Ujság, 1943. május (19. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-21 / 114. szám

41 A Führer fogadta a Kon Latiak főnöknőjét Berlin, május 20. A Führer fő­hadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának. A Führer szer­dán fogadta Fanni Luukkonen asz­­szonyt, a finn Lotta­ Svaerd szerve­zet főnöknőjét, aki Lerwitz- Klink asszony, a német nők birodalmi szervezetének vezetője meghívására most Németországban tartózkodik A Führer átnyújtott Luukkonen asszonynak a német Sas-rend jel­vényét a csillaggal annak a kiváló munkának elismeréséül, amelyet a finn nőknek ez a szervezete a bol­­sevizmus elleni közös szabadság­harcban végez. (MTI) A tízezredik lelőtt repülőgép Berlin, május 20. Azzal a jelentés­sel kapcsolatban, hogy a német légi haderő a háború kitörése óta tízezer ellenséges repülőgépet pusztított el, a Német Távirati Irodának jelentik, hogy ez a szám felér az angol, fran­cia­ és belga légi haderő egyesített gépállományával, amellyel 1939-ben, a háború kitörésekor a harctéren, a második és harmadik vonalban, va­lamint kiképzőgépben rendelkezett. (MTI) Berlin, május 20. (NST) A német repülésügyi kísérleti intézet igazga­tója, Nuell mérnökprofesszor szerdán előadást tartott a sztratoszférarepü­­léssel kapcsolatos problémákról és azokról a sikerekről, amelyeket a re­pü­lésügynek ezen az új terén eddig elértek. Az eddig ismert sztratoszféra­­repülések majdnem mind rekordre­pülések voltak. A kísérleti repülések­nél használt gépek eljutottak ugyan 17.000 méter magasságig, arra azonban már alkalmatlannak bizonyultak, hogy hosszabb időt töltsenek ilyen magas­ságban- Az eddigi kísérletek tapasz­talatai azt mutatják, hogy még szá­mos műszaki problémát kell megol­dani, mielőtt a sztratoszféra repülés­­gépek katonai célokra is felhasznál­hatók lesznek. Ezeknek a problémák­nak a megoldását mindamellett bizo­nyosra lehet venni. Pétain napiparancsa Esteváról Páris, május 30. Petain tábornagy napiparancsban méltatta Esteva ten­gernagy magatartását A tengernagy a­ napiparancs szerint rendkívül fon­tos, és nehéz missziót teljesített Tu­niszban A tábornagy és a kormány parancsait hűségesen teljesítette s helyét csak a beözönlő angolok és amerikaiak fenyegetésére hagyta el az utolsó pillanatban. (MTI) Cannes és Nizza „tilos terület“­ ­lent, május 20. (Bud. Tud.) A Tri­bune de Geneve marseillei jelentése szerint a­ Földközi-tenger partvidékén a legközelebbi időben tilos övezetet létesítenek. Az övezet kijelölése hetek óta folyamatban van. Ez az övezet magában foglalja az egész Cole d'Azurt, beleértve Cannest és Nizzát Az övezet szélessége 35—40 kilomé­terig terjed, aszerint, ahogy a védel­mi rendszer megkívánja. Egyes fürdő­helyek máris bezártak. Korzika és Nizza között megtorpedóztak egy francia postai pafét Paris, május 20. (Német Távirati Iroda) Mint az OFI hírszolgálati iroda jelenti, a Korzika és Nizza között közlekedő General Bonaparte posta­hajót a francia parttól 40 mérföld­­nyire megtorpedózták. A hajón 192 utas és 50 főnyi legénység tartózko­dott. Két odasiető német torpedó­vadász a fedélzetére vette és partra szállította a hajótörötteket. (MTI) Gyászünnepség Bordeaux-ban Paris, május 20. (Német Távirati Iroda) Bordeaux öt templomában csü­törtökön délelőtt gyászistentiszteleteket tartottak a város ellen legutóbb inté­zett angol-amerikai bombatámadás ál­dozatainak lelki üdvéért. Az áldozatok száma eddig 184 halottat és 276 sebe­sültet tesz ki, mivel azonban az eltaka­rító munkálatok még nem értek véget, a halottak száma még emelkedhet. (MTI) Kilenc halálos ítélet Norvégiában Oslo, május 20. (NST) Az SS-rend­­őrség Norvégiában hat ellenséges ügynököt ítélt halálra. Továbbá két halálos ítéletet hozott a rendőrség, amiért a feljelentési kötelezettséget elmulasztották. Egy norvég állampol­gárt pedig a megszálló német hatósá­gok elleni erőszak és szökés kísérlete miatt végeztek ki. A kivégzettek egy része kommunista volt. A halálos íté­leteket május 19-én hajtották végre. ÚJSÁG PÉNTEK, 1943 M A­ID'S­EX —ınowggag Törökország mint tengeri hatalom A Földközi-tenger mellékén leját­szódó háborús események alakulása időszerűvé teszi Törökország ten­geri haderejének problémáját. Tö­rökország tengeri hadereje ma nem jelentékeny, de a Földközi-tengeren esetleg mégis számottevő szerepet játszhat. Pontos adatokkal a török tengeri haderő nagyságáról csak az utolsó békeévből, 1938-ból rendel­kezünk. A török haditengerészet fejlődéséről a háborús évek folya­mán csak hozzávetőleges adataink vannak. Weyer haditengerészeti zsebkönyvének és az olasz haditen­gerészeti évkönyvnek adatai alap­ján nagyjában a következőkép álla­píthatjuk meg a török hadiflotta állományát­. 1 nagy csatahajó, a 23000 ton­nás Javuz, amely azonos az 1909— 11-ben épült Goebennel. A Goeben német­­csatahajó volt, az első vi­lágháborúban, Törökország csatla­kozása idején egész Európa meg­kerülésével futott be a Boszporus­­ba, a török kormány átvette és je­lentős szerepet játszott a Dardanel­lák ostroma idején. Ez a több, mint harminc év előtt épült csatahajó természetesen ma már elavult. Ugyancsak elavult az 1­903-ban épült két 3000 tonnás cirkáló, a Mecidiye és a Hamidiye is, ezzel szemben egészen modern a rész­ben 1931-ben, részben 1942—43-ban épült kilenc nagyobb torpedórom­­boló. Ezek 1230—1250 tonnások és javarészt angol hajógyárakban épül­tek. A hat kisebb torpedóromboló részben 1906-ban, részben 1940 óta épült. A fenriera­erjárók száma legalább 9, valószínű azon­ban, hogy a török hadiflotta ezen­felül is rendelkezik még néhány búvárhajóval. A török tengeralatt­járók mind modernek, egy részük 1931—32-ben, a többi 1940 óta épült. Ezenfelül 6 aknalerakó, il­letve felszedő hajója, továbbá nagy­számú kis segédhajója van a török­­hadiflottának. Ennek a nem jelen­tékeny flottának nem könnyű fel­adatot kell betöltenie. Fő feladata, hogy ellenőrizze a Dardanellák és a Boszporusz bejáratát és megaka­dályozza idegen hajók behatolását az Égei-tenger és a Fekete-tenger felől. Emellett figyelnie kell Török­ország nagyon hosszú égeitengeri és feketetengeri partvonalát. Külö­nösen nehéz feladat az Égei-partok ellenőrzése, az Égei-partvonal zeg­zugos, tele öblökkel és szirtfokok­­kal, az idegen hatalmak megszál­lása alatt álló szigetek pedig a tö­rök partok közvetlen közelében vannak. Szaradzsoglu miniszterel­nök éppen az utóbbi hetekben je­lentene be a török nemzetgyűlés­ben, hogy a török kormányzat egyik legfőbb honvédelmi feladatának te­kinti a flottaállomány növelését. Valamikor nagyobb volt a török birodalom tengeri hatalma, mint bármely európai államé s ha a keresztény Európa egy nagy kö­zös akciója nem állja útját a török tengeri hatalom további kiépülésé­nek, akkor a Földközi-tenger alig­hanem mohamedán tengerré vált volna. II. Mehmed szultán Konstan­tinápoly meghódítója és a török nagyhatalom megalapozója volt, a török hadiflotta első kiépítője. Bi­zánc példáját követte, amely első­sorban flottájának és hajói rette­gett fegyverének, az oldhatalan gö­rög tűznek köszönhette, hogy any­­nyi erős ellenféllel szemben fenn tudott egy évezreden keresztül ma­radni. Konstantinápoly ostromában II. Mehmednek 150 hadigályája vett részt. Később a szultán 180 hadigályát tudott küldeni az Égei­­tenger szigeteinek és partjainak az elfoglalására. Ezeken a gályákon az evezőpadokhoz kötött keresztény rabszolgák eveztek, akiknek a bor­zasztó sorsát megrázóan ecsetelték az európai útleírók. I. Szolimánnak, a legnagyobb török hóditónak 300 hadigályára sikerült emelnie a tö­rök hadiflotta létszámát. A török haditengerészet legnagyobb fogya­tékossága a meg nem felelő veze­tés volt. A lovasnomád törökség vajmi keveset értett a tengeri há­borúhoz, a flotta élén többnyire idegen parancsnokok, renegátok ál­lanak, főként olaszok, akik érthető módon nem túlzott lelkesedéssel vezették a török hajókat honfitár­saik, a velenceiek és a genovaiak flottája ellen. Az elpusztult hajók pótlása azonban nagyon megkönnyí­tette a török uralom alatt álló Krím-félsziget nagy gazdagsága, a hajógyártáshoz szükséges nemes fa­fajtákban. A török flotta támadá­sainak és védekezésének az akció­sugara kiterjedt az egész Földközi­­tengerre. A török flotta legtehetsé­gesebb parancsnoka I. Szolimán korában a Földközi-tenger legrette­gettebb kalózvezére Chalreddin Barbarossa volt, aki százszámra fogta el a földközitengeri keresz­tény hatalmak kereskedelmi hajóit, az utasokat és a matrózokat rab­szolgaságba vetette s a kalóz-expe­­diciót kiterjesztette az európai par­tokra is, igy többek között meg­ostromolta és megsarcolta Nizzát. V. Károly német-római császár és spanyol király, hogy véget vessen nak, nagy­ expedíciót vezetett a ka- Chalreddin Barbarossa rémuralmá­­tózfejedelem algériai és tuniszi biro­dalma ellen. A spanyoloknak sike­rült is megvetniük lábukat az észak­afrikai partokon, azonban Barba­rossa uralmát nem tudták megdön­­teni. Barbarossa sugalmazására kö­tött Szulejmán szövetséget V. Ká­roly elkeseredett ellenfelével, I. Fe­renc francia királlyal, hogy meg­akadályozza a német császár és spanyol király további terjeszkedé­sét a Földközi-tengeren. A rsany mérkőzésnek, amely a Földközi-tenger feletti he­gemóniáért folyt a keresztény ha­talmak és úji török birodalom között, új korszakát jelezte az 1571-ben megvívott lepifüjoi ütközet. A ve­lencei pápai és spanyol hajóhad az ifjú Don Juan d’Atr­jriának, V. Ká­roly természetes fiaitak, 1. Fülöp spanyol király féltestvéré­nek a ve­zérletével megsemmisítő­ csapást mért Lepantonál a török fü­stiflot­­tára. A török­ hadigályák kéthar­­m­adrésze elpusztult az ütközetben. A keresztény hatalmak lepontos győ­zelme véget vetett az iszlám föld­közitengeri hegemonikus törekvé­seinek, azonban nem vethetett vé­get sem az északafrikai kalózfeje­­delemségek rablóhadjáratainak, sem pedig a törökök uralkodó pozíció­jának a Földközi-tenger keleti me­dencéjében. A törököknek már a lepantoi ütközetet követő évben si­került Krím erdőségeiből új, hatal­mas flottát kiépíteniök. A török flotta még a VII—XVII. században olyan erős volt az égei vizeken, hogy sikerült bevennie a velenceiek utolsó égeitengeri fellegvárát, Kréta-szi­getét, amelynek védelmében ott küzdött mint máltai lovag az a Kollonich Kristóf is, aki Magyar­­országot a neki tulajdonított szó­lam szerint „szegénnyé és németté akarta tenni“. A XVIII—XIX. szá­zadban azután bekövetkezett a tö­rök tengeri hatalom gyors hanyat­lása, mígnem a görög függetlenségi harc idején a nautriai csatában az európai szövetséges hatalmak vég­leges megsemmisítő csapást mértek a török hadiflottára. Juhász Vilmos Sahlacht& Margit ü­gyében f&Smente ittéfetet h&s&tt az Kúria A Keresztény Női Tábor tavaly ja­nuár 6-án évnyitó ülést tartott, ahol az ünnepi beszédet Schlichta Margit mondta. Ennek a beszédnek egy mon­data miatt a királyi ügyészség eljárást indított Schlachte Margit ellen valótlan hír terjesztésével elkövetett vétség miatt. A budapesti királyi büntető­­törvényszék tartott elsőfokon főtárgya- lást ebben az ügyben, ahol Schlachta Margit tagadta a bűnösségét. A tör­vényszék megállapította a vádlott bű­nösségét és 200 pengő pénzbüntetésre ítélte, azonban a pénzbüntetés végre­hajtását háromévi próbaidőre felfüg­gesztette, sőt ezenfelül Schlachla Mar­­gitot azonnal reh­abilitálta is. Ezt az ítéletet a budapesti tábla helyben­hagyta. Usetty Béla dr., mint védő, semmisségi panaszt jelentett be a tábla ítélete ellen a bűnösség­im­egállapítása miatt és így került az ügy végső dön­tésre a királyi Kúria elé, ahol Töreky Géza dr. el­nöklésével csütörtökön tárgyalták ezt az ügyet. A Kúria helyt­­adott a védő semmisségi panaszának s az alsóbiróságok ítéletének megsemmi­sítésével Schlachta Margitot az ellene emelt vád alól bűncselekmény hiánya címén felmentette. Madame Poincaré Meghalt az Elysée-palota egykori úrasszonya Kilenc évi özvegység után meghalt madame Poincaré, Franciaország egy­kori elnökének élettársa. Poincaré 1913 és 1920 közt volt ura az elnöki palotá­nak és hét éven át Franciaországnak. A „nőkérdés“ — tudniillik az, hogy ki legyen az elnökné­l mindig fontos kérdése volt a párisi társaságnak, de nemcsak annak, hanem az egész fran­cia köztársaságnak is. Az elnökválasz­tások után fontosságra nem utolsó kérdés szokott lenni, hogy ki lesz már most az Elysée-palota úrnője, Poincaréné az 1913-iki elnökválasz­tás után, mely Versaillesben férjét ru­­h­ázta fel az állam főhatalmával, Deschanelné ellenében győzött s ő vo­nult be férjével az Elyséebe. Fiatal asszony volt akkor, hiszen az az elnök­választás kerek negyven évvel ezelőtt történt. Mosolyogva fordult feléje a közérdeklődés, de estek róla kritikus megjegyzések is. Mindenekelőtt azt szerették kifogásolni rajta, hogy nem ten­oir francia nő. Ezt már a neve is megmondotta. Melle Henriette Benned volt a leánykori neve s ez mindjárt elárulta olasz származását. Elragadó firenzei tipusú, álmodozó, de élénk szellemei sugárzó és finomvonásu fiatal hölgynek mondották azok, akik még emlékeztek életének arra a vi­rágzó korára. Azt is megjegyezték róla, hogy ritka ízléssel öltözködik s hogy aal a kecses mozdulatot, ahogy vállára vette drága hermelin­echarpeját, olasz­földi ősanyától örökölhette. A párisi társaságban az elnökválasztás előtt nem vitt nagyobb szerepet, mégis na­gyon érdekes, műveit hölgynek tartot­ták, aki mindenképpen méltó arra, hogy felesége legyen az ország egyik előkelő politikusának, kinek irodalmi értékét eléggé nagyra becsülte az Académie Frangaise arra, hogy bevá­lassza tagjai közé. Családi otthonában madame Poin­caré nem tartott ugyan nagy szalont, az íróknak és művészeknek mégis igen szép társaságát tudta maga köré gyűj­teni. Poincaréék Commandant Marchand­ utcai házának barátai sok kedves történetet beszéltek az új el­­nöknéről abban az időben, mikor Frnn­­ország első asszonya lett. Poincaréné a köztársaság kilenecedik elnöknéje volt. Mikor Poincaré 1929- ben végképpen visszavonult a politikai élettől, ő is visszavonult a társadalmi élettől és idejét férjével együtt jobbára sampignyi falusi birtokukon töltötte. Ilyen volt s igy élt az a francia asz­­szony, ki fiatalon és virulásának ide­jén Páris első asszonya volt s ki most ugyanabban a Párisban hunyta le fá­radt, öreg szemét. Gl&OSra éSfCSalál SQSséfft Péterréve községben eddig kilenc család vállalta el egy-egy hadiárva felnevelését. Mind a kilenc család szegénysorban él és így áldozatválla­lásuk annál értékesebb. A Magyar Szövetkezeti Liga albert­falvai csoportja kitűnően sikerült műsorestet rendezett a honvédárvák részére létesítendő alapítvány javára A kassai Rendőrségi Alkalmazottak Közhasznú­ Építkezési Szövetkezete a szövetkezeti házak lakóinak bevoná­sával egy hadiárva neveltetésének költségeit­ vállalja. ­eJSTSES»­ Ünnepélyen Kopsznikus halálának 488-ik évforduláján rostéban Krassó, május 20. (Német Táv­irati Iroda.) Krakó egyeteme, ahol annak idején Kopernikus több éven keresztül tanult, a nagy csillagász halála 400. évfordulója alkalmából, május 24-én ünnepélyes megemléke­zést rendez A krakói ünnepélyek középpontjában a német keleti mun­kások intézetében rendezendő ün­nepség áll. Az intézet elnöke, Frank dr. kormányzó kiosztja az intézet megalapításának első évfordulója al­kalmából kitűzött Kopernikus-díjat. Az állami könyvtár kiállítást rendez ugyanebből az alkalomból a tudós műveiből, valamint a róla és művei­ről szóló iratokból. finn kulturális blzo.ísfta D&flapesten A Budapestre érkezett finn kul­­turális bizottság szerdán délután részt vett vitéz Náray Antal, az MTI és a Rádió elnökének teáján. A magyar rádió szerda esti műso­rán beszélgetést közvetített a finn kulturális bizottság tagjaival. Este Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter adott vacso­rát a finn vendégek tiszteletére. A vacsorán Antal István miniszter­­beszédet mondott, amelyben azt hangoztatta, hogy nincs szükség a szavak erejére a kölcsönös érzések felmácsolása céljából. A mi érzé­seink mivünkben gyökereznek. Vé­gül meleg szavakkal üdvözölte a fifin vendégeket, akiknek nevében Neztallina Riolf, a helsinkii egyetem rektora mondott köszönetet. Sleigsennen Y­ A. mérnök, a hel­­sinkii műegyetem tanára, a Magyar Mérnök- és Építészegyletben, Ne­nn­­­ina Rolf pedig a Matematikai és Fizikai Társaságban tartott elő­adást. Ghyczy Jertö rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminiszter állandó helyet­tese ebéden látta vendégül a finn kul­turális delegációt. A mélyült olt Simító Mária utolsó égszitkója Négy nap óta folyik már a nyomoso­zás a hűvösvölgyi rejtélyes gyilkosság ügyében. A főkapitányság detektív­jei napok óta hajszolják a gyilkost, de egyelőre eredménytelenül. Most sorra­­járják Simkó Mária férfiismerőseit, mert ily módon talán sikerül meg­tudni azt, kinek állt érdekében, hogy­ megölje a szerencsétlen sorsú fiatal­ nőt. Simkó Mária gyakran dicsekedett­ szobaaszonyának, hogy egy RSzKRt ellenőr odvarol neki, sőt fényképet is mutatott erről a férfiről. A detektívek 40 RSzKRt ellenőrt hallgattak ki az elmúlt nap folyamán, de közülük egyik sem ismerte Simkó Máriát A detektívek átnézték a fegyvertartási nyilvántartót is, hogy talán ilymó­lott tudják megállapítani, kinek a fegy­vere lehetett az a különleges pisztoly, amelynek külföldi gyártmányú golyója végzett Simkó Médiával. Találtak a fegyvertulajdonosok törzslapjai közötti egy nevet, amelyre gyanakodni kezd­tek. Ez a fegyvertulajdonos egy pénz­ügyet, de mint később kiderült, az ő fegyverének kalibere jóval kisebb, mint a hűvösvölgyi gyilkosság tet­teséé. Megállapították a detektívek azt is, hol töltötte Simkó Mária élete utolsó éjszakáját. Megtudták, hogy szombatra virradóra féfmi frontról nemrégiben hazatért fiatalemberrel bé­relt lakást Simkó Mária a Tiszai Kálmán-téri Győri-szállodában, ahon­nan szombaton délelőtt távozott, férfi­­ismerőse kíséretében. Most ezt a fiatalembert próbálják felkutatni a detektívek, mert vallomása döntő for­dulatot hozhat az ügyben. Sirkiavatás. KEMÉNY SIMON ny. szé­kesi óvárosi elemi iskolai igazgató és neje szül. DEUTSCH FRIDA s­zemi­két május 23-án, vasárnap déli 1412 óra­­kor avatjuk fe. (Rákoskeresztúri te­mető, 17. szakasz, 18. sor. 14. sir.) Welsz Dezső és felesége szül Lerseky Aranka úgy a maguk, mint gyerme­keik. Zsuzsanna, Ákos és Iván nevé­ben mélységes fájdalommal közüik, hogy a leggyengédebb és egodaadóbb gyermek és testvér lantos­­.Iszló Endre május 9-én 32 éves korában elhunyt. Drága Lacikánk, nyugodjál békében! mtim Fájdalomtól megtört szívvel tudat­ták, hogy a legjobb férj, apa és testvér Mészáros László május 19-én elhunyt. Gyászolja édesanyja felesége szü. Meer Ilona, teámai: Rózsi és Sári, testvérei: Klári, Linus, Julis, Nándor Dezső és Józsi. Veje és unokája. Temetése május 21-én Va3 órakor lesz a rákoskeresztúri izr. temetőben Don Endre és neje szül. John Elza mélységes fájdalommal jelentik, hogy szeretett Édesapja, illetve Apósa hosszas szenvedés után 78 éves korá­ban május hó 19-én Isten akaratából örökre eltávozott. Mélyén gyászolják meg rokonai és jóbarátai. Temetése május hó 21-én, pénteken délután 4 órakor lesz a rákoskeresz­túri teme­t halottasházából.

Next