Ujság, 1944. január (42. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-16 / 12. szám

KONCERT RENDEZÉSEI* A vers nagymesterei ma ’4­7- kor Zeneakadémián. Sólymos zongoraest kedden V. */17. Koncert Zongorabérlet VI. Műsor: Mozart, Debussy, Izavel, bár­tól­. Fúvós kamarazeneest le-on Tere?«. Kodály, Farkas, Kazacsay, Szatmáry, Takács J. műveit Lengyel Gabriella, Jancsin, Tátrai, Gáti, Sze­náik Láttpr. Frank, v. Hartais, Tarr, Kgxsen, Füzessy, Molnár Anna játsz­­­zák. Singár-Thomán Műsor: Bach: A-dur, Beethoven: Esz-dur, Brahms: G-dur és Debussy szonáták. Balsii hegedűest 21-én Műsor: Corelli: La folia, Mozart: D-dur verseny, Brahms: d-moll szonáta, Debussy, stb Zongoránál: Aigner Pál. 3 Csajkevszteg-esi a Bp. Hmt­v. Zenekar II bérletében Unger vezényletével jan. 25. febr. 7 és 22. Ae 1. estén VI. szinif., zongora­­verseny, Romeo és Julia nyit., közr : Korányi Erzsi. (V­I­, 7.) Dolmány!—Zathureczky szonátaest 2' én. Műsor: Mozart: B d h­, Beethoven: c moll. C, Franck szonáták IV. *47.­ HÄNDEL: JEPHTA 28-ÁN Pataky, Basilitics, Varga, Tibor, Za­­l­ir­fy, Kosa. Vez : Licuimbe: g. Dániel—Mart» szonáta matiné­jan 30. Műsor: Beethoven: Tavaszi szo­náta, Brahms: d-moll és Kasel: szo­náta. Zeneak. 11. Végh-quartctt III. est febr. 7 Varga Tibor hegedű-est lebr. 8. * Karnevál herceg az Akadémián. Zeneak. jan. 23 este 7 óra. Sárdy János, Orosz Julia, * Kelly Anna, Fellegi Teri, Rácz Vali, Seny­­nyey Vera, Kelemen Éva, Komváry Gertrud, v Benkő Gy., v. Gozmány Gy. Jegyek Színházi Magazin Jegyiroda [V., Váci­ u. 35, tel.: 1846—­67. Zene­­akadémia portásánál és az összes Jegy­irodákban. * Jan. 22. szombaton este, 6. Művelődés fláza Eisem­a­nneHaláh A Zsákba macskától a Fekete Péterig. Eisemann Mihály szerzői estje. Közr.: Angyal-Nagy Gy. Bilicsi, Csá­­nyi, Dénes György, Feleky , C., Hlatky, Holéczy-együttes, Kardos Magda, Ka­zal, Kelemen Éva, Kelly, Kollár Lí­via, Mindszenti, Mihályi Ernő, Mik­lós Liviu, Óváry, Petrics, Rátonyi, Simor, Sottk­­a, Somló Vali, Szilassy László, Szondy Biri, Tabányi Mihály, Turay Ida. A Rendőrzenekart vez.: Bánfalvi és Eisemann. Bev. mond. Baróti Géza, konf.: dr. Legényei. Jegyek Mark­itznál, IV., Petőfi S.­n. 14 (tel.: 183—634, 386—151), VIII., József-tkrt. 37 (tel.: 134—028, 134— 078), Műt. Háza és jegyirodákban. Színház és világnézet 1 Ha arra gondolunk, hogy a színház él legszorosabb kapcso­latban a közönséggel és léte a múló pillanaton keresztül ki­fejtett hatékonyságtól függ, ak­kor megértjük, hogy miért éppen a színpadon lehet leginkább le­mérni az emberi szellem legfino­mabb rezgéseit. A közönség lapjá­­­ból, nevetéséből, méltatlankodó m­o­rajából vagy fegves hallgatásából nemcsak művészi kritikát érez ki a színész, hanem világnézeti állásfog­lalás­ is. A színház minden időben híven sugározta vissza a korok hitét és törekvéseit. A görög szellem lemér­­hetetlen apró rezdülései is élőbb és teljesebb megfogalmazást nyertek Sophokles és F­urypides drámái­ban, mint Aristoteles filozófiájá­ban, ahol az értelem hűvös áradása és a rendszer kikerülhetetlen me­revsége éppen a szemlélet eredeti életmelegét oltja ki. A középkor vallásos hite is érzé­kibb módon tapintható ki a misz­tériumdrámák bonyolult szövetéből, akár az egyházatyák fejtegetéseiből Az Isten-élmény és a túlvilági élet mindent lenyűgző kábulata árad belőlük, mint virágból az illat és az értelmen túli vonatkozásokban is föltárja előttünk mindazt, ami a középkori ember lelkét betöltötte . Csak a tizenkilencedik század színpada nem vetít elénk egységes képet. Ellentétes nézetek kaleidosz­kópja vibrál a szemünk elött és ha­tároz­atlan, ködös képek kavargá­sát figyelhetjük meg. De a negatí­vum is elárul valamit. A világnézet nélküli kor világszemlélete ez. Az emberek nem hisznek semmiben, vagy ha hisznek is, nem tudnak együvé kerülni. A relativizmus bi­zonytalansága ömlik el az emberi szellem alkotásain s ez a bizonyta­lanság megöli a drámát. A tizenkilencedik század folya­mán válik a színpad puszta szóra­kozás é s a korszak végén születik meg az a minden belső hiányt el­áruló, jellegzetes műfaj, amely le­mond a gondolati anyagról, törté­nésről, jellemről és szóbeli kifeje­zésről: a tevi­. A dráma haldoklá­sával már igen sok esztétikus fog­lalkozott, s joggal állapította meg, hogy a válság gyökere világnéze­tünk válságában keresendő. A relativizmus megfosztja a szín­padot a drámai lehetőségektől. Mi­lyen konfliktus képzelhető el egy olyan szemléletben, amelyben min­denkinek igaza lehet? Miféle erők csapjanak össze a színpadon, ha a szereplők és a nézőközönség már eleve lehetőnek tartja az ellentétes vélemény igazságát, ha nem tud ki­állni maradéktalanul a maga meg­győződése mellett, mit hátha a má­siknak van igaza* * Hova menekülhet ez a dráma? Az öncélú játékba, a mesterségbeli virtuozitásba, a groteszk vigyor­gásba. Olyan alkotásba,­­ ahol esz­mék, szenvedélyek és tettek csak a zsonglőr tányérainak szerepét játsz­­szák. Nem természetes lezárása-e ennek a kornak Pirandello, aki a Hat szerep, a IV. Henrik és a Hol az igazság? c. darabjaiban ennek a szomorúan üres kornak utolsó szakto mortáléit végzi? Ma már ismét világnézetet kere­­­stunk a drámában. Émelyít és un­tat az öncélú játék, sokszor talán a hátunkat is borzongatja, mint egy haldokló nevetése. Várjuk, hogy valamit mondjon, hitet árasszon, meggyőződést érleljen bennünk. De csak a vágy van meg. Nem vesszük észre, hogy annak, amit a drámá­tól várunk, bennünk, a közönség­ben kell megélnie, belőlünk kell kisugároznia. Eljutottunk a hiány­érzethez, de mondanivalónk még nem sűrűsödött meg, még nem foglalható szavakba. Vágyakozásunk támasztja fel a klasszikusokat is. Uj próféta hiján régi prófétákhoz fordulunk. Vagy­ politikumot keresünk a színházban s ezzel akarjuk világnézeti hiányain­­ kat takargatni. De a politikai uta­ lások csak pillanatnyi múló má­mort adhatnak és sohasem pótol­hatják azt a szellemi tartalmat, amelyet világnézetnek nevezünk. A holnap árnyékában ülünk és várjuk, hogy a színpadon végre megszólaljon egy hang, amely em­ber és világ egységes szellemi kap­csolatára utal s amely ennek a tragikus nemzedéknek a lelki béke eljövetelét hirdeti. Stand Géza ői­re,£jo£'& taxát agy­­ó könyv az ÚJSÁG­BBL ÚJSÁG VASÁRNAP, 1­4 JANUÁR 1. • Hangversenyek, Rács Aladár­nak, a cimbalom páratlan művészé­nek hangversenye, úgy, mint tavaly, az idén is kiemelkedő eseménye volt a zenei szezonnak. Nem csupán azért, mert a „cigány-hangszer“ új kifejező lehetőségeit nyitja meg, hanem azért is, mert csodálatos művészi tornában, nagyszerű stílus­érzékkel tudja közvetíteni Bach, Couperin, Rameau, Scarlatti muzsi­káját. Virtuozitása csak alázatos eszköz a művek egész tartalmának nemes interpretálására. Nagy el­ragadtatással élvezte a közönség az előadásokat, amelyeknek egyen­rangú zongorakísérője, Rácz Ala­­dárné méltóan osztozhatott férje sikerében. — A Vigadóban érdekes és értékes műsorral Musszorgszki— Kodály-e­stet rendeztek. A Budai Dalárda­­Kodály két kórusát éne­kelte Lisznyay Szabó Gábor veze­tésével. A gondosan kidolgozott ha­tásos produkciót őszinte tetszéssel fogadták. Böszörményi Nagy Béla kiváló zongorajátékkal, Koréh Endre hatalmas és pompás hangja dalelőadásokkal az est szólószámai­­nak magas nívóját biztosította.­­ A Magyar Művelődés Házában a Rádió rendezte előfizetői számára negyedik nyilvános hangversenyét Verdi- és Puccini-szerzeményekből összeállított programmal. A zenekart a stúdió kitűnő karnagya, Fridi Frigyes vezényelte. A közreműködők: Gyurkovics Mária, Gere Lola, Rigó Magda, Pataky Kálmán és Losonczy György tomboló tapsok között éne­kelték népszerű áriáikat. SZÍNHÁZAK műsora Vasárnap, január 16. OPERA: Délelőtt: Bohémélet (11). — Este: Nincs előadás. NEMZETI SZÍNHÁZ: Délután: Tartuffe (1e3). — Este: A kaméliás hölgy ((5). NEMZETI KAMARASZLVH.­ Fatornyok (3. tíz) MŰVELŐDÉS HÁZA: Délelőtt: A székesfővá­rosi üzemek matinéja (Vall). -- Délután: A béke angyala (te7). Filmelőadás. — Este: Arany meg az asszony; Bajazzék (6). Az Opera­ház vendégjátéka. MADÁCH SZÍNHÁZ: Első Anna és Harmadik Károly (1 41 \k7). VÍGSZÍNHÁZ: Délután: War­remié mester­sége (3). — Este: Svét boldog hét ,(te7). PESTI SZÍNHÁZ: Fecske és denevér (3,­­­7). A MAGYAR­­SZÍNHÁZ: Az első (3. )) FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ: A királynő csókja (163, 6). VIDÁM SZÍNHÁZ: Ballépés jobbra (te4, te7). OMIKE­­ (Goldmark-terem). Délelőtt: Édes mostoha (teli). — Délután: Vera, vagy Veronisk­a? (te 1 3).. Este: Mózes (te?). KOMÉDIA ORFEUM: Tilos a lógás (te, te7). ALVÓPALOTA: Őfelsége, a pénz. (Kit, te/). SZÍNHÁZAK JÖVŐHÉ­TI MŰSOR. OPERA: Hétfő: Nincs előadás. Kedd: A bű­vös vadász (az Operabarátok előadása)­. Szerda: Walkür. Csütörtök: Nincs előadás. Péntek: Manón. Szombat: A nyugat lánya. Vasárnap délelőtt: Jancsi­­és Juliska. Babatündér, este: Tannhäuser. NEMZETI SZÍNHÁZ: Hétfő, kedd, szerda, csütörtök és péntek este: A kaméliáé hölgy. Szombat (először) és vasárnap este: Nap­foltok. Vasán*?.») d. u.: Déryné ifiasszony. NEMZETI KAMARASZÍNHÁZ: Egész héten minden este és vasárnap d. u.: Fatornyok. MŰVELŐDÉS HÁZA: Hétfő, kedd délután és este: Nagymama (film előadás). Szerdán nincs előadás. Csütörtök: Denevér (az Operaház vendégjátéka). Péntek: Leventék ünnepi estje. Szombat: Hangverseny (Mar­­rosz-rendezés). Vasárnap délelőtt: A ka­méliás hölgy; délután­­ 100 cigány magyar­nóta délutánja; este: Művészen. MADÁCH SZÍNHÁZ: Egész héten minden este és vasárnap délután: Első Anna és Harmadik Károly. VÍGSZÍNHÁZ: Hétfő, kedd, szerda, péntek, szombat és vasárnap, este: Warre­nné mes­tersége. Csütörtök este és vasárnap ,dél­­u­tán: Két boldog hét. PESTI SZÍNHÁZ: Egész héten minden este és vasárnap délután: Fecske és denevér. ÚJ MAGYAR SZÍNHÁZ: Minden este és vasárnap délután: Az első. ANDRÁSSY’ SZÍNHÁZ: Hétfő, szerda, péntek és vasárnap este: Kabaré. Kedd, csütörtök, szombat este és vasárnap d. u.: Josefin. F­VV, OPERETTSZÍNHÁZI Minden este és vasárnap délután: A királynő csókja VIDÁM SZÍNHÁZ: Minden este és vasárnap délután: Ballépés jobbra. RISOZS Kalotaszegi madonna a sajtó előtt Szombaton délután vetítették le a sajtó képviselői előtt a „Kalotaszegi madonna“ című új magyar filmet, me­lyet Sefi­din Scfket boy, a török szár­mazású magyar újságíró írt. A fő­szereplők közül a szép Adorján Éva, Sárdy János és Petrovich Szvetiszláv jutott igen hálás alakításhoz. A film méltatására egyébként még rátérünk. Karády Katalin legnagyobb filmszerepe Képszerű filmsztárunk, Karády Ka­talin, egyik legnagyobb szerepét Zi­­lahy Lajos világsikert aratott regénye a „Valamit visz a víz“ női főszerepé­nek alakításában kapta. Karády ele­veníti meg a regény ,rejtélyes és ti­tokzatos sorsú főhősnőjének, Ar­adá­­rnak alakját, akit egy folyam­­árjából kiment a halászmester. Jávor Pál játssza a halászmestert és rajtuk kí­vül számos ismert művész eleveníti meg a regény többi figuráját. P­­esti színésznő nemigen állott még olyan furcsán­ kényes kérdés előtt, mint most Ladomerszky Margit, amikor egy Törökországba érkezett levélre kell válaszolnia. A kitűnő művésznő a szezon eleje óta immár második pesti színházban egyre fokozódó érdeklődés mellett játssza a Warrenné mesterségét. I.adonievszky bensőségesen művé­szi alakításának hire úgy láts­zik, Tö­rökországba is eljutott, legalábbis azt bizonyítja az a levél, amely most érkezett vígszinh­ázi elmére és amelyet eredeti ortográfiával adunk: Posta Kutusu 2225 Beyoglu, Istanbul. Melyen Tisztelt művésznőé, Egy itteni iskola növendékei elő­­akarják adni „Warrene mester­sége“ c darabot. Tekintve, hogy fiú iskola, fiuk fogják a nőei szere­k­et is előadni, így kérném mű­vésznőét volna olyan szives egy pár sorban megírni a női főszere­pet illetem, melyek volnának a fontos tudni-valók. Nekem magyar -zövegue Shaw-darabom van, és magyarból fordítjuk terekre. Maradtam peszinte tisztelettel Yolland E. H. (mue-fordito) Ladomerszky Margit tehát nagy dilemma elé került, mert hogyan magyarázza meg, hogy ez a mes­terség, amelyet néhány hónapja a színpadon folytat, nem éppen a legifjabb törökök épülésére szol­gál. Legyünk azonban jóhiszemű­ek, mert túl az ügy vizuális groteszksé­­gén, könnyen elképzelhető, hogy a kisdiákok fantáziáját nem a mama mesterségének titka, de éppen az anyai szeretet és önfeláldozás ma­­chiavellizmusa ragadta meg, szem­ben bizonyos pesti körök viharos ellenvéleményével. K­örleveleket küldött szét régi tagjainak a Fészek­­Művészek Klubja, amely negyvenéves fenn­állása alkalmából emlékkönyvet óhajt tagjai részére kiadni. A könyv csokorba gyűjtené a Fészek termei­ben elröppent számos, szellemes tréfát és derűs történetet. A kör­levél a tagokat tréfagyűjtésre szó­lítja fel. E kis történet, amelyet m­i átnyújtunk a Fészeknek, még abban az időben játszódott le, amikor a színházak előtt nem áll­tak hosszú sorban a jegyekért és nem­ ötszörös,tízszeres felárat kel­let fizetni annak, aki valamilyen igényesebb előadást meg akart te­kinteni. A színigazgatók akkoriban elég gyakran küzdöttek anyagi ba­jokkal és bizony jó ismerőseik közé tartozott a végrehajtó is. Egyik délután, amikor Bródy István, a Pesti Színház akkori igazgatója, éppen a kártyarablónál ült és egy nagy csomó zseton volt előtte, rémülten látta, hogy az egyébként szigorúan őrzött terem bejáratánál megjelenik az ismerős végrehajtó, aki azonban moso­lyogva siet feléje. — Ne ijedjen meg, igazgat­ó vár, nem foglalni jöttem, hanem egy darabot hoztam. Az igzgatató keserű mosollyal tolta eléje a zsetontömeget. — Inkább foglaljon! F­eltűnően érdekes nyilatkozat­ban igyekszik magyarázatát adni Zilahy Lajos, annak a geszk­ójának, amellyel egyelőre el­tiltotta a Fatornyok külföldi és vi­déki előadásait. „A borotvaélen tán­coló darab egyetlen hangsúlyán vagy gesztusán rengeteg múlik — mondja a szerző —, csak tüzér­ségi szakértő nyúlhat hozzá, ava­tatlan kezekben könnyen felrobban és magát a közönséget is megsebez­heti. Tehát ha nem lehetek jelen a darab vidéki és külföldi előkészü­leteinél, nem is kívánom színreho­­zatalát. A Kamara Színház együt­tese fogja elvinni a darabot a vi­déki városokba.“­ Akik látták a Fatornyok­at, csak azok értik meg teljesen, mennyire igaza van Zilahynak. A szerző ugyanis több­­ súlyos problémát vet fel, de ezekkel szemben írásában tudatosan és tökéletesen semleges. Jobbra is, balra is igazságot oszt miközben a problémát megmutatja, kizárja és most már a nézőre bízza, gondoljon, amit akar. Mondatait a légtornász biztonságának bravúrjá­val vetette papírra, viszont renge­teget bízott a színészi figurára, já­tékra és hangsúlyra. Nem kívána­tos színészi egyéniség, rossz vagy tendenciózus rendezés természete­sen éppen ellenkező értelmét ad­hatja az egész műnek és ami a leg­veszélyesebb, kibillentheti semleges állapotából. Például, annál a jelenet­nél, amikor a vegyészmérnök (Aj­­tay) felszólítja az egyébként gyenge kiállású, enerváltnak ható testvér­­öccsét (Tas­sy), hogy váljon el zsidó feleségétől és menjen vele, a szerző csak ennyit mondat Tassyval:N — Szervusz! De a színész a közönség szeme­lé tára szenved a problémákon és amikor ezt magában már megol­dotta, a szervusszal búcsúzik fivé­rétől. Ugyanezt a jelenetet meg le­het játszani úgy is, hogy az élet­erős és energikus kiállású testvér beleegyezően nyújt kezet és a szer­­vuszban az is lehet, hogy: Rendben van, testvér, elválok, igazad van! Akik nem látták a darabot, azok számára talán ideírjuk azt a törté­nelmi anekdotát, amelynek hőse János esztergomi érsek. Amikor az érseket Bánk bán és az összeesküvő főurak megkérdezték, várjon végez­zenek-e Gertrudis királynővel, Já­nos levélben felelt. .. A királynőt megölni nem kell félnetek, jó lesz, ha mind beleegyeznek, én nem el­lenzem!*' Bánk bán oda tehette a vessző­ket, ahova akarta. Zilahy is vessző nélkül irta meg a Fatornyok­at. ♦ iMxOszCk ínű.Suka (Sí:.: r- szombat» v . vasárnap, v.: *) ünnep.: ADRIA. Egy szoknya, egy nadrág. (1 4, 14­3- 148. V.: ö és b.: 11, 1 3, Uő. ’48.) ANDRÁSSÁ­. Egy szoknya, eg.v nadrág. (tel, te6, te8. v. Vá2-kor is.) Vasárnap de. 11 órakor: India tigrise A T R I Ü R. Fény és árnyék. (Vsi, te6, Vz& ** ez­, y és ü.: te2-kor is.) BARLANG. Kerek Ferkó. (V12, te4, te6. te8.) Vasárnap d. e. 11-kor: Csákó és kalap. BELVÁROSI HÍRADÓ (181-241). Margithidi kaland. Rajzos hiradó Velencéről. Magyar . Ufa- és Európa-hiradó. Folytatólagos egy­órás előadások 10—21 óráig. BELVÁROSI: Egy szoknya, egy nadrág. (teL tea, tet­. 147, te8. V., te2. te3. Yzi, t 6. te6. U7, te8.) BETHLEN Makrancos K­ölgy. (tel. te6. te8, v . te2. v . 11 és te2 kor is.) BELEZNA Y. Férfisors. (10, ?412, te*2. te4. te6. te2.) CÁRITÓL. Rákóczi nótája. (te2. tel. te­6. Yj*. v. és v . 11-kor is.) DE A K. Agrólszakadt trilány (te2. V&A terv ter­v és ü. d­e ti-kor is ) toll NA. Katja. (te4. te6. te8. v. és v­: te2 órakor is.) ERZSÉBET Szélhámosad voltani. (11. te2 te­4. te6. tef) KOROM: Mesél az élet. (te4. te­. teS. v 1 és ü.: te­2-kor is.) Vas. d­e. 11-kor: Lo­vasok és lovak világa MRADÓ FILMSZÍNHÁZ (222-499). Margithidi kaland. Rajzos híradó Velencéről. Magyar-, f­fa- és Európa-hiradó. Folytatólagos egy­órás e­iadások 9--21 óráig.­­’ÖLV. Mint­ férj. (te4. te6. T.: 11 és te­2-kor is.) J­­Z­SEF VÁROSI, Egy «zokity«, egy nadrág, (te4. ted. 1/31­.­v és t.: te2-kor is.) Vasár­nap d. e. 11-kor: Csipkerózsika. KAMARA. Sziámi macska. (tel 2. te2 te4. KASZINÓ FILMSZÍNHÁZ. Boldog idők :te4, te6. II. sz.: te2-kor is, v. és v.: 11. %41 I- iíi, te 8.) J­­O R Z 0. Gróf Monte Crieto , részt 11 A bosszú. (te4, te­6, te8. sz.: te2 v és v. d. e. 11. , u.: tel, te/6. te8.) MERSEVÁR. Makrancos hölgy. (Ibi, %6 te8, v. és D­: te2-kor is.) NEMZETI APOLLÓ. Fény és árnyék. 11 (te4. te6, te8. 31-én: te4. te6 V 28. tel( órakor ) NYUGAT. Egy szoknya, egy nadrág. (LH, te­6. te8. sz.: te2, v. és v.: 11 és te2 óra­kor is.) OTTHON. Mintaférj. (te4. %6. te8. v. és ü.s 11 és te2-kor is.) PETŐFI. Egy szoknya, egy nadrág. (te4. te8. v. és v.; te2-kor is.) Vasárnap cL eQ I­- kori Kalózszerelem. PEST (PALACE). Féltékenység. (tel2. te4 tep. V28.) f? A [) I U 8. Makars Kata. Híradó. (te4 ted. *• te8. sz.: te­ 2 te4 Vafi, te8. v és fi.: d­a s 11, d a. te4 Vie. teS) C­C­A­L­A. Boldog idők (H4. te6. teS. 62^, ^ v. és v., te2-kor is.) SZÉKELY. Rajongás. (tel2, %2. te4. te6 ^5 te8 * órakor.) SZITTYA. Fény és árnyék (te4. te6 teS. S3. i­v és fi • te? kor is ) TIN()DY. Mintaférj. (te4. 7^6. teS, v. és 11 és te2-kor is.) FÖLDI. Koenigsmark. (10. %\2. te2. tel* Egy szoknya, egy nadrág (11. te2. tee. tel.­ te4. te6. tel.)

Next