Állami gimnázium, Újverbász, 1912

foglalta el pályázat útján. A betegeskedő Szabados helyére az Esperes­­ség 1864 május 5-én Melczer Kálmán, theol. kandidátust küldi tanár­nak 3 hónapra, majd Steltzer Frigyes cservenkai káplánt választja meg. Stelczer ös évig tanított s azután Kiszácsra ment papnak. — 1865. ápril. 25-én Halasi Gyula, rozsnyói ág. h. ev. h. tanárt választja meg harmadik rendes tanárnak. — 1868. aug. 31-én Godra a közte és az Esperesség között fölmerült egyenetlenség következtében minden nyugdíj nélkül visszavonult a tanári pályáról s 1874. márc.­ában halt meg Pet­­rőczön. Helyébe az Esperesség Max Vilmos, theol. kandidátust, majd en­nek tjj év múlva történt távozása után Kovalszky Lajos, végzett hit­tanhallgatót s tanárjelöltet hívta meg a megüresedett állásra. — Igaz­gató Zvarinyi Károly lesz 1868­­-ben. — A három rendes tanár mellett meg az ú. n. mellék-, v. kisegítő tanárok is kezdenek ezután szerepelni 4—6 óra tanítással. (L. Tanártestület.) 117. fj pártfogósági alreálgimnázium küzdelme. 1870 71. iskolaév nevezetes e kis, már sok küzdelmet átélt gimná­zium történetében. — Az Esperesség belátta, hogy nem képes a kor igényeinek megfelelni, tehát az intézet „beszüntetésének gondolatával kezdett foglalkozni.“ De nem egyezett ebbe Verbász és környéke. — Érdekelt és nem érdekelt egyének restelték volna, ha e majdnem 60 éves gimnázium megszűnik. Elhatározták, hogy „Pártfogóság“ címen tartják fenn az intézetet. — Az Esperesség készséggel átadta a vagyont s azonkívül kötelezte magát évi 200 frt. (400 K.) fizetésére is. — A párt­fogóság nagy lelkesedéssel fog a mentéshez; megválasztják a negyedik tanerőt is Tóth Lajos, rajztanárjelölt személyében; 1873 aug. 14-én 21902. sz. a. kapja meg az intézet először az állami, nyilvánossági jogot Dr. Pauler Tivadar kulturminisztertől. A milyen nagy volt a „Pártfogók“ lelkesedése ebben a válságos időben, és annyira lelohadt később a jó­tékonyság gyakorlásának a kedve is. — A lelkesedés pillanatában írtak alá „Alapítványok“-at (Fundationen ohne Obligationen) 3850 frt. érték­ben, de ezekből csak 4 (egy 1867-ben, egy 1876-ban, egy 1893-ban, egy 1910-ben 510 frt. 1100 kor. értékben) fizetődött be, a többi csak papiroson, maradt. — Úgy jártak az évi járulékokkal is.­­ Midőn 1883- ban a felső tanhatóság az ötödik rendes tanerőt is sürgette, olyan lany­hán folyt be a pártfogói díj, hogy még a negyedik tanerőt sem tudták fizetni. Mivel az 1883-ban az államtól kért 3000 forint államsegélyre nem volt kilátás, és a „Pártfogóság“ nemcsak a tanerőket nem tudta fizetni, hanem még czélszerű épülete, megfelelő felszerelése s berendezése sem volt, azért „1886. feb. 17.-én tartott közgyűlésen, nehéz szívvel bár.

Next