Katolikus gimnázium, Ungvár, 1877

Neved árnyékát­­ azelőtt is félte: "Buda jó bátyádnak bús gondra nevel­te. Gyermekkorod ótahogy az első haddal Szájára vön a nép, szárnyára vön a dal. IV. A puha kislelkűség, a gyáva félelem Budát, kinek erkölcsi törpeségét folyton és féktelenül ingerít Attila nagysága, oda viszik, hogy szeretet és atyafi szent jóság színe alatt, magát ez által erősödni vélvén, kesésével a királyságot megosztja. Nem az őszinte testvéri szeretetnek, sem pedig az erkölcsi felsőbbség elismerésének kifolyása volt tehát ezen tett, hanem inkább a puszta erkölcsi kényszerűségé, mely legalább felét vélte meg­menteni azon hatalomnak, melynek egészét Attila rohamosan növekedő nagyságától annyira féltette. Ebből kifolyólag, mint a következmény meg is mutatta, Buda lelke akkor sem volt tiszta, mikor .... áldozni véresküre mentek Buda, Etel és a többi tanácsrendek. I. A koncepcióban itt van elvetve, azon két mag, melyekből szükség­­szerű következetességgel oly növényeknek kellett kisarjazniok, hogy az egyik Budának veszedelmet teremjen, a másik pedig Attilának meghozza a gyümölcsöt, mely magasztos céljának­­csiráját rejti magában. Az eskü és az átkozódás mivoltát elárulta a serlegnek az oltárra zuhintott ma­radéka : Sercegve a zsiráf füstöt vele tőle, Vérharagos lángok csaptak ki belőle. 1. Ezekben van letéve Buda bűnössége és Attila felavatása. Ezek a bekövetkezendő események egész menetére világot gyújtanak szemeink előtt, megindítják az eposzi hangulatot, szerencsés befolyást gyakorolnak magára a kom­pozícióra és megmagyarázzák a végzetet, mely a két király sorsa felett lebeg. A­mily eskü koronázza az osztozkodás munkáját, an­nak megfelelő módon (ély a királykodás, mig be nem telik a kih­itott, isteni igazság, mely Attilát nagy tettekre jegyzi el, Budát pedig, ki sok­szoros bűnösségének tudatában már lel, hogy Hadúr égő nyila őt agyon­­sujtja, a reá nézve a boszú kardját hordozó szolgájának adja ki, mely véres bőszét Ám had ura Isten jól látva egéből. Hunokért nagy könnyű csordul a szeméből. . ... és megnyugodott, könnyét letörölvén: Hogy örök-állandó amaz erős törvény. XII. A költő felfogása egyik legművészibb tökélyét azon indok megterem­tésében éri el, mely a hőst testvem ellen boszura h­ívja föl, és ez: Hadin kard,­j­ának el­rablása. A történelemnek is mag vannak a maga adatai a Pontus melléki lapályokat lakó régi seythák bálványára nézve, mely „egy csupasz kard

Next