Ujság, 1944. február (42. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-01 / 25. szám
u UJSA. HITLER: Ez a harc a Német Birodalom legnagyobb győzelmével fog végződni! Berlin, január 31. A »««éri ttihadta állásról jelenti a Német Távirati Iroda. Hitler Zsolf a hatalom átvételének tizenegyedik évfordulója alkalmából főhadiszállásáról a következő beszédet Intézte a német néphez. — A világ legnagyobb háborújának ötödik esztendejében senki előtt nem lehetnek tisztázatlanok ennek a világháborúnak okai és céljai. Régen elmúlt már az az idő, amikor még úgy látszott, mintha ez a harc egyike volna az Anglia által minduntalan felidézett európai viszályoknak, amelyek a Brit Birodalom javára képtelenné akarják tenni a szárazföldet az erők egyensúlyának fenntartására. Nem az a kérdés többé, vájjon a mai háborúban sikerült-e fenntartani vagy helyreállítani az erők régi egyensúlyát, hanem az, hogy a küzdelem végén kié lesz a hatalom Európában. Az európai népcsaládé, amelyet legerősebb állama képvisel, vagy pedig a bolsevista szörnyetegé? Az első eset azonban csak úgy képzelhető el ha Németország megnyeri ezt a háborút, amelyet nem csak saját magáért, hanem egész Európáért vív. Máskülönben a szovjet lesz a győztes. Egyes angol lapoknak azok a megjegyzései, hogy a szovjetnek Németország esetleges legyőzése után Ben lesz többé oka, hogy tovább nyomuljon előre Európában és ezért egyszerűen megelégszik a német nép megnevelésével, vagyis kiirtásával, éppen olyan megtévesztésre szánt zsidó kitalálás, mint aza másik, hogy mielőtt még ez a háború befejeződnék, Anglia úgyis azonnal új harcra készül a Szovjet Unió ellen. A "bolsevizmus győzelme esetén Európa gyászos maradéka aligha fog angol vezetés alatt tovább küzdeni a Szovjet Unió Európán akkor uralkodó, két földrészre kiterjedő kolosszusa ellen, annál kevésbbé, mert egy ilyen harc katonai eshetőségeit csak egészen üresfejű ember ítélheti kecsegtetőknek. Azonkívül úgyis tudja minden európai, hogy ebben az esetben a nyugateurópai államok átmenetileg talán még fennálló maradványára csak az a dicsőség hárulhatna, hogy a kanadai, ausztráliai, újzélandi, délafrikai stb. birodalmi csapatokhoz hasonlóan egyedül viselhetnék a véradó terhét a brit uralom fenntartása és az angol emberélet kímélése érdekében. Éppen ezért egészen bizonyos az, ***7 ebben a harcban csak egyetlen győztes lehet, mégpedig vagy Németország, vagy a Szovjet Unió. Németország győzelme Európa fenntartását jelenti, a szovjet győzelem pedig megsemmisítését. Ez olyan világos, hogy minden nem egészen elvakult angolnak is be kell látnia. Az európai államok és ezzel egész Európa megmentésének kérdését kizárólag a nemzeti szocialista német nép és védereje dönti el a vele szövetkezett államokkal együtt. Ha azonban a birodalom összeomlik, nincs más állam Európában, amely az új tatárjárással szemben hathatós ellenállást fejthetne ki. Éppen ezért a bolsevizmus győzelme esetén — már csak előrelátásból is — a teljes kiirtás sorsára szánná a német nemzetet. És ez a cél nyíltan beismert szándéka a nemzetközi zsidóságnak is. — A német nép azonban meg tudja vívni a sorsdöntő harcot a maga, valamint az egész európai szárazföld fennmaradása érdekében és ezt az isteni gondviselés ama kegyének köszönheti, amely a hatalomért folytatott hosszú küzdelem után tizenegy évvel ezelőtt diadalmasan célhoz vezette a nemzeti szocializmust. 1933-ban ezért sok más feladat között négy olyan feladatot tűztünk ki, amelyeknek megoldásától nemcsak a Német Birodalom jövője, hanem Európa, sőt talán az egész emberi civilizáció megmentése függött. A birodalomnak a szociális kérdések megoldásával vissza kellett nyernie elveszett belső társadalmi békéjét. 2. A német nép szociálpolitikai egységét nemzetpolitikai egységével kellett kiegészíteni, azaz a nemcsak politikailag, hanem államilag széttépett birodalom helyére a nemzeti szocialista egységes államnak kellett lépnie. 3. A népi és politikai alapokon álló egységes államnak feladata volt, hogy azonnal teremtsen olyan véderőt, amely szellemi beállítottságában, erkölcsi magatartásában, számbeli erejében és anyagi felfegyverkezésével megfelelő eszköznek bizonyuljon az önvédelem feladatainak végrehajtásában. 4. Ahhoz, hogy területét Európában egy általában eredményesen megőrizhesse, szükség volt mindazoknak az országoknak összefogására, amelyekben németek laknak vagy több mint egy évezrede a Németi irodalomhoz túlozó területet jelentenek, amelyek népileg vagy gazdaságilag nélkülözhetetlenek a birodalom fenntartásához, azaz politikai-katonai védelméhez. Csupán mindezeknek a feladatoknak megoldása árán lehetett megtremteni egy olyan államot, amely azután belsőleg és külsőleg elég erős volt ahhoz, hogy harcba szálljon saját védelmében és az európai népcsaládok fenntartása érdekében. — A legjobban ma a bábomban mutatkozik meg, hogy a német nép testének ez a szociális felépítése milyen gyorsan ment végbe. A nemzeti szocializmus tántoríthatatlan elszántsággal és következetességgel megy tovább ennek a fejlődésnek útján. Ezzel aztán a nemzetközi zsidóság számára eleve lehetetlenné teszi, hogy a német nép testének belső megbomlásotására bárhol is teret találjon. — Az 1939-es világháború a történelemben úgy fog szerepelni, mint a párt ellen 1934-ben indított per nagy arányokban való megismétlődése. Semmi sem bizonyítja jobban azt a tényt, hogy a nemzeti szocialista forradalom szervezetileg, gazdaságilag és hatalmilag az önvédelemhez elég erős fegyvereket adott a német nép kezébe, mint az az óriási küzdelem, amely most már öt évea! Ez a küzdelem sem fejlődhetik más Irányban, mint ahogyan eddig a világ minden más nagy háborúja fejlődött Az az út, amely 1918-ből, a félvak katona rémképétől az 1944-es nemzeti szocialista állam valóságához vezet, hatalmasabb és nehezebb volt, mint az as út, amely a mai birodalmat a végső győzelmihez vezeti. Az azonban, hogy ez a küzdelem Németország és ezzel Euróka győzelmével végződik nyugati és felett gonosz támadóival szemben, az minden nemzeti szocialista személyn nemcsak like kifejezése, hanem az egész addigi harc befejezéseként belső biztos tudat. Ennek a győzelemnek zálogai ma nemcsak a künn harcoló katonák, hanem az otthon harcolók is. Az első világháborúban megszületett a nemBerlin, január 1I. (NST) A nemzeti szocializmus németországi uralomrajutásának évfordulója alkalmából a német sajtó vezércikkeket szentel a megemlékezésnek. A Berliner Lokalanzeiger a többi között a következőket írja: „Aki bepillant ajelenlegi politikai dzsungelbe, fel kell ismernie, hogy ellenségeink nem látják többé útjukat s sehol sem látnak világosságot. Mi azonban el fogjuk érni az új partot, amelyre 1933 január 30-án léptünk és fel fogjuk építeni életünket olyan szociálisan, nagyszabású, ragyogó és emberhez méltó módon, ahogyan csak elgondolni lehet. Semmi sincs a világon, ami bennünket visszafordulásra kényszeríthetne.“ A Völkischer Beobachter ezeket írja: „Csak hatszor adatott meg nekünk, hogy január 30-át békében éljük át és most már ötödször tett szocializmus, a másodikban, most, megerősödik és megszilárdít! Bármi is történjék, az otthonmaradottak soha sem fognak kétségbeesni, mert tisztában vannak sorsukkal és látják künn a harctéren értük küzdő fiaikat. A katonák sohasem fognak csüggedni, és a legnehezebb napok után is újra összeszedik erejüket, mert az ő kezükbe van letéve a nemcsak dolgozó, hanem a nem kevesebb hősiességgel küzdő otthonmaradt hozzátartozók sorsa. Az ellenségünk megkísérli, hogy a német népet és a birodalmat robbanó- és gyújtóbombákkal összeomlásba sodorja, ezzel azonban csak még inkábbmegszilárdítja szociális egységében és megteremti azt az erős államot, amelyet a Gondviselés kiszemelt arra, hogy a következő évszázadokban Európa történelmét alakítsa. Az, hogy ez ahatalmas és a világot megrendítő folyamat fájdalom és kin közepette megy végbe, a Gondviselés örök törvénye, mert minden nagyságharcban születik meg és minden egyes földi halandó fájdalmak közepette jön a világra. — Népünk újjászervezésének 12. évében a harctéren és otthon egyaránt a legkeményebb feladatok előtt áll. De bármennyire üvölt és tombol a vihar várunk körül, a végén, mint minden zivatar, egy napon elcsendesül és a sötét felhőkből akkor ismét előragyoga nap azokra, akik állhatatosan és rendületlenül hitükhöz, híven teljesítették kötelességüket. — Minél nagyobb gondok sújtanak ma, annál többre értékeli és jutalmazza majd a Mindenható azoknak a munkáját, akik egy égés,* ellenséges világgal szemben megőrizték a zászlót hű 'kezükben és' azt tántoríthatatlanul vitték előre. Ez a harc ellenségeink minden ördögi ármánya ellenére mégis a Német Birodalom legnagyobb győzelmével fog végződni. (MTI) nyomja rá bélyegét a háború az évfordulóra. Minden programmunk és jelszavunk nem akart mást, mint boldogságot, biztonságot és békét a német népnek. Nem akarták ezt nekünk megengedni. Boldogságunkat, békénket és biztonságunkat ma halálos veszedelemmel fenyegetik. E fenyegetés hatása alatt még szorosabban összefogunk. német nép fogadalma 1944 január 30-án így hangzik: „Kemények maradunk, megálljuk helyünket és győzünk!“ Tokió,január 31. (NST) A német nemzeti szocializmus uralomrajutásának tizenegyedik évfordulója alkalmából vasárnap este Saburo Inojye márki beszédet tartott a tokiói rádióban. Beszédében a legnagyobb csodálatát fejezte ki a német nép magatartása iránt, valamint feltétlen meggyőződését, hogy Japán és Németország kivívja a végső győzelmet. A német sajtó a január 30-ari évfordulóról Papén nem szándékozik elhagyni Törökországot Istanbul, január 11. (Magyar elhagyni német nagykövet csak Távirati Iroda.) Német részről cá azért erzett Istanbulba, hogy folják azt, a hírt, amely szerint meghallja Hans Pritsche német Papen külön repülőgépen Német birodalmi miniszteri osztályfőnökországba utazott. Papennek nincs neki net kolónia számára tarszándékában jelenleg Törökországot tandó éli láját. Majna-Frankfurt és E aunschweig bombázási Berlin, január 31. (NST) Vasárnap illetékes német katonai helyről a következő jelentést tették közzé: — Szombaton a déli órákban erős amerikai bombavető kötelékek megfélemlítő támadást intéztek nyugatnémet területeilen. Csaknem zárt felhőtakaró és nagy kiterjedésű köd mellett az amerikai repülők a legrosszabb látási viszonyok mellett bombáikat főképpen Majna-Frankfurt lakónegyedeire dobták le. A kedvezőtlen időjárás ellenére a német légvédelem a legnagyobb sikerrel vette fel a harcot az amerikai bombavető kötelékekkel. Német vadászok elkeseredett támadásokat intéztek a bombavető hullámok ellen .A felhő felett elkeseredett légi harcokra került sor. A vasárnap reggelig beérkezett, de még nem végleges jelentések szerint legalább ötven amerikai gépet semmisített meg a német légvédelem, főleg négymotoros bombázókat. Ezzel a brit-amerikai légierő alig tizenkét óra alatt több mint száz repülőgépet és 100 főnyi repülőszemélyzetet vesztett. Berlin, január 31. (Német Távirati Iroda.). Északamerikai bombázókötésyek az Északnyugat- és Közép-Németország felett uralkodó időjárást használva, január 30-án légi támast hajtottak végre Braunschweig filete ellen. A német légvédelem rossz időjárási viszonyok mellett is szélyesen harcolt az amerikai reptek ellen. Az ellenség ismételten megpróbálta a felhőtakaró oltalmába kliénekülve kivonni magát a német Ihászgépek támadása alól. Eddig beigézett jelentések szerint több mint 26 amerikai repülőgépet lőttek le. MTI) Zürich január 31. (Bud. Tud.) Londoni mentés szerint azok az amerikai pilléik, akik a Frankfurt am ain ellen intézett legutóbbi hibatámadásról visszatértek, kifejttették, hogy a német vadászok taktikát alkalmaznak 15—20 rízlőgépből álló csoportban a Sicke-Wulff és Messerschmitt í Jászok egyes bombázókra tűntetak, időnként pedig az amerikai bombázó alakulatokat minden kél mintára 200 vadászrepülőgépig cím adta meg. Rövid távolságról rakétalövedékeket lőttek ki és a lapuskák heves tüze zúdult a hombázókra. • KEDD, 1944 FEBRILIS 1 Svájci hadgyakorlatok A mostani világháború alatt Svájc milic hadseregeinek egy részét határainak őrizetére állandóan mozgósítva tartja és ezzel is tanúságot tesz szilárd elhatározása mellett, hogy területét nem engedi hadicselekmények színterévé alakulni. Nagy áldozatot ró Svájc polgáraira kis országuk semlegességének fegyveres megőrzése. A világháború által előidézett általános gazdasági helyzet szintén nyomasztólag hat Svájc lakosságára. A költségvetés megnagyobbodott és az adók tetemesen emelkedtek. Svájc mindig jelentős összegeket áldozott fegyveres erejének korszerű színvonalon való tartására, de a mostani részleges mozgósítás, továbbá a hadseregnek a mostani haditapasztalatok alapjáni gyorsütemű fejlesztése is nagyon megnövelte a hadi büdzsét. A kis Svájcnak milliós hadserege van ugyan, békében csak kiképző kereteket tart fenn, a hadsereg milsősége azonban ki kinőnek mondható. Különböző nyelvűek lakosai, mégis egybefforrasztja őket szabad hazájuknak lángoló szeretete. A katonai tradíció apáról-fiúra száll, a katonai elméleti tudományok iránt általános az érdeklődés; tanárok, ügyvédek, gyárosok vezérkari minősítést szereznek, jövedelmező állásokat hagynak ott, hogy huzamosabb időre is bevonulva, magasabb, pld. hadosztály- és hadtestparancsnokságokat viseljenek. A mostani világháborús helyzet fejlődését a svájciak, akik semmiképpen sem akarnak a háborúba belesodródni és semlegességüket, ha kell, fegyveresen akarják megvédeni, fokozott figyelemmel kísérik, különösen az utolsó időben, midőn mind több szó esik Európa elözönléséről. Mind tööbb svájci hivatalos hang nyilatkozik meg sajtójukban és nyomatékosan kifejezést ad annak, hogy a svájci semlegességpolitikának jobban, mint valaha, minden figyelmét arra kell fordítania, hogy az országot távoltartsa a hadiesemények forgatagától. Svájci sajtóhangok rámutatnak arra, hogy hadseregük nem állhat mereven az előre kiépített évszázados hegyi védőállásaiban, bevárva bármely a határain átlépni akaró hadsereget. Igenis, Svájc hadseregének jól begyakoroltnak kell lennie a rugalmas védelemben, melynek oly sok példáját és eredményességét lehet a mostani világháborúban látni. Csakis a rugalmas védekezés biztosíthatja a svájciakat arról, hogy határterületeiknek nyíltabb részein át ne özönölhessen egy kívülről jövő idegen hiaderő. A világhábor forgatagából még kimaradt államok, mint Portugália és Svédország, élénk figyelemmel kísérve a fejleményeket, a parancsoló szükségérzete által vezettetve, gyorsan fejlesztve bizonyos tekintetben elhanyagolt haderejüket, nagyobb kötelékekben tartottak a legutóbbi időben hadgyakorlatokat. Svájcban is még e tél folyamán hadosztálygyakorlatok lesznek, előreláthatólag tíznapi időtartammal, valószínűleg, az összes első vonalbeli hadosztályok magas létszámmal részt fognak e gyakorlatokon venni. A svájci lapok, közte a NZJ Zeitung e hadgyakorlatokkal kapcsolatban hangsúlyozták, hogy nemcsak a csapatparancsnokságok és a magasabb vezetésnek összhangos működése a fő cél — bár az teméészetes, hogy a korszerű hadviselés mind nagyobb követelményeket támaszt úgy az egyes emberrel, mint a vezetőkkel szemben —, hanem a hadgyakorlatoknak az a magasabb eszmei célja is, hogy úgy Svájc polgárait, mint pedig a külföld összes hadviselőit meggyőzzék arról, hogy Svájc nemcsak komolyan el vant szánva arra, hogy semlegességét betartsa, de ütőképes, korszerűen kiképzett egységes lelkiségtől átfűtött hadseregével meg is tud aktidályozni minden olyan beavatkozást — bárki részéről jöjjön is légyen —•,amely a szabad Helvéciát háborúba sodorhatná. Svájc hadvezetősége meg vant, győződve arról, hogy minden svájci polgártárs át van hatva most már az elérkezett parancsoló szükségesség gondolatától — írják továbbá A svájci lapok — és szívesen meghozza a további áldozatokat is, melyeket hazájára ezek a gyakorlatok? rónak. Mert ezek is hozájárulnak ahhoz, hogy a begyakorolt, mindért eshetőségre kész hadsereg a szabadság klasszikus földjét a világháborús sors következményeitől meg-.z órja. Czibur András nyug. altábornagy. Német hadijelentés Berlin, január 31. A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának. A véderő főparancsnoksága közli: A szovjet Dnyepropetrovszktól délnyugatra páncélosok és csatarepülők által támogatott több lövészhadosztállyal támadásra indult. A támadásokat nagy veszteségekkel visszavertük, egy betörési hely kivételével, de ez ellen ellentámadás indult. . Míg Kirovogradtól északnyugatra számos ellenséges támadást szétvertünk, Gserkasszitől délnyugatra és Belaja Cerkovtól délkeletre tovább tartanak a harcok az előnyomuló ellenséges harccsoportokkal. Páncélos kötelékeink előretörései következtében a bolsevisták súlyos veszteségeket szenvedtek. A Pogrebiscsétől délre levő térségben a támadó harcok során 1944 január 24-től január 30-ig a Huber páncélos tábornok vezetése alatt álló hadsereg- és SS fegyveres csapatok, a légi fegyvernem kötelékeinek hatásos támogatásával több mint tíz szovjet hadosztályt és több páncélos hadtestet vertek szét. A bolsevisták ez idő alatt 6500 foglyot és több mint 8000 halottat, 700 páncélost és rohamlöveget, 680 löveget, 340 nehéz géppuskát vesztettek. Ezenkívül többszáz gépjárművet, valamint számos más fegyvert és egyéb hadianyagot megsemmisítettünk vagy zsákmányoltunk. Itt különösen bevált a Bark tábornok vezetése alatt álló westfáliai 16. páncélos hadosztály, valamint a Barke alezredes vezetése alatt álló nehéz páncélos ezred. A Pripjet és a Berezina között hét''főn is kemény harcokban visszavertük a Szovjet valamennyi áttörési kikisérleteit. Néhány helyi betörést elreteszeltünk. Az Umen-tó és a Finn-öböl között a Szovjet csapataink helyi elhárító sikerei ellenére több szakszón további tért tudott nyerni. E térségben a súlyos elhárító harcok változatlan keménységgel folynak tovább. Herbert Müller, az egyik súlyos páncélos osztag altisztje, e harcok során „Tigris páncélosával 25 szovjet páncélost lőtt ki. Dél-Olaszországban az ellenség a nettónál hídfőállásból kiindulva erre gyalogsági és páncéloserőkkel észak- és északkelet felé támadásra indult. Az ellenség ugyanakkor fokozta támadásait a déli arcvonalon, amelyek különösen a Minturno—Cassini tér,ségben voltak igen hevesek. Az ellen-.őség ez erőfeszítéseinek eredményei csak csekélyek voltak, annál nagyobbak voltak azonban veszteségei. Fő harcterünkbe történt több betörést határozott ellentámadásokkal kiküszöböltünk, más helyeken még folyik a harc. Több mint 909 fogoly jutott csapataink kezére. , A Felső-Olaszországban levő repülőtereink ellen indított légi támadások az ellenségnek 18 repülőgépébe kerültek. Ezeket vadászrepülőink és légelhárító ütegeink lőtték le. Január 30-án délelőtt északamerikai bombázók egészen Braunschweig— Magdeburg térségébe törtek előre. Bombadobások következtében egyes helyeken károk és a lakosság sorában csekély veszteségek keletkeztek. Bár az elhárítási feltételek uchitek voltak, heves légi harcokban lettünk 26 ellenséges repülőgépet, fut nyomórészt négymotoros bombázhat. A brit terrorbombázók vasárnap, este megtámadták a birodalmi főváros nagy területeit, aminek következtében súlyos károk keletkeztek a lakónegyedekben, kulturális épületekben, szociális berendezésekben és középületekben. A lakosság veszteségeket szenvedett. Az eddigi jelentések szerint negyvennégyellenséges bombázót megsemmisítettünk. Egyeszavaró repülőgépek bombákat dobtak Nyugat-Németországra. Tengeralattjáróink jó eredménnyel támadták az ellenséges utánpórló forgalmat, főleg egy erősen biztosított hajókaravánt, amely az Északi-tengeren Murmanszk felé haladt. Elsülylyesztettünk öt hajót, amelynek v. öszszes térfogata 32.900 bruttó regiszter tonna, tíz rombolót és kisérőjárművet, valamint partraszálllte hajór.n. Ezenkívül lelőttünk három repülőgépet. Számítani lehet arra is, hogy további eltalált rombolók is megsemmisültek, de ezek elsüllyedését nent lehetett megügyelni. (MTI)