Univerzum, 1985 (1-12. szám)
1985 / 6. szám - 339. A Nahanni Park
erősen meggyengítettek, tönkre verték Alp Arszlán szeldzsuk szultán seregei. Anatólia, Bizánc fő éléstára és fő hadkiegészítő bázisa, fokozatosan elszakítódott a kereszténységtől, és ezzel megnyílt az út a törökök későbbi európai inváziója előtt. Bariban, e dél-itáliai kikötővárosban vért láttam a kövezeten. Gyilkosok lőtték le egy politikai ellenfelüket, és gyászoló bajtársai kísérték a meggyilkoltat. Kilenc századdal korábban is vér folyt Bari utcáin, akkor a Bizánci Birodalomhoz tartozott. Háromévi ostrom után kirabolták a normannok. Az angliai hastingsi ütközet után öt év telt csak el, amikor a normannok elfoglalták Dél- Itáliát. Az 1204-es év még borzalmasabb sorsot zúdított Bizáncra. Április 13-án a IV. keresztes hadjárat, útban Jeruzsálem felé elkövette azt, amit Sir Steven Runciman ,,a történelem legnagyobb bűnének" nevez: a keresztények kirabolták Konstantinápolyt. A keresztesek gyújtogattak, fosztogattak, erőszakot követtek el, s amit nem tudtak elvinni, tönkretették, hogy gazdagítsák Velencét, Párizst, Torinót és más nyugati városokat. ,.minden kinccsel, amihez hozzájutottak". (Még Keresztelő Szent János két fejét is magukkal vitték. Lám, ilyen gazdag volt Konstantinápoly ereklyékben). Amikor 57 év után ismét bizánci császár uralkodott Konstantinápolyban az egész „világbirodalom” nem volt más, mint egy összeaszott testen emelkedő vízfej. A velenceiek és genovaiak megkaparintották kereskedelmét. Területe egy részét még a frankok birtokolták. A Trapezunti Császárság független birodalom lett a Fekete-tenger mellett. Bizánci hercegek saját uralmuk alá vetették Görögország egy-egy részét. Bizáncot a törökök és a szerbek nyomása szorongatta. Az oszmán törökök átkelve a Dardanellákon Európában először Gallipoliban telepedtek le 1354-ben. Egy évvel később, amikor Szerbia hatalma csúcspontján állt, Dusán István vajda (1331— 1355) kikiáltotta magát a szerbek és görögök császárává, és kijelentette, hogy igényt tart Konstantinápolyra. Halála megakadályozta terve megvalósításában, de a szerbek sohasem felejtik el a közös balkáni álmot, Konstantinápoly meghódítását. Mint ahogyan nem felejtik el a három évtizeddel később bekövetkezett összecsapást a törökökkel, az 1389-es rigómezei csatát. A reggeli ködben Kosovo felszántott barna földjén autózva magam elé képzeltem a Rigómezőt, amint a törökök és a szerbek egymással küzdöttek. A szerbeket itt súlyos fizikai vereség érte, de mégis erkölcsi győztesnek érzik magukat. Népmondák és elbeszélő költemények dicsőítik a szerbek hősiességét, megőrizték nemzeti büszkeségüket az alatt az öt évszázad alatt, amíg a török igát nyögték. A rigómezei csata napja: 1389. június 29. A történelem iróniája: Ferenc Ferdinánd trónörökös 1914. június 28-át választotta ki, hogy meglátogassa Szarajevót. Az ifjú Bosznia szervezet