Ung, 1896. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1896-05-03 / 18. szám
tam, abba be n<n folytam, és mint a közvélemény elleni merénylet, midőn elitélendő és megvetendő cselekménynek nyilvánítom, egyidejűleg kijelentem, hogy a meghjókonfiguráit nevem, tudtomon kívül, mint névbitor is került oda. Ungvár, 1896. május 1-én. Kacsur Elek: Az ungvári főgymnasim millenniumi ünnepélyének sorrendje: I. Hálaadó istentisztelet. Május 9-én reggel 71/2 órakor az összes helybeli fiú- és leányiskolák növendékei a Drugeth téren sorakoznak, ahonnan 73/4 órakor megállapított sorrend szerint ünnepi menetben a Széchenyi- és megyeháztéren át a Kálváriára vonulnak. 82 órakor a Kálvárián szabad ég alatt felállított oltárnál ünnepélyes haladó istentisztelet. Végzi fényes segédlettel Hehelein Károly prépost-plébános Az istentisztelet végeztével az ünnepi menet ugyanolyan rendben tér vissza a Drugeth-térre, ahonnan az egyes intézetek saját helyiségeikbe vonulnak. Kedvezőtlen idő esetén az istentisztelet a templomokban tartattak meg. II. Iskolai ünepély a főgymnasiumban. Délelőtt 10 órakor, kedvező idő esetén a főgymnázium udvarán, ellenkező esetben az intézet tornacsarnokában iskolai ünnepély veszi kezdetét, melynek műsora a következő : 1. Himnusz. Énekli az összes ifjúság. 2. Megnyitó beszéd. Mondja Hódoly László .Főgymnasiumi igazgató. 3. Ki volt nagyobb, Tóth Kálmántól. Szavalja Füzesséry Tamás IV. o. t. 4. Király hymnus. Énekli az ifj. énekkar. 5. Ünnepi beszéd Mondja Blanár Ödön főgymnasiumi tanár. 6. Az ország czimerének és Ő Felsége mellszobrának megkoszorúzása a főgymnasiumi ifjúság által. 7. Szózat. Énekli az összes, ifjúság. 8. Rendületlenül, Arany Jánostól. Szavalja Hegyi Mihály VII. o. t. 9. Ünnepi beszéd. Mondja Novák Jenő Vill. 6. tanuló. 10. A haza, Pósa Lajostól. Szavalja Nagy Elemér V. 0. t. 11. Rákóczy-induló. Előadja az ifj. vegyes kar az ifj. zenekar kiséretével. 12. Ünnepi zárszó. Ifj. Táncz mulatság. Este 8 órakor a Pannonia-szálló dísztermében gróf Török József főispán ő méltósága védnöksége alatt, Lányi Gyula zenekarának közreműködésével millenniumi tánczmulatság. Belépti dij : Személyjegy 1 frt 50 kr. Családjegy 3 forint. A tiszta jövedelem a millenniumi tornaversenyre felránduló főgymnasiumi ifjak javára szolgál. Jegyek előre válthatók Özvegyi F. czukrászatában, este pedig a pénztárnál. A rendezőség felkéri a közönséget, hogy úgy az ünnepélyen, mint az esti tánczmulatságon nemzeti szinü jelvénnyel ékesítve szíveskedjenek megjelenni KÜLÖNFÉLÉK. * Májusi előléptetések. A közös hadsereg és a m. kir. honvédségnél a minket közelebbről érintőleg a következő előléptetések történtek: Riegele Otto, Szobránczon állomásozó tüzér-alezredes a 31. tüzér hadosztály parancsnokává Salzburgba helyeztetett át. Rotter Vilmos, 66-ik sorezredbeli őrnagy alezredessé ; Wagner 65. ezredbeli kapitány őrnaggyá; Papp Gábor, 65. ezr. hadnagy mint főhadnagy a csehországi 42. gy. ezredhez helyeztetett át Königratzbe ; Lehoczky János 65. ezr hadnagy főhadnaggyá; Andrássy Gyula 65-ik sorezredbeli hadnagy főhadnaggyá; Pietrzykowski Kázsmér II. osztályú kapitány I. osztályú kapitánnyá ; Bázel Artur, honvéd hadnagy főhadnaggyá neveztetett ki. * Kinevezés: Ifj. Törik József gróf vármegyei közigazgatási gyakornokká neveztetett ki. * Májusi ünnepély. Igen kedves és lélekemelő ünnepély folyt le április 30-án d. u. 4 órakor a helybeli Gizella-házi leányiskolában. Május hava előestéjének alkalmából Magyarország védőasszonyának a hold, szűznek tiszteletére rendeztek a növendékek ünnepélyt, összekötve azt az ezeréves múlt emlékeivel megnyilatkozó hazafias érzéssel. A fenyőgalyakkal feldíszített udvar közepén díszes állott a magyar czimerrel és e felirattal : Mária-oltár Éljen az ezeréves hon, Mária országa ! Az oltár előtt énekeltek és szavaltak vallásos hazafias dalokat és költeményeket a magyar ruhában öltözött leánykák, majd >Az elveszett gyermek“ czimű 3 felvonásos épületes szinmüvet adtak elő igen sikerült alakításban. A szépszámú előkelő közönség elismerését Hehelein Károly prépost fejezte ki, lelkes szavakkal köszönve meg a fáradhatatlan nővéreknek és a derék leánykáknak az élvezetes előadást. * Az ungvári kereskedelmi kör választmánya m. hó 26-án tartott ülésén a millennium emlékére 2000 koronás alapítványt tett, melynek évi kamatait az ungvári kereskedelmi tanoncz-iskola legjobb tanulója fogja élvezni. Ha pedig a tanoncz-iskola bármi okból megszűnnék, úgy a kamatélvezésre a hazai kereskedelmi akadémiák legjobb ungvári születésű tanulóját illeti. Az alapítványt a keresk. minisztérium fogja kezelni. Ugyanezen ülésen elhatározta a választmány, hogy milleniumi majálist rendez, valamint hogy a kör helyiségét a Kazinczy- és Kishidutcza sarkán levő Grosz Ábris-féle házba helyezi át. * ‘Millenniumi diszebéd. Ung vármegye törvényhatóságának e hó 18-án tartandó ünnepies közgyűlése alkalmából diszebéd tartása is tervezve van. Minthogy azonban a terv csak úgy valósulhatna meg, ha a kiküldött bizottság a résztvevők számát idejekorán tudatja, a kiküldött bizottság nevében Tabódy Jenő vármegyei főjegyző bsz. elnök felkéri mindazokat, akik a díszebéden résztvenni szándékoznak, hogy a részvétel iránti kötelező nyilatkozatot hozzá legkésőbb e hó 7-ig beküldeni szíveskedjenek. * Ösztöndijak. A vallás- és közokt. miniszter az ungvári tanítóképző nyolcz növendéke részére 84 koronás ösztöndíjat engedélyezett és utalványozott. * „Millenniumi emlék.“ E czimmel Mijó Kálmán dr., nagy-kaposi járásorvos és vármegyei t. b. főorvos 16 oldalra terjedő füzetkét adott ki a magyar nép számára, melynek czélja „a fürdés befolyását az egészség fenntartására és "annak hasznát egyes betegségekben“ bebizonyítani. A füzet tartalma teljesen megérdemli, hogy azok, akiknek szánva van, minél tömegesebben olvasgassák. * Új menetrend lépett életbe május 1-én a M. Á. V. vonalain. Az uj menetrendben azonban semmi oly változás nincs, mely bennünket közelebbről érdekelne. * A bezői templom javára Ameriában 82 dollárt és czentet gyűjtött Fataky György ott lakó honfitársunk. * Fejedelmi vendég Pöstyénben. Pöstyénről írják, hogy f. évi május hó 15-én Paulina, würtenbergi herczegnő nagy kísérettel fürdőhasználatra oda érkezik. A würtenbergi király nevében Woellwarth-Lauterburg főudvarmester értesítette fürdőigazgatóságot, hogy a herczegnő a jelzett napon a megérkezik, és mint tavaly a Ferencz nyaralóban vesz lakást. A herczegnő újbóli megjelenése Pöstyén fürdőben minden esetre szép bizonyítéka a tavalyi fürdőzés jó eredményének. * Meghivó. Az ungvári állami népiskola tanító testülete az iskola gondnokságával egyetértőleg 1 évi május hó 9-én, délelőtti 10 órakor, a sastéri állami iskolai épület udvarán hazánk ezer éves fennállásának emlékére, iskolai emlékünnepélyt rendez, amelyre városunk és vármegyénk nagy közönségét, a a tanügybarátokat, szülőket s általában az összes érdeklődőket ezennel tisztelettel meghívjuk. Külön meghívók nem adatnak ki. Ungvárt, 1896. évi április hó 30-án. Tabódy Jenő, gond. elnök, Takács László igazgató-tanitó. * Millenniumi emlékfák ültetése Zavatkán. A zavatkai állami elemi népiskola tanítója növendékeivel m. hó 25-én 10 db. emlékfát ültetett el a népiskola belsőségén. A lezajlott ezer esztendő emlékére ültetetett fák közül 2 tölgyfát az iskola udvarán, 2 diófát, 3 alma, s ugyanannyi körtefát az iskola gyümölcsös kertjébe ültettek el. A millenniumi emlékfák ültetése előtt Budai István állami tanító, rövid lelkes beszédet intézett növendékeihez magyar nyelven s abban ecsetelte, hogy az emlékfákat ősrégi szokás szerint édes hazánk ezredéves fennállásának emlékére ültetik. Az lelkesítő szavak után az emlékfákat mezei (piros és fehér szinü) virágokból font koszorúkkal, az elültetésnél használt szerszámokat pedig nemzeti színű szalagokkal ékesítették fel. Az ültetés a népiskola összes növendékei jelenlétében történt. Az ültetés végeztével a növendékek elénekelték a kertben a Hymnusz két versszakát. Az emlékfákon kívül a f. év tavaszán 3 ezer különféle csemetét ültettetett el Budai István állami tanító a közsési faiskolában. * Himlő-betegségek. Amitől már évek óta Tientek voltunk, a betegségek egyik legsúlyosabbja a hólyagos himlő ismét felütötte fejét városunkban. Nem lépett még fel járványszerűleg, de az állandó 6—7 betegedési eset elég figyelmeztetőül szolgálhat mindenkinek arra, hogy a kellő óvintézkedéseket megtenni el ne mulassza. Az óvintézkedések egyik leghatásosabbja pedig az újraojtás, amit a szomszéd S.A.-Ujhelyen dühöngő járványszerű himlőbetegségek miatt a belügyminiszter kötelezőleg elrendelt, úgy hogy ott minden 70-ik életévét még be nem töltött egyén újraoltandó. Az ujraoltások eszközöltetésére most nyílik a legjobb alkalom, a menyiben az összes orvosok friss oltóanyaggal rendelkeznek. * A vármegyei körjegyző-egylet rendkívüli közgyűlése. Ung vármegye községi és körjegyzői egylete m. hó 25-én Ungvárott a járási szolgabirói hivatalban Lőrinczy Jenő főszolgabíró elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés lefolyását a következőkben adjuk: Első sorban olvastatott Pajor Bertalan alelnök által szerkesztett és az anyakönyvi dologi kiadások szükségletének fedezésére nélkülözhetetlen összegek megállapíttatása iránt a belügyminisztériumhoz beadandó kérvény, melyben indokolva kifejtetett az, hogy az anyakönyvi hivatalos helyiségek az ügy méltósága miatt és a felek érdekében tisztességesen és kényelmesen volnának bebútorozandók és kellő irodai felszereléssel valamint Ő felségének arczképével ellátandók; nemkülönben a hivatalos helyiség fűtése, világítása és kiszolgálás szintén nélkülözhetetlenül szükséges lévén, ennek folytán e czimen 1896. évre összesen 277 forintot hoz javaslatba megállapítás végett. A kérvény azzal fogadtatott el, hogy az nem a belügyminiszterhez czimzendő hanem a mennyiben az anyakönyvi dologi kiadások megállapítása az 1894. évi XXXIII. t. sz. értelmében a vármegyei közigazgatási bizottság hatáskörébe tartozó dolog, ennek folytán a kérvény a czimzés módosításával egész terjedelmében a vármegyei közigazgatási bizottsághoz felterjesztetni határoztatott. A községi és körjegyzői képesség megbirálására hivatott bizottságba Nehrebeczky György és Bánóczy Bélának történt megválasztatása tudomásul vétetvén, a közgyűlés ezen bizottságba a közjegyzők közül rendes tagokut Pajor Bertalan és Petreczky János, póttagul pedig Soltész Emilt választotta meg. Megválasztottak továbbá a községi és körjegyzői egylet állandó választmányának tagjaiul: Blaskó Sándor,, Fekete István, Petreczky János és Zajzon Károly körjegyzők. Olvastatott az országos jegyzői egylet elnökségének leirata az ezen évi augusztus hó 3-án Budapesten tartandó jegyzői congressus tárgyában, mi tudomásul vetetvén, az abban való részvételre Pajor Bertalan, Petreczky János, Novoszeleczky Ede, Hauptman Gyula, Somcsányi Kálmán, Fekete István, Esztergomi Dénes, Iraun Gyula és Zajzon Károly jelentkeztek. Az egyleti pénztár sürgős átvétele az előző gyűlés e tárgybani határozata folytán ismét határozatilag kimondatott és a pénztár állapotáról kimerítő jelentés megtétele elrendezetett. Blaskó Sándor a közjegyzői bal alkalmából megbízott pénztárnok jelenti, hogy a bal jövedelméről nem számolhat be, mert egyes közjegyzők kötelezett belépő dijaikat még nem fizették be, minek folytán a hátralékosok az őket terhelő dijak befizetésére felhivatni határoztattak. — Olvastatott Fábry Géza előterjesztése a körjegyzői fizetéseknek egyenlő évi 600 forintos összegben, az utazási átalány 200,frtos, a lakbérnek szintén 200 forintban való megállapítása iránt. Határozatikig kimondatott, hogy a körjegyzői fuvar átalány 200 forintban, a lakbérilletmény 100 forinttal való emelés alapján szintén 200 forintban való megállapítása iránt a vármegyei törvényhatósághoz kérvény intéztessék. Felvilágositásul: Az Ungvári Közlöny m. hó 30-án megjelent számában a következő nyilatkozat jelent meg: „Alulírottak kijelentjük, miszerint az „Ung“ czimü hetilap 19. számában „Nincsenek tűzoltóink“ czim alatt megjelent közlemény a valóságnak meg nem felel, mert Lehóczky Béla tűzoltóparancsnok az említett értekezlet elején kijelentette, hogy ő mint önkéntes tűzoltó-parancsnok a képviselő-testület által tervbe vett bírságolást el nem fogadja (?) riadófuvásokról és a tűzoltócsapatnak a vasútig való kergetéséről szó sem volt, a tagok végül fel lettek híva, hogy azok, akik testileg gyengék a tűzoltó szolgálatra, lépjenek vissza. Ezen alapon azonban csakis Haluska András tűzoltó lépett vissza, mert a többi visszalépett tűzoltók eljárásukat azzal indokolták, hogy a képviselőtestületi ülésben egy képviseleti tag a tűzoltókat a város által adandó lábbeli tárgyalásánál szotiszokkal illette, s mi Lehóczky Béla parancsnok eljárását egyáltalában nem találtuk túl szigorunak és a tűzoltói intézménytől visszariasztónak. Kelt Ungvárt, 1896. április 27-én. Bakos István, Szovák János, Kléva István, Janusovszky János, Moskovics Vilmos, Minaji János.“ Minthogy a szóban levő „Nincsenek tűzoltóink“ czimű újdonságot, a megsértett tűzoltók felkérésére és az egyik nyilatkozó : Bakos István, elbeszélése után én írtam, felvilágosításul a következőket tartom kötelességemnek kijelenteni: A „Nincsenek tűzoltóink“ czímű újdonság megírására egyedül és kizárólag csak azon indok vezetett, hogy a megsértett és megfélemlített tűzoltóknak az elégtétel némi formája megadassák. Meg kellett írnom e közleményt már csak azért is, mert fel nem tételezhettem, mert nem volt szabad feltételeznem Bakos Istvánról azt, hogy tanúk előtt mondott szavait meg fogja cáfolni, és meg kellett írnom azért is,mert Bakos István elbeszélése alkalmával a megsértett tűzoltók közül többen szerepeltek mint hallgatók, akik ma is azt állítják, hogy a megfélemlítés Lehóczky tűzoltóparancsnok által tényleg megtörtént. De meg kellett írnom e közleményt még azon okból is, mert előttem, aki állandó figyelője vagyok a város ügyeinek, kissé különösnek tetszett az a dolog, hogy Lehóczky tanácsos úr a tanácsülésen hozzájárult az önkéntes tűzoltóság visszaállításához, s Lehóczky a tűzoltóalparancsnok úr ellentétbe helyezi magát a tanácsossal, s a város közgyűlésén, a tűzoltó-ügy tárgyalásánál Jakonice kijelenti, hogy ő nem járulhat a tanács javaslatához, mert Ungvári akcióképes önkéntes tűzoltóság nem szervezhető. Már most Lehóczky úrnak ezen — mondjuk — különös magatartása teljesen feljogosított engem a Bakos által elmondottaknak elhivésére s arra, a hogy ő az önkéntes tűzoltóságot már csak azért is megfélemlítette, hogy a kötelező tűzoltóság kényszer felállításához eggyel több indokot legyen képes felhozni. Ami magát a czáfolat értéket s azok aláíróit illeti, elégnek találok annyit mondani, hogy azok egynémelyike tűzoltó-örsparancsnok-aspiráns, egyik-másika pedig a nyilatkozatot kivevőnek bizonyos fokig alárendeltje, a harmadik rész pedig más érdekből írta nevét alá azon nyilatkozatnak, melynek tartalmát még, tekintettel az abban előforduló „szotiszokkal“ kifejezésre, — csak megérteni sem volt képes, s hogy a „nyilatkozat“ maga a harmadik személy által megkisérlett czáfolni akarás után látott napvilágot. Ungvárt, 1896. május hó 1-én. Gaar Iván.