Ung, 1905. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)

1905-05-21 / 21. szám

21. szám. TT 1ST <3- mond, Csiky Gergely, Vadnai Károly és Pálffy Albert, egy-egy regénye után most Jósika Miklós A csehek Magyarországban, Tolnai Lajos Báróné tényasszony, Justh Zsigmond A pénz legendája és Gányó Julcsa és Herczeg Ferencz Pogányok czimű­ regényeit tartalmazza Kimnach László, Kriesch Aladár, Túri Ödön és Pa­­taky László illusztráczióival és R. Hirsch Nelli arcz­­képeivel. Minden munka elé Mikszáth Kálmán, a gyűj­temény szerkesztője, irt nagyértékü, művészi bevezető tanulmányt. Justh Zsigmond két regénye régen kifo­gyott a könyvpiaczon s nagy érdeme a vállalatnak, hogy ezt a korán elhunyt jeles írónkat újra szóhoz juttatja. A Báróné teniasszony Tolnai egyik legjellem­zőbb alkotása s méltán képviseli regényirodalmunk ezt a nagy irót klasszikusai között. Az uj sorozat kiállí­tása méltó a kiadóintézet hagyományaihoz. A finom, famentes papiros, a tiszta, szép nyomás, az egész ol­dalas művészi képmellékletek és az ízléses, díszes be­kötési tábla méltó köntöse a nagyszabású, irodalom­történeti jelentőségű gyűjteménynek, a­mely joggal kér helyet minden művelt magyar család könyvtárában. A hatvan kötetből álló teljes gyűjtemény ára díszes kö­tésben 300 korona. Félévenkint jelenik meg öt kötetes sorozatokban. Megrendelhető csekély havi részletfize­­ésre bármely könyvkereskedésben. * Méhészeti tanfolyam néptanítók szá­mára. A földmivelésügyi m. kir. minisztérium Gödöl­lőn az állami méhészeti gazdaságban néptanítók szá­mára a f. évi julius hó 8-ától 29-éig és augusztus hó 3-tól 23-áig méhészeti tanfolyamot rendeztet. A tan­folyam hallgatói annak tartama alatt ingyenes teljes ellátásban részesülnek, ezenkívül azok, a­kik e ked­vezményt igénybe óhajtják venni s ezt kérvényükben is jelzik, féláru vasúti jegy váltására jogosító igazol­ványt is kapnak. A felvétel iránti egy koronás bélyeg­gel ellátott folyamodvány a tanfolyam kezdete előtt egy hónappal az illetékes kir. tanfelügyelőséghez kül­dendő be. * A postaküldemények biztossága. Az utóbbi időben sűrűn előfordult postarablások, postahivatalokba történt betörések fokozottabb óvatosságra intik a postai személyzetet. Hieronymi Károly kereskedelemügyi mi­niszter ez okból most rendeletet bocsátott ki, amelyben körülményes utasítást ad arra, hogy a postahivatalok mily intézkedéseket tegyenek a postaküldemények biz­tossága érdekében. így a hivatali helyiség lehetőleg kőből, vagy égetett téglából épült házban, lehetőleg a posta­mester családja hálószobájának közelében legyen, vagy legalább is villamos vészjelző kösse össze a lakással. Az ablakokat, ajtókat vastáblákkal lehessen elzárni, a fő pénztárt a földhöz illetve padlóhoz kell erősíteni. Ezen régebbi rendelet hatályon kívül helyezésével kö­telezi a postamestereket, hogy a 800 koronánál kisebb javadalmazásnak is szerezzenek be betörésmentes vas­pénztárt. Köldsönczökül, szolgákul csak megbízható em­bereket szabad alkalmazni és azok védelmére, szükség esetén, ki kell kérni csendőrség, vagy rendőrség segít­ségét. A pályaudvarokon, ahol főleg vonattorlódások vannak, postaládákat kell alkalmazni, s a pénzeszsákok elzárására fölhasználni. Olyan vidékekre, ahol a köz­biztosság nem alapos, postaküldeményeket csak nappali járatokkal szabad a hivataloknak továbbítani. * Az öreg bakák. A válságos politika a tava­lyihoz hasonló állapotokat fog teremteni a hadseregben. Az ujonczok megajánlásától oly messze vagyunk, hogy jóslásokba sem lehet bocsátkozni afelől, mikor váltják föl a rekruták a harmadik éve szolgáló legénységet. Nagyon valószínű, hogy az öreg katonákat az idén is visszatartják arra a három hónapra, amelyet a véderő­törvény engedélyez. A bakák már­is szivszorongva gondolnak arra a közelfekvő eshetőségre, hogy ujonczok hiányában tovább kell fogyasztaniuk a kaszárnya komisz kenyerét. Ismét ők lesznek azok, akiknek valódi áldo­zatot kell hozniok a nemzeti ügy diadaláért. — A «Gyakorlati Közigazgatási Könyvtár és Döntvénytár«­ legújabb, május 15-iki sz­áma egy befejezett tel­jes monográfiát tesz közzé. Czime:­­A községek postája. Útmutatás a községeknek uj postahivatalok felállítása körül.» Szerzője dr. Koroda Pál budapesti m. kir. posta és távirda igazgatósági titkár. A modern közigazgatási tudomány művelői mind nagyobb teret szentelnek a közvagyon, az ipari, kereskedelmi, közlekedési, for­galmi közigazgatási ismeretek terjesztésének. Ebbe a szakmába vágó számos kézikönyv jelenik meg évenként. A közforgalom, közvagyonosodás, a czivilizáczió egyik leghatalmasabb előmozdí­tója pedig a posta. Dr. Koroda Pál jeles kézikönyvében arra ok­tatja ki a községeket, hogy azok mily úton-módon juthatnak leg­hamarabb postahivatal birtokába. Mivel ezen a téren eddig igen nagy a tájékozatlanság, ennélfogva dr. Koroda Pál élvezetes, iro­dalmi nyelven megírt jeles kézikönyve nagy szolgálatot fog tenni az érdeklődőknek. A Gyakorlati Közigazgatási Könyvtár és Dönt­vénytár ezen legújabb füzetének Döntvénytári része is igen gaz­dag és változatos. Ismét egy egész sorozatát nyújtja a kereskede­lemügyi miniszternek a tanonczok iparüzleten kívüli foglalkozta­tása, az ácsipari képesítés, a sertésölő műhelyek telepengedélye, a cselédszerzők üzleti biztosítékának lefoglalása, a hentesipar fo­galmi meghatározása, a vásárokon az ipari és kereskedői minősí­tés igazolása, továbbá a közigazgatási bíróságnak az államvasuti alkalmazottak községi választói joga, a községi képviselőtestületi tagoknak érdekeltsége, valamint egész csoport adózási belügyek, a földmivelésügyi mi­nszternek halászati kihágás, vízjogi engedé­lyek stb. iránt hozott elvi jelentőségű határozatainak. Ugyancsak ebben a tizedik füzetben közöltetik a közigazgatási bíróság XI. sz. döntvénye a czégtulajdonos adóbeszámítására vonatkozólag a törvényhatósági virilisták névjegyzékének összeállításánál. A Gya­korlati Közigazgatási Könyvtár és Döntvénytár előfizetési ára egy évre 12 K, félévre 6 korona, negyedévre 3 korona, egy hóra egy korona. Az előfizetési díjakat legczélszerübb postai utalványon a szerkesztő és kiadó dr. Dolenecz József ügyvéd és szerkesztő czi­­mére Budapest, Vili. József­ körut 74. sz. alá küldeni. Az érdek­lődőknek szívesen küld a szerkesztőség mutatványszámot. Közs­é­géknek és hivataloknak pedig írásbeli megrendelésre, az előfize­té­si díj utólagos beküldésének kötelezettsége mellett elküldik ren­desen a folyóiratot. — »A Polgár« czim alatt május 16-án egy uj politikai napilap indult meg. Főszerkesztő dr. Vázsonyi Vilmos országgyű­lési képviselő, a­ki publicisztikai munkásságát kizárólag e lapnak szenteli. Az egyenlő jogon, az általános kultúrán és a gazdasági igazságon felépült magyar népállam, a polgári Magyarország az ideál, melyet »A polgár« szolgálni akar. Gyarapítani a lehanyatlott polgári önérzetet, terjeszteni a népjog tiszteletét, kitépni a reak­­czió minden fajtájának gyökerét, támogatni a politikai és gazda­sági felszabadulásra törekvő rétegeket, küzdeni az osztályállam maradványai ellen, ez »A Polgár« hitvallása. Fegyvere az alkut nem ismerő radikális igazság, melyet a közélet és a társadalom min­den terén érvényesíteni kíván. De a radikalizmust soha sem fogja keresni a hang durvaságában, mindig csupán a meggyőződés ere­jében. E czél elérésében, a lap főszerkesztőjét, dr. Vázsonyi Vil­most, a publicisztika és szépirodalom legjelesebb munkásai támo­gatják. »A Polgár« rendes munkatársai: ifjabb Ábrányi Kornél (ve­­zérczikk és tárcza), dr. Aczél Endre, Adorján Andor, Barabás Fe­rencz (vasúti ügyek), dr. Báttaszéki Lajos, dr. Benedek János (ve­­zérczikk és tárcza), dr. Besnyő Béla, dr. Bródy Ernő, Bródy Sán­dor (vezérczikk és tárcza), Cholnoky Viktor, Csergő Hugó (felelős szerkesztő), Greiner Jenő, dr. Kreutzer Lipót, Krúdy Gyula (tárcza), Lux Terka (tárcza), dr. Molnár Jenő, Nagy Endre, dr. Oláh Gyula, dr. Rácz Dezső, Serény Aladár, Szász Zoltán (tárcza), S­­ekula Jenő, dr. Szirmai Albert, Turcsányi Pál (vasúti ügyek), dr. Vá­zsonyi Vilmos (főszerkesztő). » A Polgár«-ban szabad szellemű, tel­jesen független, demokratikus irányú, irodalmi színvonalon álló napilapot kap az olvasó. »A Polgár« teljes tájékozást ad a politika, az irodalom, a művészet, a gazdasági élet és a társadalom min­den mozzanatáról és legolcsóbb ilyen terjedelmű napilap, mert A Polgár egyes száma a fővárosban és vidéken 2 krajezár azaz 4 fillér. Előfizetési árai pedig a következők : egész évre 16 kor., félévre 8 kor., negyedévre 4 kor., egy hónapra 1 kor. 40 fillér! A Polgár megjelenik mindennap reggel, ünnep és vasárnap után is Szerkesztőség és kiadóhivatal VI . Eötvös-utcza 37. A szerencsét megragadni tanuld, Meg a szerencse mindig közeledben van. , Goethe adja ezt a tanácsot utravalóul az életre. Ne hagy­juk hát Fortuna istenasszony ujjmutatását figyelmen kívül Lukács Vilmos ismert bankára a m. kir. osztálysorsjáték legutóbbi húzásán óriási diadalt aratott. És a bankháznak majdnem csupa vidéki vevője volt az, akiknek a szerencse kedvezett. Alig érkezett meg Lukács Vilmos úr a czég főnöke Nagy­ Károlyba, hogy ki­fizesse ott a 200 000 koronás főnyereményt, nem telt bele 24 óra és ezen bankház szerencsés vevőinek jutott megint a 400 000 ko­ronás főnyeremény. A bankház a legutóbbi sorsjáték alkalmával két millió koronát meghaladó óriási összeget fizetett szerencsés vevőinek. Lukács Vilmos bankházának mesés szerencséje a fő­városban közbeszéd tárgya és irigység nélkül ismeri el mindenki, hogy a szerencse istennője érdemes emberre pazarolja kegyeit, mert a Lukács-bankház szigorú szolidságával, titoktartásával és vevőivel szemben tanúsított önzetlen előzékenységével közkedvelt­ségre tett szert, mely az ország határain túl is ismeretes. «Isten áldása Lukácsnál» — példabeszéddé lett és számtalan tény iga­zolja ezt a közmondást. Amit másutt álmoskönyvekkel, komplikált naptárakkal és egyéb szükségeszközökkel próbálnak elérni — mindazt pótolja ez a varázsige: »Isten áldása Lukácsnál« ! A szerencsét nem lehet kierőszakolni, — a szerencse mindig köze­lünkben van — csak meg kell ragadni, mint Goethe mondja. És ez a szerencse állandóan hű volt és hű marad Lukács bankházá­hoz, minélfogva olvasóinknak nem adhatunk annál jobb tanácsot. Vásároljanak osztálysorsjegyeket Lukács bankházából, melyek helyben kizárólag Gelb Márton czégnél kaphatók. 7 oldal. Felelős szerkesztő : BÁNÓCZY BÉLA. Hirdetmény. Az Ung vármegyei Gazdasági Egyesület a nagy ga­­lagóban fekvő 10000 Lj ölet kitevő szőlővessző-totejét amelyen a riparia jelenleg gyönyörű fris hajtásokat hozott, zöldojtás czéljából felébe szívesen kiadná úgy, hogy október végén a levágott ojtványokon osztozna a feles ajtóval vagy vállalkozóval. Bővebb felvilágosítással készséggel áll rendelke­zésére az egyesület titkári hivatala. Kaffka Béla U. G. E. titkár. NYILT-TÉR.­ M______________lil ICTj ró kw! A legkiválóbb és legelterjedtebb f*? Ijggl ásványvíz a­­ |g | polenai és £uhi Erzsébet. | Elsőrangú asztali és gyógyvíz. 59 ZjS kapható minden kereskedésben. ISS j|j Uradalmi ásványvizek bérlősége. jjS Tjgj 1 98,4-20 |gjj jp Kathreiner-féle Kneipp-maláta kávénak egyetlen háztartásban sem volna szabad többé hiányoznia a min­dennapi kávéital készítésénél, o o o Csak az eredeti csomagokat kérjük a »Kathreiner« névvel és ne vásároljunk soha olyat, a­melyet nyitva mérlegelnek sT­* üm«r. Id. 100, «-s T­ rnni'i­l*1Mu~n*** Klimatikus III = Hideg viz­­gyógyfü­rdő | | | gyógyintézet Szolyva-j­ársfalva Bereg megyében (Vasúti állomás.) Posta és távirda a fü­rdőtelepen. Remek szép fekvés, kiránduló helyek és sétányok. Gyógyeszközök: Hideg vizgyógyintézet, vasas és égvényes savanyuviz és fürdők, ez idén újonnan és czélszerűen átalakított sós- és fenyőbelégzési intézet, villanymassage, ter­mészetes melegtej, juhsavó ; mindezek czélszerű használa­tára a gyógyfürdő orvosa ügyel fel. Gyógyj­avallatok: Tüdőbajok, malária (mocsárláz), gége-, hörg- és tüdő­hurut, emésztetlenség, máj- és lépdaganatok, vízhólyag­­hurut, specifikus a görvélyes csontbántalmaknál. Minden­féle idegbántalmak: fejfájás, migraine, histeria, szédülés, nehéz légzés, hypochondria. Vérbajok: köszvény, görvély, bujakór, delirium trem. potat. Női bajok, fehérfolyás, sáp­kór havi zavaroknál. Járványmentes hely. — Gyógyszertár. — Kitűnő ellátás és lakás. — Állandó fürdőorvos. — Két vendéglő. — Elsőrendű czigányzene. 1^“ Idény: májustól októberig. Prospektussal és egyéb felvilágosítással szívesen szolgál m2 2—10 a fürdőigazgatóság, árverési hirdetmény. Alulírott körjegyző közhírré teszi, hogy a Sárosmező községben gyakorolható vadászati jog bérlete árverés utján 6 (hat) egymásután kö­vetkező évekre utóajánlat következtében ki­­adatik. Az árverés 1905. évi május hó 30-án 1­. I. 2 órakor Felsőrőcsén a körjegyzői irodában fog megtartatni, hol is az árverési feltételek a hivatalos órák alatt megtekinthetők, nemkü­lönben a község birájánál Sárosmezőn. Felsőrőcse, 1905. május 15. Semsey Béla, 1116,1—2 körjegyző, legjobbnak elismert Hoffherr és Schrantz gépgyárosok által gyártott mindenféle mezőgazdasági gépek jutányos árak és kedvező fizetési feltéte­lek mellett, valamint Jieh­tt-féle díszfalt tetőlemez. Román és portland ezémént 1125, 1-3 kapható Weltman József vaskereskedőnél Ungvár. Építkezési vállalat. Fáy Béláné úrnő Öméltósága kisvárdai (Szabolcs megye) uradalmához tartozó birto­kokon, nagymennyiségű különböző gazdasági épületek, u. m. istállók, cselédházak, dohány­pajták, tengeri górék stb. építése és részben javítása vállalatba adandó. A részletes terv és méret­­kimutatások, valamint a pályázati feltételek Bojtos Árpád uradalmi felügyelő (Kisvárda) által megkeresésre azonnal megküldetnek. A pályázat határideje 1935. évi június hó 10-ike. Szolnok, 1905. május 14. Dr. Hajdú Béla 1124 uradalmi jogtanácsos.

Next