Ujság, 1943. november (41. évfolyam, 248-264. szám)

1943-11-21 / 257. szám

fal fölé, miközben a kicsiktől aláásva elfogyott büszke, fölényes áleled, engem pedig megrogyaszt egész akkori nagyságunk embertelen kicsisége. Mihály, késő már. Amit leírtam, kiderül ebből, ha nem is mondtam neked soha — üldözőid, míg szerencséd fenni volt —, hogy nagy valakinek tartottalak és akit anynyian irigyelve gyűlöltek, szerettelek. Nagyobb voltál sok kortársadnál, ezért gyűlöltek a kicsik; jobb voltál a farizeuskodó árulóknál, ezért gyűlöltek a rosszak. Mindegy, Mihály, nem dicsérlek tovább Úgysem. Maradjunk férfiak tovább is. De annyi gyerekséget engedj meg nekem, hogy megmondjam, nagyon fáj a szívem, hogy nem látlak többé. Hogy nem találkozunk a Kmetty utcában, mint megbeszéltük. Hogy nem lesz rá mód, hogy üldözőidet elhárítsam rólad. Hogy milyen hálás vagyok Neked sok mindenért, nem mondhatom el többé ezen a világon. De nem érzelgek többet, legyünk férfiak, Mihály. Most már úgyis mindegy- Gyászmise I. Frenc József halála napján Huszonhét évvel ezelőtt hasított bele az emberek öntudatába a gyászhír: I. Ferenc József meghalt. A fehérhajó, jóságos aggastyán, a király és császár örök álomra hajtotta fejét Istenben boldogult I. Ferenc József apostoli királyunk ő felsége lelki üdvéért a gyászistentisztelet halála évfordulója alkalmából, november 22-én, hétfőn, a Szent István" dicsőséges Jobbjáról elnevezett udvari és várplébánia-templomban (királyi palota) délelőtt hét órakor kezdődik. Zrínyi-ünnepség Csáktornyán A Vitézi Rend Zrinyi-csoportjainak központi vezetősége a Csáktornyat helyi Zrinyi-csoporttal karöltve november 18-án Zrínyi Miklós gróf hadvezér-költő halálának 279. évfordulóján kegyeletes emlékünnepséget rendezett Csáktornyán. A Himnusz elhangzása után vitéz Oszlányi Kornél vezértörnagy lépett az emelvényre. Beszédéhez a Zrinyi-csoport jelmondatát: „Munka és harc a Hazáért önként és önzetlenül“ vette alapul s a személyes példaadás nagy jelentőségét hangoztatta. A mélyhatásu szavak elhangzása után Brand Sándor dr., Zala vármegye alispánja beszédében rámutatott a magyar-horvát sorsközösségre, amely a történelem folyamán mindig eleven volt. Magyar tanszék a stockholmi egyetemen * Stockholm, november 20. (Magyar Távirati Iroda) A stockholmi egyetemen a magyar nyelv oktatását kormányrendelettel önálló tantárgynak nyilvánították. Idáig a magyar nyelvtudomány csupán egyik része volt a finn-ugor nyelvszaknak. Mostantól kezdve a hallgatók magyar nyelvből is épp úgy vizsgát tehetnek, mint a többi tárgyból. A magyar nyelvtudományt Lotz János egyetemi tanár adja elő a stockholmi egyetemen heti négy órában. ÚJSÁG VASÁRNAP, 1948 NOVEMBER 11 BELSENGŐR1 RIPORT írta Székely Julia (A válaszokat a riporter Arany János tolmács fordításában közli) Valamely divatos, főrangú személlyel intervjút csinálni csábító feladat a riporter számára, különösen olyankor, amikor az illető főrangú személyről az emberek sokat beszélnek. Megkíséreltük hát szólásra bírni a dán királyfit, aki most divatos is, főrangú is és nagyon sokat beszélnek róla. Gyorsan fölpattantunk „Képzelet“ gyártmányú kerékpárunkra, amely másodpercenként többezer kilométeres sebességgel vágtat időben és térben s megvan az a különleges tulajdonsága, hogy visszafelé is halad. Hamarosan megérkeztünk Kelsingűrbe. A vár előtti emelt téren nyomban megpillantottuk a feketeruhás királyfit. A holdfényben állt s figyelő tekintetét mereven egy irányba szegezte. Miután többszöri félénk köhécselésünk ellenére sem akart bennünket észrevenni, merész elhatározással a bástyafokra álltunk, melyre tekintetét szegezte s ahonnan nyilván a Szellem megjelenését várta. — Ki vagy te, mely az éjfelet bitorlódti — kiáltotta s megragadta kardja markolatát. — Fenség... — dadogtuk ijedten — egy intervjut... Bizalmatlanul méregetett bennünket s kardját félig kihúzta hüvelyéből. Könyörögve folytattuk: — Néhány kérdést szeretnénk föltenni, fenséges ur. Végre eleresztette kardját: — Szólj, mit kívánsz? — Hogy érzi magát fenséged? Vállalván. — Ez a gyönyörű alkotmány, a föld, nekem csak egy kopár hegyfok — válaszolja egykedvűen s mivel még mindig nem tudja, mit kívánunk tőle, de szeretne tőlünk megszabadulni, igy folytatja: — Szólj, mi hoz Helsingörbe! — Fenséged véleményét szeretnénk megtudni bizonyos színházi kérdésekben. Van-e tudomása fenségednek arról, hogy egy kisméretű színház helyiségében esténként nagy néptömegek gyűlnek egybe abból a célból, hogy fenséged családi ügyeiben résztvegyenek? A dolog nem lepi meg, úgy látszik hozzászokott az idők folyamán. Csupán ennyit mond könnyed kézlegyintéssel . — A színészben nem áll a szó. Kibeszél az mindent. ■— Szereti fenséged a színészeket ’— csapunk le gyorsan a témára. — Ők a kor foglalatjai és rövid krónikái. — Mi a véleménye fenségednek a staggione-rendszerről? — s mivel látjuk, nem egészen érti a kérdést, magyarázón tesszük hozzá: — Staggione, az annyi — mint vándorló színtársulat. — Hogy esik tehát, hogy vándorolnak? — kérdi csodálkozva. — Állandó telepek jobb volt, mind dicsőségre, mind haszonra. Azt hiszem, a minapi újítás okoz elzülléseket. Azt hiszi, ezzel elintézte a staggione-kérdést, de mi vitatkozni próbálunk vele: — Fenség, a staggione-rendszert a Színészkamara ... Közbevág halkan, csendre intve: — Törj meg szívem, mert nem szólhat a száj. Megértjük s másról beszélünk. — Mit szól ahhoz, fenséges úr, hogy a színházak vezetői, felbuzdulva a nagy sikeren, elhatározták, hogy ezentúl kizárólag irodalmi műveket mutatnak be? — Szó, szó, szó — mondja idegesen és legyint. Mozdulata mögött mélységes lemondás és reményvesztettség lappang. Igyekszünk hát vigasztalni. — De igen, fenség, hagyja el, színpadjainkon ma már kevesebb a kulisszahasogatás és több a szellem. — Oh jaj, szegény szellem! — sóhajtja kétségbeesetten. Nem hagyjuk magunkat , — Most az irodalom a legjobb üzlet. * — Üres, unott, nyomasztó nékem e világi üzlet. Nincs sikerünk, hiába. Más téren próbálunk hát szerencsét. — Mit szól fenséged filmgyártásunkhoz? — kérdjük büszkén.Lelkes dicséretet várunk. Ehelyett komoly aggodalommal tekint ránk. — Nagy szög fejemben ez — mondja gondterhesen. — Hát fenséged megelégedését már semmivel sem lehet elnyerni? — kérdjük sértődötten. — Pedig a filmekről a sajtó egy része a legnagyobb elragadtatással... Ismét nem hagy bennünket kibeszélni. — A cukrozott nyelv árn nyalja a sületlen fényűzést — mondja engedékenyebben, de int, hogy ebből a témábólelég. — Mit tart fenséged a politizáló színészről? — Én az ilyen fickót megcsapatnám, amiért a dühöncöt is túlozza a heródesebb Heródesnél — mondja határozottan. — És fia az illető véletlenül jó színész? ~ — Nincs a világon se jó, se rossz. Gondolkodása teszi azzá. — Hisz fenséged az igazi tehetség győzelmében a tehetségtelenek fölött? Busan ingatja a fejét. Nem hisz. Könyörgésre fogjuk a dolgot. Szeretnénk már egy jó szót hallani tőle. — De aki inni akar, fenség! Aki igazat és jót szeretne írni! Mit tanácsol annak, fenséges úr? — Vonulj kolostorba! — mondja könyörtelenül s nagy lendülettel rácsap a kardjára. A zajra összerezzenünk s a következő pillanatban eltűnik káprázó szemünk elől. Nem látjuk többé a feketeruhás, szomorú királyfit. Csak egy íróasztalt látunk s rajta néhány iv tiszta fehér papirost. Raffaele Casertano Budapestre érkezett A Magyar Távirati Iroda jelenti: Raffaele Casertano követ, az olasz köztársasági fascista kormány magyarországi megbízottja november 18-án Budapestre érkezett. Hány levele van a fának? Mintegy négy héttel ezelőtt kezdett vetkőzni. Az idő még gyönyörű volt. Az ég kékje vetekedett a Quarnero kék egével. Olyan fényes és sima volt fölöttünk az a kék síkság, hogy egyetlen felhő sem mert rálépni, félt, hogy elcsúszik rajta. Tanúm lehet mindenki, aki ezekben a hetekben hálásan felnézett, nyugodt lélekkel vallhatja mindenki, mint tiszta igazságot, hogy így volt. A nyárnál is szebb volt a nyárvég, az évszaknak azok a hetei, melyek naptár szerint már a nyár haldoklásának napjai. A haldoklásnak semmi jelét nem lehetett észrevenni se odafönn, se idelenn. De aki nagyon figyelte a növényeket, apró, gyanús tünetekre bukkanhatott. Például ez a nagy platán mintha már unta volna a hosszú nyarat, mintha fáradt, vagy álmos lett volna, vetkőzni kezdett. Nagyszerű lombruháját kezdte kigombolni s levetni. Naponta 10—20 levelet ledobott magáról s a fűre hullajtotta. A fűzős levelek a fán kezdték felhuzigálni barna kesztyűjüket. A figyelő mind gyakrabban tanúja lehetett, hogy egy ág elengedett egy levelet, vagy egy levél elengedett egy ágat s a levél némán lerepült a földre. Nincs földi cselekedet, amely oly tökéletesen hangtalan volna, mint mikor egy falevél elválik ágától és leröppen, hogy avarrá váljon. Az ember várja, szinte követeli, hogy egy kicsit sikoltson, hogy egy mozdulattal fájdalmat, vagy kétségbeesést jelezzen, ha már nem jajgat, vagy nem sikít, de a hulló levél nem sóhajt, nem sír és nem sikolt. Mintha csak boldog volna halálában, kéjesen vitorlázik alá, oly némán, amelyen néma csak egy brilliáns tud lenni. Október első felében jártunk szóval, s Hízzál bolondítottunk magunkat, hogy még nyár van s reméltük, hogy ittmarad ez a szép idő sokáig, az új tavaszig talán, de a platán sokkal józanabb volt, végezte őszi dolgát, vetkőzött. Mindennap több levél került alája. Amint gyűlt a halom s rávitorláztak az újak, most már lehetett hallani a finom zörrenést. Ha szellő mozdította meg a levélrakást, rendes lárma kerekedett a zörgőre kiszáradt ■ levelek összeütődéséből, súrlódásából. Költői lelkek azt hiszik, hogy a nyár ilyen zajokkal siratja halálát. Lehet. Aki a fa vetkőzését figyelte, számontarthatta, hogy reggeltől-estig milyen temérdek sok levél lehullott az ágakról, de azt is látnia kellett, hogy alig ritkul a nagy lombország. Október derekától kezdve már sűrűn esőzött a száraz levél a fáról, majdnem megállás nélkül. Este gond és fáradságos munka volt összeseperni és elhordani. De reggelre megint csak ott volt a termés, a fa éjszaka sem aludt és nem pihent, vetkőzött, száraz komolysággal engedelmeskedve fajtája törvényeinek. Mennyi levél van egy ilyen fán, hány darabból áll levélkincsed? Türelmetlenül és erőszakosan veti fel magát ez a kérdés ,is ember agyában. Meg lehetne-e számolni, hogy hány levele van ennek a nagy platánnak? Izgatja és ingerli a figyelőt, aki már hetek óta nézi a fa őszi munkáját, a munkát, amely nem akar véget érni. MINDENHOL nébilltehetnük • Honvédelmi Minisztérium chiris* szerint gyártott ÍÜZÖLŐ HOMOKÖLTŐ ELŐNYEI* 1. A homok oda szánható, ahol szükség van rá nagy távolságra irányítható. 2. Takarításnál nincs útban, mert falr* szerelhető. 3. Élénk sárga és piros színe sötétben is jól látható* 4. Erős lakkozott lmnzből készült sérüléseknél jól ellenáll. 5. Erő® fanyéllel jól markolható és szükség esetén több drb. egy kézbe is vihető. Forgalomba hozza Horváth R. EGYEDÁRUSITOs VARGA és WEISS papirárugyár. Budapest, V., Csáky u. 20. T.: 111—56. 1845 Ma már bennjárunk novemberben, de a jelenség most még titokzatosabb. Ha felületes tekintetet tetünk a fára, úgy tűnik, hogy már egészen kopasz vagy csupasz. Ha futólag nézünk rá, úgy gondoljuk, hogy végre levetkőzött. Semmi sem takarja és nem fedi mezt''le-'se gél. Persze, elmúlott november első harmada, a fa négy héttel ezelőtt kezdett vetkőzni, ideje már, hogy elkészült vele. Dehogy készült. Estére még most is alája kerül a sárgás-barna szőnyeg. Sokkal vékonyabb, mint az eddigiek, de még ez is olyan sok levélből szövődik, hogy egy nap alatt sem lehetne megszámlálni. Aki a fára néz, alig lát már rajta levelet, a fa konstrukciójának toronyszerű csúcsán csupán, de ez nem egyéb, mint a látás csalódása. A tar fán még mindig sok levél gubbaszt, mindennap el kell alóla takarítani az avart„ Ez a szemérmes és erkölcsös teremtmény vonakodva, lassan veti le ruháját, hogy meztelenül átadja magát a soron következő töltényes évszaknak, új férjének. Ruházatának utolsó darabjaiból csak az erőszak tudja megfosztani. Az őszi szél letépi, az őszi eső lemossa, a téli hóvihar leszaggatja róla. A fa szégyenkezve hajlong, vonaglik a durva támadás alatt. Mindezt végignézik azok, akiket érdekelnek egy fa életének eseményei. És ősztől tavaszig törhetik a fejüket a rejtvényen: hány levele lehet egy fának? Meg lehetne-e számlálni várjon? Ingerlő titok. A vegetatív életre kényszerült emberek gondjai ezek. Érdekli őket a növényi rokonság, talán tanulhatnak valami bölcsességet, vagy ami annak látszik. Kemény Simon Könyvtáralaptás A Zsidókérdést kutató Intézet arra biztatgatja a közönséget, ne olvassa izraelita vallású, vagy megkeresztelkedett írók könyveit, s ha ilyenek vannak birtokában, küldje be neki. A könyvtáralapítás eme nem is ötlettelen módszere máris egész sereg könyvet eredményezett — jelenti a szélsőjobboldali hetilap, amely fel is sorolja, kik azok a hazai és külföldi írók, akiknek könyveire az intézetreflektál. A névsorban ott találjuk Heltai Jenő nevét is. Már most, ha például a színigazgatók eleget tesznek a biztatásnakés a kitűnő költő összes műveit beküldik az intézetnek, ebből könnyen zavar támadhat, mert hogyan játsszák majd a színházak a „János vitéz“-t, mikor ennek a gyönyörű magyar daljátéknak verseit — Heltai Jenő irtat AZ ATHENAEUM ÚJ KÖNYVEI Babits Mihály: iis és olvasásos kiadás . A klasszikus és a modern magyar Irodalom nagyjainak arcképcsarnoka Balassitól Kosztolányiig- Európa és a magyar Irodalom kapcsolatának mesteri elemzése Kötve 52 P Balzac: A. Francé—Harrar: Széplányok Hermodion, tündöklése és nyomorúsága az ördögszerelem és becsvágy nagy drámája Azodaadó szerelem küzdelme a goez a regény, a száz év előtti Párizs nősz indulattal és a kábítószer pusznapfényes élete és erkölcsi trtó hatalmával; a testi és erkölcsi nyomorúsága tisztaság próbájának izgalmas regénye Kötve 20 P Főzve 15 P, kötve 20 P Filchner: Kínából Indiába A Belső-Ázsia háborús zűrzavarán keresztül vezetett kutató-expedíció regénynél érdekesebb küzdelmei és ritka eredményei bontakoznak ki e nagyszabású, gazdagon illusztrált munkából Fűzve 16 P, kötve 22 P