Katolikus gimnázium, Újvidék, 1893
A német nyelv a gymnasium Illik osztályában. Közoktatásunk terén egészséges pezsgés-forrás mutatkozik. A régi rendszer megújhodófélben van, az avult elveket új eszmék, idejüketmúltó intézményeket időszerű alkotások váltják fel, élet és iskola hovatovább érteni akarja egymást. Mi természetesebb, mint hogy az iskolának is számot kell időről-időre vetni a maga ember- és tananyagával. Az új nemzedék satnyúlása, meg a szellemi munka fogósabb-fogósabb volta és ami köze az iskolának e kettőhöz van, ma már nemcsak a szemfülesebb laikusvilág előtt, hanem a szakemberek előtt isismeretes és és beismert dolog. De bármily fenyegető is e részben a helyzet, se a művelt laikusvilág nem kívánhatja, se a tanárvilág nem engedheti, hogy a bajon a tananyag leszállításával segítsünk, ellenkezőleg, még okkalmóddal ejtett selejtezés mellett is egy-egy ideig csakis tananyag- szaporulatra kell elkészülve lennünk, mert ámbár nem mind kell az, ami régi, de az újban, a szaporulatban van sok, ami legalább is hasznos. Tehát a modus procedemlit kell megtalálni: a szakemberek dolga marad oda férkőzni, ahonnan az ifjúság lassan fejlődő erejének a rohamosan növekvő tananyaggal vívott küzdelmét intézni a legüdvösebb. Szükséges pedig a tárgykezelés lehető leghelyesebb módját kitapogatnunk nem csak azért, mert az idők többet-többet követelnek, hanem azért is, mert a tanárság is tovafejlődvén többet-többet kíván növendékeinek nyújtani. S még a legnagyobb bökkenő itt van. Az természetesen nem hiba, ha a tanár a maga anyaggyűjteményéből alkalom adtán mentül többet közöl tanítványaival, hiszen a tanítás színvonalát emelni kivált gymnasiumban a tanárnak nemcsak módjában áll, hanem kötelessége is: az azonban már hiba lenne, ha a színvonal kedvéért mulasztást követnénk el az anyag feldolgozásában, mire valóságának a megértetésében, s a tanulók az anyaghalmazzal nem tudnának hova lenni. Igaz, vannak tárgyak, melyeknek a kezelése tartalmuk mivoltánál fogva már magas színvonalú, pld. az irodalomtörténeté, amelyeknéltehát a tanárnak a keze nincs kötve a tanulók előképzettsége által. Vannak azonban tárgyak, pld. az idegen nyelvek, amelyeknek a kezelésénél a széles alapon való dolgozás mindjárt eleinte nem csak hogy nem szükséges, hanem fölösleges, sőt a gymm, nyelvoktatás czéljára még káros is. Ha valamiben, akkor a nyelvek tanításában lehetünk az