Unitárius Élet, 2016 (70. évfolyam, 1-6. szám)

2016-07-01 / 4-5. szám

győzve pusztító betegségét adta fel a harcot szervezete. Református volt, de ismerős, szinte baráti családja kért meg a szertartás elvégzésére. Halottainknak adjon Isten csendes pihenést, a gyászolóknak vigaszt. Július 17-én az előbbiekben ismertetett eltávozottak emlékére istentiszteletet tartottunk. Július 22-én részt vettem Budapesten a Vigadó előtti Duna-parton rendezett emlékezésen. Július 25-én szerződést kötöttünk a helyi Tourinform Irodával a „Körös-Sárrét Turizmusáért Egyesület” keretében, hogy templomunkat látogathatóvá tesszük minden alkalomra, amihez katalógust is kaptunk (sok más templom közt a mi szép templomunk képével) és kódszámot kaptunk bélyegzővel együtt, hogy meg­kaphassák azok, akik betérnek hozzánk. Itteni tartóz­kodásunk, de távollétünk alatt is sok ilyen alkalom volt, és folytatódik most is. Az 1456-os fényes nándorfehérvári győzelem 460. évfordulójára emlékeztünk, valamint a Duna-ünnep elindításának 14. évfordulójára. A belvárosi katolikus templom plébánosával és a pestszentlőrinci református lelkésszel mondtunk emlékbeszédeket, majd megáldot­tuk azokat a koszorúkat, amiket a külképviseletek, diplomaták, a Duna-menti országokból megjelent képviselők hoztak. Majd nyíl-és ágyúlövések közt vízre bocsátottuk a koszorúkat. Július 31-én részt vettünk feleségemmel a reformátu­sok harangalap-gyűjtő rendezvényén. Mészáros János Elek, a Csillag Születik műsor győztese kápráztatott el énekeivel, aki jótékony célokkal járja az ország gyüle­kezeteit, találkoztunk már vele mi is többször vitéz- és lovagavatásokon különböző felekezetek templomaiban és színvonalas rendezvényeken. Július 31-én megtartottuk a soron következő isten­tiszteletet a helyi Idősek Otthonában. Augusztus 3-13 közötti időre szabadságot kértünk, amiből valóban 8 nap volt szabadság. De ezalatt sem pihentünk, mert 7-én részt vettünk Szentháromságon az istentiszteleten, ahol én is emlékeztem egykori híve­inkkel a 30 évvel ezelőtti szomorú vasárnapra, amikor elköltöztünk a gyülekezetből a már sokszor említett okok miatt. Néhány napos, szülőfalumban, rokonaink­nál, barátainknál, ismerős vidékeken való, erős „feltöl­­tődés” után részt vettünk Szejkén az egyetemes uni­tárius találkozón, ahonnan aztán elindultunk vissza az alföldre, másnap istentiszteletet tartani és új tennivaló­inkat elkezdeni. Augusztus 15-én már el is kezdődött újra a munka. A Magyarok Világszövetsége által életre hívott és ren­dezett Magyarok IX. Világkongresszusa küldöttjeként, meghívottjaként előadást tartottam Budapesten, a Magyarok Házában „Trianon felejtése és feledtetése” címen. A kongresszus Ópusztaszeren kezdődött, majd Székesfehérváron folytatódott, Budapesten teljesedett ki, itt voltak az előadások 10, a magyar nemzet teljes életét felölelő konferencia keretében, majd Pásztón fejeződött be közös nyilatkozatok elfogadtatásával. A Civil Multimédia Televízió egy 17 perces interjút készített velem, amit meg lehet nézni-hallgatni a CMTv honlapján. Augusztus 19-én ökumenikus istentiszteletet tartot­tunk a katolikus kápolnában és a Szent István kopjafa mellett nemzet ünnepünk alkalmából, 21-én templo­munkban emlékeztünk. Augusztus 27-én, szombaton emlékezetes alkalom volt ismét. Házassági megáldásban részesítettük Kopányi Balázs, református és Sárdi Györgyi unitárius hívünket Berettyóújfaluban. A Mindenható áldja meg életüket, adjon sok-sok boldogságot és majd szép csalá­dot. Augusztus utolsó vasárnapján tartottuk a Jótevők Napját. Megemlékeztünk a Zs. Nagy Lajos Hunor Emlékalapítványunk 24 évvel ezelőtt autóbalesetben tragikusan elhunyt névadójáról. Az egyházkerületünk­ben, sőt a környék más felekezeteinél sincs ilyen ajándékozási forma. 17 pályázati nyertes között kiosz­tottunk 356 ezer forintot közép- és felsőfokú tanul­mányaik megkezdéséhez, illetve folytatásához, feleke­­zetre való tekintet nélkül. A köszönő és hálaadó gondolatokat Báthori Liza református, debreceni orvos­­tanhallgató mondta, a Reményik Sándor verset pedig a temetőben, a névadó sírjánál Kovács Laura unitárius középiskolásunk. Ez alkalommal emlékeztünk meg a tavasszal elhunyt Székely Enikő tiszteletes asszonyról. A testvérgyüleke­zet nem felejti el jóságát, hiszen oly sok alkalommal fogadta kirándulóinkat Árkoson, ő volt a mozgatója az egész testvérkapcsolatnak, búcsúinkon is szerepelt szép, csengő hangjával verset szavalva. Már a tavaly is súlyos beteg volt, de mégis eljött az árkosi csapattal hozzánk pihenni. Emléklapot adtunk férjének részvétünk, együtt­érzésünk jeleként. Székely János lelkész is meghatottan beszélt köszöntőjében az elmúlt időkről, emlékekről. Augusztus 29-én ökumenikus szertartással felavattuk a helyi Önkéntes Tűzoltóság megújult laktanyáját, tűzoltókocsiját, felszerelésüket, áldást kértünk életükre, munkájukra. A nagyon fiatal önkéntesek közül többen tanítványaim voltak. Az országos tűzoltóság és katasz­trófa elhárítás legmagasabb vezetői engedélyezték a saját kivonulási jogát ennek a csapatnak. Szeptember 1-én megkezdődött a hitoktatás is, az idén is hat hittanórásunk van és hetente négy napon át tartjuk óráinkat. Jótevők Napja - Zs. Nagy Lajos Hunor sírjánál 30 Unitárius Élet

Next