Ujság, 1943. május (19. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-07 / 102. szám

Budapest, 1948 május 7. péntek XIX. évfolyam, 102. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra .......................... 4.5 pengő Negyedévre Minim­u­m 11­60 pengő Egész évre 46.40 pengő Egyes szém­ ára Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon hétköznap 16 fillér Vasárnap ............................................. 30 fillér SZABADELVŰ NAPILAP FŐSZERKESZTŐI MAKAY- PETROVICS GYÖNGY díj Megjelenik vasárnap és ünnepnap utáni napok kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL* VI.. Aradi­ utca 8. TELEFON: *120—757, 120—756, 120—755, 120—754 Budapest 62., postafiók 2­2. FIÓKKIADÓHIVATAL: KÖLCSÖNKÖNYVTÁR­­Telefon: 130-070 ÚJSÁG UTAZÁSI IRODÁJA Gróf Tisza István­ utca 6. szánt 181—004 és 180-674 Mai rovatunk: AZ OLVASÓ AZ OLVASÓHOZ 1 Q A|Ha­nn Külföldi regényünk: KNUT HAMSUN: Emberek a prérin­­­a­k,oaiwn Mi történt csütörtökön H­o­k­k 1r­a, a finn képviselőház elnöke a Magyar Távirati Iroda helsin­­ki­i munkatársának adott nyi­latkozatában meleg hangon nyilatkozott a finn-magyar rokoni kapcsolatokról. Ki­jelentette: Finnország rokoni kapcsolatai Magyarország­gal, valamint meghitt jószom­szédi viszonya Svédország­gal szerencsésen kiegészítik egymást és elmélyítik a köl­csönös­­barátságot a három­­nemzet között. Menemendzsoglu török külügyminiszter — mi­ként az NST jelenti —, a köz­társasági néppárt parlamenti csoportjának bizalmas ülésén tájékoztatót adott a külpoli­tikai helyzetről s hír szerint behatóan foglalkozott a ten­gelyhatalmak és ellenfeleik várható katonai akcióival. A kubáni­ hídfő keleti arcvonaláról az egyre hevesebbé vált szovjet tá­madásoknak súlyos elhárító harcok keretében történt Visszaverését jelentik Berlin­ből. Ugyancsak meghiúsultak a Novorosszijszktól délre in­dított különálló ellenséges támadások és azok a kísér­letek, amelyekkel a szovjet haderő át akart kelni a Ku­bán folyón. A tuniszi arcvonal nyugati szakaszán­­— az olasz főhadiszállás köz­lése szerint — az olasz és német csapatok keményen állták a védelmi harcot. Az északi arcvonalszakaszról több támadás visszaverését jelenti a német véderő fő­parancsnoksága. Mateur tér­ségében a német légi had­erő kötelékei sikeres mély­támadásokat hajtottak végre. Mussolini fogadta a fascista párt vala­mennyi magasrangú vezető­jét, majd a Palazzo Venezia erkélyéről beszédet intézett a tömeghez. Emlékeztetett az abessziniai hadjárat hét év előtti lezárására és ezzel az olasz gyarmatbirodalom megalakulására. Hangoztatta: Az olaszoknak vissza kell térni és vissza is fognak térni Afrikába! A szófiai ,május 4-i és 5-i általános rendőri zárlatról hivatalos je­lentést adtak közre. A nagy „átfésülésnek" célja volt azoknak az embereknek a kézrekerítése, akik tartózko­dási engedély nélkül élnek a bolgár fővárosban, vagy akiket a rendőrség keres. Angol repülőgépek éjszakai táma­dás során a Német-öböl fölé repültek. NÉMET PÜSPÖKÖKET HÍVOTT MEG A PÁPA Krimsskajja kiürítésének német szempontból semmiféle jelentősége sincs Véget ért a szófiai nagy razzia — Sztálin nyilatkozott Lengyelország jövőjéről Mussolini parancsa: Tiszteletadás a harcolóknak, megvetés a kibúvóknak, golyó az árulóknak 1. TUNÉZIÁBAN a mateuri térségben történt amerikai előretörés után a hadműveletek üteme lassúbb lett. Azok az angolszász erők, amelyek a Jemna-szorosból kitörve vették birtokukba Mateurt, egyelőre nyugat felől csupán „előretapogatódznak“. Vagyis felderítő kisebb csapatokat küldenek előre, hogy egyrészt a német-olasz aknamezőket járhatóbbá tegyék, másrészt, hogy a tengelycsapatok új állásai felől pontosabb képet teremtsenek. Érdekes, hogy a Nemzetközi Sajtó­­tudósító katonai munkatársa szerint az angolszász előnyomulás a mazeuri térségből három irányban folyik: északkelet felé Ferryville város irányában, másodszor keleti és végül délkeleti irányban Tebourba felé. Meg kell állapítanunk, hogy ez a „legyezőszerű elő­nyomulás“, ellentétben a központias, tehát erőket gyűjtő előretörés­sel, excentrikus, vagyis az erőket szétforgácsoló. Ebből azt a követ­keztetést kell levonnunk, hogy ha az angolszász vezérkar ennél az elő­nyomulásnál relatív túlerőt és súlypontokat akar képezni, akkor a Jetim-szorosból tetemes erősbítéseket kell előrevonnia. Vizsgáljuk meg röviden a bizertai harci terület jellegét, már csak azért is, mert német forrásból eredő hírek szerint az angolszász erők ezen a területen folytatódó tapogatódzó előnyomulása már Bizerta erődműveinek nehézütegeivel találja szemben magát. Bizertától délre két nagy tó foglal helyet, a bizertai-öböl és attól nyugatra az Adhkel­­tó, amely utóbbinak nyugati szélét francia csapatok már elérték. Ez a két vízterület komoly akadálya az angolszász előnyomulásnak és hathatós támasza a német-olasz védelemnek azért is, mert a kettő között húzódó dombvonulatokon feltételezhetően már a bizertai erőd­­művek állanak őrt. A két tó közötti igen keskeny résen, amelyik nem szélesebb, mint 5 kilométer, kellene tehát a Ferryvillének tartó amerikai oszlopnak áthaladnia. Ez előreláthatólag veszteségteljes had­művelet lesz, a már mondottaknál fogva. Mateur után fokozott jelentőségre tarthat számot a tebourbai terület is, mer a Tunisz irányában várható angolszász előretörésnek ez a harci térség is útját állja. Itt Arnim nagy erősbítéseket vont össze. Feltűnő, hogy a brit 8. hadsereg arcvonalán csupán helyi jelen­tőségű harci tevékenység, főleg járőrvállalkozások észlelhetők. Minden valószínűség szerint e hadseregnek legutóbbi összefoglalásunk­ban jelentett támadása megakadt. Egyébként német és olasz hadi­jelentések arról számolnak be, hogy az ellenség több támadását az északi arcvonalszakaszon visszaverték. 2. A KELETI HARCTÉREN a szovjet csapatok folytatták támadá­­saikat nagy erőkkel a kubáni hídfő keleti övezetében, ahol minden támadást a németek megállítottak. Az Ilmen-tótól délre a vörös csapatok helyi jellegű támadásait a németek elhárították. Novo­rosszijszktól délre meghiúsultak a szovjet csapatok átkelési kísérletei a Kubán-folyók­. y '' ’Ny. O. — Igen, igen! — törtek fel a kiáltások a tömegből. — Ezeknek a kemény idők­nek — folytatta a Duce — vé­res áldozatait a győzelem fogja jutalmazni. Újra lelkes éljenzés tört ki, majd a Duce kifejtette, hogy az abesszin hadjárat alkalmával Olaszország szembeszállott az egész világgal és új utakat nyi­tott a civilizációnak. — A nagy vállalkozásnak — mondotta — nincs vége, hanem csak félbe­szakadt. Én tudom, én érzem, hogy millió és millió olasz — folytatta — egy nagy betegség­ben szenved, amelynek „afrikai betegség“ a neve. Ennek a meg­­gyógyítására egyetlen mód van csa­k. Visszatérni és vissza fo­gunk térni. A jelen pillanat ka­­tegórikus parancsai: tisztelet­­adás a harcolóknak, megvetés azok iránt, akik kivonják ma­gukat a harcból és golyó az áru­lóknak, bármilyen ranguak le­gyenek is! A rövid beszédnek viharosan lelkesítő hatása volt, ami nem­csak a tömeg hangulatában nyi­latkozott meg, hanem megmu­tatkozott az olasz sajtó cikkei­ben is. A Stefani-iroda diplomá­ciai szerkesztője kifejti, hogy most már nincs különbség a belső és a külső arcvonal között. A forradalmi szék­ém­ sohasem volt ennyire lángostól s a Duce­­személye iránti lelkesedés sem­­akkora, mint most. ( A Messag­­geroban Pavolini , olasz propa­gandaminiszter azt kifejte ki, hogy a szerdai megmozdulás meg­cáfolhatatlan bizonyítéka az olasz tömegeknek a végsőkig való harcra szóló elszántságá­nak. A belső arcvonal megszilár­dult, ami annak a következmé­nye, hogy a külső arcvonal kö­zelebb került Olaszországhoz. Az olasz közvélemény számol a Tuniszban lefolyó események­kel és azzal a ténnyel, hogy a tengelycsapatok Bizertához és Tuniszhoz közelebb fekvő, de jobb állásokba vonultak vissza. Ebből vonják le azt a következ­tetést, hogy a belső frontot meg kell erősíteni s ezért hirdette a Duce, hogy golyót az árulók­nak, bármilyen ranguak is le­gyenek. Pavolini miniszter ezzel kapcsolatosan kifejti, hogy meg kell vetni azokat, akik kivon­ják magukat a harcból, de nem-­­ csak azokat, akik a frontszolgá* lat alól igyekszenek kimenteni magukat, hanem azokat is, akik nem tesznek elegendő hitről ta­­nuságot, nem fejtenek ki ele­­gendő propagandát ismeretségük körében és főleg azokat, akik a mostani háborúban való rész­­vétellel nem akarják „kompro­mittálni“ magukat. A német sajtó is átérzi a szer­­dai olasz demonstráció jelentő­­ségét és bizonyítékát látja abban annak, hogy Olaszország beve­­tési készsége a közös harcba, a közös célért csa­k elszántabbá válik. Félreérthetetlen és méltó­­ságteljes válasz ez mindazok­­nak — írja a Német Távirati Iroda diplomáciai tudósítója —* akik Olaszország belső össze­­roppanására számítottak. Szófia „átfésülése“ A bolgár fővárost két naport keresztül lezárták, hogy a rend­­őrség és a hadsereg „átfésülje“ a várost és kiemelje a lakosság köréből azokat, akik okmány­szerűen nem tudják igazolni ott tartózkodásuk célját és nyomára jusson az utóbbi időik politikai gyilkosainak és cinkostársainak. A gigantikus razzia szerdán este ért véget. Közvetlen okot az szolgáltatott reá, hogy hétfőn délben egy óra harminc perckor Pantev Atanáz nyugalmazott ez­redest, volt rendőrfőnököt, szó­­fiai lakása előtt agyonlőtték. Ugyanolyan módon történt ez a gyilkosság, ahogy hetek előtt Lukov tábornokot, majd Janev képviselőt, a szobranje külügyi bizottságának elnökét tették el láb alól. Február közepe óta a hatodik gyilkosság volt a hétfői és ez késztette a hatóságokat arra, hogy a legszélesebb körűt tisztogató eljárást rendelje el, bár decemberben már volt egy, az egész fővárosra kiterjeszkedő razzia. Most is katonák szállták­ meg a fővárost és kedd hajnal­tól kezdve senki sem hagyhatta el lakását. A külföldi telefon- és táviróösszeköttetést hétfőn délutántól megszüntették, a vá­rosi beszélgetéseket hétfő éjjel­től megtiltották. Kedd hajnaltól kezdve szerda este hét óráig tar­tott a razzia. Minden házat, min­den lakást átkutattak. Közel ezer személyt tartóztattak le, legnagyobbrészt olyanokat, akik­ nem tudták okmányszerűen szer Mussolini beszélt Róma ünnepet ült szerdán annak alkalmából, hogy hete­dik évfordulója volt a győzel­mes napnak, amikor a diadal­mas olasz csapatok bevonultak Abesszínia fővárosába, Addisz Abebába. A hivatalokat és üz­leteket Rómában délután be­zárták, a fascista szervezetek tagjai központjaikban gyüle­keztek, majd zászlóik alatt zene­szóval felvonultak a történelmi emlékektől ékes Piazza Vene­­ziára, ahol tízezrekre menő tö­meg gyűlt össze. Eközben az Adriano-színházban Carlo Scor­­zának, a fascista párt új főtit­kárának elnöklete alatt az or­szágos és tartományi pártveze­tők letették új hűségesküjüket a Ducéra, amelyben vérüket is felajánlják neki. Az új főtitkár beszédet mondott, majd a párt­vezetők is felvonultak , a Piazza Veneziára, ahol a zenekar­ ját­­szotta indulók szünetei közben ütemesen felhangzott a Duce! Duce!-kiáltás. Mussolini hét órakor megje­lent a Palazzo Venezia erkélyén, mire a párt főtitkára harsányan kiadta a jelszót: Saluto al Duce! — Duce! Duce! — volt a vá­lasz s a lelkes demonstráció után megszólalt Mussolini. — Lelkes hangotokból — mondotta — kiérzem a régi és töretlen hitet. Ára 16 fillér

Next