Katolikus gimnázium, Újvidék, 1883

Grvadányi József „Időtöltései“. gróf Gvadányi Józsefnek két munkájáról szokott az iro­dalomtörténet megemlékezni, a „ P­e­­­e­s­k­e­i nótárius budai utazásáéról meg a „Rontó Pál és Be­­nyovszky Móricz k­al­an­d­j­ai“-ról. Kétségkívül ezek a régi jó generalis legtöbb élő alkotásai, közel száz éves népszerűség szól mellettük. A múlt századi költői termékeket az idő már mind eltemette, Gvadányinak e két munkája csak nem régen ért újabb kiadást. S e nagy népszerűséget nem valami gazdag lele­ménynek, nem is különösebb jellemrajzoló erőnek kell tulajdoní­tanunk . Gvadányit még a versbeli előadás ügyességében is felül­múlja akárhány kortársa. De a mint már Arany János meg­jegyezte , ezek egyikének sem sikerült csupán a képzeletből olyan két alakot teremteni, kiket a népképzelet fölvett a saját alakjai közé, mert a két hős (a nótárius és Rontó Pál) egész környezetében, szokásaiban és viselt dolgaiban annyi élethőség­gel van elénk állítva, hogy a nép őket valósággal élt s a maga egyszerű köréből származott alakoknak ismeri. Ezekhez járul az a minden lapon feltűnő erős magyar fajszeretet, az idegenszerű­nek az a mély gyűlölete, mely a szokásaiban, életnézeteiben conservativ hajlamú magyar olvasót ma sem hagyja érintetlenül. E két főmunkáján kívül még sok egyebet irt Gvadányi, de ezek, bár megjelenésük idején amazokkal vegyesen olvastat­tak, ma már legfeljebb czímek után, könyvészeti följegyzések­ből ismeretesek s tartalmuk annyival inkább homályban marad, mert e könyvek mind ritkábbak lesznek. Ilyen kevéssé ismert s tán ezért is kevésbbé méltányolt*) az a könyv, melyről itt *) Épen e sorok nyomtatásakor jelent meg egy derék kis tanulmány „Gróf Gvadányi József élete és munkái“ czímen (1985. lp) Kovács Génestül, ki ügye­sen, s ily teljesen először állítja össze Gvadányi életrajzát és működését, de az „I­d­ő­­töltés“-ről ő is csak néhány sorban emlékezik meg, s a benne elszórt életrajzi ada­tokat csak részben használja fel.1

Next