Ujság, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-14 / 156. szám
c MELÉTÉ... Irta Kovár Lőrinc Háromezeregynéhányadszor támadták a feketetestű gépmadarak a mostani háború során a szürke sziklákat és porzott fölfelé a hajók felől az acélzápor. Malta . .. Melété ... Ki tudná megmondani, mikor bukkantak fel a végtelen tengerből szürkésbarna sziklái? Ott emelkedik a sziget, ahol legkékebb a tenger, ahol évezredek óta legvitézebb kalózok hosszútestű feketelobogós gályái siklottak az örökké zúgó bőrszínű hullámok felett. Ezer monda szól a kék habokból kiemelkedő sziklaszigetről, úgy szállott az alkonyat bíborában égő szikláira a sok sok csillogó ősi rege, mint zengő hangú vándormadarak, amelyek itt kelnek át Szicíliából Afrikába és megpihennek Málta földjén. Valahány nép csak kóborolt a Földközi-tenger partján, mindegyik elküldte ide harcosait, prófétáit, rabszolgáit, mesés hőseit és a meszsziről jött tarka embercsoportok úgy vetődtek ki a viharos tengerből a sziget szikláira, mint szélsodorta hajóroncsok. Hellén meséi szólnak arról, hogy a ravasz görögök közül is a legravaszabb, a vándor Odisseus is elvetődött ide és hosszú esztendőkig élt itt fogságban, mert a sziget akkori ura, Kalypso istennő olthatatlan szerelemre gyulladt a vándor iránt... A szerelmes istennő barlangját még ma is mutogatják a gyorsbeszédű idegenvezetők, a térdnadrágos, fényképezőgépeket csattogtató kereskedőknek, akik világkörüli útjukat járják. Most alighanem légvédelmi óvóhely az istennő barlangja ... A valóság azonban kissé másképpen hangzik, mint a rege. A sziget fővárosa a rómaiak idejében már ipari központ és istennők helyett messziről hozott rabszolgák izzadnak piszkos műhelyeiben. A szigetről ugyanis szinte lehetetlen volt a szökés és a római vállalkozók itt alapítják a legjövedelmezőbb üzemeiket. Amikor az egész római birodalmat megrázta az őskereszténység szociális forradalma, a máltai rabszolgák is részt vesznek a küzdelemben. Egy alkalommal, miikor vihar tombolt a tengeren, a hullámok egy hajót sodortak neki a máltai zátonyoknak. A hajótöröttek között ott volt Paulus, az akkori őskeresztények nagy apostola is. A rabszolgák szívesen hallgatják a szeretet, önfeláldozás és szabadság igéit s tömegesen lépnek be a keresztény közületbe. A római császárság azonban képtelen volt arra, hogy maradótlanul magáévá tegye a kereszténység nagy szociális forradalmának társadalmi lényegét és Máltán 870- ben az arabok tűzik ki a próféta lobogóját.. De azután északiól, szélesfalu lovaikon, láncinges, öles, kopjás normannok törnek be Szicíliába és 1090 körül már normann uralom alatt áll Málta is. Ezekben az időkben Itálián és Németországon áthullámzik a pápák és császárok, a trohenslaufok és Welfek harca... Ez a harc olyan irtózatos polgárháborúvá fajul, hogy — amint az egykorú krónikás írja — „a... kínban vergődő élők megirigyelték a halottak nyugalmát.“ Minden város, minden falu megvívja a maga polgárháborúját. Házerődök épülnek a szűkutcájú városokban és a magas tálak mögött bőrpáncélos íjjászok leselkednek egymásra. Máltában is dühöng a harc, míg végre V. Károly császár, „akinek biro lát inában sohasem nyugodott le a nap“ Johannita-lovagoknak ajándékozza a szigetet és ettől kezdve Alalia világtörténelmi jelentőséget kap. A Johannita-rend Palesztinában keletkezett. A keresztes páncélos lovagok sokáig kergetőznek a homoksivatagon a fehérruhás arabokkal vagy állanak őrt sziklaváraik mellvédői mögött. Hitért harcolnak a lovagok is, az arabok is, de ... ha Palesztina a nyugati lovagok birtokában marad, akkor szabad az út a mesés Indiáiba a velencei és a génuai kereskedőknek. Ezért vonulnak évszázadokon át a keresztesek hadai a Szentföldre. Ezért támogatják a Johannita-lovagokat is súlyos összegekkel az európai fejedelmek és a kereskedők. Sokáig küzdenek a lovagok, de a pusztából jött seregek végül is lerombolják kőváraikat. És a Johanniták először Rodoszra, majd Máltára menekülnek és itt folytatják küzdelmüket a mohamedánok ellen. A Johanniták lovagrendje a feudalizmus gyermeke volt és a feudalizmus hanyatlásának feltétlenül magával kellett hoznia a lovagrend végzetét is. Ez a végzet dübörög a Johannita-lovagok vára felé, akkor amikor Málta előtt feltűnik Napóleon hajóhada. Napóleon Egyiptomba vitorlázik, hogy érvényt szerezzen a francia nagypolgárság gazdasági érdekeinek és rövid ostrom után el is foglalja a Johanniták erődjét, La Valettát. A sziget ezután francia birtok, majd amikor a menekült Johanniták Pál orosz cárt választják meg nagymesterüknek, orosz fennhatóság alá kerül. Végül pedig az angoloké lesz. Világtörténelmi fontossága egyre növekszik. Ma a Gibraltár-, Málta-, Szuez-vonalnak a középső, talán a legfontosabb erődje. Az angol uralom védőbástyája a Földközi-tenger kellős közepén. 1914-ben Máltában gyülekeznek a nyugati hadszíntérre induló egyiptomi és indiai csapatok s az első világháború után az angolok még jobban kiépítik és tengeralattjáró bázist is létesítenek itt. A tengelyhatalmak már Olaszország hadbalépése óta állandóan támadták." Pereg a film ... Népek hajóztak a végtelen tengeren. Karthágóiak, görögök, rómaiak, normannok, arabok, németek, aragóniaiak, törökök, franciák, oroszok, angolok. Kék lett a tenger, fehér hab csillogott a hullámok hátán, örvénylett a borszínű víz a sziklák alján és mindig tovább, tovább perdült a történelem óriásfilmje és pereg tovább gyorsan sikló, hullámszelő hajón az ősi Melété körül, a kalózok, hódítók, császárok és rablók széljárta útjain. A református egyházi alkalmazottak fizetésének felemelése A református egyetemes konvent elnökségi tanácsának megállapításához képest, a rendkívül nehéz megélhetési viszonyok kényszere alatt, a református püspökök nyomrtatékosan felhívták az összes egyházi szervezetek és iskolai intézmények fenntartóit, hogy„felelősségük tudatában és az ügyvitel zavartalanságának biztosítása érdekében haladéktalanul intézkedjenek ,tisztviselőikés alkalmazottaik egyházi forrásból eredő készpénzjavadalmának a folyó évi július elsejével kezdődő felemeléséről és e felemelt összegnek sürgős kiutalásáról ama mérték szerint, amelyet a július 2-án közzétett 3500/1943. M. E. számú rendelet az állami tisztviselőkre nézve megállapított Kösüivai székihája-ilyen levő dohánytáziszik nem síötepes831 íráSosú zárai A pénzügyminiszter legújabb rendelete értelmében a déli kötelező zárvatartás alól felmentést adhat az illetékes pénzügyigazgatóság olyan kizárólagosdohánykisárusoknak, akiknek árudása valamely nagy ügyfélforgalmat lebonyolító hivatal (például bíróság, főkapitányság, városháza, stb.) székházában, az épületen belül van elhelyezve, ha ott utcai árusítás nem folyik és a hivatal ügyfeleinek postai és pénzügyi értékcikkekkel, vagy hivatalos űrlapokkal való ellátása indokolttá teszi, hogy az áruda nyitva tartassák. Természetes, hogy az áruda a hivatal ügyfélforgalmának befejezése után, az egyébként engedélyezett, nyitvatartási idő ellenére, legalább két órán át zárva marad. Akinek nem inge... Tessék ezt , a három mondatot egymásután és úgy olvasni, mintha szerves kapcsolatban lennének egymással. A Nép című hetilap ugyanis, amelyből ezt a három mondatot kiszemeztük, olyan értelemben adott nekik nyomdafestéket, hogy ez a szerves kapcsolat nyilvánvaló. Az első idézet abból a „nagyszabású“ és „külügyi“ értekezésből való, amelyből már korábban is kedveskedtünk olvasóinknak. Csak úgy találomra szakítjuk ki belőle azt a mondatot, amely szerint „a hosszú évezredekre visszamenő, visszanyúló rendszer és rend, melynek az alapja az Én volt és a ttél nagy kísérlet: az universalizmus (?) és a marxizmus, melyek egyedül a Mi rendszerén épültek, még kötelesség teljesítésük elől visszavonhatatlanul csődöt mondhattak és helyet kell adjanak annak a rendszernek és rendnek, amely az Én és Mi életösszhangján építi az emberiség hatalmas és új életre szóló közösségét“. Nem mondjuk: akadhatnak olyanok is, akik ezt a csodálatos szépségű és mély bölcseségű mondatot meg is értik. Mi azonban nem dicsekedhetünk ilyen képességgel. Inkább leközöljük a lap vezércikkének azt a mondatát, amely a „nagyszabású“ és „külügyi“ előadást tartó férfiúnak a jellemzése, amikor megállapítja, hogy „a lángész megérzésévi eszmerendszereket épül fel, melyek nemcsak egyes nemzetek, hanem az egész világ népeinek boldogítására alkalmasak“. De az sem kutya, hogy: „egy Platon, egy Aristoteles, egy Fichte, egy Nietzsche nem minden bokorban születik“. Bizony, nem minden bokorban. És nem mindenféle az 9d bokorban, amilyenek azt a bizonyos Hűség Házát övezik körül dúsan és bojtorjánosan. Illés Endre az elmúlt színházi szezonról nyilatkozott Az Ország munkatársának. Az évad képét így rajzolja meg: „Színház volt! Sok ragasztott kóc és igen gyakran felvillanó igaz költészet! Ez volt...“ Nem értjük ezt a megállapítást. A „sok ragasztott kóc“-ot mi is aláírjuk és szerintünk ez lesújtó bírálat akkor, ha valaki az elmúlt évadról mond kritikát. Ezzel szemben az „igen gyakran felvillanó igaz költészet“ épp az ellenkezőjét jelenti és ezt mi nem vagyunk hajlandóak aláírni. Sürgős felvilágosítást kérünk a kitűnő írótól és kritikustól: kóc vagy költészet volt? Az, MMP országos pártvezető helyettese Tardos kedden — mint a Nemzetői-ből értesülünk — összefoglalta a párt álláspontját, melyet röviden az igazság, becsület és biztonság hármas fogalmával juttatott kifejezésre. Az első: az „igazság“, reméljük, nem a justitia, hanem a véritas szónak akar megfelelni. A „becsület“-et értjük. Sejtelmünk sincs azonban arról, hogy a „biztonság“ szó mit akar jelenteni. A pártvezetőhelyettes biztonságát, vagy az egész magyar nemzet kollektív biztonságát? Világosabb fogalmazást kérünk, még abban az esetben is, ha az MMP pártvezetőhelyettesének politikai beszámolójáról van szó. V Viszont Vajna Gábor „karonás egyszerűséggel és katégiás vágásokkal“ tartotta meg képviselői beszámolóját, amely alkalommal — A Nép tudósítása szerint ,,a Kossuth által annak idején idézett(?) mondás jutott eszébe“ A mondást, amelyet a tudósító, vagy pedig Vajna Gábor helytelenül citált, nem írjuk ide De közöljük a „képviselő testvérrel, hogy az a bizonyos’ mondás Kossuth eredeti mondása volt. Nem idézett ő senkiből, nem is kellett. Kossuth Lajos idézetek nélkül is tudott olyat mondani, ami valóban „katonás egyszerűségű“, és valóban „katonás vágású“. JÁNOSKI A ÚJSÁG SZERDA, 1949 JÚLIUS 14 A bátorság ragyogó példái A téli csata Sztorozsevoje, Arczangelszkoje, Alexandrejevka és Andrejevka környékén lefolyt küzdelmeinek hősei közül emelkedik ki Bodó Géza tartalékos zászlós, valamint Marcis László szakaszvezető neve. Bodó zászlós a szovjet nagy támadásának megindulásakor a donmenti védőállás egyik legveszélyesebb helyzetben levő arcvonalszakaszát védelmezte puskás szakaszával. Embereinek felejthetetlen példát nyújtva önfeláldozó elszántsággal szállott szembe a sorzatos tömegtámadásokkal, noha azokat ellenséges harckocsiegységek is támogattak. A védővonal ellen végrehajtott rohamokat egyvölgyig visszaverte. Mikor a más arcvonalszakaszokon bekövetkezett szovjet előretörés miatt a Sztorozsevoje előtt helytálló magyar csapatokat visszavonták, január 14-én előbb délben, majd pedig éjszaka ismét több támadást vert vissza Bodó zászlós. Két ízben csak elszánt ellenlökéssel tudta útját állni a bolsevisták előretörésének. Január 16-án hasonló hősiességgel küzdött az alexejevkai reteszállásban is, ahol öt ellenséges rohamot hiúsított meg példás bátorsággal. A harcot csak akkor hagyta abba, amikor megsebesült és harcképtelenné vált. Marcis Lászlószakaszvezető január 14-én az arhangelszkojei rejteszállás védelme alatt három ízben jelentkezett önként az ellenlökéseket végrehajtó harccsoportok kisebb egységeinek vezetésére. A kifejlődött közelharcban bátran felvette a küzdelmet a reárohanó s őt körülvevő szovjet katonákkal s azok közül több bolsevistát megölt. 1943 január 16-án az alexxandrejevkai reteszállás legveszélyesebb pontját a leghevesebb ellenséges tűz alatt több mint tíz órán át viaskodott maroknyira olvadt csoportja élén, de sem az ellenség szörnyű nyomása, sem pedig a dermesztő hideg nem tudta megrendíteni törhetetlen küzdőakaratát. Három ház visszafoglalásában vett részt, majd négy rohamban adott ragyogó példát személyes bátorságáról alárendeltjeinek. Hasonló csüggedetlen lélekkel küzdött az Andrejevkában vívott utóvédharcok alatt is, ahol ugyancsak több támadó vörös katonát lelőtt, majd pedig parancsra, szívós halogató harccal, bajtársait házról-házra fedezve, vonult vissza. Az egész téli csata alatt kimagaslóan bátor magatartást tanúsított s parancsnokának a legválságosabb pillanatokban is mindig bevált támasza maradt. (MTI.) Csörtökifil a vendéglátótizemekben illetékköteles számalólepet kell adni A Magyar Távirati Iroda jelenti: illetékes helyről felhívják az érdekeltek figyelmét, hogy 1843. évi július 15-én életbelép a számolólapok illetékéről szóló 3439/1943 M. E. számú rendelet. A rendelet szerint a fogadókban (szállóban, penzióban), vendéglőben, kávéházban, kávémérésben, espressóban, mulatóban és az italmérési engedéllyel bíró cukrászdában a vendég (vásárló) által fizetett összegről számolólapot kell kiállítani és arra a rendeletben megállapított illetéket — okirati illetékbélyeggel — le kell róni. A lerótt illetéket a fizetendő összeghez hozzá kell számítani és a vendégtől (vásárlótól) be kell szedni. Az illeték lerovásának elmulasztása súlyos következményekkel jár, ezért célszerű, ha az érdekeltek az illetékbélyegeket a postahivataloknál, illetőleg az engedélyezett bélyegárusoknál több napra előre beszerzik, esetleg a számolólapokat előre felbélyegzik. A számolólapokról egyelőre mindenki saját maga köteles gondoskodni. Államiszámolólap csak később kerül forgalomba. Egyúttal arra is figyelmeztetik illetékes helyről az érdekelteket, hogy a rendelet nem tesz különbséget ülő- és állóvendégek fogyasztása között, illetőleg a helyiségben fogyasztás vagy az utcán át árusítás között, miért is a számiőlap kiadásának és az isztik lerovásának kötelezettsége ezektől a körülményektől függetlenül minden esetben fennáll. KÖZELLÁTÁSI TUDNIVALÓK Jelentkezniük kell a fűszerkereskedőknek A főváros közélelmezési ügyosztálya felhívja az összes budapesti, továbbá közellátásilag Budapesthez csalott városokban és községekben működő fűszerkereskedőket, szatócsokat, kenyérárusítására jogosult kereskedőket, hogy átlagos havi kenyérforgalmukat július 15-ig írásban jelentsék be. A budapestieknek ezt a bejelentést az élelmiszerjegyközpont sütőipari és elszámolási osztályához (III., Ivorona-tér 2), az övezeti fűszerkeres- kedőknek az élelmiszerjegyközpont pestkörnyéki VIII. ügyosztályához (III., Lajos utca 34, fszt. 9) kell megtenni. A húsjegyek beváltása július 15-től 21-ig A főváros közélelmezési ügyosztálya közli, hogy Budapesten és a közellátási szempontból Budapesthez csatolt 24 megyei város és község területén kiadott húsjegyek július 15-től 21-ig érvényes szelvényei közül a „B“ 12., 13. és 14. számú szelvényekre marha-, borjú- vagy lóhúst vagy bármely húsféleségből készült kolbászárut lehet kiszolgáltatni. Az „A“ 11. és „B“ 15-ös számú szelvények nem válthatók be. Viaszosvásznat és linóleumot szabadon lehet vásárolni A textiláruk forgalmának szabályozásáról intézkedő 607.100/1943. K. M. számú rendelet részletesen felsorolja azokat a textilcikkeket, amelyek nem tartoznak a rendelet hatálya alá. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarától nyert értesülés szerint a közellátási miniszteri cikkek jegyzékét kiterjesztette és az erre vonatkozó 30.217/1940. számú leirata értelmében a viaszosvászon és linoleumáruk sem esnek a textiláruk előállításának és forgalmának szabályozásáról szóló rendeletek hatálya alá. Heresies - Kínálat P 2®.®UáZ »ARANYTEX« IX. Horthy István-körut 11 (volt Validm-krt) Magaslati pyszmehnyaraltatás Viserránon FŐ-UTCA 55. KITÜZVŐ ELLÁTÁS. Prospektus Haszisait padiakefsisgépet porszívót, venidillátort és egy eb elektromos készüléket veszik. AUDION. VI.. Óról Zriny Jerő-utca 30. Telefon 111-373. 813 Használt férfiruhát, nttimhát, egyenruhát, bútort, égési háztartást, szőnyeget, szőrmeDundát GEESTL. VII., István-út 28. T. 426-547 Kasanszótt crasnát, cépős fehérneműt, ezír nyo.-ret. ,/Ö vet r ii, [ki hacratékot feloszlatott háztartást veszek. Pfeifer, Kithvária-tér 10. Telefon I31-S07 Bármit elad ágyneműt’.61' fütyünyt! szőnyeget, stb.. )Ú-jra magasabb árakat fizetem. Tel I44-S95. Cmvvy J.-ne. visy Imre utca 449 Burhiz eladó, háromemeletes első osztályú építkezés, még adómentes. Ára 600.000 P. P.cggel 8—9-ig és délután 1—8-ig. Rudányi Ottó, Budapest, V. Margit-rakpart 54. fdszt. i