Ung, 1879. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1879-07-20 / 29. szám
„Nagy idők, nagy emberek !“ Korunkban e példásáét nemcsak a háborúra s politikára, hanem a többi között a közművelődés mozgalmaira is lehet alkalmazni. Szerencsés azon nemzet, melynek nagyobb mozgalmaiban támadnak hősei és vezérei, de szerencsés azon nemzet, melynek fiai között nagy számmal találkoznak olyanok, kik igyekeznek lendületet adni a művelődésnek és oktatásnak, mely az állami jólét és boldogulás sarkkövét képezi; az F............ut tudná megmondani. Azt is megsúgom, hogy a cél a megerősödés, — de nem úgy ám, hogy valahogy a mi nemünkbe csapjanak át — a minek jelképéül a fürdő egyik bejáratánál, árnyas fák között egy vasból öntött Herkules küzd egy háromfejü sárkánnyal, és már az egyik fejét kezében levő hatalmas dorongjával le is ütötte. A ki — a mint az itteni monda, vezető társam előadása szerint, tartja — a hatásos fürdő használata mellett Herkules környékében levő fenyőfák üdítő levegőjében többet időz, az annál megifjultabb erővel hagyja el a fürdőt.) Míg egy beszélgetés, társam folytonos kérdezése és faggatása között a fürdőszobákat és a kutakat megtekintettem, a fürdő meglehetős primitiv állapotban levő sétahelyeit bejártam és tele tüdővel szívtam a fenyőillattal teljes levegőt: elérkezett az idő, midőn a vendégek lassanként kezdtek előtünedesni, délutáni sétájukat végzendők a gyökerekkel keresztül—kasul átkígyózott utakon. Itt egy—egy pár nő hosszú vászon felsőben vig beszélgetés között lejt el mellettem, kiknek lágyan csicsergő beszédéből csak annyit értettem meg, hogy nem magyarok, hanem lengyelek, mire társam azon nem egészen vigasztaló megjegyzése következett, hogy hazánk ezen, egyik jóhatásu fürdőjét leginkább lengyelek látogatják. Amott egy egész csoport nő közeledik, kikben csakhamar Jeruzsálem leányait ismerem fel és egész ittlétem alatt azon meggyőződésre jutottam, hogy ezen uj magyar faj, mely itt legerősebben van képviselve, még nem elég erősnek érzi magát arra, hogy ezt a szép országot teljesen hatalmába kerítse, s ha tekintetem arcukra esik, s olykor egy pillantást vetek szép tüzes szemeikbe, bizhiszen a ellenzék maga sem óhajt már belőle, hiszen ahányszor ülés tartatik mindig csak vereséget szenvednek, és e meddő ellenzékeskedés csak arra szolgál, hogy a Bismark párt megerősödjék. Azok a független képviseleti tagok, kik 1878. évben meggyőződésből Lehoczky Béla polgármester úr basáskodásait, a törvénysértéseket és visszaéléseket kárhoztatták, jelenlegi politikai pártszempontból őt védik, ha pedig az ingyenélők képviseleti ülésekben, minthogy tudhatják, hogy kisebbségben maradnak, részt nem vennének, azok az 1878-asok indiferensek maradnának és idővel más politikai constellationál bizonyára az ingyenélőkhöz visszatérnének. Mi Lehoczky Béla bámulói nem vagyunk és a város administratióját elitéljük, ez azonban nem gátol bennünket abban, hogy beismerjük miszerint szelleme nagyobb mint az ellenzéké. — Az ellenzék vádolja a polgármester urat azzal, hogy 6 év óta nem számol, hogy az előirányzatot nem kellő időben terjeszti be, hogy a megállapított költségvetést meg nem tartja, hogy a negyed vékás föld árából talán egy krajcár sincs, hogy az alapok és az árvapénzek állásáról kimutatások be nem terjesztetnek, hogy a már megszavazott bevételek nem arra a célra fordíttatnak, mely célra megszavazva lettek, több városi adót hújt be mint engedélyezve lett, s a vád alaposságánál fogva a közigazgatási bizottság által kétszer megbüntetve lett, is először dorgálással, másodszor pénzbírsággal. Most újra fegyelmi vizsgálat alatt van, dacára annak f. hó 11-én a képviselet őt az ungparti építkezéssel és 12000 írt kölcsön felvétellel megbízta. Mindez annak a jele, hogy a polgármesternek szelleme nagyobb mint az ellenzéknek értelmi ereje. Mi oka annak, hisz a városi ellenzék képviseleten kívül csakugyan többségben van; a felelet arra az, hogy az ellenzék tagjai szét vannak szórva, a párt nincs konfotudálva, tevékenységet nem fejthet ki és elveszti képviseleti becsét, s megérdemli sorsát, hogy Lehoczky Béla úr csakugyan úgy bán velük, mintha csakugyan egy ingyenélő párt volna és ha jövőben sem fog meghajolni előtte, épít mészárszéket az uj sétatéren. Éljen a nagy és a kis Bismark! — Bugyis András ungi főesperes alapítványa, iskola nevel magasztos szellemű anyákat, vezéreket és hősöket a nemzetnek. — A közoktatás hazánkban a legutóbbi évtized alatt meglepő fejlődésnek indult; ennek előmozdítására nagy tényezők működtek közre, a kormány, a honférfiak, s az áldozatkész honpolgárok nagy száma, kik gyakran fáradalmak között szerzett javaik nagy részét a közoktatás előmozdítására áldozták fel nagylelküen s a kik adományaikat ez után a legnemesebb célra fordították. Lapjaink sűrűn hozzák az ország más minden megyéjében magánosok részéről tett alapítványokat oktatási célokra; az alapítók között találkozunk a társadalom minden osztályának fiaival, az arisztokratia, a középosztály, iparosok és földművelők bőven vannak képviselve ezek között, kik javaikat, vagy azok nagy részét oktatási célokra áldozzák fel. És az áldozatkészség terén ott látjuk a magyar főpapságot és lelkészeket, kik javadalmaikat közoktatási és egyéb hazai célokra fordítják. És e tőke dúsan fog javadalmazni, s az utónemzedék hálával fog megemlékezni azon férfiakról, kik a nemzet nagyságának és művelődésének előmozdítása érdekében nagy lendületet szereztek az oktatás és művelődésnek, mely a nemzeti nagyság és boldogulás sarkkövét képezi. Ezek közé tartozik Bugyis András ungi főesperes és ungvári lelkész ur, kinek e sorokat szenteljük. Sok év lefolyta alatt mint szerednyei lelkész s most ungvári főesperes szorgalma és takarékosságával szerzett javai nagy részét szentelte oktatási célra. Ugyanis Ungvár városában a hidontuli városrészben három osztályból álló leányneveldét alapított. E tanoda részére a jelenlegi tankövetelményeknek megfelelő épületet emel, a tanítónők részére szükséglendő lakással, tágas udvarral ahol csinos kert is rendezhető be. Az épületek rövid idő múlva elkészülnek. A leányneveldét el fogja látni taneszközökkel, úgy az iskolai tantermeket, valamint a tanítónők lakosztályát egészen be fogja rendezni. A leánynevelde évi szükségleteiről, valamint a tanítónők ellátása és évi díjazásáról önmaga gondoskodott s e célra alapítványtőkéül tizenkétezer frtot tett le. A leányneveldében a tanítást irgalmas nővérek fogják vezetni. Ez képezi az alapitványlevélnek és a nemes alapitó céljainak főbb vonásait. Ungvár hidontuli része, hol a város iparosainak nagy száma s a szegény munkás osztály lakik, mindeddig semminemű tanintézettel ellátva nem volt, pedig e helyen okvetlen szükséges legalább az elemi kiképzésre szolgáló iskola felállítása, hogy a szegényebb osztályú polgárok és munkások gyermekeiket taníttassák, de főkép, hogy a sáros, esős őszi és a hideg téli napokban ne kénytelenittessék a kis vást mondhatom, hogy a nemembeliek — ha t. i. itt többen volnának — igen könnyen esnének a meghódítottak sorába. A legerősebb vasas forrásnál ismét egy csapat lengyel nővel találkoztam, kiknek egy velük élénken társalgó férfiú készséggel szolgáltatta át a hatásos vizet. Egy előleg nélkül rám biggesztett középkereszt sem szerzett volna nekem akkora gyönyörűséget, mint a gondolat, hogy hiszen mégsem egyedül fogom én itt képviselni a már elég erős nemet! Bámulatomra később még egy férfit pilantok meg, és már majdnem meghazudtolva látnám fentebbi állításomat, ha még néhány férfi volna. Így azonban, minthogy csak hárman vagyunk azzal mentem magamat, hogy nála regula sine exceptione; mert több, Jupiter pluviusra esküszöm hogy nincs! Csak az a baj, hogy ennek a kettőnek se vehetem hasznát, tőllem akár szakálas, bajuszos lengyel nők lehetnek; mert sem ők az én, semgén az ő nyelvükön nem tudok, s azért a kölcsönös üdvözlésnél tovább egyáltalán nem mehettünk. Ha megfogadnák, hogy megtanulnák a miénket, én is ráadnám fejemet az övékre, úgy legalább diskurálva és nem unalommal töltenék ezt a kutya esős időt, mint amilyen most is van. Adjon az Isten önöknek ennél jobbat! De sietek bezárni levelemet, mert kis leánykám ébredez, pedig ha édesanyja álmát meg akarom őrizni, nekem kell elcsicsikálnom, mert ebben hiába nincs vakáció !... (xy.) gyermek, ki bizony néha a szegény szülők részéről az időjárásnak megfelelő öltözékkel sincs ellátva, belvárosba jönn az iskolába. A kisdedóvoda pedig, mely ugyancsak az alapított leánynevelde mellett a szegényebb osztályúak gyermekei részére fog felállittatni, rendkívüli jótékonyságot képez azon szegény szülőknek, kik a magok s gyermekeik életét kézimunkájukkal tartják fenn, s kisded gyermekeiket alig vihetik magukkal. — Bugyis András úr nagy horderejű alapítványa tehát méltán vonta magára a közfigyelmet a város intelligentiája körében, s arról mindenütt hallhatjuk a tisztelet és elismerés méltó kifejezését. És Ungvár polgárai, kik leginkább igénybe fogják venni az alapított neveldet, kell, hogy a hálaérzet bizonyos nemével közeledjenek a nemeskeblű főpaphoz , ki mondhatni közvetlenül gyermekeikről gondoskodott, akihez tehát jövőben az eddiginél nagyobb tisztelet és ragaszkodással fognak simulni, mint oly lelkipásztorhoz, ki hívei s a különböző vallásfelekezetek iránt is atyai gondoskodásának ily szép tanujelét adta. És végre Ungvár történetének lapjain fényes betűkkel lesznek bevezetve a nemes főpap tettei, melyet lelkesültséggel és hálával fog olvasni a jövő nemzedék, még a késő jövőben is tettei buzdításul s követendő például fognak szolgálni. Mi pedig, mint e megye és e város nyilvános közege, legkedvesebb kötelességünket teljesítjük , midőn e sorokban oly tényről emlékezünk meg, mely városunk emelkedésének, haladásának s nagyságának egyik talpkövét képezi, óhajtván, hogy e megye és város díszére soká éljen Bugyis András főesperes úr, a kit úgyis mint e megye szülöttét örömmel s kettős okból mondhatunk a miénknek. Színi szemle. (Szombat és vasárnap jul. 12. és 13. „Niniss.“ Kedd jul. 15. „Fourchambault család“, irta Augier Emil. Szerda jul. 16. „Angol.“ Lehet e ennél a mi színpadunkon változatosabb és érdekesebb játékrendet képzelni ? Alig hisszük. A játékrend szép törekvés és okos gondoskodás jelét mutatja, s hozzá a társulat új darabok színrehozatalával áldozatot is hoz, és van-e köszönet benne ? A társulat nagy részben kis közönség előtt kénytelen lejátszani még az oly mély, tiszta és emelkedett hatású darabokat is, mint „Fourchambault család“, mely mindenütt oly nagy hódítást vitt végbe, hogy a közönség mintegy frigyre lépett vele. A hét műsora a szombaton és vasárnap előadott „Niniss“-el vette kezdetét. E dalokkal fűszerezett francia bohózatról aesthetikai s erkölcsi tekintetben a fővárosi sajtó annak idején elmondta bírálatát, mert a közönség arra különben is élénken emlékezhetik, magunk részéről annak ily irányú bírálatát ezúttal mellőzzük. Eltekintve ettől a darab mulattató, meséjében több érdekes fordulat van, s az egész darabot az a könnyed francia szellem uralja, mely az ily irányú vígjátékokat mulattatóvá és vonzóvá teszi. B. Liptay Laura (Niniss) ügyességével elevenséget öntött a játékba, s a szerep alapját a könnyelmű grófnét nagyon szépen találta el s vitte át a darab egész folyamán. Nem kevesebb elismeréssel találkozott Szabó Krisztina (Szylleryné) játéka is. Bács (Gregoár, fürdető) Lászy (Korinszky gr.) szerepüket sikerülten ábrázolták, Makóról (Anatol gróf) eltekintve, hogy helyes közel túlzásokra ragadtatta magát, dicsérettel emlékezhetünk meg. Örömmel kell megemlékeznünk egy remek darabról a „Fourchambault családiól Augier Emilről A darab összhangzó remeke az erkölcsi igazságnak. A Fourchambault cég a bukás örvényén áll, midőn a cég főnökének (Takács) törvénytelen fia, anyja parancsára tetemes összeggel megmenti atyját a bukás örvényéből. A darabban szereplő egyének kitűnő jellemvonása a darabot valóban erkölcsi magaslatra emeli. Letellier Mária (Szabó Ilka) az üldözött munkásnő sorsa, Bernard (Bács K.) nemes jelleme, Bernard és Mária szerelme, a két titkos égő láng összecsapása megkapó költészettel van festve. Leopold (Mészáros) jelleme, ki a léhaságból erkölcsi magaslatra emelkedik, megnyerő. Fourcharabaultné (Lásziné) finoman rajzolt génre, leánya a kis Blanche (Mészáros Ilka) kedves naiv alak. A költő a társadalom sötét sebét tárja elénk, de úgy, hogy [az erény