Ung, 1883. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1883-04-08 / 14. szám
Azt sajnosan tapasztaljuk mindnyájan, hogy bizony e környék népnevelése roppant el van hanyagolva s üdvözöljük Valkovszky Miklós lelkész úr nemes gondolkozását, ki erélyesen hozzá fogott városunk egy nagy részének oly elemi oktatást adni, hogy amit elődei elég gondatlanul elhanyagoltak, legalább az utónemzedékben válljak sikerdússá, mert célja nem egyéb mint az elhanyagolt népnevelést felkarolni s a magyarság terjesztésére közrehatni. A képviselet e kérvényt egyelőre az iskolaszéknek rendelte kiadni vélemény és jelentéstétel végett. Mind a két előterjesztés tehát elfogadtatott s a megyei törvényhatóságot jóváhagyás végett a tervekkel és költségvetésekkel felterjesztetni határoztatok részletes kimutatás mellékeltetvén a valószínű bevételek és kiadásokról, hogy kitűnjék, váljon a 100 ezer frtos kölcsön törlesztési összege fedezve leend-e ezen bevételekből. Második tárgya lett volna a gyűlésnak az 1883 évi költség előirányzat tárgyalása; minthogy azonban a fentebb hozott határozatok jóváhagyása és a 100 ezer frtos kölcsön felvételétől az 1883-iki költségelőirányzatba felvett sok kiadási tétel összefüggésben van, a képviselet kimondta, hogy a fentebbi határozatok jóváhagyásáig a költségvetést tárgyalni nem látja szükségesnek. A helypénzbérlő abbeli kérvénye, hogy bérletről lemond, mert a hatóság nem támogatja, s az a árszabály némely részeit a megyei törvényhatóság megváltoztatta, akként intéztetett el, hogy a lemondás el nem fogadtatik, a netaláni sérelmek megvizsgálása pedig egy bizottságra bizatik, mivel a polgármester külön indítványa folytán egy Szieber Ede elnöklete alatt, Tarnócy Ferenc, dr. Oesterreicher Samu, Mihalkovics József és a tiszti ügyészből álló küldöttség a végből küldetett ki, hogy a helypénzjövedelem biztosabb jövedelmezősége iránt az árszabályzat újabb átdolgozása mellett véleményt adjon és átalában a hely pénzszedési ügyet komoly tanácskozás alá vegye, és egyúttal a jelenlegi bérlő panaszait is jegyzőkönyvbe vévén, a tapasztalt hiányokat és a netaláni mulasztásokat jelentésébe foglalja be. A képviselet az utcai szemét és sár eltisztítása iránt akként intézkedett, hogy a tanács négy állandó utcaseprőt fogadjon fel. E határozat foganatosítása szükségessé tette, hogy az utcai szemételhordás vállalkozója, kit a képviselet különben is csak három hóra erősített meg szerződési jogában, tájékoztassák az újabb intézkedések iránt. A tanács e tekintetben egy oly határozatot hozott, hogy e vállalat bérlője 1000 írtban megszabott bérösszeg mellett köteleztessék négy lovat tartani, s két ló állandóan a tüzérségi laktanyán legyen, két ló pedig az utczatisztítók által felgyűjtött szemetet és sarat hordják nap nap után. A tanács előterjesztése egész terjedelmében elfogadtatott. Elnöklő polgármester jelenti, hogy a városházi cserére nézve intézkedett, mert megvette 9500 frtért a Romzsa Júlia örökösei tulajdonát képező házat a nagyutcán. E szerződés a magas minisztériumhoz fog felterjesztetni, vakjon elfogadja-e cseretárgyat a mostani városház épületéért. Végül felolvastatott Valkovszky Miklós czeholnyai gkath. lelkésznek kérelme, melyben a képviseletet az iránt kéri fel, hogy a czeholnyai gkath. elemi iskola fentartásához szükséges 50 C iskolai adót a gkath. híveken a város szedje be, mivel e nélkül a felekezet iskoláját nem képes fentartani. Kérelmében indokolva rajzolja hogy mily szomorú állapotban van jelenleg a mocsár- és hajnalutczák népnevelési ügye, s kifejti álláspontját, hogy a támogatásra mulhatlanul szüksége van, ha azt akarjuk, hogy e környék gyermekei csak némi nevelésben is részesüljenek. A gazdasági egyesület f. hó 4-én tartá meg évi közgyűlését szép számmal egybegyült tagok jelenlétében. A jelenvoltak között a titkár által szerkesztett évi jelentés osztatott ki. E jelentésben tapintatosan vannak egybeállítva az egyesület múlt évi működésének lényegesebb tárgyai. Tárgyát a közgyűlésnek a választmány legutóbbi ülésében előkészített ügyek s több nemű indítványok képezék. Az elnöki megnyitó beszéd pedig az egyesület célját, teendőit s hivatását megyénkre nézve kivonaj lozta behatóan. Az indítványok legfontosabbikára a kivitel tárgyában legújabban megalkotott s ápril 1-jén életbe lépett vámtarifa szolgáltató az okot. Megyénk külkereskedelmét bérnió ezen vámtarifai sérelem orvosoltatása tekintetéből, a közgyűlés megbízta a választmányt, miszerint feliratot intézzen s azt arra önként jelentkező tagokból alakítandó küldöttség s megyénk országgyűlési képviselői által a földmivelési, ipar és kereskedelemügyi, illetve közlekedési mkir. ministeriumhoz nyújtassa be. A gyűlés azon tárgyait, melyek a vijió 19 ikén tartott választmányi ülésből közzétett érintve valónak már — ismételt dolog lenne értesítésben újra és körülményesen részletezni. — Ezekre vonatkozólag a gyűlés, mely elé végelintézés, illetve határozathozatal végett előadattak a szőlő és borkiállítással egybekapcsolt gazdasági kiállítást szántás és ekeversenynyel, — hosszas, beható s pro és contritban gazdag tanácskozás után elfogadta. Ezen kiállítás vezetésével, borászati részben a szakosztály, egészben pedig egy végrehajtó bizottság bízatott meg s hatalmaztatott fel. A végrehajtó bizottság 12 tagból alakíttatott. Tagjai: Berláth Dezső, dr. Ivánicsy László, Lehoczky Béla 1ezsy Ferencz, Terendy Antal, dr. Novák Endre, Kende Zsigmond, Seidler Lipót, Guttmann Izidor és Wider Albert — s a kincstár részéről: Révész és Wester főerdészek. E bizottságba kassai ipar és kereskedelmi kamara is két tagott küldene ki. Ezen kívül felhatalmaztatott a választmány, miszerint kebeléből egy öt tagú küldöttséget meneszthessen Pásztélyi Kovács János, munkácsegyházmegyei püspök és Firczák Gyula, papnöveldei igazgatói kanonokhoz, hogy a szőlő és bor kiállítás helyiségéül a papnöveldei épület egy részét engednék át September hó első napjaira. Ezután a pénztár állása került szőnyegre. A pénztárvizsgálatot Kende Zsigmond és Seidler Lipót egyleti tagok mint kiküldöttek ejtették meg. A bevétel 1410 frt 31 kr, ja kiadás 332 frt 28 kr, vagyis a pénztári készpénzmaradvány 1084 frt 03 krral helyesnek találtatván, pénzt tárnoknak a szabályszerű fölmentvény kiadatni rendeltetett. Ezzel kapcsolatban a pénztárnok, Telendy Antal, kérelméhez képest, nehogy közbejöhető akadály esetén a pénztárkezelés hátrányt szenvedjen, melléje helyettes pénztárnokúl Seidler Lipót választatott meg. A pénztár vizsgálattal egyidejűleg 1883. évi költségvetése is tárgyaltatott. az egyesület 1. A közgyűlés a választmány által 2218 frt 03 kr. bevétel és 483 frt 50 krnyi kiadással benyújtott előirányzatot jogérvényre emelte, azon hozzáadással azonban, hogy amennyiben a gazdasági szorosabb szakkörbe vágó folyó ügyek körüli teendőket jövőre egy gazdasági académiát végzett szakegyén fogja vezetni, a kidási rovat, ennek megállapítandó fizetéséhez mérten módosíttatni fog. Ezen szakegyén teendője teend az érintetteken kívül: a biztosítási ügynökség, bizományi üzlet, gépek raktározása, elárusítása s e fölé kötelességében álland még vándor szaktanári minőségben koronként beutazni a megyét, oktatni s figyelmeztetni a gazdálkodó közönséget a tapasztalt s eddigelé orvosolatlan hiányokra s Imzditani a mező és kertgazdaságnak némely kevésbé gyakorolt, de a helyiség, és talajviszonyok által sürgetően ajánlott (igy a faiskola kezelés, nemesítés és gyümölcstenyésztés ágában. Ezen állás pályázat utján fog betöltetni s életbe léptetése a választmányra bízatott. Az eddigi titkár pedig, ki eltekintve attól, hogy hivatása más téren is igénybe veszi szorgalmát, oly elismerésre méltó s az ügykezelést, buzgalommal és pontossággal vezeti, — vezetni fogja a köz és választmányi ülések jegyzőkönyveit s ügyköréhez tartozandnak a határozatok kiadása, felterjesztések, átiratok, jelentések stb. szerkesztése is. Ezen gyűlésen tagsági díjak helyett általános kötelezettséggel krajczáros pótadót is inditványoztak, melyet azonban elvetett a közgyűlés. Különfélék. — Időjárásunk nem akar enyhülni; amilyen nideg volt márczius, még olyanabb április. Gazdáink nem tudnak a tavaszi munkához fogni, mert a fagy éjjelen, kint megujuk; a hideg északi szelek pedig kiállhatatlanná tetszik az időjárást. Természetes, hogy az őszi , . vetések sokat szenvednek e zord időjárás alatt. — Hangverseny. Az „Ungvári Dalárda“ 1883-ik . évi ápril hs 8-án a helyben állomásozó cs. kir .6. sorezred zenekarának közreműködésével a „társaskör“ helyiségében hangversenyt rendez. Belépti dij: Első négy sorszék 1 frt, a többi 70 kr., földszint 50 kr., karzat 30 kr. Jegyek előre válthatók, Özvegyi József, jOkolicsny János és Klein Ignác urak üzlethelyiségeiben. Kezdete 1/d8 órakor. Műsor: 1. Nyitány „Orpheus“ dalműhöz Bindertől, előadja a zenekar. 2. Lehhullott a rezgő nyárfa levele. Népdalok: Huber K.-tól, is előadja a dalárda. 3. A posta, férfi négyes zenekisérettel Schaffertől, előadva a zenekar és a dalárda által. 4. Faluvégén kurta korcsma, férfi négyes Wusching Konrádtól, előadja a dalárda. 5. Kettős (Duett) „F. Gradi * atori “ dalműből Foronitől, előadva a zenekar által 3. Vadászkar, férfinégyes zenekisérettel Webertől, előadva a zene- A z „U NXür“ tárcáj a. I A földrengésekről és megfigyelésük módjáról. Közli: Kemény Bertalan, kir. s. mérnök, a magyarhoni földtani társulat földrengési bizottságának tagja. Szilvestri tanár, az aetnai földrengések megfigyelésére létesített Observatorium igazgatója, múlt márczius hó 20-án ugyanott beállott földrengési tüneményekről tudósítást közöl, mely szerint az Aetna háborgásai folytán, másnap Cataniában négy óráig tartó rengés észleltetett, Nicoloti fölött kráterek nyíltak, füstöt és lángot okádva. A lakosság a völgybe menekült. Szombaton vagyis márczius 24-én ezen kráterek csak füstöt és hamut szórtak, melyek után nagyobb kitörést vártak; e kitörés bár nem a várt hevességgel, csakugyan be is következett. A legnagyobb kitörés a hegy déli oldalán 1133 méternyire a tenger színe fölött történt 3,5 kilométernyire Nicoloti községtől. Tizenegy kráterből omlott a füst hamu, kő és láva; óriási kődarabok több száz méternyi távolságra löhettek a folyó láva pedig egy kilométernyi hosszúságban vonult alá Aci Realet fenyegetve. Kedden vagyis márczius 27-én újabb földrengést éreztek, melynek következtében a lakosság a szabadban felállított sátrakba menekült. Ezen Nicolott mellett észlelt földrengési tüneményekkel egyidejűleg Miskolcz városában ismételt földrengések érezhetők voltak, ugyanis márczius 27-én vagyis kedden este tíz óra után három erős földrengést éreztek, a leghevesebb a második lökés volt, mely a színházban időző közönséget rémületbe ejté. Márczius 29-én vagyis csütörtökön a földrengés ismétlődött, két gyenge rezgést éreztek hallható morajjal, melyeknek következménye néhány kemény bedülés és falrepedés lett. A hatóság, az ismétlődhető rengésekre való figyelemmel felszólítá a lakosságot, hogy petroleum lámpát ne égessen, mert felbomlásuk könnyen tűzvészt idézhetne elő. Pénteken reggel, megint volt két gyöngébb földrengés. Bárha Ung megye területén, hasonló kellemetlen tünemények még be nem állottak, s mindnyájunk kívánsága az, hogy a tudományos megfigyelés ezen terén minél kevesebb tapasztalatokra legyen alkalmunk, mégis, tekintettel a bekövetkezhető földrengésekre, azok lényegére, hatásaik módja és a természet más jelenségeivel való összefüggésére, mely kérdések mind ez ideig kellő megoldást nem nyertek, a szerfölött nehéz és pontos megfigyelés előkészítése elsősorban szükséges. A földrengések helyes és pontos megfigyelése azért fölötte nehéz, mert váratlanul köszöntenek be, s oly gyorsan múlnak el, hogy megfigyelésekre előkészülni nincs idő. A föld melyet szilárdnak és mozdulatlannak ismerünk egyszerre inogni kezd, s a mozgalomnak sem okát sem keletkezését nem ismerjük, azt sem tudjuk ismétlődni fog-e a földindulás és mily erővel? Ilyen körülmények közepette könnyen lázas képzelődésbe esünk és a megfigyelés nyugodtságát habozásunk megzavarja. Minden egyes beállható földrengésnek pontos tanulmányozására számos, lehetőleg különböző egyéntől és egy mástől távolabb eső helyekről származó megfigyelésre van szükség. Ily esetben az adatgyűjtés mindenki által, ki a természettudományok ezen ága iránt résztvevő érdeklődéssel viseltetni kíván, eszközölhető. A következőkben Heim Albert zürichi tanár által kitűnő szabatossággal szerkesztett és a magyarhoni földtani társulat földrengési bizottsága által is kevés változással átvett munkát ismertetem azon hozzátétellel hogy annak IV. fejezetében körülményesebben leírt és adandó alkalommal kitöltendő kérdőíveket, f. hó 15-étől kezdve mindazok részére szívesen kiszolgáltatandó m, kik a szénán levő megfigyelésben részt venni óhajtanak. 1. A földrengési tünemények rövid leírása. A földrengések alatt értjük a földnek mindazon megrázkódtatásait, amelyeket felszín alatti erők látszanak létre hozni, és amelyek a legcsekélyebb rezgéstől a leghevesebb rengésig minden mérvben fordulhatnak elő. Európa történelmi időszakából a földrengéseknek egész sora ismeretes, így pl. 526-ban Olaszországban mintegy 120.000 ember veszett el egy földrengés következtében. 1693-ban Szicziliában hasonló alkalommal körülbelül 60.000 ember esett áldozatul; 1755-ben Kiszabodban volt igen erős földrengés, 1783, 1854, és 1870-ik években pedig Valabria sújtatott erős földien- -------------