Ung, 1885. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1885-11-08 / 45. szám

40. kép. szám 9 tétele 1883. Köztisztaság és közegészségre vonatkozó szabály­­rendelet Ungvár városában. 1. §. Minden háztulajdonosnak vagy bérlőnek arra kell ügyelni, hogy udvara és házkörnyéke minden szemét és bűzös piszoktól tisztán tartas­­sék, mert a rendőrség esetleges vizsgálata után minden tisztátalanság okozója büntettetni fog, úgyszintén büntetendő lesz az is, ki nyílt árnyék­széket épít és tart fen. 2. §. A pöcegödröknek az abbóli kifolyás vagy a szomszédbai átszivárgás meggátlása tekin­tetéből kőből, vízhatlan cementtel és a föld színe felett legalább 15 emterrel magasabbra kell épít­ve lenni ; a moslék, szemet és hasonló okból kerített gödörben tárgya tartályok helyezendők el ; és havonkint egyszer mindenesetre kitisztítandók; az istállói csatornák és hidrás aljak pedig szintén tisztán tartandók, nehogy a trágyalé akár a szom­szédba akár az istálló tulajdonosok saját udvará­ba kiszivárogjon, s ez által a levegő megfertőzte­­tése mellett még mások épületeiben is kárt, s az egészségre hátrányos befolyást okozzon. 3. §. Azon háztulajdonosok, kiknek udvará­ból az utcai csatornával összeköttetésben levő csa­tornák vezetnek ki, tekintve, hogy az tornák csekély lejtőségüknél fogva nem utcai és a­képesek az állati s növényi hulladékot tovább vezetni, mi által a tiszta és egészséges levegő az illető udva­rok és házakban megfertőztettetik, tartoznak időn­­kint esti 8—9 óra közt a ház nagysága és az ab­ban lakók száma szerint 1—21/t hektoliternyi vi­zet önteni a pöcegödrökbe. 4. §. Mindazon utcákon, melyek már közcsa­tornákkal vannak ellátva, s ahol ilyenek elkészül­nek kötelesek a háztulajdonosok szekötő csatornát vezetni az utcai udvarukból esz­­köz, vagy ma­gántulajdont képező főcsatornákba, hogy ekként a kiöntött és csörgő víz valamint a pöcegödrök tartalma e földalatti csatornán vezettessék le az udvarból. Ha az utcai magán csatorna tulajdonosok vo­nakodnának megengedni, hogy azokba a háztu­lajdonosok mellékcsatornákat vezethessenek, a vá­rosi tanács jogosítva leend az utcai főcsatornák tulajdonosai részére némi építési költségtérítmény megállapítása mellett az engedélyt hatóságilag megadni. Csatornákkal még el nem látott utcákon és tereken, hol a víz megáll, vagy tócsát képez, en­nek eltávolításáról a kapitányi hivatal esetről­­esetre gondoskodni fog. A város, vagy magánosok által épített utcai fő vagy abba belevezető mellékcsatornákat a tu­lajdonosok maguk tartoznak saját költségükön jó karban tartani, s amely háztulajdonos az utcai fő­csatornába mellékcsatornát vezet be, tartozik a főcsatorna építési és fentartási költségeinek fede­zéséhez a város pénztárába, esetleg a magán­tu­lajdont képező főcsatorna építője javára fizetendő s a tanács által meghatározandó méltányos összeg­gel járulni. 5. §. Söpredék, porladék, szemét, dinnyeha­lak, elhasznált seprők, edénytöredékek, zsindely vagy egyéb bármiféle hulladékoknak az utcákra vagy közterekre való lehányása tilalma­ztatik, ily hulladékoknak a magán vagy nyilvános csator­nákba való dobálása vagy lerakása, mosadékok­­nak vagy egyébb piszkos folyadékoknak az utcá­ra való kiöntése tilos. 6. §. A trágya hordásnál a tulajdonos tarto­zik arra felügyelni, hogy a trágya fuvaros vagy a cseléd a trágyát akként rakja a szekérre, hogy az utcán el ne hullassa, mivel az elrondított utca a trágya tulajdonos költségén fog feltisztittatni. 7. §. A pöcegödrök tiszti­tását és kitakarítá­sát nyárban csak éjjeli 10 órától 4-ig, télben pe­dig 9 órától 5-ig szabad végeztetni és kizáról­ag a kapitányi hivatal által rendelt helyre hordatni. Köteles azonban mindenki ebbeli szándékát a kapitányi hivatalnál bejelenteni, s a bárcát e vég­ből ott kiváltani, mert a bárca nélküli tisztitatá; büntetést von maga után. 8. §. Mindennemű giz-gaz, építkezési törme­lék, s állati hulladékok kihordására rendelt sze­szekerek akként alkotandók, hogy az utcák be­­mocskolása elkerül­tessék, ellenkezőleg az érdekes­ek költségén fognak a bepiszkolt utcák feltisztít­­t­­atni. 9. §. Az utcák mellőzhetlen bepiszkolásánál, bárminemü árucikkek és termények fel avagy le­rakásánál, kisebb építési javításoknál sat. köteles az illető fél a bepiszkolt térséget azonnal eltisztit­­­atni, és a szemetet saját költségén különbeni bün­tetés terhe alatt eltakarítani; egyébbként árucik­kek, termények olyaténképein fel és lerakása, miáltal a járda bepiszkoltatnék, vagy a közleke­dés gátoltatnék, épugy az utcának szénnel való­­elronditása tiltatik. 10. §. A házak ablakaiból se éjjel se nappal nem szabad az utca kövezetére bármit is kiönteni vagy kidobni; továbbá házfedél igazításoknál cserép, zsindely és egyébb fedanyagoknak, az ut­­­­cára hányása csak rendőrhatósági engedély s a helynek jelzése mellett szabad, nemkülönben a ta­ j­­asztékoknak az utcán való készittetése sem en­g­gedtetik meg. 11 11 §. Az állatoknak utcán való levágatása 1 minden körülmények között tilos, s levágott mar­hákat, valamint kimérésre szánt húst csak­is tiszta , gyékény vagy ponyvával takart kocsiban szabad­­ szállítani. A csontok és moslék szállítása csak zárt és kívülről tiszta edényekben eszközölhető. j 12. §. A város belső utcáiban moslékom mar,­ha hizlalást berendezni tilos, s még aki a külső utcákban is ily hizlaló üzletet vinni kívánna, kö­teles e végből a kapitány engedélyét kinyerni. 13. §. Építkezéseknél az omladékot vagy ki­ásott földet a kapitányság által meghatározott helyre azonnal el kell hordatni, úgy, hogy az ut­cák minden bemocskolása vagy elrekesztése mel­­lőztessék. Ház­lebontásoknál az omladékot nem szabad a falakról ledobni, hanem az vedrekben, vagy az u. n. omladéki csatornán eresztendő le, mi vég­ből az ily törmelék vízzel meglocsolandó. 14. §. Télen a háztetőkön fekvő hónak az ut­­­­cákra való lehányása tilos, és kivételesen csak ott­engedtetik meg, hol az udvarban erre hely nincs, de ez is csak oly időben történhetik, mikor az ut­­cákon a közlekedés legcsekélyebb, s ilyenkor is jeltáblák teendők az utca két végére, a lehányt hó pedig rögtön eltávolítandó. 15. §. Az udvarokon felgyüjtött hórakásokat és jeget az utcára kihordani tilos, hanem közvet­lenül az e végre kijelölt helyekre szállitandók ki. 16. §. Lovaknak, s általában igás marháknak az utcán való etetése tilos; fuvarosok vagy szál­ Utók által, kik árucikkeket, terményeket úgy szál­lítanak, hogy a város utcáit beszemetelik, s azon­nal el nem tisztítják, az ily piszkok mindenkor a fuvarozást vagy szállítást eszközlők költségén fog­­nak eltávolíttatni, hasonlóan a kofák, zöldség­árusok által hozott szemetelés, ha el nem takarít­­tatik, költségükön fog eszközöltetni. 17. §. A már létező és szabályozott utcákban levő bekerítetlen telkek ezen szabályrendelet köz­zé­tétele után számítandó 3 hó alatt kerítéssel és kapuval ellátandók, magától értetvén, hogy ha rendőri szempontból más még rendezetlen utcák­ban levő telkek bekerítése is szükségeltetnék, azo­kat a tulajdonosok a kapitányság rendeletére beke­­ríttetni tartoznak, nehogy az üres telkek szemét lerakó helyül használtassanak, 18. §. Az ezen szabályrendelet határozmá­­nyai ellen vétők vagy cselekvők kihágást követ­nek el, s amennyiben nem az 1879. évi XL. t. c. 119 vagy 125. §-ai alapján büntetendők, a városi szegény alap javára fordítandó 1 írttól 20 írtig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatlanság ese­tében 6 órától 2 napig terjedhető elzárással fognak büntettetni.­­ Az 1879. évi XL. t. c. 119. vagy 125. §§-ai alapján kiszabott pénzbüntetésekből befolyt össze­­gek, a hivatkozott törvénycikk 12. §-a értelmében az 1878. évi V. t. c. 27 ik §-ában jelzett célokra lesznek fordítandók. 19. §. Kihágások elbírálásánál első fokban a városi rendőrkapitány, vagy a városi tanács által e részben megbizott városi tisztviselő, másod fok­­ban a megye alispánja, harmad fokban pedig a m. kir. belügyminiszter bíráskodik. Kelt Ungvárt az 1883. év augusztus 29-től szeptember 5-ig folytatólag tartott városi képvi­seleti gyűlésből. LEHOCKY BÉLA, KOVÁCS ISTVÁN, polgármester, v. főjegyző. Szabályrendelet, 1 1983. sz. XI. M. kir. belügyminiszter. Ezen szabályrendeletet, az 1879. XL. t. c. 5. §-ában nyert felhatalmazás erejénél fogva — megerősítem. Budapesten 1885. évi augusztus hó 4. A miniszter helyett: BENICKY sk. államtitkár (P. H.) Különfélék. * A novemberi előléptetéseknél a honvédség­hez Dr. Here Mór honvédfőorvos a tartalékban ezredorvossá neveztetett ki. * Kinevezés: Pogány Gyula az ungvári fő­­gymnásiumhoz rendes tanárrá neveztetett ki. * Terestényi Dániel ügyvéd közönséget, hogy lakását a nagy értesíti a n. é. utcáról a szob­­ánci utcába tette át a Wohlfart­h-féle házba. * Gyászbir. Pásztélyi János munkácsié, m. püs­pököt súlyos gyász érte, nővére özv. Holo­vác­s­­tó Lászlóné szül. Pásztélyi Máriáé hó 5-án hosszas betegség után elhalt. Temetése e hó 5-én volt délelőtt 9 órakor. Ünnepélyes, megható napja volt ez Ungvárnak. Már reggel 8 órakor zúgtak a harangok, jelezve, hogy egy nagy ha­lott lesz ma eltemetve, a­ki sokak előtt lehetett kedves, mert hisz az egész város mozog, hogy a temetésen részt vehessen. Úgy van. A legjobb nők egyike halt meg, ki életének legnagyobb részét mások öröme és boldogságáért áldozta fel. Hoszti szenvedés után kellett kimúlnia ; — de a hosszas kin meg lett jutalmazva legalább az által, hogy csendes volt kimúlása. Elaludt éjjel, hogy soha többé föl ne ébredjen. S most már az örök­ álmot ilus­sza a föld alatt. Életének volt nagyon. Korán elvesztette kezdete szomorú szüleit és nélkü­löznie kellett azon boldogító érzést, melyet csak a szülők szeretete nyújthat. Mint árva gyerek nagy­nénje házánál Miskolcon nevelkedett, 16 éves ko­­rában jutott testvére, Pásztélyi János házához Huszt­­ra, hol mint nagyon ünnepelt leány szerepelt, mert művelt, okos és szerfelett kedélyes volt . Innen ment férjhez Munkácsra, hol 14­ hónapig­ volt férjnél. A halál azonban tanyát ütött házuk­nál s előbb szeretett férjét, később kis fiát ragad­ta el, a kin­ő oly imádással csüggött — hisz férjét is szerette benne. Ezután ismét visszament testvé­réhez, hol rövid idei ottlét után újra gyászt kel­lett szemlélnie, mert meghalt sógornéja, ki hat ár­­vát hagyott maga után. Ettől a perctől fogva egy uj, magasztos életcél lett­ kitűzve az ő szá­mára, t. i. hogy az árvákat gondja alá vegye s őket felnevelje oly gyöngéd s igaz szeretettel, a minőt nagyon kevés embernél találhatunk. Ez élet­célt teljesen betöltötte. Önzetlenül, a legodaadóbb gondosságat ápolta és nevelte fel a gyermeke­ket, kik közül négy még egészen kicsi volt. Mi­kor testvére munkácsi püspökké lett kinevezve, még egy terhes feladat háramlott reá; egy nagy háztartás vezetése. Ennek is kitünően megfelelt De legnagyobb mértékben tűnt ki önfeláldozó szeretete, midőn a múlt évben fivérét, a püspököt kellett ápolnia. Fivérét megmentette, de az ápo­lás alatt úgy aláásta egészségét, mely már az előtt sem volt nagyon jó, hogy ettől az időtől kezdve folyton betegeskedett, míg végre f. hó 3-án jobb­létre szenderült. Csak 43 éves életkort ért el, de e rövid élet után is nagyon boldogan nyugodha­­tok, mert soha sem bántott senkit s a­hol lehetett, jót tett. Siratta a család elvesztét annak, a­ki leg­jobb rokon volt a világon, mert pótolni tudott egy anyát. Siratták az árvaleányok a „papárva­­leány-nevelő intézetből,“ melynek igazgatónője volt, mert velük is sok jót tett. De siratta min­denki, a­ki csak ismerte, mert őt szeretni kellett szívjósága miatt. E szeretetet és tiszteletet ki is mutatta iránta az egész város, mert temetésén a végső tisztelet megadása jeléül megjelent jó for­mán mindenki, a ki csak összeköttetésben állott vele. Temetésén jelen volt városunk összes intel­­ligentiája, a hadsereg tisztikara, a tanintézetek if­júsága s a gör. kath. clerus és a lakosság legna­­nagyobb része. A ravatal beszentelése után a díszes koszorúkkal megrakott koporsó a székes­­egyházba vitetett 6 nagy mise mellett folyt a te­­metési szertartás, ennek végeztével a gyászmenet a katonai zenekar gyászindulója mellett a cehol­­nyai templomi sírkertbe vonult a hol öröknyuga-

Next