Ung, 1885. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1885-11-08 / 45. szám
40. kép. szám 9 tétele 1883. Köztisztaság és közegészségre vonatkozó szabályrendelet Ungvár városában. 1. §. Minden háztulajdonosnak vagy bérlőnek arra kell ügyelni, hogy udvara és házkörnyéke minden szemét és bűzös piszoktól tisztán tartassék, mert a rendőrség esetleges vizsgálata után minden tisztátalanság okozója büntettetni fog, úgyszintén büntetendő lesz az is, ki nyílt árnyékszéket épít és tart fen. 2. §. A pöcegödröknek az abbóli kifolyás vagy a szomszédbai átszivárgás meggátlása tekintetéből kőből, vízhatlan cementtel és a föld színe felett legalább 15 emterrel magasabbra kell építve lenni ; a moslék, szemet és hasonló okból kerített gödörben tárgya tartályok helyezendők el ; és havonkint egyszer mindenesetre kitisztítandók; az istállói csatornák és hidrás aljak pedig szintén tisztán tartandók, nehogy a trágyalé akár a szomszédba akár az istálló tulajdonosok saját udvarába kiszivárogjon, s ez által a levegő megfertőztetése mellett még mások épületeiben is kárt, s az egészségre hátrányos befolyást okozzon. 3. §. Azon háztulajdonosok, kiknek udvarából az utcai csatornával összeköttetésben levő csatornák vezetnek ki, tekintve, hogy az tornák csekély lejtőségüknél fogva nem utcai és aképesek az állati s növényi hulladékot tovább vezetni, mi által a tiszta és egészséges levegő az illető udvarok és házakban megfertőztettetik, tartoznak időnkint esti 8—9 óra közt a ház nagysága és az abban lakók száma szerint 1—21/t hektoliternyi vizet önteni a pöcegödrökbe. 4. §. Mindazon utcákon, melyek már közcsatornákkal vannak ellátva, s ahol ilyenek elkészülnek kötelesek a háztulajdonosok szekötő csatornát vezetni az utcai udvarukból eszköz, vagy magántulajdont képező főcsatornákba, hogy ekként a kiöntött és csörgő víz valamint a pöcegödrök tartalma e földalatti csatornán vezettessék le az udvarból. Ha az utcai magán csatorna tulajdonosok vonakodnának megengedni, hogy azokba a háztulajdonosok mellékcsatornákat vezethessenek, a városi tanács jogosítva leend az utcai főcsatornák tulajdonosai részére némi építési költségtérítmény megállapítása mellett az engedélyt hatóságilag megadni. Csatornákkal még el nem látott utcákon és tereken, hol a víz megáll, vagy tócsát képez, ennek eltávolításáról a kapitányi hivatal esetrőlesetre gondoskodni fog. A város, vagy magánosok által épített utcai fő vagy abba belevezető mellékcsatornákat a tulajdonosok maguk tartoznak saját költségükön jó karban tartani, s amely háztulajdonos az utcai főcsatornába mellékcsatornát vezet be, tartozik a főcsatorna építési és fentartási költségeinek fedezéséhez a város pénztárába, esetleg a magántulajdont képező főcsatorna építője javára fizetendő s a tanács által meghatározandó méltányos összeggel járulni. 5. §. Söpredék, porladék, szemét, dinnyehalak, elhasznált seprők, edénytöredékek, zsindely vagy egyéb bármiféle hulladékoknak az utcákra vagy közterekre való lehányása tilalmaztatik, ily hulladékoknak a magán vagy nyilvános csatornákba való dobálása vagy lerakása, mosadékoknak vagy egyébb piszkos folyadékoknak az utcára való kiöntése tilos. 6. §. A trágya hordásnál a tulajdonos tartozik arra felügyelni, hogy a trágya fuvaros vagy a cseléd a trágyát akként rakja a szekérre, hogy az utcán el ne hullassa, mivel az elrondított utca a trágya tulajdonos költségén fog feltisztittatni. 7. §. A pöcegödrök tisztitását és kitakarítását nyárban csak éjjeli 10 órától 4-ig, télben pedig 9 órától 5-ig szabad végeztetni és kizárólag a kapitányi hivatal által rendelt helyre hordatni. Köteles azonban mindenki ebbeli szándékát a kapitányi hivatalnál bejelenteni, s a bárcát e végből ott kiváltani, mert a bárca nélküli tisztitatá; büntetést von maga után. 8. §. Mindennemű giz-gaz, építkezési törmelék, s állati hulladékok kihordására rendelt szeszekerek akként alkotandók, hogy az utcák bemocskolása elkerültessék, ellenkezőleg az érdekesek költségén fognak a bepiszkolt utcák feltisztíttatni. 9. §. Az utcák mellőzhetlen bepiszkolásánál, bárminemü árucikkek és termények fel avagy lerakásánál, kisebb építési javításoknál sat. köteles az illető fél a bepiszkolt térséget azonnal eltisztitatni, és a szemetet saját költségén különbeni büntetés terhe alatt eltakarítani; egyébbként árucikkek, termények olyaténképein fel és lerakása, miáltal a járda bepiszkoltatnék, vagy a közlekedés gátoltatnék, épugy az utcának szénnel valóelronditása tiltatik. 10. §. A házak ablakaiból se éjjel se nappal nem szabad az utca kövezetére bármit is kiönteni vagy kidobni; továbbá házfedél igazításoknál cserép, zsindely és egyébb fedanyagoknak, az utcára hányása csak rendőrhatósági engedély s a helynek jelzése mellett szabad, nemkülönben a ta jasztékoknak az utcán való készittetése sem enggedtetik meg. 11 11 §. Az állatoknak utcán való levágatása 1 minden körülmények között tilos, s levágott marhákat, valamint kimérésre szánt húst csakis tiszta , gyékény vagy ponyvával takart kocsiban szabad szállítani. A csontok és moslék szállítása csak zárt és kívülről tiszta edényekben eszközölhető. j 12. §. A város belső utcáiban moslékom mar,ha hizlalást berendezni tilos, s még aki a külső utcákban is ily hizlaló üzletet vinni kívánna, köteles e végből a kapitány engedélyét kinyerni. 13. §. Építkezéseknél az omladékot vagy kiásott földet a kapitányság által meghatározott helyre azonnal el kell hordatni, úgy, hogy az utcák minden bemocskolása vagy elrekesztése mellőztessék. Házlebontásoknál az omladékot nem szabad a falakról ledobni, hanem az vedrekben, vagy az u. n. omladéki csatornán eresztendő le, mi végből az ily törmelék vízzel meglocsolandó. 14. §. Télen a háztetőkön fekvő hónak az utcákra való lehányása tilos, és kivételesen csak ottengedtetik meg, hol az udvarban erre hely nincs, de ez is csak oly időben történhetik, mikor az utcákon a közlekedés legcsekélyebb, s ilyenkor is jeltáblák teendők az utca két végére, a lehányt hó pedig rögtön eltávolítandó. 15. §. Az udvarokon felgyüjtött hórakásokat és jeget az utcára kihordani tilos, hanem közvetlenül az e végre kijelölt helyekre szállitandók ki. 16. §. Lovaknak, s általában igás marháknak az utcán való etetése tilos; fuvarosok vagy szál Utók által, kik árucikkeket, terményeket úgy szállítanak, hogy a város utcáit beszemetelik, s azonnal el nem tisztítják, az ily piszkok mindenkor a fuvarozást vagy szállítást eszközlők költségén fognak eltávolíttatni, hasonlóan a kofák, zöldségárusok által hozott szemetelés, ha el nem takaríttatik, költségükön fog eszközöltetni. 17. §. A már létező és szabályozott utcákban levő bekerítetlen telkek ezen szabályrendelet közzététele után számítandó 3 hó alatt kerítéssel és kapuval ellátandók, magától értetvén, hogy ha rendőri szempontból más még rendezetlen utcákban levő telkek bekerítése is szükségeltetnék, azokat a tulajdonosok a kapitányság rendeletére bekeríttetni tartoznak, nehogy az üres telkek szemét lerakó helyül használtassanak, 18. §. Az ezen szabályrendelet határozmányai ellen vétők vagy cselekvők kihágást követnek el, s amennyiben nem az 1879. évi XL. t. c. 119 vagy 125. §-ai alapján büntetendők, a városi szegény alap javára fordítandó 1 írttól 20 írtig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatlanság esetében 6 órától 2 napig terjedhető elzárással fognak büntettetni. Az 1879. évi XL. t. c. 119. vagy 125. §§-ai alapján kiszabott pénzbüntetésekből befolyt összegek, a hivatkozott törvénycikk 12. §-a értelmében az 1878. évi V. t. c. 27 ik §-ában jelzett célokra lesznek fordítandók. 19. §. Kihágások elbírálásánál első fokban a városi rendőrkapitány, vagy a városi tanács által e részben megbizott városi tisztviselő, másod fokban a megye alispánja, harmad fokban pedig a m. kir. belügyminiszter bíráskodik. Kelt Ungvárt az 1883. év augusztus 29-től szeptember 5-ig folytatólag tartott városi képviseleti gyűlésből. LEHOCKY BÉLA, KOVÁCS ISTVÁN, polgármester, v. főjegyző. Szabályrendelet, 1 1983. sz. XI. M. kir. belügyminiszter. Ezen szabályrendeletet, az 1879. XL. t. c. 5. §-ában nyert felhatalmazás erejénél fogva — megerősítem. Budapesten 1885. évi augusztus hó 4. A miniszter helyett: BENICKY sk. államtitkár (P. H.) Különfélék. * A novemberi előléptetéseknél a honvédséghez Dr. Here Mór honvédfőorvos a tartalékban ezredorvossá neveztetett ki. * Kinevezés: Pogány Gyula az ungvári főgymnásiumhoz rendes tanárrá neveztetett ki. * Terestényi Dániel ügyvéd közönséget, hogy lakását a nagy értesíti a n. é. utcáról a szobánci utcába tette át a Wohlfarth-féle házba. * Gyászbir. Pásztélyi János munkácsié, m. püspököt súlyos gyász érte, nővére özv. Holovácstó Lászlóné szül. Pásztélyi Máriáé hó 5-án hosszas betegség után elhalt. Temetése e hó 5-én volt délelőtt 9 órakor. Ünnepélyes, megható napja volt ez Ungvárnak. Már reggel 8 órakor zúgtak a harangok, jelezve, hogy egy nagy halott lesz ma eltemetve, aki sokak előtt lehetett kedves, mert hisz az egész város mozog, hogy a temetésen részt vehessen. Úgy van. A legjobb nők egyike halt meg, ki életének legnagyobb részét mások öröme és boldogságáért áldozta fel. Hoszti szenvedés után kellett kimúlnia ; — de a hosszas kin meg lett jutalmazva legalább az által, hogy csendes volt kimúlása. Elaludt éjjel, hogy soha többé föl ne ébredjen. S most már az örök álmot ilussza a föld alatt. Életének volt nagyon. Korán elvesztette kezdete szomorú szüleit és nélkülöznie kellett azon boldogító érzést, melyet csak a szülők szeretete nyújthat. Mint árva gyerek nagynénje házánál Miskolcon nevelkedett, 16 éves korában jutott testvére, Pásztélyi János házához Husztra, hol mint nagyon ünnepelt leány szerepelt, mert művelt, okos és szerfelett kedélyes volt . Innen ment férjhez Munkácsra, hol 14 hónapig volt férjnél. A halál azonban tanyát ütött házuknál s előbb szeretett férjét, később kis fiát ragadta el, a kinő oly imádással csüggött — hisz férjét is szerette benne. Ezután ismét visszament testvéréhez, hol rövid idei ottlét után újra gyászt kellett szemlélnie, mert meghalt sógornéja, ki hat árvát hagyott maga után. Ettől a perctől fogva egy uj, magasztos életcél lett kitűzve az ő számára, t. i. hogy az árvákat gondja alá vegye s őket felnevelje oly gyöngéd s igaz szeretettel, a minőt nagyon kevés embernél találhatunk. Ez életcélt teljesen betöltötte. Önzetlenül, a legodaadóbb gondosságat ápolta és nevelte fel a gyermekeket, kik közül négy még egészen kicsi volt. Mikor testvére munkácsi püspökké lett kinevezve, még egy terhes feladat háramlott reá; egy nagy háztartás vezetése. Ennek is kitünően megfelelt De legnagyobb mértékben tűnt ki önfeláldozó szeretete, midőn a múlt évben fivérét, a püspököt kellett ápolnia. Fivérét megmentette, de az ápolás alatt úgy aláásta egészségét, mely már az előtt sem volt nagyon jó, hogy ettől az időtől kezdve folyton betegeskedett, míg végre f. hó 3-án jobblétre szenderült. Csak 43 éves életkort ért el, de e rövid élet után is nagyon boldogan nyugodhatok, mert soha sem bántott senkit s ahol lehetett, jót tett. Siratta a család elvesztét annak, aki legjobb rokon volt a világon, mert pótolni tudott egy anyát. Siratták az árvaleányok a „papárvaleány-nevelő intézetből,“ melynek igazgatónője volt, mert velük is sok jót tett. De siratta mindenki, aki csak ismerte, mert őt szeretni kellett szívjósága miatt. E szeretetet és tiszteletet ki is mutatta iránta az egész város, mert temetésén a végső tisztelet megadása jeléül megjelent jó formán mindenki, a ki csak összeköttetésben állott vele. Temetésén jelen volt városunk összes intelligentiája, a hadsereg tisztikara, a tanintézetek ifjúsága s a gör. kath. clerus és a lakosság legnanagyobb része. A ravatal beszentelése után a díszes koszorúkkal megrakott koporsó a székesegyházba vitetett 6 nagy mise mellett folyt a temetési szertartás, ennek végeztével a gyászmenet a katonai zenekar gyászindulója mellett a ceholnyai templomi sírkertbe vonult a hol öröknyuga-