Ujság, 1943. szeptember (41. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-01 / 197. szám

SZERDA, 1943 SZEPTEMBER , UJSÁG A pápa rádiószózata Vatikánváros, augusztus 81. (NST) A Vatikánhoz közelálló körökben­­ a nézet uralkodik, hogy a pápa szerdán elmondandó rádióüzeneté­ben nem tesz határozott békejavas­latokat, hanem csupán a mielőbbi béke szükségességére mutat rá. Ez­zel kapcsolatban emlékeztetnek arra, hogy a pápa összes eddigi üzenetei­ben, amelyek a béke kérdését érin­tették, soha sem lépte túl az ilyen általános békeóhajokat. Az egyetlen üzenet, amelyről azt lehet mondani, hogy bizonyos tekintetben túlmen­­tek az ilyen általánosságokon, az 1942. évi karácsonyi üzenet­­ volt, amelyben a pápa az általános béke szükségességét formulázta meg az egyház szempontjából. Karácsonyi üzeneteiben 1939 óta mindig leszö­gezte az egyház álláspontját a há­ború és béke kérdésében, valamint az azzal összefüggő problémákkal szemben és mindig arra szólította fel a népeket és politikai vezetőiket, hogy imádkozzanak és tartsák be az ilyen irányú egyházi törvényeket. 1942 karácsonya óta a pápa egyál­talán nem tartott többé rádióbeszé­det. A nyilvánosság előtt mindössze kétszer beszélt azóta: egyszer az északolasz munkások előtt, egyszer pedig jubileuma befejezése alkal­mából az olasz írók és művészek előtt. Az első római légi támadás óta még magánkihallgatásain sem tartott beszédet, holott azelőtt kü­lönösen a fiatal házaspárokhoz min­idig beszédet intézett. Az a tény, hogy a pápa a háború kitörésének negyedik évfordulóján rádióüze­netre szánta el magát, azt mutatja, hogy vatikáni körökben igen nagy­jelentőségűnek tartják ezt az év­fordulót. XII. Pius pápa szerdán délután 13 óra 15 perckor mondja el a vi­lág népeihez intézett rádiószózatát. A szózatot a vatikáni rádióközvetítő 15.30, 19.84, 20.35 és 31.06 méteres hullámhosszon. A közvetítést szá­mos más ország rádiója i­s átveszi. Az olasz rádió hétfőn délben már­be is jelentette, hogy átveszi a va­tikáni rádió közvetítését. A Szent­atya olasz nyelven beszél, de szá­molnak azzal, hogy a vatikáni rá­dió rögtön, a Szentatya beszéde után a fontosabb világnyelveken is megismétli a közvetítést. A pápa abból az alkalomból mondja el beszédét, hogy szeptem­ber elsején van a háború kitörésé­nek negyedik évfordulója. Az álta­lános vélemény szerint a rádió­szózat békére szólítja fel a világot és hangsúlyozni fogja mennyire szükséges a béke mielőbbi megkö­tése az egész világ szempontjából. A Szentatya eddigi fáradozásai Róma megóvása érdekében Róm­a, augusztus 31. (NST) A vatikáni rádió vasárnap délután összefoglalóan ismertette a Stefani­­ügynökség augusztus 14-iki és 25-iki jelentéseit, amelyek azt hangsúlyozzák, hogy Róma a kato­likus világ központja. Ezt köve­tően a rádió újból beolvasta XII. Pius pápa július 20-iki levelét, amelyet Róma bíboros-vikáriusá­hoz, Marchetti Selvaggianihoz in­tézett és amelyben szintén Róma jelentőségét emelte ki, mint a ka­tolicizmus szent városáét. A vati­káni rádió azzal fejezte be adását, hogy a pápa ebben a levélben még egyszer kifejtette véleményét Róma jelentőségéről, ugyanúgy, mint aho­gyan ezt már régebben is megtette az összes hadviselő hatalmakhoz intézett számos beszédében és szó­zatában. A vatikáni rádiónak ezt az adá­sát sokan úgy fogják fel, hogy a Vatikán ezzel értésére akarta adni a világnak, hogy a Szentatya ki­merítette a rendelkezésére álló esz­közöket Róma megóvása érdeké­ben. A Szentatya kihallgatáson fogadta a budapesti nunciatura auditorját Róma, augusztus 81. (Magyar Távirati Iroda.) Mint az Osserva­­tore Romano jelenti, a Szentatya magánkihallgatáson fogadta Mon­signore Cennaro Verolinót, a buda­pesti nunciatura auditorját. Fontos fejleményeket vár a Daily Mail London, augusztus 81. (NST) A­­Daily Mail jelentése szerint az Amerikai sajtó azt írja, hogy fél­hivatalosan bejelentették: a hét vé­gén, vagyis Roosevelt és Churchill megbeszéléseinek befejeztével, fon­­tos fejleményekről tesznek közlést. "A közzététel színhelye — így tudja legalább is a Daily Mail — egy ki­sebb városka lesz Newyork és­­Washington között. Hull északamerikai külügy­miniszter a hétfői sajtóértekezleten­­— mint a brit hírszolgálat Wash­ingtonból jelenti — „óriási hazug­ságnak“ minősítette egy amerikai újságírónak azt az állítását, hogy ő és a külügyminisztérium több magasrangú hivatalnoka a Szovjet­unió iránt nem viseltetnek barát­ságos érzelemmel és azt kívánják, hogy a Szovjet elvérezzen. „Rend­szerint — tette hozzá Hull — nem t­jl­ődöm a külügyminisztérium el­len vagy én ellenem irányuló tá­madásokkal, ha azonban ezek a támadások érintik valamely szövet­séges kormánnyal való kapcsola­tainkat, akkor kénytelen vagyok foglalkozni velük." A Szovjet-Oroszország és az angol­szász hatalmak közötti kapcsolatok körül kifejlődött sajtóvita washing­toni hivatalos körökben idegességet keltett. Ez kitűnik HuU nyilatkoza­tából is — jegyzi meg a Svenska Dagbladet levelezője. Az angol propagandaminiszter ki­jelentette az egyik lapban, hogy az 1,5. hadoszlophoz­ tartozóknak kell kijelenteni, azokat az embereket, akik német-orosz különbékéről ter­jesztenek híreket. Esztelenség volna abban a körülményben, hogy Sztá­lin akadályozva van egy értekezle­ten való megjelenésben, annak bi­zonyítékát látni, hogy az oroszok készek volnának a németekkel egyezséget kötni. Lippman­­Walter a québeci érte­kezlethez fűzött megjegyzéseiben azt írja: a legfontosabb dolog azt meg­találni, ami az oroszokat és az angolszász hatalmakat Európában és Kelet-Ázsiában eg­rbefűzi. Ezt közösen megtalálni fontosabb volna, mint frázisokat hangoztatni a béké­ről és az egyetemes biztonságról.­­Sztálin egy háromhatal­mi értekez­leten csak akkor fog megjelenni, ha a megállapodás már biztosítva van, de azért nem, hogy létrehoz­zon egy megállapodást. Sztálin nem fog tárgyalni két angolszász állam­férfival, akik méghozzá bizalmas fiarátok is. A nagy probléma, ame­lyet a tervezett tárgyaláson majd megvitatnak, az, hogy Németorszá­got valamennyi egyesült nemzet közreműködésével rendőri felügye­let alá helyezzék-e avagy Európá­nak színteréve legyen a keleti orosz befolyás és a nyugati brit-amerikai befolyás összeütközésének. Lippman azt mondja, hogy ennek az össze­ütközésnek kiküszöbölése alapvető fontosságú. Oroszországot realisz­tikus alapon kell kezelni. Ha nézet­­eltérés támadt, ez azért történt. Lisszabon, augusztus 31. Mint Londonból jelentik, Eden kedden fogadni fogja Majszki helyettes szovjet külügyi népbiztost, vala­mint John Winant amerikai nagy­követet. (MTI) Mint Washingtonból jelentik, Roosevelt hétfőn reggel érkezett vissza Washingtonba és azonnal megkezdte tanácskozásait a hadügy­minisztérium főtisztviselőivel és más Lisszabon, augusztus 31. Mint az angol hírszolgálat Quebecből jelenti, Churchill miniszterelnök kedden délben érkezik meg Quebecbe. Be­szédét a québeci fellegvár egyik dolgozószobájából mondja el és beszéde előreláthatóan 30—40 per­cig tart majd. (MTI)­­ Basler Nachrichten londoni jelentése szerint a Sunday Dispatch nagy főcímek alatt közli tudósító­jának jelentését, mely szerint há­­romhatalmi értekezlet megtartása most már biztos és Churchill keddi London, augusztus 31. (Bud. Tud.) Az Evening Standard jelenti Newyorkból, hogy Churchill mi­niszterelnök e hét második felében érkezik az Egyesült Államokba, ahol Roosevelt elnökkel fog tanácskozni. Ezek a tanácskozások tisztára angol-amerikai jellegűek lesznek és semmi összefüggésben sem állnak mert Amerika túlbecsülte befolyásá­nak és hatalmának határait. Washingtoni politikai körökben vegyes érzelmekkel veszik tudomá­sul, hogy az oroszok nem hajlan­dók Szibériában repülő támasz­pontokat rendelkezésre bocsátani a szövetségeseknek, hogy onnan a ja­pán területet rendszeresen bombáz­hassák — jelenti a Stockholms Tid­­ningen levelezője. személyiségekkel. Early, az elnök titkára, ezeket a tanácskozásokat „Quebec utáni értekezletnek“ ne­vezte. Roosevelt fogadta Soong kínai külügyminisztert, azutá­n tanácsko­zott Ickes belügyminiszterrel, Hul­ külügyminiszterrel, Marshall vezér­kari főnökkel s Arnold tábornok­kal, az amerikai légi haderő főnö­kével. (MTI) beszédében be fogja jelenteni az ér­tekezlet helyét is. Legnagyobb való­színűség szerint Londonról van szó és úgy vélik, hogy a Szovjet­ Uniót Molotov külügyi népbiztos, az Egyesült Államokat Cordell Hull, Nagy-Britanniát pedig Eden fogja képviselni a tárgyalások vezetésénél. Arra számítanak, hogy a három­hatalmi értekezletet körülbelül há­rom héten belül megtartják és ezen a politikai és határkérdések tisztá­zása fog szerepelni­ a québeci értekezlettel. Churchill és Roosevelt második tanácskozásának egyedüli célja az orosz személyisé­gekkel való későbbi megbeszélések előkészítése. Roosevelt és Churchill közös angol-amerikai vonalban kí­ván megállapodni, amelyet követné­nek az Oroszországgal együtt meg­oldandó kérdésekkel kapcsolatban. Eden Majszkit és Winantit fogadja holnap Churchill beszéde félórás lesz Churchill e hét második felében találkozik Roosevelttel A Times újból hangoztatja az angol-orosz együttműködés szükségességét London, augusztus 31. (Bud. Tud.) A Times hétfői vezércikke újból a következő megállapítást tartalamazza: „A béke csak akkor biztosítható, ha Nagy-Britannia és a Szovjet­ Unió komolyan érintke­zésbe lép és szövetkezik közös cél elérése érdekében. A legnagyobb fontosságú, hogy a két ország ki­nyilatkoztassa eltökélt szándékát, hogy teljes egyetértésben hozza meg az Európára vonatkozó hatá­rozatokat és hogy ezeket a határo­zatokat közösen hajtsák végre. „A lap megjegyzi, hogy ebben a szel­lemben kell értelmezni Eden és Majszki megbeszéléseit. Churchill szerdán vagy csütörtökön érkezik Washingtonba Washington, augusztus 31. (Bull Tud.) Roosevelt elnök hétfőn reg­gel visszatért Washingtonba. Chur­chill miniszterelnök előreláthatóan szerdán vagy csütörtökön vasúton utazik Washingtonba, ahová hír szerint felesége és Mary nevű leá­nya is elkíséri. Számolnak azzal, hogy a miniszterelnökkel­­együtt utazik Sir John Dili tábornagy, a washingtoni brit vezérkari küldött­­ség főnöke és Sir Dudley Pound, az admiralitás első lordja. A török miniszterelnök beszéde a damlupinari győ­zelem évfordulóján Istanbul, augusztus 31. (Német Távirati Iroda.) Szaradzsoglu török miniszterelnök, aki jelenleg Izmir­ben tarózkodik az ott rendezett nemzetközi vásár meglátogatása céljából, kedden este vacsorát adott a város vezetőségének és egyéb előkelőségeinek tiszteletére. A va­csorán mondott beszédében a dum­­lupinari győzelem országszerte megült 21. évfordulója alkalmából részletesen méltatta e győzelem je­lentőségét. Szaradzsoglu többi kö­zött kijelentette, hogy e győzelem nem csupán katonai volt. Jelentő­sége abban áll, hogy a török nem­zetre nézve lezárta a maradiság korszakát és megnyitotta a haladás korszakát. Hírek Olaszországból Grandi és Ciano­­ Róma, auguszus 31. (NST) Olasz illetékes helyről származó közle­mény szerint Grandit és Cianót nyugállományba helyezték. Míg Grandi jelenlegi tartózkodási helyé­ről semmit sem tudnak és csupán híresztelések állították nemrég, hogy Lisszabonban tartózkodik. Ciano a Corriere della Sera néhány nap előtt közölt jelentése szerint néhány nap előtt elmenekült. a Róma, augusztus 31. (MTI) Ró­mában augusztus 30-án délelőtt két ízben volt légi riadó. Repülőgépzu­­ i­yugállományban mást lehetett hallani, a légvédelem nem lépett működésbe. a Milánó, augusztus 31. (NST) „Milánó újjáépítésére nem lesz ele­gendő harminc év sem és ugyan­annyi milliárd líra sem“ — jelen­tette ki Suster bíboros milánói ér­sek pásztorlevelében, amelyben utó­­lag a légi támadások okozta pusztí­tásokkal foglalkozik. A hajléktalan és vagyontalan mi­lánói lakosság javára beérkezett adományok között XII. Pius pápa adománya 200.000 lírával szerepel. A Messaggero a rendfelforgatók ellen Róma, augusztus 31. (Magyar Távirati Iroda.) A Stefani-iroda je­lentése alapján a Messaggero „Óva­kodjunk az izgatóktól“ a következő­ket írja: Ezekben a napokban több olasz városban és köztük Rómában is széles körben terjesztettek felhívást és röpiratokat, amelyben felhívják a lakosságot, hogy bizonyos napo­kon és órában nyilvános tüntetést rendezzen. Ezek a röpiratok és fel­hívások rosszakaratú egyénektől származnak, akik nyugtalanítani akarják a lakosságot és növelni akarják a nemzet és a kormány előtt álló azokat a nehézségeket, amelyek ebben a súlyos órában jobban, mint máskor, nyugalmat és egyetértést követelnének meg a haza érdekében. A polgároknak vissza kell utasítaniuk az ilyen fel­hívásokat és az izgatókat fel kell jelenteniük a hatóságoknak. A Stefani-iroda jelentése emlékeztet arra, hogy érvényben van az ostromállapot és törvényrendelet tiltja, hogy nyilvános helyen vagy akár zárt helyiségben üléseket tart­sanak. A rendelkezés áthágói ellen szigorúbban lépnek fel, amennyi­ben szükséges, a fegyverek erejé­vel. Az algíri rádió újból fenyegeti az olaszokat Algír, augusztus 31. (Bud. Tud.) Az algíri rádió hétfőn többször a következő üzenetet intézte az olasz néphez: Légi fölényük segítségével a szövetségesek tengeri és száraz­földi hadereje újabb offenzívát ké­szít elő. A szövetségeseknek meg van a lehetőségük arra, hogy tá­madjanak ott és amikor nekik tet­szik. A szövetségesek kétéltű had­ereje akár délen, akár északon szállhat partra az olasz száraz­­földön. A szövetségesek hajlandók egymásután felszabadítani Szardí­niát, Korzikát, Elba szigetét és az olasz szárazföldet. Nyugtalanság Rómában a szövetségesek hallgatása miatt Róma, augusztus 31. (Bud. Tud.) A római lakosság körében bizo­nyos nyugtalanság észlelhető, ami­ben nagy része van a napról-napra ismétlődő légi riadóknak, ebből a tényből ugyanis arra következtet­nek, hogy Róma nyílt várossá való nyilvánításának ügye még mindig nem jutott döntő stádiumba. Az olasz hadijelentés Róma, augusztus 31. (Stefani) Az olasz főhadiszállás 1193. közleménye: Német repülőgép-kötelékek újabb tá­madást intéztek az Augusta kikötőjé­ben horgonyzó hajók ellen: egy kö­zepes tonnatartalmú kereskedelmi gő­zöst és néhány rohamcsónakot talá­lat ért. Az ellenséges légi­erő hétfőn táma­dásokat intézett Civitavecchia, Deci­­mo, Cagliari és Nápoly környéke el­len. Német és olasz vadászgépek min­denütt heves harcba szálltak a bomba­­vetőkkel és a kísérő kétmotoros gé­pekkel. Az ellenség Latium és Cam­pania felett összesen 40 repülőgépet vesztett, amelyekből tizet olasz va­dászgépek, 27-et német vadászok, hár­mat pedig a légvédelmi ütegek lőttek le. Aláírás: Ambrosio tábornok. (MTI) Német buvárnaszádok tíz hajót süllyesztettek el Berlin, augusztus 31. (Interinf.) Német buvárnaszádok a Földközi­tengeren és az Atlanti-óceán partmenti részein elsüllyesztettek öt hajót, ame­lyek bruttó tartalna összesen 34.000 tonna, továbbá egy rombolót és négy szállító vitorlást. Ezenkívül egy 10.000 tonnás nagy tartályhajót megtorpedóz­tak. Ellenséges légi támadások elhárí­tása során a német búvárnaszádok az Atlanti-óceánon négy repülőgépet lel­lőttek. (MTI) 3

Next