Állami gimnázium, Újverbász, 1895

KATONA és GRILLPARZER. B­ánk bán históriája számos feldolgozóra talált hazánkban és a külföldön egyaránt: Hans Sachstól Petőfiig magyar és ide­gen költők egész sora alkotott e tárgyból egy-egy költői művet, drámát, balladát sőt regényt is. Maga az esemény nem valami ki­válóbb, fontos mozzanata történelmünknek, s a homályt, mely annak egyes részeit fedi, történetíróink máig sem oszlatták el teljesen. Az egész eset, bár egy királyné meggyilkolása fűződik hozzá, lé­nyegében elvégre is nem egyéb, mint önbíráskodás a Bánk bán feleségén elkövetett gyalázatért, gyilkosság, melyért a főbűnösök többé-kevésbbé megbűnhödnek. De ami a történetíróra nézve tán kevéssé figyelemre méltó, a költő szemében éppen nagy fontos­ságú lehet. A történetíró följegyzi Bánk bán esetét, mint egyszerű tényt, s történelmi szempontból tekintvén azt, éppen nem törődik a benne szereplők lelki világával; igazi költői lélek azonban, aki a történelem lapjain költői földolgozásra alkalmas tárgyat keres, első pillanatra fölismeri a mély tragikumot, mely Bánk bán histó­riáján végig vonul s olyannak látja azt, mely szinte önként kínál­kozik költői mű­anyagául, annál is inkább, mert a mondával ve­gyes történelmi eseményt könnyebben alakíthatja saját céljaihoz. Ez az oka, hogy Bánk bán históriájának oly sok földolgozója akadt nemcsak nálunk, hanem a külföldön is. Drámai földolgozásra oly kiválóan alkalmas volt a föltűnt Lakfalvy Edének, a lelkes Schiller­­barátnak is, a ki Sopronból, 1793 május 1lén kelt levelében a többek közt ezeket írja Schillernek: „Wie oft stieg mir der Wunsch bei Ihrem Fiesco auf, möchte doch Schiller einen Rákóczy, Ná­­dasdi,­­Banko verewigen.“*) Schillernek soha eszébe sem jutott, hogy Bánk bánt megörökítse; bizonyára nem is ismerte a magyar tör­ténelemnek e tragikus epizódját, amely Katona Józsefben oly méltó költőjére talált. Az újabb német drámaírók közül Grillparzer volt az, aki Bánk bán történetét színpadra vitte. — Ein treuer (Diener seines Herrn c. tragédiájában. Se Katona, se Grillparzer nem ismerte Bánk bán históriájának különféle költői feldolgozásait; mindkettő az eredeti forrásból, a történelemből mentette tárgyát, s mindkettő a saját költői egyé­­ b) . Heinrich G., Bánk bán a német költészetben, 134. J., ahol a levél egész terjedelmé­ben közölve van. 1*

Next