Ujság, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-04 / 148. szám

SÁRNAP, 1943 JÚLIUS 4 ÚJSÁG A Balkán partjai és kikötői — Befejező közlemény — Első cikkünket Pireusznak, Athén kikötőjének ismertetésével fejeztük be. Most északabbra haladunk az Algei-tenger görög partvidéke mentén és eljutunk a nagy Euboeasziget megkerülésével a kitűnő haditengerészeti támaszponttal szolgáló Voloszi-öbölig. A Voloszi-öböl északi szögletében fekszik a hasonló nevű 50.000 lakosú kikötőváros, a termékeny Thesszáliai síkság legfontosabb kikötője. Volosz nagyon számottevő csomópont. Vasúti vonal köti össze Thesszália centrumával, Larisszával. Ez a vasúti vonal csatlakozik Larisszánál a szaloniki-athéni fővonalhoz, amelyen az Orient-expressz haladt a háború előtt hetenként háromszor Görögország fővárosa felé. Egy másik mellékvonal is kiágazik Voloszból Görögország vasúti fővonala irányárján. A volosz elfoglalása egyik fontos állomása volt az 1941-es német balkáni hadjáratnak. Volosz kikötőjéből igyekeztek a visszavonuló angolok az angol és görög csapatok és a muníció egy részét hajóra rakni. Nem csodálkozunk, ha ennek a kikötőnek még nagy szerepe lesz a háború további alakulása folyamán. A parton észak felé haladva érjük el nemcsak Görögország,hanem talán az egész Balkán-félsziget legjelentékenyebb kikötőjét és a Dardanellák mellett alighanem legfontosabb katonai támaszpontját, Szalonikit. Szaloniki a hasonló nevű nyílt öböl legészakibb pontján fekszik, részben a Chalkidiki-félsziget biztosítja kulcshelyzetét a déli Balkánon. Minden olyan támadásra, amelyet külső hatalmak indítottak akár északról, akár pedig délről a déli Balkán-félsziget ellen, döntő jelentősége volt Szaloniki védelmének, illetve elfoglalásának. Az első világháborúban is Szaloniki és a Dardanellák ellen irányult az antant balkáni előretörése. A Dardanellák ostroma kudarccal végződött, Szalonikit azonban 1915 októberében elfoglalták az antantcsapatok és ettől fogva ez a kikötőváros lett a főcsomópontja a nyugati szövetségesek balkáni előrenyomulásának. 1915 őszétől 1917 nyaráig Szalonikiben székelt a balkáni antanthadsereg főparancsnoksága Sarrai's, majd brauchet d'Esperey francia tábornokok vezérlete alatt. Szalonikiből irányították azokat a hadműveleteket, amelyek 1918 szeptemberében Bulgária összeomlásához, majd pedig az antant és Bulgária között éppen Szalonikiben kötött fegyverszünethez vezetett. Az első világháború után Görögország igen nagy súlyt vetett Szaloniki kikötőjének kiépítésére. A kikötői építkezéseket megmodernizálták, hatalmas raktárépületeket érinltek, a második világháború első éveiben még tovább folytak ezek a kikötői építkezések. Szaloniki egyébként nemcsak Észak-Görögországnak, hanem Jugoszláviának is legfontosabb kikötője volt. A Vardar-vasút, a Balkán-félsziget második legfontosabb vasútvonala, a szófia-isztanbuli vasútvonal után köti össze Vszküben és Kisen keresztül Belgráddal és a Dunamedencével. Ennek a vasútvonalnak a birtoka természetesen föntő jelentőségű a Balkán stratégai helyzetére nézve. Szalonikiből ezután ez a vasúti fővonal, amint már említettük, Athénig halad. Egy másik fontos vasútvonal Szaloniki►öi kiindulva Kelet-Trácián halad égig, egészen a török határig. A 70.000 lakosú város egyike a legelegzetesebb levantei kikötőknek, rendkívül keveri lakosságának a örögökön, macedónokon és töröökön kívül lényeges elemét alkotja mintegy 45.000 főnyi zsidóság; a Írek, szerint azonban Szaloniki ártó népességének nagy része ma az ismeretlen helyen tartózkodik, elítésre méltó még a város jól kifizett légikikötője, ahonnan áradó repülőgépjáratok indultak Algrád, Athén és Konstantinápolyé. Németország természetesen felsőn tisztában van Szaloniki nagy itonai jelentőségével. A város leisen német ellenőrzés alatt áll és hk alkalommal hírt adtak arról, így a Todt-szervezet milyen halálas építkezésekkel biztosítja Szaloniki környékének és magának a résnak a védelmét. Szalonikitől keletre a Orianóiöböl nyúllik a szárazföldre. Itt kezdődik Kelet-Trácia, amely a balkáni hadjárat óta Bulgária fenhatósága alatt áll és amelyet immár hivatalosan is Bulgáriához csatoltak. Kelet- Trácia legfontosabb kikötője az 50.000 lakosú Kamilla. A bolgárok, akik számára nagy jelentősége van újonnan megszervezett égeitengeri kikötőjüknek, szárnyvonallal szándékoznak összekötni a már említett Szalonikiből kiinduló kelettráciai fővonallal. Kavalla is egyike azoknak a kikötőknek, amelyekkel számot kell vetni az inváziós kísérletek szemszögéből. A város két folyam mellékének, a Sztruma és a Nesztosz síkságainak találkozásánál fekszik és egy esetleg Szófia ellen irányuló akciónak lehet egyik kísérleti kiinduláspontja. Említésre méltó kikötője Kelet-Tráciának még Alexafidrupolisz, a kelesztráciai vasút kikötője; ez a kikötő már a déli Balkán legnagyobb folyójának, a Maréinak széles delta torkolata közelében fekszik, így érkezünk európai Törökország partjaihoz. A Gallipoli félsziget és a kisázsiai part között köti össze az Égei-tengert a Márványtengerrel, azontúl pedig a Feketetengerrel, a balkáni félsziget és az egész keleteurópai politika annyira érzékeny Achillessarka, a Dardanellák tengerszorosa. A Dardanellák birtoka sorskérdés Törökország számára, hiszen Törökország úgyszólván teljesen ki lenne szolgáltatva annak az idegen hatalomnak, amely birtokába tudná venni a Dardanellák erődeit. De sorskérdéssé vált két évszázad óta a Dardanellák problémája Oroszország számára is, amely egyedül a Dardanellákon keresztül juthat ki olyan európai tengerhez, amelynek a kikötői soha nem fagynak be. Nem csoda, ha a Dardanella-kérdés Nagy Péter kora óta döntő befolyással van. Oroszország külpolitikai magatartására. A 65 kilométer hoszszú tengerszoros 5-6 kilométer szélességben válásztja el egymástól Törökország európai és ázsiai partjait, de legkeskenyebb, pontján 1900 méternyire szűkül össze. Mind az ázsiai, mind pedig az európai parton az erődök hosszú sora szegélyezi, amelyeket az utóbbi években főként angol és amerikai hadianyaggal nagyon megmodernizáltak.. Az ázsiai part elődei közül Kuni Kale és Canak Kale, az európai part támaszpontjai közül Sédül, Bahr és Kilid Bahr a legfontosabbak. 1915 februárjában kezdte meg Anglia és Franciaország a Dardanellák ostromát és 1915 decemberében az antant-expedíció mintegy 150.000 főnyi veszteség után kénytelen volt felhagyni az ostrommal. Igaz, hogy a Dardanellák erődjeit páratlan hősiességgel védő törökök is több mint 100.000 embert veszhettek az ostrom folyamán. Az 1923 júliusában kötött Dardanella-egyezmény azután ismét teljesen helyreállította Törökország szuverenitását a Dardanellák felett. Nem kétséges, hogy Törökország ezentúl is minden fele telhetőt meg fog tenni a Dardanellák védelmére és a tengerszoros feletti szuverenitásának fenntartására. A védelmet a földrajzi adottságok is megkönnyítik, amenynyiben a Galiipoli félsziget áttekinthetetlen dombszövevényével ezernyi lehetőséget ad az ellenség feltartóztatására. A Márvány-tenger európai partján Prodosta, mai török nevén Tekirdag, Rákóczi és Bercsényi emlékezetes száműzetési helye és Eregü említésreméltó kikötők. Ezt a partvidéket egyetlen vasútvonal sem köti össze a mögöttes területtel. A Fekete-tengert a Márvány-tengerrel összekötő Boszporusz déli kijáratánál Isztanbul vagy Konstantinápoly következik, Róma után Európa legnagyobb múltú városa. Isztanbul jelentősége lényegesen lehanyatlott, mióta Kemal Atatürk Ankarát tette meg Törökország fővárosává és mióta az új török állam súlypontja szükségszerűen Ázsiára helyeződött át. Kikötője visszafejlődött, az Aranyszarv-öbölben levő hadikikötőt is a hírek szerint áthelyezték az ázsiai partokra. A város visszafejlődésének jele, hogy lakossága is folytonosan csökken. 1914-ben Konstantinápolynak 1.200.000 lakosa volt, jelenleg pedig mindössze 700.000. Elvitathatatlan azonban, hogy a török birodalom egykori fővárosának ma is rendkívül nagystratégiai és geopolitikai jelentősége van. Isztanbul a végpontja a Belgrádon, Nisen, Szófián, Plovdinen, Edirnen keresztül haladó fő balkáni vasútvonalnak, az Orientexpressz vonalának. A Boszporusz túlsó ázsiai partjáról Haidar - pasa kikötőből indul ki a Közel-Keletet Európával összekötő Bagdad-vasút. *• Törökország feketetengeri kikötői közül még Midiát említhetjük. A jelentések szerint ezt a kikötőt Törökország katonai támaszponttá építené ki. Bulgáriának két forgalmilag és stratégiailag egyformán fontos kikötője van a Fekete-tengeren. A déli kikötő Burgasz, egyike a Fekete-tenger legjobban biztosított kikötőinek, mely a jelentések szerint Mozart jellemét és életének eseményeit többé-kevésbbé ismeri a zene és a muzsikusok iránt érdeklődő közönség. Feleségét, Weber Konstanzát azonban inkább félreismerik, mint ismerik. Gyermekeikről pedig jóformán semmit sem tud az utókor. Az özvegy Tavaly volt száz esztendeje, hogy Mozart özvegye életének hetvennyolcadik évében meghalt. Száz esztendő a halálban is nagy idő, mégsem volt elegendő ahhoz, hogy teljesen elnémítsa azokat a súlyos, de felületes vádakat, amelyekkel a szerencsétlen asszonyt férje halálától saját elmúlásáig elkeserítették és üldözték. A három fő vádpont ez volt: 1. A legolcsóbb temetést rendeztette a férjének. 2. Kern kísérte el a temetőbe. 3. Kidobta az özvegyi fátyolt és másodszor is férjhez ment. Ez a három vádpont nagyon is elegendő arra, hogy az özvegyet a legkeményebben elítélje a világ. De először is: nagyon valószínűítsem is hangzik mind a három az után az eszményien harmonikus házasélet után, amelyben kilenc esztendeig éltek, másodszor pedig a vádlók nem vették figyelembe azokat a körülményeket, amelyekbe a férj és apa Halála juttatta az özvegyet és az árvákat. Az első vádpont megdöntéséhez elegendő, ha tudjuk, hogy Mozart halála napján mindössze hatvan forint volt a házban. Ha az özvegynek csak saját szentélyéről kellett volna gondoskodnia, bizonyára rászánja a temetésre ezt az egész összeget, de ott volt a két árva is, akik közül az egyik hétesztendős volt, a másik öthónapos. Ezeket nem tehette ki az anya a hiányos táplálkozás és Hitetlen szoba veszedelmeinek. Ha megteszi, akkor azért ítélték volna el. A második vádpontot megsemmisíti az a körülmény, hogy Konstanzát a beteg ápolása, a nagy bánat s a gyermekek sorsáért való aggodalom beteggé tette. Ájultan vitték el férje halálos ágyától s neki is ágyba kellett feküdnie, mert állapota súlyos volt. Most ismét olyan volt a helyzet, hogy a saját életével nem törődött volna és betegen is elkíséri férjét utolsó útjára, de azt nem kockáztathatta meg, hogy a két gyermek teljesen elárvuljon. Mit érezhetett tömegsírjában szegény Mozart, ha tudja, hogy az ő imádott Konstanzáját igen lelketlenül üldözi a „kegyelet“ hiénáinak falkója ? A harmadik vádpont: második házassága, amelynek hosszú előzménye volt, szintén a gyermekek érdekében történt. Mozart halálakor az özvegy, mint tudjuk, a legtragikusabb anyagi helyzetben volt. Kétségbeesésében kérvényt jelenleg Németország egyik legfontosabb feketetengeri haditengerészeti támaszpontja. Burgasz a keletruméliai vasút végállomása, amely Plovdivnél csatlakozik az Orientexpressz vonalához. A 40.000 lakosú város talán a legészakibb tipikusan levantéi kikötő bolgár-török-görög keveréknépességgel. Bulgária északi feketetengeri kikötőjét, Várnát, a háború előtt ezerszámra keresték fel a magyarországi fürdővendégek is. A festői fekvésű város Bulgária legfontosabb kikötője; jelentőségét két vasútvonala biztosítja, amelyek közül az északi a magyar fürdővendégektől is használt vasútvonal, a dunamenti Ruszcsukkal, a déli pedig Szófiával köti össze. A 75.000 lakosú kikötőváros a jelenlegi háború előtt a román határ közelében feküdt, most azonban, miután Dél- Dobrudzsa Bulgáriához csatoltatott, már közel száz kilométernyire elkerült a határtól. A dobrudzsai partok rendkívüli meredekségüknél fogva többnyire alkalmatlanok kikötésre. Románia egyetlen nagy feketetengeri kikötője, amely ma a román-bolgár határ közelében felírt a császárnak és segítséget kért tőle. „Alulírottat az a szerencsétlenség érte — írta a kérvényben —, hogy meg kellett érnie felejthetetlen férjének halálát, aki öt és két gyermekét olyan helyzetben hagyta, amely már csaknem ínségesnek és nyomorúságosnak mondható “ Elmondta, hogy nyugdíj nem illeti meg a férje után, tehát arra kéri a császárt, engedélyezzen neki és gyermekeinek kegydíjat. Elmondta azt is, hogy magyar főurak ezer forint évjáradékot ajánlottak férjének néhány kisebb szerzeményéért, de ez az ajánlat már későn jött. A kérvény hírére újabb hadjárat indult a szerencsétlen asszony ellen az udvarnál. Néhány ellenséges indulatú osztrák főúr elhitette a császárral, hogy a Mozart-házaspár könnyelműen szórta a pénzt és harmincezer forint adósságot csinált, a család tehát nem méltó a csiszár segítségére. Ez a gonosz aknamunka tudomására jutott az özvegynek. Szerencsére akadt egy igen befolyásos,ar, aki a császárt felvilágosította, hogy nem harmincezer, hanem háromezer forint adósság maradt Mozart után, de ez teljes összegében a gyógykezelésre és a család megélhetésére kellett. A kérvény benyújtása után felszólítást kapott az özvegy a főuilvarmesteri hivataltól, kérjen igazoló írást a Hofmásik Societats Fonótól arról, hogy onnan nem várhat nyugdíjat. Ezt az igazolást, hosszas várakozás után ugyan, de végül megkapta. A főiülvarmesteri hivatal ezután előterjesztést tett az uralkodónak az özvegy megsegítéséről. A jellemző írás fontosabb tartalma ez: ...4. özvegynek a nyugdíjszabályzat szerint nincs jogosultsága nyugdíjra, csupán végkielégítésre, ami csak negyedévi fizetésnek felel meg, mivel a férje nem volt tíz évig császári szolgálatban. De nem egyeznék meg a legfelsőbb Udvar tekintélyével, hogy ennek az embernek az özvegyét koldusbotra engedjék jutni. Ennek a figyelemreméltó oknak az alapján úgy véli az Udvari Kamara, hogy ebben a különleges esetben — amely nem lehet precedens — a férj 800 forintos évi fizetésének egyharmadát, tehát 266 forint és a krajcárt lehetne engedélyezni az özvegynek és két gyermekének. A gyermekek részére külön tartásdíjat nem lehet javasolni, mert ehhez a szabályzat szerint legalább négy gyermek kell.“ Szóval az özvegy a két gyermekkel együtt huszonkét forintot kapott egyhónapra, de csak a saját címén. Ahhoz, hogy a 800 forintos fizetés egyhannad részéhez külön családi pótlékot adjanak a fiuk szükségleteire, legalább négy gyermeket követelt az udvari nyugdíjszabályzat. A császár azonban azzal is szilt: Constanza. A 65.000 lakosú várost vasúti fővonal köti össze Bukaresttel, amely Csernavodánál szeli át a Dunát. Constanza mint a romániai petróleummezők fő kikötője tett szert különös gazdasági jelentőségre. A nagy moldvai petróleumterülettel olajvezeték köti össze. Constanzától északra ugyancsak kikötésre rendkívül alkalmatlan, teljesen mocsaras partvidék terül el. A Dunadelta három ága, amellyel mintegy lezárul a Balkán feketetengeri partvidéke, a mocsarak, mellékágak, lápok és lagúnák áttekinthetetlen szövevénye. Az egyetlen számottevő feketetengeri dunai kikötő a középső ág mentén fekvő Szubina, azonban a Fekete-tenger felé irányuló forgalom igazi nagy dunai kikötői az utolsó nagy Dunafordulónál fekvő Galac és Braila. A Dunatorkolat birtoka is kétségtelenül nagy stratégiai jelentőséggel bír, amint azt már a krími háború eseményei is megmutatták. A Dunatorkolat ellen irányuló inváziós kísérlet azonban nem tartozik a könynyű katonai feladatok közé. Juhász Vilmos könnyű élt az özvegy és az árvák helyzetén, hogy hangversenyt rendeztetett a javukra. A bevételből kifizette Konstanza a háromezer forint adósságot. A hitelezők nem szorongatták tovább, de annál nyomasztóbb súllyal nehezedtek rá a megélhetés gondjai. Gyűlölködő és elzárkózó társadalomiján kellett élniök, amelytől semilyen formában sem várhattak segítséget. A kiadók pedig, akikkel férje még kiadatlan műveinek eladásáról tárgyalt, nagyon kihasználták szorongatott helyzetét. Jellemző erre a visszás helyzetre az a levél is, amelyet Konstanza a Bandi—Terzett ügyében írt 1798-ban az előkelő lipcsei zeneműkiadó cégnek. A kiadók azt állították, hogy Kontanza ingyen, mindössze néhány tiszteletpéldányért akarta átengedni a kiadás jogát. Az özvegy tiltakozott ez ellen az állítás ellen. „Mi indíthatott volna engem, a szegény özvegyet, két kis árva anyját arra, hogy ingyen, vagy néhány példányért ajánljam fel ezt a művet Önöknek, jómódú uraknak? Vétkeztem volna a két árva és a magam érdeke ellen, ha nem kérek meghatározott tiszteletdíjat.“ A tiltakozás azonban keveset használt. A nyomor hangja jellegzetes, árulkodó, ezért erőtlen is. Nem a panaszkodottak használ, hanem a másik fél használja ki. A lipcsei kiadócég jól megjegyezte Konstanza levelének árulkodó szavait: szegény özvegy, kis árvák. A következő évben, amikor felajánlotta nekik férje valamennyi kiadatlan művét, a sok értékes kéziratért mindössze ezer aranyat adtak.. Sokáig nem tarthatott az ezer arany sem. Megint volt halaszthatatlan adósság, a fiúk is megnőttek, ruha, iskola és sok egyéb dolog kellett nekik. Eldobta az özvegyi fátyolt Tizennyolc esztendővel Mozart halála után nagy fordulat következett Konstanza életében: Kissen György Miklós, Dánia bécsi ügyvivője megkérte a kezét, tizenkét esztendei ismeretség és barátság után. Az özvegy nagyon belefáradt már a sok küzdelembe és azt akarta, hogy végre nyugodtabb mederbe terelődjék az élete. De nagyon fontosnak tartotta a két nagy fiú érdekében is. Elhatározása természetesen ismét nagy vihart támasztott körülötte azoknak a körében, akik sehogysem akarták szerencsétlen helyzetét megérteni. De most már nem volt védtelen az aszszony. Volt mellette valaki, aki megvédelmezte és erélyes fellépéssel elnémította a rut hajsza rendezőit. A gyermekek Mozart 1 772-ben, augusztus 4-én tartotta esküvőjét Bécsben, a Széni Mozart családja Az özvegy kálváriája, az árvák pályafutása Irja Sebestyén Ede n .