten állomásozó seregeit, mert az amerikaicsapatok felszabadítanak otthoni erőket. Megjegyzi még a svájci lap londoni tudósítója, hogy az amerikaiaknak Észak-Írországban