Ung, 1879. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1879-06-22 / 25. szám

(Egy kihallgatás a belügymeste­rnél). A A „Magyar Lapok“ írják. A napokban a belügyminis­­terium képviselőházában szokatlan alakok voltak lát­hatók. Bocskor, durva vászon fehérnemű, válig lelógó haj, széles karimájú zsíros kalap, oldalukon bőrtaris­­nya, ez képezte öltözéküket. Ungmegyéből jöttek és a nagyságos minister urat keresték, hogy igazat te­gyen nekik. A lyutai körjegyzőséget a bereznai kerü­let derék jegyzője Bereznay János kezelte már évek óta, és humánus működése által a szegény nép sze­­retetét annyira megnyerte, hogy azt a szeretetet bát­ran lehetne bálványozásnak nevezni. A mi derék jegy­zőnk tudta, mikor fizethet a szegény ember adót; mi­óta ő van nálunk, nem is járt környékünkre adóvég­rehajtó; inkább a maga zsebéből előlegezte az adót, csakhogy a költségtől megkíméljen bennünket; ha va­lakinek „instanczia“ kellett, megírta azt ingyen, barát­ságból. Ezen derék urnák a helyére akarnak a me­gyei urak más jegyzőt választani, azt hozzák fel okul, hogy egy jegyző két kerületben szolgálatot nem tel­­­jesíthet. Mi tehát gyűlést tartottunk, összeraktunk néhány irtot, s feljöttünk Budára a nagyságos minisz­terhez, hogy megkérjük őt, miszerint ne csak mindig a megyei uraknak, hanem egyszer már a szegény nép­nek is legyen igaza. Ezért szeretnénk mi a nagysá­gos miniszterrel beszélni, de hát nem tudjuk, be le­het e jutni ilyen nagy úrhoz ! A miniszter nyájasan fogadta a küldöttséget, kihallgatta panaszukat,s azon­nal magához rendelte az illető osztálytanácsost, kinek ressortjához ezen ügy elintézése tartozik. Az osztály­­tanácsos úr azon véleményen volt, hogy miután a me­gye által a lyuttai jegyzőválasztás folyó hó 19 éve már kitüzetett, ezen intézkedés már meg nem vál­toztatható. A miniszter már szintén hajlani látszott ezen véleményre, midőn előállt a küldöttség vezére, s így szólt: Nagyságos miniszter úr, ha Bereznayt elviszik tőlünk, soha többé egyetlen egy garas adót nem fize­tünk. Ez az érv hatott, mert Tisza azonnal elrendelte a 19-ére kitűzött választás felfüggesztését, s meghagy­ta a megyének, hogy ez ügyben újabb jelentést te­gyen. A küldöttség tagjai örömükben a miniszternek még lábait is csókolták, s ősz vezérük így szólt: Nem­­csak­ annak örülök, hogy Bereznai megmarad, hanem annak is, hogy a kortes urak 19-én nem fognak potya bort innn ! (A késedelmi kamatok) tárgyában, mint tudva van, a törvényhozás azt az üdvös rendelkezést hozta, hogy a meg nem fizetett adókért ezentúl min­dig csak a 6 °/, késedelmi kamat lesz fizetendő, pót­lékok nélkül. A pénzügyminiszter most e törvény­hozási intézkedés értelmében rendeletet intézett a pénzügyi igazgatóságokhoz, tudatva velük, hogy az említett törvény e hó 29 én hatályba lép s hogy az adóhivatalok ahhoz alkalmazkodjanak. (A vetések állásáról) Ung megyében a hivatalos adatok alapján a következőket jegyezhet­jük fel: (Nagy-bereznai járás.) Ősziekben még ed­dig nincs kár. (Kaposi járás.) Őszi vetések csakis kivételesen a búza és rozsra nézve mondhatók kö­zépszerűeknek. Üszkösödnek és rozsdásodnak. Zab- és árpavetések sárgák színre és nem növekszenek. Tengeri kapálatlan, kolompár a földben nagyobbrészt elrothadt. (Ungvári járás.) Búzák, habár leveleik rozsdásak is, mégis szép kalászokat hajtottak. Üszők ismét mutatkozik. Rozs gyarapodott, Zab jól áll. Árpa és tengeri sárgul. (A „K­adu be ez“ patak) mely tudvalevőleg a város több utcáján át vezet, s mely a múltkori vízáradásnak közvetítőjéül tekinthető, értesülésünk szerint a városon kívül fog a kis Ung­lia bevezet­tetni, s e végett az alispáni hivatal s a városi ha­tóság részéről a kezdeményező lépések meg is tétet­tek. Különben már a provizórium alatt hozatott egy megyei határozat, mely e pataknak átvágással való elvezetését rendelte el, a határozat azonban külön­féle okok miatt foganatosítva nem lett, ami legutóbb meg is boszulta magát. Azt hisszük, hogy most már tovább fogunk jutni a határozat meghozatalánál, s a tervbe vett átvágás és kivezetés mielőbb foganato­­as­tatni fog, a­mit egy egész városrész érdeke is sür­gősen követel. (K­az­á­n­r­o­b­ba­n­á­s.) Az ungvári sörház mel­lett lévő szeszfőzdében junius 19 én a gőzkazán szét­robbant s 4 munkást súlyosan megsebesített, kik kórházba szállíttattak. A sebesültek közül háromnak életéhez kevés remény van. (Az igazságü­gyminiszter), miként öröm­mel konstatálhatjuk, a bíróságok segédszemélyzeté­nek szükség követelte szaporítására nézve elrendelte az előmunkálatokat, s igy okunk van hinni, hogy azok az égető bajok, mely igazságszolgáltatásunk menetében felszínre emelkedtek, talán már a közel­jövőben orvosoltalak. Mi ehhez a dologhoz csak azt jegyezzük meg, hogy kár volt az ügyet ennyire is elhalasztani. (A savanyúvízi fürdő.) Az ungvári „Sa­­vanyúvízi“ gyógy­fürdőt mai napon miután azon ki­terjedt el hogy a múltkori árviz azt megrongálta vol­na, — orvosrendőri és fördészeti szempontból meg­vizsgáltam, és a fördő helyiséget legnagyobb rend és tisztaságban találtam, és igy a n. érd. közönség­nek használatára melegen ajánlom. Ungvári, jun. 18. Dr. Demjanovics Iván, m. főorvos. (Az ungvári árvízkárosultak) javára a gyüjtöivek már kibocsáttattak a város tanácsa ré­széről. Felkérjük ezúttal is a város lakosait miként károsultjaink javára s azok felsególésére tehetségük­höz képest adakozzanak. (Czubay István) szerednyei g. k. lelkész ur egy perből kifolyólag az ungvári árvízkárosultak javára Bekény B. járásbiró ur kezeihez 10 irtot tett le, mely összeg Lehocky Béla polgármester úr­hoz tétetett át. (Szinközi előadások műsora) a bérlet kezdetéül: Kedden 24-én „A javulás utján“. Itt még soha nem adott új kitűnő francia színmű, (a budapes­ti nem­zeti és a bécsi Burg színház repertoir darabja) Szerdán 25-én „Kisasszony feleségem“ operett a 3 felvonásban.Csütörtök 26-án itt először: „A járvány“. Kitűnő vígjáték 4 felvonásban (a budapesti nemzeti színház repertoir darabja.) Szombat 28-án „A bor­­nevillei harangok“ világhírű Operette, 4 felvonás itt először. (Bérlet-szünet). Vasárnap 29-én itt először: „Dráma a tenger fenekén“, a népszínházban több mint 60-szor adatott nagyszerű látványos színmű, rendkívüli szép új díszletekkel. Kedden julius 1 én „Fatinica“, vig operette, 3 felvonásban. Nagyszerű uj jelmezekkel. (Az itatós papir mint bi­z­o­n­y­i­t­é­k.) Oly nőnek, ki férjét megcsalja, birni kell a türelemmel hogy megvárja, mig a kedveséhez írott levél meg­szárad. Az itatós papir annyira nem titoktartó, hogy megőrzi az áruló sorok lenyomatát. A meglepett fér­jet e „bűnjel“ ismerteti meg azon úr nevével és cí­mével, ki nejével együtt őt „vén sas“-nak szokta te­kinteni. Ezen eredeti adat folyományaként legköze­lebb válóper indittatik meg. A házasságtörés bizo­nyítva van : az asszonyt a „fecsegő papír“ árulása következtében tetten érték. (Olvasóinkhoz.) kalmából kérjük további A közelgő félév al­szives támogatását előfizetőinknek, kik az „Ung“-gal hosszú ide­jű fenállása alatt eléggé megismerkedhettek. Hangos ígéretekkel jelenleg sem lépünk föl, s itt csakis annyit kívánunk hangsúlyozni, hogy az „Ung” hű marad eddigi irányához és fő törekvése jövőre is az, hogy helyi és társadalmi viszonyainknak minden oldalról részre­hajlatlan tükre legyen. E részben sem az álnagyságok félelme, sem a barátság jog­talan követelése nem gyakorol befolyást la­punkra, melynek csak a jó, szép és szerkesztésénél ezentúl is igaz érdeke leend irány­adó. Az előfizetési feltételek a lap élén olvas­hatók. talmazni. A munka 1. évi augusztus hó 5-kén hagy­ja e 1 a sajtót, terjedelme 5—6 ivin leend. Egy pél­dány előfizetési ára 50 kr., kötött díszpéldányé 1 frt 30 kr. Az előfizetési pénzek szerző nevére, az „Uj Budapest“ politikai napilap szerkesztőségéhez (Buda­pest, ujvilág-utca 19. sz.) címezve, július 20-ig kül­dendők be.­ ­ Irodalom. (A „Figyelő“) folyóirat júniusi füzete a kö­vetkező tartalommal jelent meg: Vitkovics Mihály élete, Szvorényi Józseftől. — Toldi Ferenc és Ka­zinczy Gábor, Jakab Elektől. — Révai pályaválasz­tása, Csaplár Benedektől. ■— Szenczy Molnár Albert nyelvtudománya, dr. Jancsó Benedektől. — Tompa Mihály költészete, Kerékgyártó Elektől. — Mikes Kelemen ifjúkorához, Thaly Kálmántól. — Iroda­lomtörténeti repetórium, Szinyei Józseftől. — E je­lesen szerkesztett folyóiratot ajánljuk olvasóink figyel­mébe. (Magyar nyelvtan) az elemi népiskolák és ipariskolák számára jelent meg e napokban Márton­­fy Márton kassai tanártól; kiadja Maurer Adolf Kas­sán. A mű a nyelvtan valamennyi szabályait ismer­teti gyakorlati példák kíséretében s oly kön­nyen érthető modorban, mely e nyelvtant kiválóan becses­sé teszi. A nyelvtan első és második része a szótan és mondattannal foglalkozik, harmadik része pedig a polgári életben leggyakrabban előforduló ügy és okiratok külalakjával ismerteti meg a tanulót, míg a negyedik rész a nyelvtanhoz alkalmas olvasmá­nyokat hoz, s e helyes beosztás és módszerrel szer­ző elérte azt, hogy tankönyve a III.ik. elemi osz­tálytól kezdve a teljes népiskolában kézi könyvül használható, s feleslegessé teszen minden más költ­séges olvasókönyvet. Egy példány ára 60 kr. Ajánl­juk e jelesen szerkesztett nyelvtant az illető tanár­urak s tanférfiak pártoló figyelmébe. („Tükör darabok“). Ily című műre hirdet előfizetést Szikszay József, mely bessélyeket fog tal­­ toznik. A szép X-né három hónap óta özvegy. E napok­ban néhány barátnőja volt nála látogatáson. — Képzeljétek, úgymond, tegnap unalmamban összeszámítottam, hogy a mi kis körünkben hány öz­vegyasszony van. Nos mit gondoltok? —Huszonöt! — Lehetetlen! — Úgy van, — felel X-né és kezdi előszámlálni özvegyeit. Össze-vissza számlálja őket, de nem tud többet kihozni 24-nél. — Furcsa, úgymond, — bizonyosan emlékszem, hogy tegnap 25-öt számoltam össze. Ugyan ki is le­het a 25-ik, a ki nem jut eszembe. — Ki ? felelé mosolyogva az egyik barátné, — — magad vagy az. — Az ám! kiált fel X-né és — hangosan elne­­veti magát. * X. grófnak szép, kedves neje volt. Meghalt, s a gróf végre ráadta magát egy második házasságra. El­vett egy gonosz természetű asszonyt. Egyszer egy barát látogatja meg. — Hol a feleséged? kérdi. — A feleségem ? felel a gróf sóhajtva, — az égben van! A grófnőt azonban a szalonban találod. * — Uram, ön azt merte társaságban mondani, hogy nem olyan, mint az éjszaka. — Nem tagadom. — S mit tud felhozni mentségül? — Azt, hogy vannak szép éjszakák is. * Keresztelőre hoznak egy gyermeket a paphoz. A lelkész ámulva tekint a papának hófehér für­téire. — — Hány esztendős ön? — Hetvenkilenc. — De hisz akkor ennek a gyermeknek legalább húsz esztendő előtt kellett születnie, és csak most hozza el megkeresztelni. * A menyecske — eltűnt. A férj dühösen rohan az ügyvédhez. Ez elvezeti a rendőrségre. Ott elmondják az esetet. A rendőrtiszt megértvén a dolgot, a szükséges adatokat kéri a férjtől. Figyelmeztetem önt, hogy, ha egyszer a rendőr­ség kezébe vet­te az ügyet, nejét bizonyosan meg fog­ják találni. — Igazán? — Kétségtelenül. A férj haboz. Végre kalapját veszi. — Akkor hát gyerünk ! X*. ur úgy látszik, adventben házasodott. Leg­alább az ég szörnyű kiállhatatlan családdal verte meg. Gyermekei csúnyák, ostobák,anyósa egy fúria, sógorai rendszeresen koppasztják, felesége — pedig mindezen tulajdonokat egyesíti magában. A napokban egy családi jelenet után veszi a kalapját és elmenekül hazulról. Az utcasarkon egy koldus szállítja meg. — Könyörüljön a szegény világtalanon ! X. úr megáll, meg van hatva. — Négy nap óta nem ettem semmit. — Borzasztó­ sóhajt fel X. úr, zsebében ke­resgélve. — Magam állok a világon, nincs senkim — — Mit, nincs családja ? kérdi X. ur, — és még panaszkodik! Azzal viszateszi zsebébe a kikeresett hatost és tovább megy.­Felelős szerkesztő: Mihalkovich József. Nyilttér.*) Egy 5—6 latin osztályt végzett fiatal ember gya­kornokul felvétetik Lám Sándor gyógyszertárában Ungvárt. *) E rovat alatt közlőitekért a beküldött illeőt a felelősség ßserk.

Next