Ujság, 1943. június (19. évfolyam, 123-145. szám)

1943-06-18 / 136. szám

. A szíriai határzár Ankarából érkező jelentések ar­ról számolnak be,­­hogy az angol hatóságok a török-szíriai határt le­zárták. Az első megokolás szerint az intézkedésre azért volt szükség, hogy megakadályozzák a Közel- Keleten összegyülekezett , katonai erők felől való híradást. A hírma­gyarázók csapatmozdulatokat vél­nek felfedezni a szigorú határzár mögött. A Yeni Sabah című török lap, a TP istanbuli jelentése, szerint, azt írja, hogy a határzárról teljes határozottsággal következtetni lehet a szövetségeseknek Szíriában és Palesztinában végbemenő katonai rendszabályaira. A lap találgatá­sokba bocsátkozik a felett, vájjon a szövetségesek a Dodekanézosz és a németek által megszállott görög szi­getek megtámadására gondolnak-e, vagy pedig Tunisz felé irányítanak csapatokat. Más lapok azt írják, hogy az angolszászok közelkeleti felvonulása a második, esetleg a harmadik európai front létesítésére való kísérlet, m­íg ankarai diplomá­ciai körök, a TP szerint, szemfény­vesztésnek minősítik az egészet. Előző híradásokból tudjuk, hogy a Közel-Keleten a 9. és a 10. an­gol hadsereget szerelték fel támadó hadműveletekre is alkalmas fegy­verekkel. A két angol hadseregen kívül amerikai, francia és lengyel kötelékek állomásoznak a Közel- Kelet arab államaiban. Ezek akkor mentek oda, amikor az angoloknak számolniok kellett a németek h­a­­rapófogószerű­ támadásával. A ha­rapófogó két szára hatalmas terü­leteken nyúlott el, az egyik szárat a Kaukázusba felvonult német had­sereg alkotta, a másikat az Egyip­tom szívébe benyomult P­ommel­­hadsereg. A harapófogó bezáródás­­sal fenyegetett s azért sebtében oda­vezényelték a két angol hadsereget, amely azután a különböző szövet­séges hadseregekkel egyesült. Ezek­nek a seregeknek előbb Wavell tá­bornok volt a főparancsnoka, akit később a japán háború­­ kitörése után Indiába rendeltek. Azóta Wil­son tábornok a főparancsnok, aki­nek a támogatására a Földközi­tenger keleti medencéjében hatal­mas tengeri erőket gyülekeztettek össze. Ezek főparancsnoka Sir John Cunningham ellentengernagy, a na­pokban látogatást tett Ankarában, ott a török hadsereg vezérkari fő­nökével és főparancsnokával foly­tatott tanácskozásokat, majd a h­a­­tárzár elrendelésének napján eluta­zott. Annak a véleménynek, hogy a Közel-Keletről elszállították a szö­vetségesek csapatait Tuniszba, szin­tén lehet alapja, mert az olasz fel­­derítők megállapították, hogy Afrika északi, 5000 kilométeres, tenger­partja mentén mindenütt a hajók ezreit gyűjtötték össze az angol­szászok és ugródeszkának építették ki a tengerpartot elkövetkezendő hadműveleteik számára. Az Olasz­ország elleni légitámadásokat követ­hető hadműveleteket szolgálhatják tehát a titokzatos csapatmozdula­tok, mert most különös erővel Szi­cília felé irányul az angolok erő­feszítése. Azt a szigetet, amely leg­közelebb fekszik az Appenini fél­szigethez, tartják napok óta állandó bombazápor alatt. A Sasctzmos akció-program mja Az aktivitásban fáradhatatlan új fascistapárti főtitkár, Scorza, amint ezt jelentettük, feliratot intézett a Ducehez, amelyben kilenc pontban összefoglalva új rendszabályok életbeléptetését kérte a fegyelem, a harci elszántság, a termelés s a ter­­melvények helyes elosztásának biz­tosítására. A TP római távirata megállapítja:­­ nem véletlen, hogy ezt a döntő lépést éppen most te­ UJSÁst fejitek, ími mnm n Hitlertől nem lehet elszakítani a német népet Olaszországban harcra kelnek a feketepiac, a fegy­üzérkedés és a méltatlan politikai viselkedés ellen­i önkormányzattal rendelkező újjáépítési hivatal megalkotására ül össze Nagybritannia, az USA, a Szovjet és Kína Washingtonban — Goszpics városának lakói megtűrték a partizánok blokádját Nagy érdeklődést kelt az angol király északafrikai útja­ ­. A HADSZÍNTEREK úgyszólván egyhangú csendje mögött különös érdeklődésre tarthat számot a 600 kilométer hosszú határ lezárása Törökország és Szíria között. Ezt az angol katonai hatóságok június 16-án reggeli hat órakor rendelték el Törökország írte. Annál fel­tűnőbb ez a hír, mert — mint jól emlékezhetünk — Anglia ügynökei a Közel-Keleten csak nemrégiben nagyarányú öszvér- és málhásállat­­bevásárlásokat foganatosítottak. Nehéz ma eldönteni, mi rejlik Nagy- Britannia intézkedései­­ mögött, annál is inkább, mert Törökország miniszterelnöke alig két napja jelentette ki, hogy Törökors­zág minden tőle telhető eszközzel készségesen hozzájárul egy új háború lehető­ségeinek kikapcsolásához, továbbá emberek és nemzetek alapjogainak, az egyenlőségnek és szabadságnak elismeréséhez. 2. A LÉGI HÁBORÚ úgy a földközitengeri térségben, mint a konti­nens felett folytatódott. A tengely légi haderői most az angolszász kézben levő Pantelieria területére irányították működésüket, ahol ném­et bombázók több kereskedelmi és szállítóha­jót eltaláltak. Brit bombavetők ismét Kölnt látogatták meg és Észak-Németország felett is bombákat dobtak le. Úgy látszik, az angolszász hadvezetőség továbbra is azt a nézetet vallja, hogy az oly gyakran hangoztatott inváziót összefogott erőkkel végrehajtott légi támadásoknak kell elő­készíteniük. a. AZ ÉSZAK-AFRIKA felől megindított inváziós előnyomulás egyelőre nem folytatódott. Már rámutattunk többészben arra, milyen nehéz hadművelet Dél-Európa megtámadása még akkor is, hogyha ez — mint Churchill annak idején belső munkatársai előtt vallotta­n egyelőre „szigetekről-szigetekre“ történik. Rámutattunk arra is, milyen óriási hajótérre van szükség megfelelő erejű seregtestek be­ás kihajózá­sára. Most egy másik példát hozunk fel. Minden nagyobb hadseregnél a lőszerkiméretet úgynevezett alapjavadalnazásra építik fel. Ez átlagban a korszerű európai hadseregeknél fegyverenként 80— 100, lövegenként 110—130 és géppuskánként 7—8000 lövés. Egy úgy­nevezett közepes csatanapon ez az alapjavadalmazás az irányadó, erős csatanapon a feltüntetett mennyiségek másfél—kétszerese kell, hogy a seregek rendelkezésére álljon. Ez tehát azt jelenti, hogy csupán egy erős csatanapon puskánként 160 töltényt, lövegenként 240 lövést és géppuskánként 16.000 töltényt halmoznak fel a harcoló csapatok­nál, illetve azok háta mögött. Tehát egy 40.000 főnyi ütközetlétszámú seregtestnél 0.600.000 gyalogsági tölténynek kell rendelkezésre állnia egy napra. E szemel­vényszerűen kiragadott példa egymagában is igazolja, hogy csak lőszerjavadalmazás céljából is milyen nagy hajó­térre lenne szüksége egy többmilliós olyan hadseregnek, amelyiket Európába kellene áthajózni. Ny. O­­szik meg, amikor a külső fenyeget­­és következtében aközött kell vá­lasztanak, hogy Olaszország vagy győz és fennmarad, vagy pedig vereséget szenved és megsemmisül. Az akció­programm — mondja to­vább a távirat — két rendszabályt hajt végre. Az egyik negatív. El­nyom és kikapcsol minden jelensé­get, amely a nemzet szellemi tiszta­ságát és termelőképességét meg­zavarhatja, vagy csökkenti. A másik pozitív: minden erőt és, eszközt összpontosít, valamennyi termelési ág lehető legnagyobb mér­tékű eredményének elérésére. A fő­titkár előterjesztésének fontosságát mutatja, hogy Gayda a Giornale d’Italiában külön is méltatja az eseményt és kijelenti, hogy a két­irányú programaiból melyiket va­lósítják meg előbb. Kímélet nélkül — írja Gayda — kiirtják az összes defetistákat, szigorúan küzdenek az ellátás terén a korrupció ellen, amely megteremtette a feketepiacot, kikapcsolnak minden felesleges és káros hatású bürokratizmust, túl­méretezett gazdasági és közigazga­tási eljárást, hogy ezek meg ne ter­heljék a munka és elosztás folya­matát és ne növeljék az előállítás költségeit. Gajda szerint az intéz­kedést a termelők is üdvözlik, mert nagyobbfokú produkcióba kezdhet­nek, végül pedig fontossága abban nyilatkozik meg, hogy a bürokra­tikus intézmények leépítésével ren­geteg férfi és női munkaerő szaba­dul fel. Olaszország, veszélyeztetettségének ellenére is tud foglalkozni belső problémáival és míg hadseregének minden tagját a hazai föld meg­védésére rendeli, a frontok mögött lévő életet újra szervezi és ha kell drákói szigorral csap le azokra, akik a szükséges egységet megalku­vásra való hajlamukkal vagy kom­­romisszumos készséggel megbont­atnák. A török sajtó a keleti fronttal kapcsolatos ,titokzatos német hallgatásbról Istanbul, június 17. (TP) A tö­rök sajtó már hetek óta igyek­szik megfejteni a keleti fronttal kapcsolatos, titokzatos német hall­gatást. A Tasviri Eskar ezzel kap­csolatban a mai számában meg­állapítja, hogy Németország Olasz­országgal megegyezve a földközi­­tengeri fronton megvárja míg be­érnek az események, a keleti fronttal kapcsolatos szándékait illetően viszont a legszigorúbb hallgatásba burkolózik. Ennek egyetlen oka, hogy az erős nem cseveg, hanem cselekszik. Újabb részletek Davies moszkvai tárgyalásairól Ankara, június 17- (NST) Ai ankarai szovjet nagykövetséghez közelálló helyről, valamint semle­ges diplomáciai forrásból származó értesülések újabb részleteket kö­zölnek Daviesnek, Roosevelt rend­kívüli megbízottjának moszkvai tárgyalásairól. E hírek szerint a távolkeleti szovjet támaszpontokra vonatkozó amerikai követeléseken kívül Davies más követelésekkel is fellépett, de Sztálin valamennyi követelést visszautasította és Da­vies egész küldetése azon bukott meg, hogy Sztálin a második arc­­vonal megteremtésének feltételéhez kötötte, hogy részt vegyen Roose­­velttel és Churchill­el közös találko­zón. A lengyel konfliktus­­elsimítá­sára vonatkozó követelést Sztálin szintén elutasította és csupán arra volt hajlandó, hogy garantálja az új lengyel államot, ha a Sikorszky­­kormány előzőleg ünnepélyesen le­mond Fehér-Oroszországról, Ruté­niáról és Ukrajna bizonyos részei­ről. Roosevelt végül a Szovjet há­­ború utáni terveinek közlését is követelte Davies útján, mert ez szerinte a szövetségesek együttmű­ködése érdekében, de erkölcsi helyzetük megerősítése szempont­jából is kívánatos. Sztálin erre is csak a második arcvonal meg­teremtése után hajlandó vála­szolni. Helyi jelentőségű harcok Német hadijelentés Berlin, június 17. A Führer fő­hadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodá­nak. A véderő­főparancsnokság közli: A keleti arcvonalról csupán helyi jellegű­ harci tevékenységet jelente­nek. A déli szakaszon szerdán 24 szovjet repülőgépet lőttünk le, ket­tőt közülük magyar vadászrepülők, saját veszteség nélkül. Az észak-finn arcvonalon a német csapatok több szovjet támadást vertek vissza. Ramirez négy pontja Buenos Aires, június 17. (NST) „Nem csináltam semmiféle forradal­mat, mert Argentínában valójában nem is volt forradalom“ — jelen­tette ki Ramirez miniszterelnök ked­den a sajtónak tett nyilatkozatában. „Az argentin hadsereg nem azért mozdult meg — mondotta Ramirez a továbbiakban —, hogy forradal­mat csináljon, hanem, hogy az ag­gasztó problémákat megoldja, ame­lyek a népet, de főleg a dolgozó tö­megeket fojtogatták. A hadsereg megmozdulásának másik célja az volt, hogy a rendszeres választási csalásokkal és korrupcióval lezül­­lesztett alkotmányt helyreállítsa. A hadsereg mindenütt érvényesíti a nemzeti alkotmányt és a legnagyobb eréllyel őrködik a fölött.“ A továbbiakban a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az összes fel­adatokat reális szellemben oldják meg és minden becsületes embert együtt­működésre hívnak fel, tekin­tet nélkül politikai pártállására. „Számunkra nincsenek pártemberek, csak­ argentinok“ — mondotta a miniszterelnök, majd rámutatott arra, hogy eljött az ideje az ifjúság sorompóba lépésének. — Azért jöttem, hogy dolgozzam és a katonák szerény életét éljem — mondotta Ramirez. Nem lesznek ün­nepségek és fogadások a hivatalos fogadásokon kívül és azokat is a legszerényebb keretek között tart­ják meg. Ramirez ezután felsorolta az új mozgalom programmjának négy leg­fontosabb pontját: 1. A népámító kormány letétele. 2. .A közigazgatásban a rend hely­reállítása. 3. 4 közigazgatás teljes megtisz­títása az oda nem való elemektől. 4. A nemzeti szellem és a haza­fias érzés felébresztése. A Ramirez-kormány tagjai az elnök felszólítására lemondottak miniszteri fizetésükről és azt nép­jóléti célokra ajánlottak fel. Ramirez tábornok szerdán csa­ládjával együtt beköltözött a fő­város központjában épült új el­nöki palotába. Buenoe Aires, Június 17. (NT) Az új kormány messzemenő Ist­­etelmezéssel ruházta fel Bodrog­ Ameretn hadügyi és tengerészet főigazgatót, valamint Gon­de ezre­dest a korábbi kormány alatt a belügyminisztérium és a földmű­velésügyi minisztérium hatásköré­ben elkövetett szabálytalanságok megállapítására. Bejelentették egy­úttal, hogy a vizsgálatot más ál­lami hivatalokra, így az állanti sorsjátékra is kiterjesztik. A volt belügyminisztert és a földműve­lésügyi minisztert nyomban a ha­talom átvétele után letartóztatták. (MTI) Buenos Aires, június 17. (Ste­fani) Az Argentínában működő külföldi diplomáciai képviseletek, hír szerint, ismét küldhetnek rejt­jeles táviratokat. (MTI) De Gaulle nem lép vissza Amsterdam, június 17. (Német Táv­irati Iroda) Mint a brit hírszolgálat jelenti, De Gaulle tábornok lemondott visszalépési szándékáról. (MTI) Giraud hadikölcsönt bocsájt ki Vichy, Janius 17. (Német Távirati Iroda) Giraud tábornok, az angol­amerikai hatóságokkal egyet­értésben­ elhatározta, hogy Észak-Afrikában hadikölcsönt bocsát ki. (MTI) Víchy-i cáfolat ▼lehy, június 17. (Német Távirati Iroda) A United Press azt a jelentést terjesztette, hogy a vichy-i török­ nagykövet Ankarába utazott, hogy, előkészítse a disszidens nemzeti bi­zottság elismerését kormánya részé­­ről. A török nagykövet ezidőszerint tisztára magánügyben Párisban tar­tózkodik és néhány nap múlva várt­ják visszatérését Vichybe. (MTI) Külföldiek a svájci munkaszolgálatban Bern, június 17. (NST) A genfi kanton munkahivatalának utasítására eddig 120 Genf­ben lakó külföldit költő lestek munkaszolgálatra, akiknek ott ideiglenes tartózkodási engedélyt adtak. Rajtuk kívül rövidesen 124 külföldi szökevényt­­* munkatáborba küldenek. A­ngolszász hajókaraván indult el Gibraltárból Algeciras, június 17. (NST) Ittoni megfigyelések szerint szerdán reggel 30 angolszász kereskedelmi hajós,­­hagyta el a gibraltári kik­ötőt az Atlanti-óceán irányában. E hajóké között van 25 kereskedelmi gőzös, amelyek előző nap a Földközi- tenger felől jövet, megrakva érkez­tek a kikötőbe. A partizánok zár alá vették Goszpicsot Zágráb, június 17. (Magyar Távirati Iroda) A Hrvatski Narod egész oldas­­as tudósításban számol be arról, ho­­gyan vették a partizánok zár alá Goszpicsot, Luka fővárosát és a vá­ros hős lakossága hogyan viselte el hősiesen harcolva és dolgozva az áp­rilis 24-től május 30-ig tartó blo­kádot. A partizánbandák április 24-én, nagyszombat napján kezdték meg hadműveleteiket a város elleni A lakosság és a fegyveres erők tör­hetetlen akarattal a város megvédése mellett döntöttek. Megkezdték a föld­­h­ányások, sáncok ásását és kiserő­­dök építését, amelyben a város vala­mennyi lakója részt vett. A férfiak a külső védelmi vonalakban foglaltak állást, a nők felfegyverkezve cirkál­tak a városban. A lázas munka ered­ményeképpen hamarosan 10 kilomé­ter hosszúságú védővonalat sikerült kiépíteniük. Közben a repülőgépek szakadatlanul szállították a hadianya­­got és élelmet. A város hősi védői a május 2-ról 3-ára virradó éjszakán állták ki a legnagyobb megpróbálta­tásokat. A partizánok este hat órától reggel 7 óráig szakadatlanul támad­tak és egy négykilométeres szakaszon automatafegyverekkel, ágyukkal fel­szerelve és három harckocsi támoga­tásával igyekeztek megtörni a védők ellenállóerejét. A mintegy három dan­­dárnyi erősségű támadó csapatok 11 ízben indultak rohamra, de a védő­sereg minden kísérletüket meghiúsí­totta. A nagy kudarc után a parti­zánok már csak kisebb jelentőségű támadásokat kíséreltek meg a város ellen, míg végre május 30-án megér­keztek a felmentő csapatok. A tudó­sító hozzáfűzi még, hogy Robotti tá­bornok, az olasz II. hadsereg parancs­noka mindent elkövetett a város vé­dőinek támogatására: a város védel­mében résztvett mintegy 200 olasz repülőgép több mint 150­­ mázsa rob­banóanyagot dobott le a partizán

Next