Univerzum, 1985 (1-12. szám)

1985 / 6. szám - 339. A Nahanni Park

erősen meggyengítettek, tönkre verték Alp Arszlán szeldzsuk szultán seregei. Anatólia, Bizánc fő éléstára és fő hadkiegészítő bázisa, fokozatosan elszakítódott a kereszténységtől, és ezzel meg­nyílt az út a törökök későbbi európai inváziója előtt. Bariban, e dél-itáliai kikötővárosban vért láttam a kövezeten. Gyilkosok lőtték le egy politikai ellenfelüket, és gyászoló bajtársai kísérték a meggyilkoltat. Kilenc századdal korábban is vér folyt Bari utcáin, akkor a Bizánci Birodalomhoz tartozott. Háromévi ostrom után kirabolták a normannok. Az angliai hastingsi ütközet után öt év telt csak el, amikor a normannok elfoglalták Dél- I­táliát. Az 1204-es év még borzalmasabb sorsot zúdított Bizáncra. Április 13-án a IV. keresztes hadjárat, útban Jeruzsálem felé elkövette azt, amit Sir Steven Runciman ,,a történelem legnagyobb bűnének" nevez: a keresztények kirabolták Konstantinápolyt. A keresztesek gyújtogattak, fosztogattak, erőszakot követtek el, s amit nem tudtak elvinni, tönkretették, hogy gazdagítsák Velen­cét, Párizst, Torinót és más nyugati városokat. ,.minden kinccsel, amihez hozzájutottak". (Még Keresztelő Szent János két fejét is magukkal vitték. Lám, ilyen gazdag volt Konstantinápoly erek­lyékben). Amikor 57 év után ismét bizánci császár uralkodott Konstanti­nápolyban az egész „világbirodalom” nem volt más, mint egy összeaszott testen emelkedő vízfej. A velenceiek és genovaiak megkaparintották kereskedelmét. Területe egy részét még a fran­kok birtokolták. A Trapezunti Császárság független birodalom lett a Fekete-tenger mellett. Bizánci hercegek saját uralmuk alá vetet­ték Görögország egy-egy részét. Bizáncot a törökök és a szerbek nyomása szorongatta. Az oszmán törökök átkelve a Dardanellákon Európában először Gallipoliban telepedtek le 1354-ben. Egy évvel később, amikor Szerbia hatalma csúcspontján állt, Dusán István vajda (1331— 1355) kikiáltotta magát a szerbek és görögök császárává, és ki­jelentette, hogy igényt tart Konstantinápolyra. Halála megaka­dályozta terve megvalósításában, de a szerbek sohasem felejtik el a közös balkáni álmot, Konstantinápoly meghódítását. Mint ahogyan nem felejtik el a három évtizeddel később bekövetkezett összecsapást a törökökkel, az 1389-es rigómezei csatát. A reggeli ködben Kosovo felszántott barna földjén autózva magam elé képzeltem a Rigómezőt, amint a törökök és a szerbek egymás­sal küzdöttek. A szerbeket itt súlyos fizikai vereség érte, de mégis erkölcsi győztesnek érzik magukat. Népmondák és elbeszélő költe­mények dicsőítik a szerbek hősiességét, megőrizték nemzeti büszkeségüket az alatt az öt évszázad alatt, amíg a török igát nyögték. A rigómezei csata napja: 1389. június 29. A történelem iróniája: Ferenc Ferdinánd trónörökös 1914. június 28-át válasz­totta ki, hogy meglátogassa Szarajevót. Az ifjú Bosznia szervezet

Next