Ujság, 1944. január (42. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-16 / 12. szám
KONCERT RENDEZÉSEI* A vers nagymesterei ma ’47- kor Zeneakadémián. Sólymos zongoraest kedden V. */17. Koncert Zongorabérlet VI. Műsor: Mozart, Debussy, Izavel, bártól. Fúvós kamarazeneest le-on Tere?«. Kodály, Farkas, Kazacsay, Szatmáry, Takács J. műveit Lengyel Gabriella, Jancsin, Tátrai, Gáti, Szenáik Láttpr. Frank, v. Hartais, Tarr, Kgxsen, Füzessy, Molnár Anna játszzák. Singár-Thomán Műsor: Bach: A-dur, Beethoven: Esz-dur, Brahms: G-dur és Debussy szonáták. Balsii hegedűest 21-én Műsor: Corelli: La folia, Mozart: D-dur verseny, Brahms: d-moll szonáta, Debussy, stb Zongoránál: Aigner Pál. 3 Csajkevszteg-esi a Bp. Hmtv. Zenekar II bérletében Unger vezényletével jan. 25. febr. 7 és 22. Ae 1. estén VI. szinif., zongoraverseny, Romeo és Julia nyit., közr : Korányi Erzsi. (VI, 7.) Dolmány!—Zathureczky szonátaest 2' én. Műsor: Mozart: B d h, Beethoven: c moll. C, Franck szonáták IV. *47. HÄNDEL: JEPHTA 28-ÁN Pataky, Basilitics, Varga, Tibor, Zalirfy, Kosa. Vez : Licuimbe: g. Dániel—Mart» szonáta matinéjan 30. Műsor: Beethoven: Tavaszi szonáta, Brahms: d-moll és Kasel: szonáta. Zeneak. 11. Végh-quartctt III. est febr. 7 Varga Tibor hegedű-est lebr. 8. * Karnevál herceg az Akadémián. Zeneak. jan. 23 este 7 óra. Sárdy János, Orosz Julia, * Kelly Anna, Fellegi Teri, Rácz Vali, Senynyey Vera, Kelemen Éva, Komváry Gertrud, v Benkő Gy., v. Gozmány Gy. Jegyek Színházi Magazin Jegyiroda [V., Váci u. 35, tel.: 1846—67. Zeneakadémia portásánál és az összes Jegyirodákban. * Jan. 22. szombaton este, 6. Művelődés fláza EisemanneHaláh A Zsákba macskától a Fekete Péterig. Eisemann Mihály szerzői estje. Közr.: Angyal-Nagy Gy. Bilicsi, Csányi, Dénes György, Feleky , C., Hlatky, Holéczy-együttes, Kardos Magda, Kazal, Kelemen Éva, Kelly, Kollár Lívia, Mindszenti, Mihályi Ernő, Miklós Liviu, Óváry, Petrics, Rátonyi, Simor, Sottka, Somló Vali, Szilassy László, Szondy Biri, Tabányi Mihály, Turay Ida. A Rendőrzenekart vez.: Bánfalvi és Eisemann. Bev. mond. Baróti Géza, konf.: dr. Legényei. Jegyek Markitznál, IV., Petőfi S.n. 14 (tel.: 183—634, 386—151), VIII., József-tkrt. 37 (tel.: 134—028, 134— 078), Műt. Háza és jegyirodákban. Színház és világnézet 1 Ha arra gondolunk, hogy a színház él legszorosabb kapcsolatban a közönséggel és léte a múló pillanaton keresztül kifejtett hatékonyságtól függ, akkor megértjük, hogy miért éppen a színpadon lehet leginkább lemérni az emberi szellem legfinomabb rezgéseit. A közönség lapjából, nevetéséből, méltatlankodó morajából vagy fegves hallgatásából nemcsak művészi kritikát érez ki a színész, hanem világnézeti állásfoglalás is. A színház minden időben híven sugározta vissza a korok hitét és törekvéseit. A görög szellem lemérhetetlen apró rezdülései is élőbb és teljesebb megfogalmazást nyertek Sophokles és Furypides drámáiban, mint Aristoteles filozófiájában, ahol az értelem hűvös áradása és a rendszer kikerülhetetlen merevsége éppen a szemlélet eredeti életmelegét oltja ki. A középkor vallásos hite is érzékibb módon tapintható ki a misztériumdrámák bonyolult szövetéből, akár az egyházatyák fejtegetéseiből Az Isten-élmény és a túlvilági élet mindent lenyűgző kábulata árad belőlük, mint virágból az illat és az értelmen túli vonatkozásokban is föltárja előttünk mindazt, ami a középkori ember lelkét betöltötte . Csak a tizenkilencedik század színpada nem vetít elénk egységes képet. Ellentétes nézetek kaleidoszkópja vibrál a szemünk elött és határozatlan, ködös képek kavargását figyelhetjük meg. De a negatívum is elárul valamit. A világnézet nélküli kor világszemlélete ez. Az emberek nem hisznek semmiben, vagy ha hisznek is, nem tudnak együvé kerülni. A relativizmus bizonytalansága ömlik el az emberi szellem alkotásain s ez a bizonytalanság megöli a drámát. A tizenkilencedik század folyamán válik a színpad puszta szórakozás é s a korszak végén születik meg az a minden belső hiányt eláruló, jellegzetes műfaj, amely lemond a gondolati anyagról, történésről, jellemről és szóbeli kifejezésről: a tevi. A dráma haldoklásával már igen sok esztétikus foglalkozott, s joggal állapította meg, hogy a válság gyökere világnézetünk válságában keresendő. A relativizmus megfosztja a színpadot a drámai lehetőségektől. Milyen konfliktus képzelhető el egy olyan szemléletben, amelyben mindenkinek igaza lehet? Miféle erők csapjanak össze a színpadon, ha a szereplők és a nézőközönség már eleve lehetőnek tartja az ellentétes vélemény igazságát, ha nem tud kiállni maradéktalanul a maga meggyőződése mellett, mit hátha a másiknak van igaza* * Hova menekülhet ez a dráma? Az öncélú játékba, a mesterségbeli virtuozitásba, a groteszk vigyorgásba. Olyan alkotásba, ahol eszmék, szenvedélyek és tettek csak a zsonglőr tányérainak szerepét játszszák. Nem természetes lezárása-e ennek a kornak Pirandello, aki a Hat szerep, a IV. Henrik és a Hol az igazság? c. darabjaiban ennek a szomorúan üres kornak utolsó szakto mortáléit végzi? Ma már ismét világnézetet kerestunk a drámában. Émelyít és untat az öncélú játék, sokszor talán a hátunkat is borzongatja, mint egy haldokló nevetése. Várjuk, hogy valamit mondjon, hitet árasszon, meggyőződést érleljen bennünk. De csak a vágy van meg. Nem vesszük észre, hogy annak, amit a drámától várunk, bennünk, a közönségben kell megélnie, belőlünk kell kisugároznia. Eljutottunk a hiányérzethez, de mondanivalónk még nem sűrűsödött meg, még nem foglalható szavakba. Vágyakozásunk támasztja fel a klasszikusokat is. Uj próféta hiján régi prófétákhoz fordulunk. Vagy politikumot keresünk a színházban s ezzel akarjuk világnézeti hiányain kat takargatni. De a politikai uta lások csak pillanatnyi múló mámort adhatnak és sohasem pótolhatják azt a szellemi tartalmat, amelyet világnézetnek nevezünk. A holnap árnyékában ülünk és várjuk, hogy a színpadon végre megszólaljon egy hang, amely ember és világ egységes szellemi kapcsolatára utal s amely ennek a tragikus nemzedéknek a lelki béke eljövetelét hirdeti. Stand Géza őire,£jo£'& taxát agyó könyv az ÚJSÁGBBL ÚJSÁG VASÁRNAP, 14 JANUÁR 1. • Hangversenyek, Rács Aladárnak, a cimbalom páratlan művészének hangversenye, úgy, mint tavaly, az idén is kiemelkedő eseménye volt a zenei szezonnak. Nem csupán azért, mert a „cigány-hangszer“ új kifejező lehetőségeit nyitja meg, hanem azért is, mert csodálatos művészi tornában, nagyszerű stílusérzékkel tudja közvetíteni Bach, Couperin, Rameau, Scarlatti muzsikáját. Virtuozitása csak alázatos eszköz a művek egész tartalmának nemes interpretálására. Nagy elragadtatással élvezte a közönség az előadásokat, amelyeknek egyenrangú zongorakísérője, Rácz Aladárné méltóan osztozhatott férje sikerében. — A Vigadóban érdekes és értékes műsorral Musszorgszki— Kodály-estet rendeztek. A Budai DalárdaKodály két kórusát énekelte Lisznyay Szabó Gábor vezetésével. A gondosan kidolgozott hatásos produkciót őszinte tetszéssel fogadták. Böszörményi Nagy Béla kiváló zongorajátékkal, Koréh Endre hatalmas és pompás hangja dalelőadásokkal az est szólószámainak magas nívóját biztosította. A Magyar Művelődés Házában a Rádió rendezte előfizetői számára negyedik nyilvános hangversenyét Verdi- és Puccini-szerzeményekből összeállított programmal. A zenekart a stúdió kitűnő karnagya, Fridi Frigyes vezényelte. A közreműködők: Gyurkovics Mária, Gere Lola, Rigó Magda, Pataky Kálmán és Losonczy György tomboló tapsok között énekelték népszerű áriáikat. SZÍNHÁZAK műsora Vasárnap, január 16. OPERA: Délelőtt: Bohémélet (11). — Este: Nincs előadás. NEMZETI SZÍNHÁZ: Délután: Tartuffe (1e3). — Este: A kaméliás hölgy ((5). NEMZETI KAMARASZLVH. Fatornyok (3. tíz) MŰVELŐDÉS HÁZA: Délelőtt: A székesfővárosi üzemek matinéja (Vall). -- Délután: A béke angyala (te7). Filmelőadás. — Este: Arany meg az asszony; Bajazzék (6). Az Operaház vendégjátéka. MADÁCH SZÍNHÁZ: Első Anna és Harmadik Károly (1 41 \k7). VÍGSZÍNHÁZ: Délután: Warremié mestersége (3). — Este: Svét boldog hét ,(te7). PESTI SZÍNHÁZ: Fecske és denevér (3,7). A MAGYARSZÍNHÁZ: Az első (3. )) FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ: A királynő csókja (163, 6). VIDÁM SZÍNHÁZ: Ballépés jobbra (te4, te7). OMIKE (Goldmark-terem). Délelőtt: Édes mostoha (teli). — Délután: Vera, vagy Veroniska? (te 1 3).. Este: Mózes (te?). KOMÉDIA ORFEUM: Tilos a lógás (te, te7). ALVÓPALOTA: Őfelsége, a pénz. (Kit, te/). SZÍNHÁZAK JÖVŐHÉTI MŰSOR. OPERA: Hétfő: Nincs előadás. Kedd: A bűvös vadász (az Operabarátok előadása). Szerda: Walkür. Csütörtök: Nincs előadás. Péntek: Manón. Szombat: A nyugat lánya. Vasárnap délelőtt: Jancsiés Juliska. Babatündér, este: Tannhäuser. NEMZETI SZÍNHÁZ: Hétfő, kedd, szerda, csütörtök és péntek este: A kaméliáé hölgy. Szombat (először) és vasárnap este: Napfoltok. Vasán*?.») d. u.: Déryné ifiasszony. NEMZETI KAMARASZÍNHÁZ: Egész héten minden este és vasárnap d. u.: Fatornyok. MŰVELŐDÉS HÁZA: Hétfő, kedd délután és este: Nagymama (film előadás). Szerdán nincs előadás. Csütörtök: Denevér (az Operaház vendégjátéka). Péntek: Leventék ünnepi estje. Szombat: Hangverseny (Marrosz-rendezés). Vasárnap délelőtt: A kaméliás hölgy; délután 100 cigány magyarnóta délutánja; este: Művészen. MADÁCH SZÍNHÁZ: Egész héten minden este és vasárnap délután: Első Anna és Harmadik Károly. VÍGSZÍNHÁZ: Hétfő, kedd, szerda, péntek, szombat és vasárnap, este: Warrenné mestersége. Csütörtök este és vasárnap ,délután: Két boldog hét. PESTI SZÍNHÁZ: Egész héten minden este és vasárnap délután: Fecske és denevér. ÚJ MAGYAR SZÍNHÁZ: Minden este és vasárnap délután: Az első. ANDRÁSSY’ SZÍNHÁZ: Hétfő, szerda, péntek és vasárnap este: Kabaré. Kedd, csütörtök, szombat este és vasárnap d. u.: Josefin. FVV, OPERETTSZÍNHÁZI Minden este és vasárnap délután: A királynő csókja VIDÁM SZÍNHÁZ: Minden este és vasárnap délután: Ballépés jobbra. RISOZS Kalotaszegi madonna a sajtó előtt Szombaton délután vetítették le a sajtó képviselői előtt a „Kalotaszegi madonna“ című új magyar filmet, melyet Sefidin Scfket boy, a török származású magyar újságíró írt. A főszereplők közül a szép Adorján Éva, Sárdy János és Petrovich Szvetiszláv jutott igen hálás alakításhoz. A film méltatására egyébként még rátérünk. Karády Katalin legnagyobb filmszerepe Képszerű filmsztárunk, Karády Katalin, egyik legnagyobb szerepét Zilahy Lajos világsikert aratott regénye a „Valamit visz a víz“ női főszerepének alakításában kapta. Karády eleveníti meg a regény ,rejtélyes és titokzatos sorsú főhősnőjének, Aradárnak alakját, akit egy folyamárjából kiment a halászmester. Jávor Pál játssza a halászmestert és rajtuk kívül számos ismert művész eleveníti meg a regény többi figuráját. Pesti színésznő nemigen állott még olyan furcsán kényes kérdés előtt, mint most Ladomerszky Margit, amikor egy Törökországba érkezett levélre kell válaszolnia. A kitűnő művésznő a szezon eleje óta immár második pesti színházban egyre fokozódó érdeklődés mellett játssza a Warrenné mesterségét. I.adonievszky bensőségesen művészi alakításának hire úgy látszik, Törökországba is eljutott, legalábbis azt bizonyítja az a levél, amely most érkezett vígszinházi elmére és amelyet eredeti ortográfiával adunk: Posta Kutusu 2225 Beyoglu, Istanbul. Melyen Tisztelt művésznőé, Egy itteni iskola növendékei előakarják adni „Warrene mestersége“ c darabot. Tekintve, hogy fiú iskola, fiuk fogják a nőei szereket is előadni, így kérném művésznőét volna olyan szives egy pár sorban megírni a női főszerepet illetem, melyek volnának a fontos tudni-valók. Nekem magyar -zövegue Shaw-darabom van, és magyarból fordítjuk terekre. Maradtam peszinte tisztelettel Yolland E. H. (mue-fordito) Ladomerszky Margit tehát nagy dilemma elé került, mert hogyan magyarázza meg, hogy ez a mesterség, amelyet néhány hónapja a színpadon folytat, nem éppen a legifjabb törökök épülésére szolgál. Legyünk azonban jóhiszeműek, mert túl az ügy vizuális groteszkségén, könnyen elképzelhető, hogy a kisdiákok fantáziáját nem a mama mesterségének titka, de éppen az anyai szeretet és önfeláldozás machiavellizmusa ragadta meg, szemben bizonyos pesti körök viharos ellenvéleményével. Körleveleket küldött szét régi tagjainak a FészekMűvészek Klubja, amely negyvenéves fennállása alkalmából emlékkönyvet óhajt tagjai részére kiadni. A könyv csokorba gyűjtené a Fészek termeiben elröppent számos, szellemes tréfát és derűs történetet. A körlevél a tagokat tréfagyűjtésre szólítja fel. E kis történet, amelyet mi átnyújtunk a Fészeknek, még abban az időben játszódott le, amikor a színházak előtt nem álltak hosszú sorban a jegyekért és nem ötszörös,tízszeres felárat kellet fizetni annak, aki valamilyen igényesebb előadást meg akart tekinteni. A színigazgatók akkoriban elég gyakran küzdöttek anyagi bajokkal és bizony jó ismerőseik közé tartozott a végrehajtó is. Egyik délután, amikor Bródy István, a Pesti Színház akkori igazgatója, éppen a kártyarablónál ült és egy nagy csomó zseton volt előtte, rémülten látta, hogy az egyébként szigorúan őrzött terem bejáratánál megjelenik az ismerős végrehajtó, aki azonban mosolyogva siet feléje. — Ne ijedjen meg, igazgató vár, nem foglalni jöttem, hanem egy darabot hoztam. Az igzgatató keserű mosollyal tolta eléje a zsetontömeget. — Inkább foglaljon! Feltűnően érdekes nyilatkozatban igyekszik magyarázatát adni Zilahy Lajos, annak a geszkójának, amellyel egyelőre eltiltotta a Fatornyok külföldi és vidéki előadásait. „A borotvaélen táncoló darab egyetlen hangsúlyán vagy gesztusán rengeteg múlik — mondja a szerző —, csak tüzérségi szakértő nyúlhat hozzá, avatatlan kezekben könnyen felrobban és magát a közönséget is megsebezheti. Tehát ha nem lehetek jelen a darab vidéki és külföldi előkészületeinél, nem is kívánom színrehozatalát. A Kamara Színház együttese fogja elvinni a darabot a vidéki városokba.“ Akik látták a Fatornyokat, csak azok értik meg teljesen, mennyire igaza van Zilahynak. A szerző ugyanis több súlyos problémát vet fel, de ezekkel szemben írásában tudatosan és tökéletesen semleges. Jobbra is, balra is igazságot oszt miközben a problémát megmutatja, kizárja és most már a nézőre bízza, gondoljon, amit akar. Mondatait a légtornász biztonságának bravúrjával vetette papírra, viszont rengeteget bízott a színészi figurára, játékra és hangsúlyra. Nem kívánatos színészi egyéniség, rossz vagy tendenciózus rendezés természetesen éppen ellenkező értelmét adhatja az egész műnek és ami a legveszélyesebb, kibillentheti semleges állapotából. Például, annál a jelenetnél, amikor a vegyészmérnök (Ajtay) felszólítja az egyébként gyenge kiállású, enerváltnak ható testvéröccsét (Tassy), hogy váljon el zsidó feleségétől és menjen vele, a szerző csak ennyit mondat Tassyval:N — Szervusz! De a színész a közönség szemelé tára szenved a problémákon és amikor ezt magában már megoldotta, a szervusszal búcsúzik fivérétől. Ugyanezt a jelenetet meg lehet játszani úgy is, hogy az életerős és energikus kiállású testvér beleegyezően nyújt kezet és a szervuszban az is lehet, hogy: Rendben van, testvér, elválok, igazad van! Akik nem látták a darabot, azok számára talán ideírjuk azt a történelmi anekdotát, amelynek hőse János esztergomi érsek. Amikor az érseket Bánk bán és az összeesküvő főurak megkérdezték, várjon végezzenek-e Gertrudis királynővel, János levélben felelt. .. A királynőt megölni nem kell félnetek, jó lesz, ha mind beleegyeznek, én nem ellenzem!*' Bánk bán oda tehette a vesszőket, ahova akarta. Zilahy is vessző nélkül irta meg a Fatornyokat. ♦ iMxOszCk ínű.Suka (Sí:.: r- szombat» v . vasárnap, v.: *) ünnep.: ADRIA. Egy szoknya, egy nadrág. (1 4, 143- 148. V.: ö és b.: 11, 1 3, Uő. ’48.) ANDRÁSSÁ. Egy szoknya, eg.v nadrág. (tel, te6, te8. v. Vá2-kor is.) Vasárnap de. 11 órakor: India tigrise A T R I Ü R. Fény és árnyék. (Vsi, te6, Vz& ** ez, y és ü.: te2-kor is.) BARLANG. Kerek Ferkó. (V12, te4, te6. te8.) Vasárnap d. e. 11-kor: Csákó és kalap. BELVÁROSI HÍRADÓ (181-241). Margithidi kaland. Rajzos hiradó Velencéről. Magyar . Ufa- és Európa-hiradó. Folytatólagos egyórás előadások 10—21 óráig. BELVÁROSI: Egy szoknya, egy nadrág. (teL tea, tet. 147, te8. V., te2. te3. Yzi, t 6. te6. U7, te8.) BETHLEN Makrancos Kölgy. (tel. te6. te8, v . te2. v . 11 és te2 kor is.) BELEZNA Y. Férfisors. (10, ?412, te*2. te4. te6. te2.) CÁRITÓL. Rákóczi nótája. (te2. tel. te6. Yj*. v. és v . 11-kor is.) DE A K. Agrólszakadt trilány (te2. V&A terv terv és ü. de ti-kor is ) toll NA. Katja. (te4. te6. te8. v. és v: te2 órakor is.) ERZSÉBET Szélhámosad voltani. (11. te2 te4. te6. tef) KOROM: Mesél az élet. (te4. te. teS. v 1 és ü.: te2-kor is.) Vas. de. 11-kor: Lovasok és lovak világa MRADÓ FILMSZÍNHÁZ (222-499). Margithidi kaland. Rajzos híradó Velencéről. Magyar-, ffa- és Európa-hiradó. Folytatólagos egyórás eiadások 9--21 óráig.’ÖLV. Mint férj. (te4. te6. T.: 11 és te2-kor is.) JZSEF VÁROSI, Egy «zokity«, egy nadrág, (te4. ted. 1/31.v és t.: te2-kor is.) Vasárnap d. e. 11-kor: Csipkerózsika. KAMARA. Sziámi macska. (tel 2. te2 te4. KASZINÓ FILMSZÍNHÁZ. Boldog idők :te4, te6. II. sz.: te2-kor is, v. és v.: 11. %41 I- iíi, te 8.) JO R Z 0. Gróf Monte Crieto , részt 11 A bosszú. (te4, te6, te8. sz.: te2 v és v. d. e. 11. , u.: tel, te/6. te8.) MERSEVÁR. Makrancos hölgy. (Ibi, %6 te8, v. és D: te2-kor is.) NEMZETI APOLLÓ. Fény és árnyék. 11 (te4. te6, te8. 31-én: te4. te6 V 28. tel( órakor ) NYUGAT. Egy szoknya, egy nadrág. (LH, te6. te8. sz.: te2, v. és v.: 11 és te2 órakor is.) OTTHON. Mintaférj. (te4. %6. te8. v. és ü.s 11 és te2-kor is.) PETŐFI. Egy szoknya, egy nadrág. (te4. te8. v. és v.; te2-kor is.) Vasárnap cL eQ I- kori Kalózszerelem. PEST (PALACE). Féltékenység. (tel2. te4 tep. V28.) f? A [) I U 8. Makars Kata. Híradó. (te4 ted. *• te8. sz.: te 2 te4 Vafi, te8. v és fi.: da s 11, d a. te4 Vie. teS) CCALA. Boldog idők (H4. te6. teS. 62^, ^ v. és v., te2-kor is.) SZÉKELY. Rajongás. (tel2, %2. te4. te6 ^5 te8 * órakor.) SZITTYA. Fény és árnyék (te4. te6 teS. S3. iv és fi • te? kor is ) TIN()DY. Mintaférj. (te4. 7^6. teS, v. és 11 és te2-kor is.) FÖLDI. Koenigsmark. (10. %\2. te2. tel* Egy szoknya, egy nadrág (11. te2. tee. tel. te4. te6. tel.)