Ujság, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-14 / 84. szám

6 Meghalt Mattyasovszky Ilona Szegényebb lett a magyar film­­m­ű­vészet egyik igen kitűnő és nagy­­tehetségű úttörőjével: Mattyasovszky Ilona, nagyon sok magyar film egy­kor ünnepelt csillaga, április 12-én 61 éves korában Budapesten el­hunyt. Szép nyugodt békeévek jutnak eszünkbe, amikor egy pillanatra megállunk a halott művésznő em­léke mellett. A legragyogóbb ferenc­­józsefi idők ünnepelt színésznője volt Mattyasovszky Ilona. Művészi pályáját Papír Sándor újpesti szín­társulatánál kezdte, innen csakha­mar elkerült a Royal Orfeumba, ahol pompásan ragyogtatta művészi képességeit. Mattyasovszky Hona neve összeforrt az igazi békeévek Budapestjével, estéről-estére ünne­pelték, körülrajongtak a Royal szín­padán és nézőterén. Jó néhány évvel az első világ­háború kitörése előtt zajlik le előt­tünk Mattyasovszky Hona színpadi karrierje. A magyar film ekkor kezd éledezni. A sziget utcai Hunnia Biográf műterme után épülnek az Uber, a Corvin, a Star, az Astra, a Hungária-filmgyárak műtermei. A magyar film csakhamar elhó­dítja Mattyasovszky Ilonát, aki nem­csak csillaga, hanem a szé igazi ér­telmében egyik úttörője volt a ma­gyar filmnek. Mattyasovszky Ilona nem­ elégedett meg azzal, hogy a reá kiosztott szerepet úgy ahogy megjátssza, Mattyasovszky átélte a szerepkörét, részt vett a művészi és technikai kivitelben és segített az operatőrnek, a könyvisffnak, a díszlettervezőnek, a szines«nek egy­aránt. Ilona — így hívták őt a mű­termek izzó légkörében — teljes hévvel, őszinte odaadással csüngött a filmen és ezt a nagy rajongását nagyon használhatta a későbbi évek­ben amikor férje oldalán München­ben, Berlinben és néhányszor Buda­pesten dolgozott. Igazi filmkarrierje az egykori­­Astra-filmgyárnál kezdődött. Ez a gyár forgatta a háborús években Balogh Béla Irányításával az akkori idők legszebb és legművészibb film­jeit. Ezek főszerepeit játszotta Ma­­tyasovszky Ilona. Sorain még emlé­keznek ezekre a filmekre: Falu rossza, Toprini nász, Sfinx, Asszony­­faló, Rang is mód, Udvari levegő, Egyenlőség, Tilos a esők, Tékozló fiú, Fehér rózsa, Asszonybosszú, Az anya bűne stb. Drámai művésznő a javából, szerepeit valóban átélte, ta­nulmányozta, mielőtt a gép elé állt és ebben nyilvánult meg nagy sikere is. Filmjeit zsúfolt házak nézték meg a nagy mozikban éppúgy, mint a kisebb vagy vidéki mozgókban. Később az Astrától átkerült a többi nagy filmgyárhoz. Játszott a Corvin­­filmgyár több filmjében (1920—21- ben), a Starnál és a Glóriánál, amely Porzsolt Kálmán Színésznő c. szín­művének címszerepét osztotta ki rá. Egyik legnagyobb sikere volt a Len­gyelvér című filmben. Évek hosszú során át reprizben hozták ki ezt a filmjét és amíg néma film volt, ezt a filmjét addig játszották a magyar mozik, de a külföldi mozik nagy része is, amíg csak maradt a film­ből még egy lejátszásra alkalmas kópia. Felejthetetlen szerepe volt a Toprini nász-ban és a Masamód-ban. Azt mondottuk, hogy úttörő volt. Igen, az első magyar filmek egyiké­ben „lépett fel“ vezetőszerepben. A film címe Drághffy Verón volt, ké­szült egy akkori időkben nagyon is­mert fényképészmester műtermében, amely nem volt ugyan alkalmas a filmgyártásra. De elkészült és ezzel Mattyasovszky Ilona örökké el­jegyezte magát a magyar filmmel s lett annak egyik lelkes, odaadó mű­vészi úttörője. A magyar némafilm­gyártós meg­szűnésével Mattyasovszky Ilona fér­jével, Bolváry Géza rendezővel, aki­vel a kommünitáni időkben kötött házasságot, külföldre ment. Előbb Münchenbe mentek együtt, ott 2—3 évig dolgoztak, majd Berlinbe ke­rültek és Bolváry ettől az időtől kezdve lett nemzetközileg elismert nagy rendező. Mellette dolgozott fe­lesége, aki otthagyta a felvevőgépet és művészi lelkületét, tudását át­vitte a forgatókönyvírásra, a dísz­letek tervezésére, a kosztümök összeállítására és kigondolására, vagyis amit egy-egy filmnél művé­szi szempontból produkálni kellett. Mattyasovszky Ilona nagy tudása és tehetsége inspirálta a filmnél közre­működő művészi tényezőket. Sok magyar színész és film­művész Mattyasovszky Hanának köszönhette színpadi sikerét: a kommün utáni időkben filmszínész­­iskolát nyitott Budapesten és innen éveken keresztül kerültek ki a leg­jobb színpadi és filmművészek. Berlinben a Schlüterstrassében nagy házat vitt. Központja volt a berlini magyar művészi életnek. Otthoná­ban nemcsak a Berlinben élő ma­gyar művészek fordultak meg, ha­nem szívesen látott vendégek vol­tak a hazulról és külföldről Ber­linbe kerülő művészek is. Jótékonys­ágáról, szeretetreméltóságáról hí­res volt. 1937-ben önálló magyar film­gyártó céget alapított Budapesten Spektrum Film Kft. név alatt. Ez a vállalat csak egy magyar filmet gyártott: a Tiszavirág című hangos­filmet Ebből német változat is ké­zsült. Ugyanebben az évben szerezte meg férje az abai uradalmat és izzó magyar lelke­­tt, ebben a szép fe­hérmegyei faluban találta meg igazi lelki kielégültségét. Az utóbbi időben betegeskedni kezdett. Hosszú hónapokig szanató­riumban keresett gyógyulást szen­vedésére, azonban orvosai önfelál­dozó ápolása sem használt: a ma­gyar filmkultúra egyik legnagyobb oszlopa, tehetsége és úttörője 12-én­­ itthagyta szeretett birodalmát, a­ Film országát. Nemcsak Bolváry Géza, a férje siratja az önfeláldozó nagy magyar asszonyt benne, hanem az egész magyar filmvilág is köny­­nyes szemekkel állja körül koporsó­ját, amelyet az abni temetőben áp­rilis 14-én helyeznek örök nyug­vóra. Andor Lajta Rodelinda Bemutató az Amig Händel oratóriumai évszá­zadok óta legnépszerűbb művei a hangversenytermeknek, amíg zene­karra és szólóhangszerre írt szerze­ményei állandó kimagasló értékei a koncerteknek, nagyszámú operája legutóbbi időkig teljesen eltűnt a színpadról. Dalműveinek örökbecsű áriáit is csak a koncerténekesek mentik át a feledésből. A zenetörté­net előadhatatlannak minősítette a Händel-operákat, megállapítva, hogy a nagy oratóriumköltő csak igen haloványan vonta meg a határt a két műfaj között. Igazi lüktető cse­lekmény nincsen operáiban, e nél­kül pedig a játék lehetetlen. A szín­házban azonban nemcsak a hallga­tót, hanem a nézőt is ki kell elégí­teni. A pódiumon más a plasztika, mások a dimenziók, mint a színpad deszkáin és ami ott izgalmasan hat, itt még unalmassá válhat. Azt tar­tották, hogy hiába vannak operáinak zseniális melódiái és ritmikai ötle­tei, megható lamentói, tüzes harci dalai, idillikus táncai, monumentális recitativjai, harmóniai fordulatai, éles kontrasztjai, mégis csupán laza jeleneteket és nem egységes drámát adnak. Ami az oratóriumban a sza­bad természet gyökeres, üde flórája, az itt letépett virágokból összekötött hervadt csokor. Alig huszonöt éve, hogy ezt a Véglegesnek hitt Ítéletet kezdték megfellebbezni. Elsősorban a göt­­tingai Hagen Oszkár dr. bátor kez­deményezésének érdeme, hogy a tudós tájékozottságával, a műveit muzsikus ízlésével, de egyben a Színházi ember gyakorlati érzékével több Händel-opera szövegét gyöke­resen átdolgozta, modern színpadra alkalmassá tette. Sokat vitatkoztak Operah­ázban ezekről a felújításokról a zenei re­­tusírozások és szcenikai változtatá­sok megengedhetőségéről és biztos, hogy a problémák megoldásáról máig sem egységesek a vélemények. Az eredmény azonban igazolja Ha­gen merész vállalkozását. Xerxes, Julius Caesar, Rodelinda megma­radt nem egy színház repertoárján. De ha csak annyit ért volna el, hogy a gyönyörű Hi­­del-muzsiká­­nak ezeket a pazar hajtásait a kö­zönség szélesebb rétegeinek hozzá­férhetőbbé tette, máris fölösen el­érte célját. A mi Operaházunk, amikor 1928- ban Xerxest Hagen feldolgozásában emlékezetesen szép előadásban be­mutatta, az elsők között foglalt állást. És őszinte dicsérettel méltat­juk, hogy Rodelinda magas művé­szi nívójú szinreh­ozásával most továbbmegy a megkezdett után. Haym Nikola készítette Handel­ade Rodelinda librettóját. Akkori szokványm­esét írt, amelyben a tör­ténés csupán komponálási alkalom. Grimwald zsarnok uralkodó Rode­linda fejedelemasszony szerelméért és Bertánk trónjáért folyó küz­delme naiv mozzanataival, típusai­val, boldog kiengesztelődésével az akkori sablonhoz mért kerete a partitúrának. Ez azonban remek­mű. A muzsikában, recitativokban és főként csodálatos dallamaiban, világos szerkezetű, szélesen ívelő áriáiban a sugárzó géniusznak, jel­lemző erőnek, a lírának és drámá­nak, fájdalomnak és örömnek, az egész emberi érzésskálának olyan intenzitását, gazdagságát, olyan szín­­pompáját kapjuk, hogy mámorá­ban, káprázatában nem is keressük a szöveg súlyát, a bonyodalom lo­gikáját, ÖSSZEÍRJÁK a tárolt építő ANYAGOT. A polgármester tudomást szerzett arról, hogy egyes fővárosi hi­vataloknál, intézményeknél és üze­meknél építési anyagokat tárolnak, amelyekre az illető hivataloknak pil­lanatnyilag nincsen szüksége. A pol­gármester ezért elrendelte, hogy a hi­vatal- és üzemvezetők május 1-ig ír­ják össze és jelentsék be a készletük­ben lévő építési anyagokat, egyúttal közöljék azt is, milyen okból raktá­rozzák azokat. Az előadásból ismét ifj. Oláh Gusztáv nagyszerű rendezői munká­ját emeljük ki elsősorban. Igen he­lyesen tette, hogy nem a cselek­mény hatodik századi longobárd környezetének naturalisztikus beál­lítását, hanem a barokk színpad stí­lusát választotta. Fantáziája, lele­ménye artisztikus érzése párját rit­kító színpadot varázsol. Díszletezése több, mint építészeti, festői látvá­nyosság. A barokk kor hangulatát felidéző és fenntartó alapzat is. El­képzelését szellemesen, következe­tesen viszi keresztül, eltüntetve a korlátot a nézőtér elül, ahová így a XVIII. század levegője árad. Feren­­csik János karnagyi pálcája biztos, áttetsző könnyed vonalvezetéssel rajzolja a barokk zene ornametiká­­­ját és az énekesek legjobb tehetsé­gükkel, tudásukkal készültek az ün­nepi feladatra. A címszerepben K­áthy Anna finom poétikus lénye, nemes énekművészete, tökéletes mu­zikalitása nyújt kiváló alakítást. Ki­rálynői méltósággal, de egyben igazi asszonyi bensőséggel jellemzi Rode­­lindát. Rosier Endre utolérhetetlen énekesi bravúrja pályájának talán legnagyobb sikerét aratta remek virtuozitással előadott áriáiban. Palló Imre dr. úgy a zenei, mint színészi részben kitűnően találja el hősének rokonszenves karakterét. Jámbor László ércesen zengő bari­tonja szintén helyén lesz, ha fortéi­hoz a piano árnyalásokat is meg­szerzi és Littasy György megfelelően látja el szerepét, míg Dósa Mária epizódjaiban dekoratív megjelenésé­vel egészíti ki az együttest, amely­hez a kórus rövid, de hatásos közre­működése járul. Szabó Miklós jó magyarsággal, érthetően fordította a szöveget. A premier estjét Mozart tánc­játéka A póruljárt kérő ismert elő­adása egészítette ki. Pétert­ István ÚJSÁG SZERDA, SMS APRIL­ 11 fővárosi hírek TÁJÉKOZTATÓUL. A főváros köz­igazgatási bizottságának legutóbbi üléséről írott tudósí­tásunkba — nem a mi hibánkból —­ olyan valótlanság csúszott be, amelyet nem hagyhatunk szó nélkül. A tu­dósítás — megjelent formájában — ugyanis ellentétben áll az ülésen történtekkel. A cikkben az óvó­helyekről és az iparengedélyek kér­déséről közölt adatokat Peyer Ká­roly tárta a bizottság elé és nem, mint a tudósítás megjelent meg­tévesztő formájából hihetné az olvasó, Bocsáry Spur Kálmán. * Akinek nem # Li­rkrom haragos cikket szentel a Nemzetőr legajabb az U­jsá­g­nak. Az egyiknek eíme: „Az Újság inge, amelyben két hasábon, fett szedéssel hetet-havat összehord. Ám, hogy hová akar kilyukadni, képtelenek vagyunk megérteni. Költői hasonlattal jordáni sáskavadászok kései szelíd Ivadákáé'-nak nevezi e sorok íróját. Egy másik Cikkben viszont György László kortárs szellemeskedik, hogy „János-Jakabfia pennakezelő jelölt“. Fájdalom, a „jelölt“-ségből már rég kinőttünk és mindkettőnek azt üzenjük, hogy J­ános fia valóban János fia és teljes joggal használja ezt a nevet. A harmadik írás a színészutánpótlás hiányairól írt cikkünkkel foglalkozik és kifogásolja a Trilby-Svengall hasonlatot. Ha azok, akiket Trilby-nek és Svengall-nak aposztrofáltunk, eddig még nem tiltakoztak ellene, nem értjük, miért vállalja a Nemzetőr a­­ fogadatlan prókátor szerepét* panaszkodik a Magyarság, Hubay Kálmán és Palló Imre bácskai körútjáról írván, hogy „a tömegek elkeseredve látták: többéves hitük és áldozatos munkájuk eredményét mint vert széjjel egy szerencsétlen, öncélú, a fallegekben járó pártvezetés“. Kíváncsian várjuk, milyen választ ad me az „En­­cély, fellegekben járó pártvezetés“ hivatalra orgánumai A Nép. Újsn tetszik a Déli Magyar 6-nak, hogy „továbbbővül a lénc-lánc-eszterlánc“, amely szimbolikus hasonlattal bizo­nyra sajtóorgánumoknak a magyar sorskérdésekben való azonos állás­­foglalására céloz. El­hisszük, hogy ne­m tetszik, ha na tanai törődjék. Helyesebb volna, ha gondosabban elolvasnák a kéziratokat, amiket a nyomdába adnak. Mert éppen a kis „gunyorks“ felett van egy hasonló tipográfiája másik írásművelet, amelyben egy Hja keresztnévé oross ízó „okot a s s ■ o n y“-nak, ja éi diplomatádnak és „s 1 v tár an ö“-nek titulálunk. A gúnyolódáshoz joga van a Déli Magyar Szó­nak. De egy férfit nővé változtatni, ez nézz varázalat, nem boszorkányság, hanem — — •— nos ni sa, kedvet Déli Magyar SzóT­ ­1 IC­ét nagy világnézeti csoportot különböztet meg kedvem nép-f­­ollforgatónk, Toll Péter dr. Ja egyik « keresztény, melybe a nemzeti szocializmus is, a másik a zsidó, melybe a üiberall»« mus és marxizmnus tartozik“. Egyszerűbben is fogalmazhatta volna, ilyenformán, aki nem az én világnézetemet vallja, aa zsidó, mégha mmn ősmagyarnak született is. It pranilaa Parana vdllarad­ a bserkateW teralUUe ag Egy a dal vagyunk legújabb maméban. „Mára­ akadémikus nemzetnevelési elveiről a véleményemet — írja egyik vála­szában — nem tudom röviden ismertetni, mert pedagógiai ponyvával nem foglalkozom“. Nem érzi, hogy az a bírálat — az ő frazeológiája szerint — nem egyéb — kritikai ponyvé­l. Egy másik válaszából arról értesülünk, hogy „a zsidó datkötók sem írtak olyan minden művészetet és talánt meghatód­tól­ó, magyartalan limonádé-dalokat, amilyeneket mostanában a rádió bömböl“. Erre a „válász“-n szóló illetékes válásit rábízzák a rádió igazgatóságára. JÁNOSFIA Letartóztattak egy sikkasztó angrófot ise­nyasszonyával együtt Egy budapesti szállítmányozási vállalat igazgatósága néhány nappal ezelőtt feljelentést tett a rendőrségen, hogy a vámhivatal részére történt be­fizetéseknél 24.000 pengő hiány mu­tatkozott. A gyanú a vállalat egyik fiatal tisztviselőjére, a 20 éves Dávid Józsefre irányult, aki március 31-én járt hivatalában utoljára, azóta nyo­­ma veszett. A rendőri nyomozás meg­állapította, hogy a fiatal tisztviselő lakást vett ki az egyik budai penzió­ban, amelyet saját bútoraival rende­zett be fényűző eleganciával. A beje­lentőlapot Bárczafalvi Dávid József gróf néven töltötte ki. Nem sokkal be­költözése után szobát nyittatott a pensióban menyasszonya részére is, akit szintén grófnőnek mondott. A fiatal pár költekező módon élt és pár nappal ezelőtt bejelentették, hogy Szovátára mennek üdülni. A fiatal vőlegény repülőfőhadnagyi egyenru­hát öltött, így érkezett meg meny­asszonyával Szovátára. A rendőrség táviratilag kereste meg a szovátai fürdőigazgatóságot, amely választáv­­iratában közölte, hogy a „grófi“ ven­dégek már elhagyták a fürdőhelyet és a legközelebbi vonattal Budapestre érkeznek. Az erdélyi gyorsvonatot már detektívek várták a keleti pálya­udvaron és a kiszálló elegáns párt bevitték a főkapitányságra, ahol ki­derült, hogy D­ávid József már a múlt év szeptemberében kezdte el sikkasz­­tásait, március végéig 24.000 pengőt sikkasztott össze. Kiderült a rendőr­ségen, hogy az álgróf menyasszonyá­nak neve Gyarmati Erzsébet, kora mindössze 20 éves. Kihallgatásuk után mindkettőjüket letartóztatták. -ezz.­ Rövidesen meskesdik a vendésfi­éüzemelt osszlyozdát Április 24-én lép életbe a közellá­­tásü­gyi miniszter rendelete, amely a vendéglátóipar új árrendszeréről intézkedik. Az új rendelet tudva­lévően egységes árakat ír elő a fel­szolgált fogyasztási cikkekre, oly­módon, hogy egy-egy osztályon be­lül ezek az árak egyformák. A ren­delet alapján a vendéglátó helyeket hét osztályba sorozzák. Osztályon­­kívülieknek minősítenek egyes luxus helyeket. Az osztályba sorozást Budapesten a polgármester végzi és április 1.17-ig ez az osztályozás meg is történik. Az ipartestületek­ már megtették erre vonatkozó elő­terjesztéseiket a polgármesternél Ü­l­n­i .^Hivatal. ... é 3/10 k.méák aa» is» TELEKONSZÁMAI nass.—m

Next