Ujság, 1942. október (18. évfolyam, 223-248. szám)

1942-10-04 / 226. szám

a gyakorlati életben újjtajánas lesz arra, hogy kibékítse egy­mással azokat a magyar töme­geket, melyeket széttéptek vi­lágnézeti, társadalmi, politikai s más nemzetem­észtő harcok. Az összejövetel, illetve a megbe­szélések „Vásárhelyi Találkozó néven vésődtek bele a köztu­datba. Sokan igyekeztek már a Találkozó megrendezése elé olyan nehézségeket állítani, me­lyek eleve lehetetlenné teszik a legkülönbözőbb világnézeti el­vekre esküdöző s a legellentéte­sebb társadalmi rétegekhez tar­tozó fiatalok összejövetelét. Ám ezeknek az áskálódóknak és kon­­kolyhintőknek terve már azért sem­ sikerülhetett, mert ők léte­zésüket, közéleti szereplésüket éppen a magyarság világnézeti széttépettségére építették, a Ta­lálkozót pedig a kicsinyes poli­tikai szempontok fölött a nem­zet sorskérdéseinek sürgető nö­vekedése érlelte meg. Voltak, akik kicsin­ylőleg s reménytele­nül nézték a fiatalok készülődé­sét: úgy látták, hogy a világné­zeti hitvallások mögött vicsorgó indulatok fenevadjait akarja egymáshoz szelidíteni a szán­dék, mely közös célokért, közös félteni valók­ért, közös magyar kincsekért egységes küzdelembe akarja állítani az ifjúságot, te­kintet nélkül társadalmi vagy meggyőződésbeli hovatarto­­zásra, s az ifjúság által az egy­ség erejébe harcra és építő munkára összefogni az akkor még kisebbségi sorsot élő er­délyi magyar népet, függetlenül politikai pártállásra,, társadalmi helyzetre, felekezeti elkötele­zettségre. ■ A méregkeverők s a kételke­dők azonban eggyel nem szá­moltak, azzal, ami valóságot teremtett a lehetetlenből, békét, összefogást és közös harcot a legellentétesebb hitvallású fia­tok között: nem számoltak az örök és szent ifjúsággal, a lélek fiatal szeplőtlenségével, a szol­gálat tudatának apostoli átérzé­­sével. Így történt meg a csuda: a fitalok találtak életükben olyan közös és olyan értékes kincseket, melyek megvédése, megmentése érdekében össze­tudtak fogni. Mindnyájan ma­gyarok vagyunk, legdrágább kincsünk magyar kultúránk, nyelnünk, mindaz, ami nemzeti létünk lényegét jelenti. Szociá­lisabb, emberségesebb magyar élet­formát igényeltek: népi de­mokráciát, melynek keretében nem lenne társadalmi választó­fal magyar és magyar között. Olyan magyarságot álmodtak, olyan magyarságról beszéltek a százados épület falai között, mely nem felekezet és vér sze­rint osztályozza a nemzet tag­jait, hanem igenis magyarnak ismer el mindenkit, aki tagja a magyar ku­ltárközösségnek s vál­lalja ennek a nemzetnek sorsát a Zord napokban is! Ugyanak­kor, amikor elismerte a fiatal erdélyi magyarok találkozója Erdély minden nemzetének jo­gát az élethez, zugó lelkesedés­sel követelte a maga nemzeté­nek jogait ezen a földön! Azóta, hogy lezajlottak az emlékezetes vásárhelyi napok, nemcsak az emberi szenvedély forró lávája tört ki a népek sor­sának kráteréből s borította el a tűzhányó roppant folyamának gyilkos anyaga a fiatalos lelke­sedésből fakadt eszményekbe vetett hitet: örvendeteset for­dult a történelem kereke az ak­kori szomorú erdélyi magyar­­sors felett is; az if­jakból férfiak lettek, a hit forrósága kihűlt, a lélek lelkesedése helyett az agy­­rideg számítgatása, fontolgató latolgatása uralkodott el a cse­lekvés boszorkánykonyhájában. Az egykori igék, eszmék, gondo­latok korszerűségét azonban nem fakíthatta meg sem a dü­börgő idő, sem a népek csont­jait tördelő történelem, de a magyar töprengéseket sem szün­tethette meg az öröm, a nem­zeti felszabadulás, melynek ré­szese lett Erdély magyarságai Az egykori erdélyi gond ma már egyetemes magyar gonddá terebélyesedett, az egy­kori er­délyi fiatal hitvallásnak is egye­temes magyar hitvallássá kel­lene szélesednie! Lényegükben nem változhatnak egy nemzet ideáljai, hiszen annál örökké­valóbb egy nemzet, mentői örökkévalóbb ideálokra épülnek harcai, küzdelmei. S bizonyára nemcsak az erdélyi, de minden magyar lélekben ott h­evit a vágy, mely alkalmas pillanat­ban az emberség jelszavait kiáltja el a népek sziklafalai között. S igenis, kell nekünk a közelmúlt romjai között álló, megkövesedett pompeji katona, aki az idők csudájára vár, hogy Perzsabandák Rosenfeld szűcsnél nagy választékban — szolid árakon Volgs­ utca 22. félemelet megszólaljanak egyszer a kö­vek, amikor megnyílik majd az ő kővé edződött szája is s újra elkiáltja a fogadalmakat, me­lyek könnyek és tapsok, lelke­sedések és magasztos elhatáro­zások között röppentek öt esz­tendővel ezelőtt a vásárhelyi Apolló terméből az októberi ég kék fala felé, szomorít napsü­tésben, a tél küszöbén álló világ szorongó hangulata közben. POUPLIN MELLTARTÓ békebeli min­­őségben! Mindenütt kapható! ÚJSÁG VASÁRNAP, Í­NAS OKTÓBER . Hétfőtől kezdve 9 órakor kell elsötétíteni A Magyar Távirati Iroda jelenti: A hon­védelmi minisztérium lég­oltalmi csoportfőnökségének rendel­kezése értelmében a magánvilágítás (lakóházak és egyéb épületek), va­lamint a járóművek elsötétítését az­ egész ország területén egységesen október hó 5-ével kezdődően októ­ber hó 15-ével bezáró időtartam között 21 órakor kell végrehajtani. Az elsötétítés hajnali 5 óráig tart. Az október hó 15e után érvényes időpontokat a honvédelmi minisz­térium idejében közli az ország lakosságával. Az Országos Katolikus Nagygyűlés második napja A XXX. Országos Katolikus Nagy­gyűlés második napja ünnepélyes fő­papi nagymisével kezdődött. A szent­misét szombaton reggel 1­ órakor Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás ponti­­fikálta az Üllői-úton lévő örökimádás­­templom­ban. Evangélium után Drahos János érseki általános helytartó szente sbeszédet mondott s arra mutatott rá, hogy még mindig kevés hivő tér be a templomokba, ahol pedig megvan a személyes találkozás lehetősége Krisz­tussal. Délelőtt 10 órakor az Aetio Ca­tolica tanácstermében­ díszgyű­lést tartott az Országos Egyházmű­vésze­ti Tanács. Lépesd Antal protonotárius­ kanonok megnyitójában rámutatott, hogy az egyházművészet fontosságát napról­­napra mindjobban megértik. Meleg sza­vakkal emlékezett meg arról, hogy Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás restauráltatta a deáki templomot. Meg­emlékezett továbbá a Szarvas mellett talált XIII. századbeli kereszt helyre­állításáról is. Molnár Ernő igazgatói beszámolójában képet adott a Központi Egyházmű­vészeti Hivatal elmúlt évi mű­ködéséről. Javasolta, írjanak fel az ipar­ügyi miniszterhez, hogy a jövőben csak építészmérnökök építhessenek templomot. Gerevich Tibor egyetemi tanár záróbeszédében előterjesztést tett Árpádházi Boldog Margit jubileumi évének méltó művészi megörökítésére. Eszerint pályázatot írnak ki Boldog Margitot ábrázoló szárnyas oltárra, to­vábbá művészi imakönyvképre, s arra, hogy Budapesten szobrot emeljenek a boldogemlékű magyar királykisasz­szonynak. Délelőtt fél 12 órakor meghívott kö­zönség előtt lepergették a Fórum-szín­­h­ázban az Árpádházi Boldog Margit életéről szóló „Isten rabjai“ című fil­met. Megjelentek a bemutatón Serédi Jusztinián dp. ■ bíboros-­her­cegprimás, Szmrecsányi ■ Lajos egri érsek, Mikes János gróf, c. érsek, Dudás Miklós Grősz József, Czapik Gyula, Apor Vil­mos báró püspökök, Kriston Endre felszentelt püspök, a polgári előkelősé­gek soraiból Preszly Elemér, Jakab Oszkár titkos tanácsosok, Gergelyffy András államtitkár, Kuzmich Gábor, a posta vezérigazgatója, Ripka Ferenc volt főpolgármester, Gévay Wolff Nán­dor nyug. államtitkár. Megjelentek to­vábbá: vitéz Náray Antal, a rádió el­nöke s az Actio Cath­olica elnöksége, valamint a főpapság számos tagja, a szerzetesrendek fejei, a katolikus nagy­gyűlés díszelnökei és több más meghi volt előkelőség. Délután 4 órakor az egyetemi és fő­iskolai ifjúság tartotta meg díszgyűlé­­sét a pesti Vigadóban. Az emlöki meg­nyitót Glattfelder Gyula kalocsai érsek mondotta. Előadást tartottak: Tóth József egri jogakadémiai tanár, Mada­rász Andor, a Katolikus Diákszövetség ügyvezető alel­nöke, Székely Judith, a Szent Margit Kör elnöke, Bácsalmásy István. Délután 4.30 óakor a leányifjúság díszgyűlése kezdődött a Magyar Műve­lődés Házában Grósz József szombat, helyi megyéspüspök elnöklésével. .Fel­szólaltak: Zaár Mária, László Zsu­zsanna, Kaposi Ágota, Juhász Margit, Rozmann Mónika, Boda Fiore, Hári Ida és Stadler Frida. Este 6 órakor a férfiak tartottak díszgyű­lést a fővárosi Vigadóban. Czapik Gyula veszprémi megyéspü­spök elnöki megnyitója után Pohl Sándor kassai polgármester .„Katolikus önér­zet“, Lotz Antal „A cellád“, Dudás Miklós hajdúdorogi püspök „Katoliciz­mus és magyarság“ címmel tartottak előadást. Este 9 óra 30 perckor a Dol­gozó Nők tartották meg ünnepi estjü­ket a Zeneművészeti Főiskola nagyter­mében. Diridó az óvóhelyen Nemcsak záróratúllépést, hanem súlyos árdrágítást is elkövettek a józsefvárosi kávéházban Beszámolt az Újság arról a rendőr­­bírói ítéletről, amely Tomka József kávést, a József­ utca 00. számú ház­ban lévő Józse­fvárosi­ kávéház tulaj­donosát sújtotta, zárórarendelet meg­sértése­ miatt. A kávéháztulajdonos, mint megír­tu­k, az 1 órás záróra ide­jén oly módon játszotta ki a zárórát, hogy lehetővé tette vendégeinek, hogy azok a kávéház légvédelmi célra be­rendezett pincéjében folytassák záróra után a mulatozást. A detektívek, akik rajtaütésszerűen jelentek meg a kávéházban, a záróratullépésen kívül azt is megállapították, hogy a mula­tóvá előléptetett légvédelmi pincében példátlanul horribilis árakat kértek a vendégektől. Az egyik vendégtől, egy ismert nevű bárótól, mikor kérte, hogy állítsák össze számláját, a főpincér 980 pengőt kért egy üveg pezsgőért, imbigóért, feketéért és még valami csekélységért. A kis józsefvárosi kávé­házban tehát az elsőosztályú mulató­helyek árainak sokszorosait kérték a vendégtől abból az elvből kiindulva, hogy aki záróra után mulat, az fizes­sen. Megállapították, hogy egy év alatt százezer pengő nettó jövedelemre tett szert ezekből az uzsoraárakból a kávés, akinek nappali forgalma mind­össze 50 pengő körül mozgott. Azon az­­éjszakán, amikor a detektívek tetten­­érték, 4000 pengő haszna volt Tóniká­nak, aki egyébként mulatóhelyt főpin­­cérből avanzsált kávéssá. Mint ilyen, megtartotta régi mulatóbeli törzs­­publikumát, női alkalmazottainak szá­zalékot fizetett a fogyasztásból. Ugyan­úgy, mint a mulatóhelyeken. Megálla­podása volt egyes sofőrökkel is, hogy ha az éjszakai élet mulatozói érdeklődnek, hová lehetne menni, vi­gyék az M5 kávéházába. Tomka egyéb­ként nam jelent meg a rendőrvirói tár­gyaláson, tisztiorvosi bizonyítvánnyal igazolta távolmaradását. A VIII. ke­rületi kapitányság rendőrbírója erre felfüggesztette a tárgyalást, amelyet azután Tomka Nap­ utca 3. számú házban lévő lakásán tartott meg. Mint megírtuk, a kávét 1­0 havi elzárásra és újabb 60 napi elzárásra változtatható 2000 pengő­ pénzbüntetésre ítélték. A rendőrbírói ítélet indokolása súlyos megállapításokat olvas a kávés fejére. Az Indokolás kimondja, hogy míg a többi kávés és étteremtula­jdonos a mai időkben magyar emberhez méltóan nem él a pénzszerzésnek ilyen jogta­lan módszerével, Tom­ka a súlyos idők vá­m­szedő­jekén­t lépett fel és a könnyű életre még mindig hajlamos előtere­ket felhajtókkal vitte bele alacsony ü­zlet manővereibe. A japán követ teája japán tengerésztisztek budapesti látogatása alkalmával Okubo budapesti japán követ a Nomura altengernagy és Abe ellen­tengernagy vezetése alatt álló ma­­gasrangú japán tengerésztisztek kül­döttségének budapesti tartózkodása alkalmával csütörtökön délután teát adott a japán követségen. A teán megjelent a külügyminisztérium ré­széről Ull­in-Reviczky Antal rend­kívüli követ és meghatalmazott mi­niszter, sajtófőnök, Szentmiklóssy Andor rendkívüli követ és megha­talmazott miniszter, a külügyminisz­térium politikai osztályának veze­tője, Walter Emil követségi taná­csos,­ a külügyminisztérium sajtó­osztályának helyettes vezetője, a miniszterelnökség részéről Bárczi­­házi Bárczy István államtitkár, a honvédelmi minisztérium részéről vitéz Z­ittay András vezérezredes, a honvédelmi miniszter helyettese, vi­téz Bajnóczy József vezérezredes, a honvédvezérkar főnökének helyet­tese, több magasrangú katonatiszt­tel, továbbá Jagow német követ és Anfuso olasz követ a budapesti né­met és olasz követség több tagjá­val s a japán követség tagjai. A ja­pán tengerésztisztek pénteken dél­után elutaztak Budapestről, részben Berlinbe, részben pedig Rómába, rendes szolgálati helyükre. (MTI) A Vöröskereszt Szombaton megkezdődött a HW*. kereszt gyűjtése s már az első órák­ban nyilvánvalóvá vált, hogy a kö­zönség szívesen áldoz a nemes célra. Nemcsak fillérek, hanem pengők is bőven jutottak az urnákba és számo­san vásárolták­­az egy- és többpen­­gős „megváltási jegyeket“* is. Buda­pesten a város különböző részein gyűjtősátrakból irányították a mun­kát. Serény leány- és asszonysereg ostromolta bájos mosollyal és ellen­állhatatlanul kedves hangon a járó­kelőket, akik természetesen a leg­­nagyobbb készséggel nyújtották át adományukat a Vöröskereszt nemes céljaira. Mindenki, aki ad, hozzájárul ah­hoz, hogy a Vöröskereszt kiszélesítse a sebesültek istápolására irányuló munkaterületét, megfelelő mérték­ben gondoskodjék minden sebesült magyar katonáról. Ugyancsak előre megállapított terv szerint indult meg a házról-házra való gyűjtés is a Vöröskereszt ja­vára. A Vöröskereszt megbízottai lebélyegzett ívrel keresik fel a ház­­tulajdonosokat és a lakókat s az ívbe történő bejegyzés alapján átve­szik az adományokat ők se talál­koztak sehol se vosszautasitással s mindenki szívesen adott. Ki többet,­­ kevesebbet, de mindenki a szíve szerint és jókívánság k­éretében .. . Válság a Nagyváradi AC-nál Hosszú idő óta dúlnak a harcok a Nagyváradi AC berkeiben. Váradon ugyanis nyílt titok, hogy a NAC vezee­tője elégedetlen Jeney Rezső elnök működésével és szembehelyezkedik ténykedéseivel. Legutóbb választmányi ülést tartott az egyesület, melyen a választmány — titkos szavazással —a majdnem egyhangúlag kimondta bi­zalmatlanságát Jeney Rezsővel szem­ben. Hivatalos helyen aggodalommal nézték a NAC válságát és a trbbun miniszter fel is függesztette a NAC működését, miniszteri biztosul pedig Holló Zoltán testnevelési főelőadót delegálta funa.«­Miután a NAC igaz értéke a nlagyin»­sportnak és elsősorban a magyar labdarúgásnak s köztudomású, hogy Jeney Rezső nagy anyagi áldozatokat hozott mindenkor az egyesületért, re­méljük, hogy az ellentétek mielőbb elsimulnak és mindkét fél meghallga­tása után a felsőbb fórum igazságot szolgáltat ebben a kellemetlen ügy­­ben. • Élőszóval üzennek honvédeink a harctérről A Vöröskereszt Bajtársi Rádiószol­­gálat­a százezernél több üzenetet köz­vetített eddig harcoló honvédeinknél, túl a Kárpátokra és honvédetektől szeretteiknek. A m. fd­r. haditudósító, század lelkes munkája jóvoltából a rádiók most élőszóval üzennek vala­honnan a Don partjáról h­arcoló fiaink. A haditudósítók részben a leg­első vonalakig vitték el a mikrofont és lemezekre rögzítették a honvédek sok-sok szíves üzenetet Üzennek a repülők és üzennek a 233-mal kezdődő tábori postaszámról az ott harcoló honvédek közül sokan. Szavukban a magyar katona nyugodt önbizalma, kötelességtudása, aranyos humora, érző meleg szíve csendül meg majd a hangszórókban, s a sok-sok üzenetet bizonyára örömtől könnyes szemmel hallgatja meg a magyar Rádió közön­sége, nemcsak azok, hitnek közvetle­nül szól a messziről érkező szó. Ha­nem valamennyien magyarok, akik a mai minden percében imádságos hálá­val tekintünk arra a keleti messzesé­gek felé. A Rádió honvédeinek elősza­va üzeneteit október 6-án, kedden, dél­után 36 órakor közvetíti Budapesti Tv műsorán. *aMMI*****IMMW—MKaMWMP— % IJ H'j IN­M IK­ Oktá&&i&m utazzék, Mátraházára (olcsó utóidényáron) Lövér szállóba Dobogókőre Mátrafü­redre átalányok, szobafoglalás, autó­buszból­­ foglalás az Újság Utazási Irodájában, V., Gróf Tisza ■ Ist­­ván-utca 6. Telefon: 181-004.

Next