Üst, 1965 (9. évfolyam, 3-10. szám)

1965-03-23 / 3. szám

2. oldal OSI Beszédes számok Két hete tartották meg a Vas­műben a Szakszervezeti Bizottság választását. A 3 év munkáját ma­gában foglaló beszámoló részlete­sen foglalkozott az eredmények­kel és a hibákkal is. A beszámo­lót lapozgatva érdekes számada­tokat olvastunk. Számok, melyek önmagukba szárazak és mégis so­ka­tmondóak. Senki sem vitatja, hogy a szo­cialista brigádmozgalom milyen nagy segítséget jelent a termelés­ben. A Vasműben az első brigá­dok 1949-ben alakultak, az elmúlt év végére számuk 533-ra emelke­dett. Ezek közül 278 már elnyerte a szocialista címet. A brigádok­ban körülbelül a Vasmű dolgozói­nak fele dolgozik 6061 fő. Egy­szer nyerte el a szocialista bri­gád címet 115 brigád, kétszer 108 és egy brigád már a hatszoros címmel büszkélkedhet. Ж Eredményes volt az elmúlt 3 év újítómozgalma is. Nőtt a be­vezetett újítások száma és az újí­tások gazdasági eredménye is. 1962-ben 839 újítást vezettek be, 1964-ben ez a szám 972-re emel­kedett. Az újítások népgazdasági eredménye az elmúlt évben 58 millió 299 ezer forint volt. Az éves újítási feladattervben 132 téma szerepelt. Ezekre több mint 100 újítás érkezett be. Az újítók nem minden esetben értettek egyet az egyszemélyi elbírálóval, ezért 162 esetben fordultak Szakszervezeti Újítási Egyeztető a Bizottsághoz. Az egyeztető bizott­ság minden esetben megnyugtató­an intézte el a problémákat. Ж Az ország többi vállalataihoz hasonlóan a Vasműben is műkö­dik a­­ társadalmi bíróság. Eleinte csak kevés ügyet kaptak. 1962- ben mindössze 3 ügyet tárgyalt a társadalmi­­ bíróság. A vállalat gazdasági vezetői észrevették, hogy a társadalmi bíróságok íté­leteinek milyen nevelő ereje van, így mind többször veszik igénybe a rendetlen dolgozók felelősségre vonásakor. 1963—64 évben 12 ügyet tárgyalt a társadalmi bíró­ság. Döntést hoztak anyagi ter­mészetű vitákban, testi sértés mi­att, család elhanyagolása miatt 12 esetben fordultak a társadalmi bírósághoz. Ж A biztonságosabb munkavégzés érdekében sokat tettek a munka­védelmi őrök. A munkavédelmi őrségek 1962-ben alakultak. 63- ban a munkavédelmi őrök száma 2081 főre emelkedett, az elmúlt évben ez a szám fokozatosan emelkedett. A munkavédelmi őrök több száz baleseti veszély­­forrást vezettek be naplóikba, melyek többségét rövid idő alatt megszüntették. Komplex munka­­védelmi terv is készült a Vasmű­ben. Az elmúlt évben ez a terv 87 pontból állt. Év végére 72 pon­tot teljesítettek, két pont megva­lósítása időközben nem vált szük­ségessé. A munkavédelem javí­tása érdekében több esetben a fe­­lelősségrevonás eszközéhez nyúltak. 220 gyárrészlegvezetői fi­­i­gyelmeztetést, 34 gyárrészlegi fe­gyelmi, 91 esetben prémium el­vonás és 5 esetben bírósági eljá­rás történt. Ж Nagy problémát jelent a Vas­mű dolgozói részére a lakás biz­tosítása. 1963-ban 74, állami és 141 darab szövetkezeti, az elmúlt évben­ 97 állami és 155 darab szövetkezeti lakást kaptak a Vas­mű dolgozói. Ez évben ez a szám tovább emelkedik, 208 állami és 125 szövetkezeti lakás jut a Vas­mű dolgozóinak. Ez a szám azt jelenti, hogy a jogos lakásigény­lők mintegy 45%-a jut ez évben lakáshoz. Ж A jól végzett munka jutalma az üdülés. A Vasmű dolgozói kö­zül évről évre mind többen része­sülnek ebben a kedvezményben. Még 1962-ben 621 fő, addig 1964- ben 744 fő részesült üdültetésben. A vállalat a dolgozók gyermekei közül is mind többet üdültet. 1962-ben 614 gyermek, az elmúlt évben pedig 700 gyermek üdült a Vasmű Balatonszéplaki üdülőjé­ben. A vállalat balatonszéplaki csa­ládi üdülőjében 3 év alatt 842 csa­lád töltötte szabadságát. Ж Mind több nő kapott munkale­hetőséget is az elmúlt 3 évben. 1962-ben a Vasműben 1255 nő dol­gozott. Ez a szám 1964 év végére 2112-re emelkedett. A nődolgozók részt­ vesznek a szocialista mun­kaversenyben is, 29 női brigád versenyez a szocialista címért, ezek közül 16 egy­ vagy több al­kalommal már el is nyerte a cí­met. A nődolgozóknak 28 és fél százaléka küzd a szocialista cím elnyeréséért. * A Vasmű dolgozói sokat tesz­nek szakmai-, és politikai kép­­zésük érdekében is. Az állami ok­tatásban 1961/62 tanévben álta­lános, középiskola és főiskolán 1083-an tanultak. Az 1963/64-es tanévben 1547-re emelkedett a be­iratkozottak létszáma. Több száz­ra tehető azoknak a száma, akik a vállalat által indított különbö­ző szakmai tanfolyamokon vettek részt. Vért adott az egész család Az elmúlt hetekben megrendezett véradóna­pokon a Vasmű dolgozói közül több százan je­lentek meg a véradáson. A véradók közt volt Vincze Zoltán, felesége és gyermeke is. Tehát vért adott az egész család. Vincze Zoltán szinte az elsők között került a Dunai Vasműhöz, 1951 óta dolgozik itt. Ózdról került át áthelyezéssel. Felesége ugyancsak azóta dolgozik a Vasmű bérelszámolási­­ osztályán. A szokásos kérdésre: miért adott vért? így vála­szolt: — Szinte még gyermek voltam, amikor édesapámat egyszer súlyos baleset érte. Vérát­ömlesztésre is szüksége volt. Akkoriban még bizony nagyon kevesen adtak vért, és így bizony nem volt könnyű dolguk az orvosoknak a gyógyí­tás során. Édesapámnak mégis tudtak vért adni, meggyógyult és azóta is jó egészségnek örvend. Különböző folyóiratokban, a rádió és a te­levízió műsorában is sokat hallottam a véradás jelentőségéről, így tudom, hogy a gyógyszerek nem mindig tudják helyettesíteni a vért, és egy­részük az emberi vérből készül. Amikor megkez­dődött a Vasműben az önkéntes véradásra való szervezés, én is mint műhelybizottsági tag a szervezőkhöz csatlakoztam, első eredményemet családi körben értem el. Mindhárman elha­tároztuk, hogy embertársaink megsegítése érde­kében adunk vért. A feleségem és a fiam is szocialista brigád­tag, ők a brigádjukkal együttesen vettek részt a véradáson. Most már, hogy adtam vért, elmondhatom, hogy egyáltalán nem fáj, egészségileg nem ér­zem, hogy káros lenne, sőt talán hasznosnak mondhatnám, mert olyan egészségügyi kivizs­gáláson vettünk részt, amilyenre egyébként rit­kán kerül sor. Azonkívül, hogy segítettünk eset­leg bajbajutott társainkon, arról is megyőződ­­tem, hogy teljesen egészségesek vagyunk. Családommal együtt úgy határoztunk, hogy amennyiben szükség lesz rá, máskor is fogunk vért adni. 1965. március 23. Miért nem használják a fajsúlymérőket a szénmosóban? TAVALY AZ ÜZEMI PÁRT­SZERVEZET faliújságján megje­lent cikkek közül az egyik arról szólt, hogy több ezer forint érté­kű laborberendezés, víztelenítő centrifuga és fajsúlymérő készü­lékek több év óta használatlanul hevernek a szénmosó üzem terü­letén. Egy másik cikk arról tudósított, hogy a 15 ezer forintért készített „sématábla” felszerelés előtt már összetört. A faliújság-cikkek mindmáig megválaszolatlanok maradtak. A cikkekben felvetett kérdésekre közel egy év távlatából mi kér­tünk választ az üzem vezetőitől.­­ A sématábla vagy az üveg belső feszültségétől, vagy az épü­let rászkódásától tört össze, de a felszerelése se lett volna megér­kezése után célszerű, mert az üzem technológiája oly gyorsan változik, hogy a megrendelés és a tábla kivitelezése között eltelt időben is már változások álltak be. Ezt az érvet mi elfogadjuk, csupán egy szerény kérdésünk lenne. Ha nem is volt különöseb­ben szükség rá, akkor miért ren­delték egyáltalán a 15 ezer forin­tos sématáblát? A falysúlymérikre is kaptunk választ. — Az üzem indulásakor szükség volt rájuk, mert a dolgozóink még nem voltak begyakorlottak. Ezek a műszerek annyira pontatlanok, hogy egy bizonyos begyakorlási idő után dolgozóink becsléssel is tudtak olyan eredményeket hozni, mint a műszerek, ezért nem hasz­náltuk őket. Az egyiket most meg­megjavítjuk és a középterméknél fogjuk használni. A másik annyi­ra rossz, hogy használhatatlan. Furcsa, primitív műszerek le­hetnek ezek, melyek nem képesek többre, mint amit az ember becs­lésével meg tud állapítani. De ha ezt az indokot elfogadjuk, akkor is meg kell kérdezni­ ,a javíhha­­tatlan példányt miért nem selej­tezik ki? Nyugdíjas búcsúztatás A Városi Gáztisztító üzemben bensőséges ünnepség keretén be­lül búcsúztak el munkatársai Sütő Józseftől nyugdíjba vonulá­sa alkalmából. Munkatársai egy órával aján­dékozták meg Sütő József bácsi­t, a műhelybizottság pedig egy­ ingye­nes szakszervezeti üdülő beutalót nyújtott át számára, mely Bala­tonlellén biztosít részére a hosszú évek fáradtságos munkájához pi­henést. Sütő Józsi bácsi 3 évvel ez­előtt került a Kokszvegyészeti gyárrészleghez, előtte az Erőmű­ben dolgozott. Munkatársai ott is szerették, szeretetüknek azzal is ki­fejezést adtak, hogy eljöttek a bú­csúztatásra. A régi munkatársak nevében ajándékokat nyújtottak át. Józsa bácsinak a magunk nevé­ben is kellemes pihenést kívá­nunk és kívánjuk, hogy „új” munkatársai között a nyugdíja­sok körében is olyan elismerést és megbecsülést vívjon ki magá­nak, mint amilyenben a Vasmű­ben volt része. Megválasztották az új ü­zm­i bizottságot A Lőrinci Hengerműben febru­ár 17-én került sor az Üzemi Bi­zottság újjá­választására. Molnár István ÜB. titkár beszámolóját a felszólalók hosszasan egészítették ki. Többen szóltak a munkafegye­lem fontosságáról, ezen belül a szocialista brigádok feladatairól. Szóvá tették, hogy a terv teljesí­tése érdekében javítani kell­ az alapanyag-ellátást. A munkaru­haellátás nem új probléma Lő­­rincen. Kérték az új üzemi bizott­ságot, hogy a Vasmű Munkaügyi Osztályával közösen tegyenek olyan­­ intézkedéseket, hogy a dol­gozók a munkaruhájukat minél előbb megkapják. A küldöttel­ örömmel vették tudomásul az el­következendő idők műszaki fej­lesztéseit, melyek a munka meg­könnyítését teszik majd lehetővé. A küldöttértekezlet résztvevői az új üzemi bizottság megválasz­tása után elfogadták a 8 pont­ból álló határozati javaslatot. A NŐMOZGALOM KIVÁLÓ DOLGOZÓI • 1 SÖRÖS ROZÁLIA Kokszvegyészet GYŐRI GÉZÁNÉ Kokszvegyészet AUKSZ ETELKA KISS PÁLNÉ Kokszvegyészet KISZ Bizottság [UNK] IHÁSZ Jánosné Igazgatóság molnár lajosné Kohászat SÜTŐ IMRÉVÉ Erőmű

Next