Ung, 1886. január-május (24. évfolyam, 1-20. szám)

1886-02-14 / 7. szám

XXIV. ÉVFOLYAM. Megjeleli: MINDEN VASÁRNAP A Szili­itesztfíh(17. intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. ),óvniuk csak bér­­mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, na nem tudjuk, kitől jön. K­éziratok vissza nem adatnak Kiadó-hivatal Pallacsek Miksa könyvnyomdája ■ « nnim’ niMM— Bőm­un­kitárs ■ BÁNGOY FERENC. Uugvár 1886. vasárap, február 14. V­EGY­ESTARTAL­M H­ETILAP. U­n­­g­m­e­g­­y­e h­i­v­a­ta­los közlöny­e. 7. SZÁM. Előfizetési feltételek: Egy évre....................4 frt -Félévre.........................2 „­­• Negyed évre . . . . 1 „ — Egyes szám­ára 10 krajczár. Hirdetések, szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába janvár. Pollacsek M. könyvnyom­­dájába küldendők. Nyilttér ,soronként 20 kr. Felelős szerkesztő: FINOiOKY MIHÁLY. Hivatalos közlemények. Az 1885. évi 58590. , , ----------ETm!--------- számhoz. Pályázati hirdetmény a katonai orvosi tiszti­kar jelöltjei számára 300 és 500 frttal rendszere­sített több rendbeli díjmentes alapítványi hely be­töltéséről. Az orvosi tudományok azon rendes hall­gatóinak, a­kik kötelezik magukat, hogy a gyó­gyászat összes ágaira nézve nyerendő egyetemi tudom­ fok elérése után védkötelezettségükön kívül, a cs. és kir. közös hadseregben még hat évig tény­leg szolgálandnak, az alább elősorolt feltételek mel­lett 300 és 500 frt állami ösztöndíj adományoztatik. Az alsóbb osztályzatú ösztöndíj elvileg a negyedik évfolyambeli hallgatóknak, a felsőbb osztályzatú pedig az ötödik évfolyambeli, avagy a végzett orvos növendékeknek adományoztatik. Egy vagy több szigorlatot jó eredmén­nyel kiállott orvoskari növendékek hasonló feltételek mellett előnyben részesíttetnek. Az oly jelöltek, kik már 300 frt ösztöndíjat élveznek, ha már az ötödik évfolyamban vannak, avagy az orvosi tudományok hallgatását befejez­vén, legalább az első szigorlatot jó eredmén­nyel kiállották, ösztöndíjuknak 510 frtra való feleme­léséért a közös hadügyministerhez esetről esetre folyamodhatnak. Az orvosi tudományok ötödik évi tanfolyamának bevégzése után jelölték az adomá­nyozott ösztöndíjat, tekintet nélkül arra, vájjon a tudori fokot elérték-e avagy sem,­ még tizennégy hónapon át élvezhetik. Azon jelölteknél, a­kik a tudori fokot már előbb érték el, az ösztöndíj élve­zete felavattatásuk hónapjával megszűnik, és azok továbbra az alább megjelölt magasabb illeték él­vezetébe lépnek. Azon katona-orvosi ösztöndíjas jelöltek, kik az egy évi önkéntesi tettleges szolgá­latok alatt katona­orvosi minőségben való alkal­­maztathatóságukra nézve hivatottságuk és érde­­mesültségü­k jelét nem adták, a tudori rang elnye­rése után gyakorlati kipróbáltatás céljából, vala­mely helyőrségi kórházba rendeltetnek, és alkal­mazásuk sikeres volta esetében hivatásszerű főor­vosokká neveztetnek ki. Az ily jelöltek a gyakorlati kipróbáltatás ideje alatt az illeték­szabályzat I. részének 19. §-ában előírt illetéket élvezik, főorvossá történt kinevez­­tetések után pedig az egyébként rendszeresített illetményekben részesülnek, de ezek közül azok, kik a tartalékban még sem mint fő, sem mint se­gédorvosok nem működtek, rendes illetményeiken felül egyenruházati átalányul 120 frtot kapnak. Az ösztöndíjasok az egy évi önkéntesi szolgálatot csak saját költségükön teljesíthetik, ha csak e szol­gálatuknak a tudom­ fok elérése utáni időre leendő elhalasztását nem kérik. Azon jelöltek, kik az egy évi önkéntesi szolgálatot állam­költségen teljesí­tik, a­mennyiben ösztöndíjat nyernének, ebbeli szol­gálatukat továbbra csak saját költségükön folytat­hatják. Az ösztöndíj elnyeréséért a cs. és kir. közös hadügyminister úrhoz intézett és saját kezűleg íran­dó folyamodvány az illetékes decanatus utján nyúj­tandó be. rák A kérelem indokai gyanánt igazolandó 1. oszt­vagy magyar állami polgárjog (honossági levéllel esetleg katona igazolványi könyvecskével). 2., még túl nem haladt 25-ik élet­évvel) kereszt avagy születési levéllel) az állítási kötelezettség­nek eleget tevése 3., (esetleg katona igazolványi könyvvel) 4., nőtlen állapot. Ez utóbbi feltétel hatálya az ösztöndíj élvezetének egész idejére vagy­is mind­addigra kiterjed, míg az illető jelöltek hi­vatásszerű főorvosi alkalmaztatást nem nyernek. 5., feddhetlen előélet, 6., ha szolgálatra való testi alkalmasság, valamely cs. s kir. s tetleges szol­gálatban álló katonai törzs^vos által kiállított bé­­lyegtelen orvosi bizonyítvánnyal. 7., a rendes hall­gatóként végzett orvosi tnulmányok és a letett vizsgák, végül. 8., a haz­ai tényleges szolgálat teljesítésére nézve kötelezi nyilatkozat kiállítása (egyúttal itt közlött minta szerint kiállítva). Ezen igazolandókon kívül az érttségi bizonyítvány is melléklendő. Az ekként feltezelt folyamodványok legkésőbb folyó évi decemer hó 26-áig­ az illeté­kes decanatushoz nyújtandó­ be. A KÖTELEZŐ NYL­AT­KOZ­AT: Azon esetre, ha katoai orvosi ösztöndíjban részesülnék, kötelezem magamat, ho­gy a gyógyá­szat összes ágaiból általán nyerendő tudori fok elérését a katonai hatóságnak azonnal bejelentem, továbbá, hogy hivatásszeri főorvossá történendő kineveztetésem napjától kezdve rendes hadkötele­zettségemen kivül, a cs. és kir. közös hadseregben még hat esztendőn át tettleg szolgálandok, azon esetre pedig, ha ezen kötelezettségemet nem telje­síteném, vagy a tudományokban való elégtelen előmenetel esetleg rész­er­ülesi magaviselet követ­keztében az ösztöndíjat elveszteném, a hadsereg­részéről reám fordított összes költségeket a kato­nai javadalomnak meg*érite­n­em. (A saját kezű aláírás közhatóságilag vagy közjegyzőileg hitelesítendő, és ka a pályázó kiskorú) nem önjogú­ volna, az apa, esetleg a gyám bele­egyezési nyilatkozata is melléklendő). 5864. sz. k. i. 85. A szolgabirál s Ungvár város polgár­­mesterének Plzen pályázati hirdetményt címnek oly felhivással küldöm meg, hogy azt azon megjegyzéssel tegye közhírré, mi­szerint a nmltgy m. k. honvédelmi mi­­nisteriumnak f. évi január 26-án 3319. sz. alatt kelt rendelete szerint a pályá­zati kérvények a már lejárt pályázati határidő után is benyújthatók és lehe­tőleg tekintetbe is fognak vétetni. Ezen rendelet az „Ung“ hetilap utján is közzététetik. Ungvárt, 1886. február 5. KENDE PÉTER, s. k. alispán. Az ungvári pénzintézetek. Az Ungvárt fenálló mindhárom pénzintézet évi rendes közgyűléseit már megtartotta. A tanácsko­zás menetéről általában elmondhatjuk, hogy a szo­kott határt túl nem lépte, nyugodt volt, szenve­dély nem uralta a kedélyeket. Az iparbank és a ta­karékpénztár részvényesei meghallgatták az igazga­tóság jelentéseit s megelégedve a tisztességes osz­talékkal, rövidre fogták a közgyűlés tárgyait. Csak a népbank gyűlése volt kissé zajosabb; némi bel­­ügyek adtak anyagot a vitára, de utóvégre a több­ség győzött, s szent a béke. A népbank osztaléka is tisztességes, s a részvényeseknek nincs okuk pa­naszkodni. Panaszuk inkább a váltóadósoknak lehetne az intézetek által a rendesnél rugó kamatok szedése miatt, valamivel magasabbra de hát őket bizony senki meg nem hallgatja. Az ungvári pénzintézetek üzleti viszonyai, ke­letkezésük ideje óta mindig szolidak voltak, s ezt mint figyelemre méltó körülményt szemlénk közben nem hagyhatjuk említés nélkül. Itt-ott egyes váltó­adósainál a követelést le kellett ugyan jegyezni, az adósok időközben beállott fizetésképtelensége miatt, ezen lejegyzések azonban soha sem rúgtak oly tete­mes összegre, a­mi csak legtávolabbról is megin­gathatta volna pénzintézeteink vagyonát, hitelét, vagy pedig a bizalmat csökkentette volna irányuk­ban. Ezt bátran konstatálhatjuk. És az olyan figyelemre méltó körülmény, a­mi nemcsak a részvényeseket érdekli, hanem érdekli általában pénzpiacunkat, érdekli a közhitelt, érde­kel mindenkit. A pénzintézetek körül csoportosul ugyanis a pénz, olyan szegény megyében, mint Ung. Az in­tézetek adnak-vesznek pénzt földbirtokosoknak, ke­reskedőknek hitelt nyújtanak; kisbirtokosok pár száz forintig törlesztési kölcsönt vesznek, — mel­lőzve tehát a hosszas illustrációkat, egyszóval a pénzintézetek körül csoportosul a magán pénzügyi érdek, a hitel. Alig van e megyében nagyobb bir­tokos vagy szellemi munkája után élő lakos, a­ki az intézetek egyike vagy másikánál érdekelte ne volna , vagy mint adós, vagy mint részvényes, vagy betétét kamatoztató fél. Tegyük fel, hogy egyik vagy másik intézettel megtörténnék, hogy bukás érné, mi volna ennek a következménye ? Nemcsak ama bajt vonná ez maga után, hogy e részvénye­sek elvesztenék részvényeik értékét, hanem elvesz­tenék a betevő felek is pénzüket, azután az adó­soktól a lejáratkor minden törlesztési engedmény nélkül irgalmatlanul behajtanák a tartozásokat. Ez azután sok ember anyagi bukását vonná maga után, kinek egyébbként ha ide engedtetik, lassan kilábol­­hat adóságaiból. Hát ha még hozzávesszük, hogy az idegen hitel is rögtön megvonatik ily esetben, látjuk, hogy egy vidéki pénzintézet bukásának ki­­számíthatlan súlyos következményei vannak Bizony sajnos, hogy újabban is nem egy vi­déki pénzintézetnek szárnyait tépte ki egyik-másik igazgató, vagy maga az igazgatói tanács. Szomorú példa erre a gálszécsi bank esete is. Bátran jegyezhetjük tehát ide, hogy az Ung­várit létező mind a három pénzintézet szolidul áll. Igazgatóik, maga az igazgatósági­ tanács, mindig tartózkodtak attól, hogy valami szédelgő vállalko­zásokba bocsátkozzanak, szűk körben mozognak agyán,de legalább nem vezetik a kezelésük és fel­ügyeletük alá adott intézetet a szédelgés terére, s ezzel azután a biztos bukás felé. Természetes, hogy ezt nem érdemül tudjuk be, mert hisz ők köteles­ségüket teljesítik, midőn a mások vagyonának ke­zelése körül óvatosan járnak el. Panaszra tehát nem lehet oka a közönségnek , s reméljük hogy az intézetek vezetői is oly kö­rültekintéssel fognak eljárni üzleteik közepette, a­minő szükséges a bizalom megszilárdítására. Az intézetek reális működése tehát midenkit érdekel, s ép azért időszerűnek tartottak velük is foglalkozni. A közigazgatási bizottságnak f. hó 9-ikén tartott üléséből. (Elnök gr. Török Napoleon főispán.) Vallás és közokt. mkir. minisztérium a Szob­­ráncon múlt évi ápril 26-án megejtett rabbi vá­lasztás tárgyában a járás szolgabirája által meg­­semmisitőleg hozott, s a közig. bizottság ré­széről jóváhagyott határozatot azon indokból, mert egyik tárgya, az alaki kellékek elbírálása az orth. izr. szervezeti szabályzat 11—19 §§-ában kirendelt választott bíróság hatásköréhez tartozik, feloldan­­dónak találván, értesíti a bizottságot, miszerint az összes iratokat a panaszolt szabálytalanságoknak Lapunk mai számához fél ív melléklet van csatolva,

Next