Univerzum, 1962 (1-12. szám)

1962 / 11. szám - 69. Az egyenlítői zöld pokol

Zalotay Elemér tervezete Az „Interbuild” című londoni épí­tészeti folyóirat 1962 januári számá­nak vezércikke „Corb-Plus”, tehát „Corbusiernél több” címmel foglalko­zik a legfiatalabb generációhoz tarto­zó egyik magyar építész tervezetével. Zalotay bizonyos véletlen folya­mán „szalagház” néven ismertté vált elgondolására elsősorban a gyökere­sen új életmód biztosítása a jellem­ző­­ reális keretek között. Koncepcióját egyre többen támo­gatják (a szalagház számos magyar tervezője közül Böröcz Imre, Szerda­helyi László és Berényi Miklós nevét említhetjük meg). Zalotay terve még a lakásegységek viszonylagos szét­szórtságát is megszünteti, ami Le Corbusier-nek nem sikerült. Zalotay tulajdonképpen egy köze­pes várost centralizál egyetlen­­ kö­zépfolyosóról kétoldalt nyíló laká­sokból álló, mindössze 15 m szé­les észak-déli irányban húzódó épülettömbbe. A lakások, vagyis az épülettömb homlokzatai előtt leg­alább 500-500 m széles szabad terü­let található. A szabad területet a következőképpen hasznosítja: a kö­zépen levő épület mellett kétszer 200-300 m széles erdőterület, majd ugyan­csak kétszer 200-300 m széles sport­terület, a széleken pedig 50-100 m széles ismétlődő erdőterület zárja le a kompozíciót mindkét irányban. Az épület magassága az eddig el­­térítetten épült házaknak (lakások­nak, irodáknak, üzleteknek stb. egy­aránt) egyetlen központi épületbe való centralizálásából adódik, hek­táronként 400-500 lélekkel számolva, mintegy negyven emeletet jelent. Zalotay formaképzésének ábrázolása: 1. áthatolhatatlan bokorsávval körülvett erdőterület; 2. kereskedelmi szolgálat; 3. föld alatti közúti forgalom; 4. a sza­lagház architektonikájának lényege (ver­tikális növényfüggöny); 6. fő lakástípus; 6. fő lakástípus viszonylagos földszintje, középfolyosóval; 7. fő lakástípus viszony­lagos emeleti része; 6. a szalagháznál azonos szögben biztosítódik a kilátás, mint a hegy tetejéről a völgy felé (szédülés gátlás) A városkompozíció hossza mini­mum egy kilométer, azaz hozzávető­legesen 7000 lakás. Ezt a minimális hosszúságot a következő tényező tet­te szükségessé. E tervben a városi forgalom a város teljes területéről az épület vonalára húzódik. Ez teszi le­hetővé egyrészről az erdőterületek­nek és a mindennapos üdülés céljá­ra szolgáló üdülőterületeknek, más­részről az otthonoknak kapcsolatát ugyanolyan, sőt talán még magasabb szinten, mint ez a kastélyokban avagy Wright luxusvilláiban megta­lálható. Ez utóbbiak egyrészről sok­kal kisebb távolságú kilátást enged­ Zalotay-féle koncepció ábrázolása: 1. erdő; 2. városi forgalom nélküli üdülő­terület; 3. parkterület városi forgalom­mal; 4. iparterület; 5. szántóföld; 6. met­szeten az épület, erdő és üdülőterületek elhelyezkedése; 7. városi forgalom; S. ki­látás a lakásból

Next