Ujság, 1943. október (41. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-08 / 227. szám

PÉNTEK, 1943 OKTÓBER 8 ÚJSÁG Meghalt a legelegánsabb amerikai filmszínésznő Los Angelesből Jelentik: Kay Francis, az ismert amerikai szí­nésznő vakbélgyulladás követ­keztében az egyik los angelesi kórházban meghalt. A hivatalos és nemihivatalos ameri­kai filmkritika a „legelegánsabb film­­színésznő“ címmel tüntette ki a korán elhunyt gyönyörű Kay Francist. Vol­tak filmjei, amelyekben felejthetetlen alakítást nyújtott és ezek a szerepek nemcsak egyéni varázsa, hanem külö­nösen a remekül játszó színésznő öl­tözködései révén tűntek fel. Vannak színésznők, akiket a ruha tesz nagg­­gyá, valóban elegánssá, nagyvilágivá. Kay Francis — mondhatnék — a ru­hát tette naggyá. Bushlkodás és ele­gancia terén nem lehetett őt elérni és ezért a filmfővárosban méltán irigyel­ték is. Általában nagyon visszavonul­tan élt hollywoodi villájában, de ha egyszer valahol — talán egy premieren vagy ünnepségen megjelent —, elegan­ciája méltán keltett feltűnést. És most, amikor ezt a nekrológot írjuk róla, az első, amit el kell ismerni, hogy úgy tudott öttölzködni, mint senki más vagy talán nagyon kevesen. Egyik életrajzírója azt írja róla, hogy „asz­­szony és ruha egységes egyéniséggé formálják Francist és együttesen so­káig mély benyomást hagynak maguk után“. Valahogyan így is van és azok­ban a nagy filmekben, amelyekben az évek során láttuk, nemcsak gyönyörű fekete és mesés haja, sudár termete tűnt fel a filmnézőnek, hanem öltöz­ködése, szédületes eleganciája is. E téren sok hollywoodi filmcsillag nem vehette fel vele a versenyt. Kar Francit igazi családi neve Katherina Edina Gibbs volt. Anyja ismert nevű amerikai színésznő, aki foglalkozása miatt magára hagyta a gyereket, úgyhogy a fiatal Kay ön­állóan nőtt fel. És bár minden ideg­szála, rajongása a színpad felé vitte, mégis inkább „profán" foglalkozást választott: titkárnőnek készült és a megfelelő iskola elvégzése után vélet­lenül Amerika leggazdagabb asszonyá­hoz, W. K. Vanderbilthez került titkár­nőnek. Mrs. Vanderbilt a feltűnő szép­ségű nőt nem sokáig tartotta magánál és csakhamar bejuttatta a Brodway egyik legnagyobb színházába. Kay Francis itt gyorsan feltűnt és a vezető csillagok közé került. Az egyik Brod­­way-színpadon modern ruhában ját­szotta Opheliát és ezzel a szerepével magára vonta úgyszólván az egész művészvilág érdeklődését és figyelmét. A modern Opheliából modern szín­padi, majd gyorsan filmszínésznő lett. Amikor a Hamlet­ ban játszott, holly­woodi filmm­anagerek éppen felfedező után voltak Newyorkiban, nem volt nehéz a ragyogó Szépségű Francist a színpadtól elhódítani. Így került Francis Hollywoodiba, ahol nagy ér­deklődéssel kísérték fejlődését és mű­vészi útját. Első filmszerepét a Para­mountnál kapta és pedig a Gentleman of the Press című filmen. Erre a szerepre ugyan szőke csodát keresett a Paramount, amikor azonban meg­látták a feketeihajú és feketeszemű Ray Francist, a szerepet átíratták és így indult meg a volt titkárnő film­karrierje. Második filmjében már William Powel volt a partnere és ezután egyik filmje követte a másikat és ezek mindegyike csak sikert és ne­vet szerzett Kay Francisnak. Nálunk Magyarországon is nagyon szerették és divathölgyeink körében mindig sokat beszéltek a Francis­­filmek pazar divatfelvonulásairól. Már­­már úgy látszott, hogy „beskatulyáz­zák“ szerepkörébe,­ vagyis az elegáns ruhához „hozzák“ Kay Francist, ami­kor ő maga törte meg ezt a vonalat és vállalt olyan szerepeket is, ahol ki­zárólag egyéniségével Hint fel és ke­­vésbbé ruháival. Ilyen szerepköre volt a White sister című filmjében, to­vábbá 1—2 cowboy-filmben is­­ (A Dalton-fivérek). Ma­gyar vonatkozású szerepet játszott a Feketeszarú cse­resznyében, amelyben Nils Aster volt a partnere. Legutoljára nálunk játszott filmjei voltak Csak névleg című Hunnia—RKO-film (In name / only) és a Válaszúton című Universal-film. (It, s a date). Játszott az Ékszerrablás a Váci­ utcában amerikai változatában, valamint az Arab éjszakák című­ mara­dandóbb emlékű filmben. Két utolsó filmje már nem került ide. Ezek a következők: Always in my heart (Szó­szerinti fordításban: Mindig a szívem­ben vagy!) ez Warner-film, míg a má­sik filmje Fox-film és címe ismert színmű és filmdarab. Charley nénje. Itt Jack Bennyvel játssza a főszerepet. Mindkét filmjét az európai országok közül csak Svájcban játsszák, legalább is a híveik erre engednek következtetni. A filmen mindig nagyvilági és elő­kelő körökben mozgó színésznő ma­gánéletben nagyon egyszerű, csendes asszony volt. Nem szerette a feltű­nést és intervjút­­ ritkán adott. Újság­írói körökben, főleg ahol szerették a pletykahírek gyártását, ezért nem szerették és bosszúból nem egyszer írtak róla olyan botránykrónikákat, amelyek valójában sohasem történtek meg vele. Kay Francis egyetlen nagy szenvedélye az utazás. Főleg Svájcot és annak hatalmas havasait szerette igazán. Hollywood meg fogja érezni Kay Francis halálát. A filmgyártók szeretik a „testhez szabott" szerepeket és sok szereposztásnál csakis Francisra gon­doltak, mint igazán megfelelő színész­nőre. Mindössze 38 éves volt és így arány­lag nagyon fiatalon hunyt el Amerika egyik legérdekesebb és legszebb film­­színésznője. Akik csak egyszer is lát­ták filmen érdekes és lebilincselő alak­ját, minden bizonnyal fájó szívvel gondolnak rá. Lajta Andor Esti előadásokon kerül színre Ságody József „Köd“ című darabja Az Új Magyar Színházban most határozták el, hogy a már hosszabb ideje hirdetett Köd című darabnak — melynek Ságody József a szer­zője — október 15-én, pénteken este lesz a bemutatója. Az érdekes naturalista szinművet a színház először kizárólag stúdió-előadások keretében akarta színtehozni, de a próbák során úgy döntöttek, hogy a darab a Pirandello-parabolával felváltva, esti előadásokban kerül a közönség elé. Az előadás azon­ban így is a stúdió-előadássorozat első bemutatója marad, amely a további bemutatók során is fiatal magyar szerzők színrekerülését óhajtja elősegíteni. Maga a szerző, Ságody József egyébként követke­zőkben nyilatkozott a Köd bemu­­tatójáról: — Nem vagyok híve annak, hogy akár a színház, akár a szerző elő­zetes nyilatkozatokban ismertesse egy szinmű tartalmát. Magam sem akarom tehát megszegni ezt a sza­bályt és csak arra szorítkozom, hogy a darab előzményeit tárjam a közönség elé. — A Köd problémája tulajdon­képpen akörül a törvényes rendel­kezés körül forog, hogy a bíróság nem választja el az őrült házas­­társat az egészségestől. Mennyi bo­nyodalom, baj, bánat támad ebből az intézkedésből. Mennyi emberi sors törik ketté, mennyi élet hibá­­zódik el végérvényesen. Darabom előzménye a következőkben foglal­ható össze: — A főszereplő szobrászművész (Perényi László) válni készül a feleségétől. Aki mást szeret és aki­nek mástól született gyermeke. A válóper benyújtása után azonban az asszonyon hirtelen az elmebaj tünetei mutatkoznak, megőrül és zárt intézetbe kerül. A férj ezek­­után már nem válhat el feleségétől, azonban halálosan beleszeret egy gyárigazgató feleségébe (Somlay Júliába). A nagyiparos (Földényi László), látva a két fiatal égig lo­bogó szerelmét, a háttérbe vonul és beleegyezését adja a váláshoz. Fe­lesége elválik, azonban a szobrász­művészt megláncolja a törvény, amely őt elmebajos asszonyához (Szilágyi Szabó Eszterhez) köti. — A szobrászművész és a gyár­igazgató elvált felesége öt eszten­deje élnek egymással egy elhagya­tott villában. A világ is meg­­bélyegzi őket, emberek visszahúzód­nak tőlük, kiátkozottan élnek a magánosságban, öt év után pedig egy napon­­ meggyógyul az első feleség. Itt kezdődik a darab, amely ezután a négy ember sorsát bogozza váratlan fordulatokon keresztül. Herczeg Ferenc ünneplése a Kisfaludy Társaságban A Kisfaludy Társaság október hatodiki, szerdai felolvasóülését tel­jes egészében Herczeg Ferencnek szentelte. A felolvasóülésen, ame­lyen megjelent Bethlen István gróf is, Voinovich Géza elnöki megnyi­tójában arról beszélt, hogyan fej­lődött Herczeg Ferenc először a novellában művésszé, közben bir­tokába vette a színpadot is, szín­művei­gymást érték. Először fiatal­sága és jókedve hódította meg a közönséget, később a kor és a ta­pasztalat élesebbé tették szemét az élet és a társadalom gyarlóságai iránt és egyre komolyabb utakra tért. Mélyre szállott a lélekbe, a múltba is. Az elnöki megnyitó után Rédey Tivadar, a Társaság titkára Herczeg Ferenc és a Kisfaludy Társaság kapcsolatait ismertette. A beszámo­lót Tóth László tanulmánya követte Az író, a regény és a társadalom címmel. Herczeg társadalmi regé­nyeiről beszélt, arról az erőről, amely a társadalommal el tudja fogadtatni az író véleményét. Kál­­lay Miklós Herczeg Ferenc szellemi nagyságát vázolta , novelláin ke­resztül A novella nagymestere című tanulmányában. * Az OMIKE Mű­vészakció első eseményei. A Goldmark-terem új év­adjának első eseménye Gordin szín­műve, az Anyaszív, melynek a megnyi­tás napján, október 24-én lesz a be­mutatója. Október 30-án lép fel elő­ször hosszú betegsége után Beregi Osz­kár, a Takáts Alice 26-ik előadásán. November 7-én kerül előadásra Fali operettje, Az elvált asszony és novem­ber 13-án lesz a második prózai be­mutató: Asszonyok egymás között. November 24-én szólal meg e színpa­don Mozart harmadik operája: Figaro lakodalma. A jegykiadás október 10-én kezdődik. Ferencsik János és Nádasdy Kálmán Helsinkibe replik­ A helsinki Operaház idei műsor­tervében első helyen szerepelt Erkel Ferenc Bánk bá­t­jának bemutatója. Az opera betanítására és rendezé­sére a budapesti Operaház két ve­zető tagját, Ferencsik Jánost és Nádasdy Kálmánt kérték fel, akik most csütörtökön, Berlinen és Stockholmon keresztül repülőgépen indultak el Helsinkibe. A bemu­tatóra minden valószínűség szerint október utolsó hetében kerül sor. Néhány nappal a bemutató előtt Komár János, az Operaház színpad­­világítási vezetője is Helsinkibe utazik. Egyébként Ferencsik János —­ aki már a tavasszal is vendég­szerepelt a finn fővárosban­­— a Bánk bán bemutatója után több hangversenyt ad a finn filharmo­nikusok közreműködésével. * A „Kard és kereszt“ nyilvános főpróbája. Október 6-án este mu­tatták be nyilvános főpróba kere­tében a Magyar Művelődés Házá­ban Nagy Tiborné Kard és kereszt című háromfelvonásos színművét. A hazafias tárgyú játék első be­­m­utatójára a sebesült katonákat hívták meg. A bemutató szereplői közül vitéz Szende Ferenc, az Operaház tagja, Berki Lili és Vá­rnai Gyöngyi, a Nemzeti Színház tagjai arattak nagy sikert. A sze­replők népes névsorából fel kell még jegyeznünk Györkös István, Egyed Lenke és Eke László nevét. A bemutatót Nagy Tiborné ren­dezte. A Kard és kereszt még két ízben kerül színre, október 8-án és 11-én. Meghalt Rékai Nándor Mély gyász érte a m. kir. Opera­­házat és az egész magyar zene­művészetet. Csütörtökön délelőtt váratlanul meghalt Rékai Nándor. A hetvenhároméves karnagy haj­lott kora dacára a legutóbbi na­pokig teljes szellemi és testi fisse­­séggel végezte munkáját és még szerdán is megjelent a színházban, amelynek több mint félévszázadon át számos tevékenységi körben egyik legkitűnőbb, legbuzgóbb tagja volt. Néhány év óta már nem diri­gált ugyan, de mint kiváló zene­szerző és nagytapasztalatú zenei tanácsadó igen hasznos működést fejtett ki. Rékai Nándor 1870 február 6-án született. Hegedülni Ben­kő Henrik­nél, zeneszerzést a Nemzeti Zene­dében tanult. 1890-ben mint brá­csás lépett az Operaház zene­karába és többször vett részt a bay­­reuthi ünnepi játékokon. 1901-ben korrepetitor, 1912-ben karmester, 1927-ben karnagya lett a színház­nak. Közben külföldön is sokszor szerepelt nagy sikerrel. Számos bemutató és felújítás zenei betaní­tása és vezénylése fűződik Rékai Nándor nevéhez, akinek vállán nyugodott éveken át a repertorr vezetésének tekintélyes része. Zene­­költői alkotásai közül a „Nagyidai cigányok“, „György barát“ operák­kal sok finom, hangulatos dallal, több stílus opera-átdolgozással írta be nevét a magyar zeneirodalomba. Rékai az énekhang képzéséhez is elsőrendűen értett. Sok prominens énekesünk köszönheti tudását az ő zenepedagógiájának. A Kormányzó érdemei elismeréséül kormányfő­­tanácsossá nevezte ki, de az Opera­­ház és zenei intézményeink és a főváros zenei közönsége is gyakran fejezte ki háláját, legutóbb ötven­éves művészi jubileumának lelkes és díszes ünnepléseiben. Felesége és két fia: Rékai András, az Operaház főrendezője és Rékai Miklós hárfaművész, a Zeneművé­szeti Főiskola tanára gyászolja. Te­metéséről az Operaház intézkedik. Csak köh­iben Élő hanglemezek a címe annak a nagyszabású művészdélutánnak, amelyet a Siemens villamossági gyár hanglemez-osztálya rendez október 10-én a Magyar Művelődés Házá­ban. * A Petőfi Társaság október 10-én az Akadémia termében felolvasó ülést tart. Kornis Gyula mond el­nöki megnyitót Dante a tudós cím­mel, majd Gáspár Jenő főtitkár terjeszti elő jelentését. Preszly Elemér Rátkay Lászlóról emlékezik meg születésének 90. évfordulója alkalmából. Vitéz Bodor Aladár és ifj­ Hegedűs Sándor egy-egy írását olvassa fel, vitéz Garamszeghy­­Sán­dor, a Nemzeti Színház örökös tagja, Petőfi-verseket szaval. Ven­déget szívesen látnak. * A Vidám Színházban csütörtökön este ünnepelték Jean de Létraz: Ballépés jobbra című zenés vígjáté­­kának huszonötödik előadását. A darab­­ főszereplői továbbra is Fejes Teri, Latabár Árpád, Petrovich Szvetiszláv, Fábry Éva és Madarász László. * A Pázmány Péter Tudomány­­egyetem és a Székesfőváros Szabad­­egyetemén október 13-tól öt héten keresztül minden szerdán Dévai Gá­bor, az Operaház tagja tart előadást „Híres dallamok a középkorban“ címmel. Az előadássorozat keretében — a Zeneművészeti Főiskola 18. sz. tantermében — még Koncz Endréné és Zádor Endre működik közre. ­ Két fővárosi magánszínház vál­toztatta meg kezdési időpontját a légvédelmi intézkedések következté­ben, a Pesti Színház és a Madách Színház. Mindkét színházban az esti előadás ezentúl 6 órakor kezdődik. Pesti. k&zd. a Hagy&ikvai „W.MA&ná mestvalyV't (Mit irt az U s tág !) MÜNCHHAUSEN Gyönyörű színes film Monchibau#»» ról, a naszy hazugról. Pompás tarné* szék, remek technika! 6. premierhét: Radius ANYÁMASSZONY KATONÁI.4 Viharos sikerű, rendkívül mulatságros magyar film, a katonaélet gyönyörei­ről és a szerelemről. 14. premierhét: Deák, Kaszinó h­ot mtzyet­k meg/ „Végszóra" érhetett a Komédia kutya­ artistája Október elseje óta a Komédia Or­feum „Új figurák“ című revüjében két artista szerepel, akiknek számában egy csodálatosan szép és okos kutya a harmadik főszereplő. A vasárnap dél­utáni előadásban is fellépett a trió és míg a két Overbury a függöny előtt hajlongott, addig kutyájuk megszökött a nyitott színház­ajtón keresztül. Az esti előadáson a két artistának ismét fel kellett lépnie, de miután a kutya — bár­ addig már az egész várost tűvé tet­ték érte — még mindig nem került elő, közölték az igazgatósággal, hogy a trióból duó lett és számukból a ku­tya produkciója kimarad. A kutyában azonban, úgy látszik, igazi artistavér buzgott, a két Overbury számának kel­lős közepén, szinte „végszóval” meg­jelent, az utcáról berohant a Komédia nézőterére, a zenekaron át felugrott a színpadra és eljátszotta jelenetét. 7 A legnagyobb si­ker: A KÉSŐ MESEVÁR Előadások kezdete: fél 4, fél 6, fél 8, vasárnap: fél 2-kor is. * Kreuzberg táncestje. Két év óta gyakran jelentkező vendégünk a nagy német táncos, Kreuzberg. Megszere­tett bennünket, mert művészetét itt is nagyrabecsülik, mert jól érzi ma­gát nálunk és a magyar főváros élete idevonzza. A művészi tánc hívei­ szí­­vesen látják, kivételes művészetében újra és újra elgyönyörködnek. Olyan köz­ínsége van immár a német mű­vésznek, hogy a Tisza Kálmán-téri színház hatalmas nézőtere is meg­telik. Mostani estjén már előadott számaival szerepelt, mégis újra él­mény volt minden mozdulata, arc­játéka és kiállása. Kreutzberg külön­leges művész, egyéni felfogása páro­sul tökéletes technikával, amelyet megszépít a tánc tökéletes átélése. Igen nagy sikere volt. HANGVERSENYEK Dizőzparádé 17-én vasárnap délután 5. Vigadó. ADY EST HOLNAP Zeneakadémián este 147-kor a legki­válóbb Ady-előadókkal. Jegyek Mar­­nitznál, József-körút 37. és a hely­színen. Berlini filharmonikusok hangversenye okt. 14. helyett hétfőn, okt. 11-én lesz. V .7. (Harmónia.) ♦ * SZÍNHÁZAK műsora OPERA: A csodahegedű (6) NEMZETI SZÍNHÁZ: Stuart Mária (6) NEMZETI KAMARASZÍNHÁZ: TartulTe (­7). MŰVELŐDÉS HÁZA. ..Kard és kereszt (*7). Szinműelőadás. MADÁCH SZÍNHÁZ: Hamlet (6). \ ’­JSZÍNH­ÁZ: Fekete l’éter ,*­7) PESTI SZÍNHÁZ: Warrenné mestersége (6 . ÚJ MAGYAR SZÍNHÁZ: Mi az igazság? tfe»). AfiDK.ASS^ SZÍNH­ÁZ: Kin pap a világ ! FŐVÁROSI Oj­ERETTSZINHAZj EB\ ö.Wol­t pesti nyár (6) VIDÁM SZÍNHÁZ: Rak­épe« lohhra ‘**7) KOMÉDIA ORFEUM: Uj figurák (^7). REVUPAI.h­r A: Revfiexpressz «VfcT i FÉNYES-CIRKUSZ: Matthies tűzuáró tigrisei és a nagy­ok tábori pisisor «HÉ V&Z» MAGYAR MűSZINKÖR: Dolly (csak vasárnap és ünnepnap 3, 5, 7). lomomi filmsünk­e­ bemutatja a művészi magyar filmgyártás legszebb produkcióját: LUKÁCS MARGIT, NAGY ISTVÁN, GOLL BEA világfilmjét a FEKETE HAJNALT.

Next