Állami gimnázium, Újverbász, 1912
S 1 százesztendős újverbászi főgimnázium. Irta: Székely Sándor. I. tlz iskolák keletkezése. z iskolákat csendes, nyugodt körülmények között élő társadalom létesítette, mert „Inter arma silent Musae.“ — Benne van a „teremtés koronájáéban : az emberben a tudásvágy, az ismeretek után való törekvés. Nem elégszik meg a körülötte lejátszódó eseményekkel, hanem kutatja ezeknek az indító okát is. — Így lesz az állatemberből eszes, gondolkodó lény, amely csak ilyen állapotában, az isteni szikra birtokában mondható a „teremtés koronájáénak. — A múltban a papok, tanítók, mint a népvezetői, élesztették az ismeretek után áhitozó egyénekben ez isteni szikrát s csakhamar maguk köré gyűjtötték a tudományszomjas egyéneket és megalapították az úgynevezett „iskolá“-t, amely az egyén kora, ismeretének foka szerint, elemi,közép-, vagy felsőiskola jelleggel birt, természetesen feltételezte az ezekben tanító egyénekben a megfelelő szellemi erőt, ill. tudást is. II. tsz intézet alapítása. A II. József császár telepítette német községek között alig 23 évi keletkezés után Ujverbász községé a vezetőszerep. Előkelő polgárai közül Mokry András nevelő után néz, hogy fiúgyermekeit nemcsak a betűvetésre és olvasásra, hanem a középiskola alsó osztályaiban előadott tárgyakra is megtanítássá. A derék nevelő Blászy János, aki 1807-ben megkezdi nevelői működését s rövid idő alatt mintegy 15 tehetős polgár gyermekeit tanítja az algimnázium tárgyaira. — Nevelői tisztének befejezése után a verbászi és vidéki szülők arra kérték Blászyt, hogy megfelelő díjazásért tanítsa a gyermekeiket. — Blászy szívesen teljesítette kérésüket, megalapította a négy oszt. magángimnáziumot Skolka András 1*