Üst, 1965 (9. évfolyam, 3-10. szám)
1965-03-23 / 3. szám
2. oldal OSI Beszédes számok Két hete tartották meg a Vasműben a Szakszervezeti Bizottság választását. A 3 év munkáját magában foglaló beszámoló részletesen foglalkozott az eredményekkel és a hibákkal is. A beszámolót lapozgatva érdekes számadatokat olvastunk. Számok, melyek önmagukba szárazak és mégis sokatmondóak. Senki sem vitatja, hogy a szocialista brigádmozgalom milyen nagy segítséget jelent a termelésben. A Vasműben az első brigádok 1949-ben alakultak, az elmúlt év végére számuk 533-ra emelkedett. Ezek közül 278 már elnyerte a szocialista címet. A brigádokban körülbelül a Vasmű dolgozóinak fele dolgozik 6061 fő. Egyszer nyerte el a szocialista brigád címet 115 brigád, kétszer 108 és egy brigád már a hatszoros címmel büszkélkedhet. Ж Eredményes volt az elmúlt 3 év újítómozgalma is. Nőtt a bevezetett újítások száma és az újítások gazdasági eredménye is. 1962-ben 839 újítást vezettek be, 1964-ben ez a szám 972-re emelkedett. Az újítások népgazdasági eredménye az elmúlt évben 58 millió 299 ezer forint volt. Az éves újítási feladattervben 132 téma szerepelt. Ezekre több mint 100 újítás érkezett be. Az újítók nem minden esetben értettek egyet az egyszemélyi elbírálóval, ezért 162 esetben fordultak Szakszervezeti Újítási Egyeztető a Bizottsághoz. Az egyeztető bizottság minden esetben megnyugtatóan intézte el a problémákat. Ж Az ország többi vállalataihoz hasonlóan a Vasműben is működik a társadalmi bíróság. Eleinte csak kevés ügyet kaptak. 1962- ben mindössze 3 ügyet tárgyalt a társadalmi bíróság. A vállalat gazdasági vezetői észrevették, hogy a társadalmi bíróságok ítéleteinek milyen nevelő ereje van, így mind többször veszik igénybe a rendetlen dolgozók felelősségre vonásakor. 1963—64 évben 12 ügyet tárgyalt a társadalmi bíróság. Döntést hoztak anyagi természetű vitákban, testi sértés miatt, család elhanyagolása miatt 12 esetben fordultak a társadalmi bírósághoz. Ж A biztonságosabb munkavégzés érdekében sokat tettek a munkavédelmi őrök. A munkavédelmi őrségek 1962-ben alakultak. 63- ban a munkavédelmi őrök száma 2081 főre emelkedett, az elmúlt évben ez a szám fokozatosan emelkedett. A munkavédelmi őrök több száz baleseti veszélyforrást vezettek be naplóikba, melyek többségét rövid idő alatt megszüntették. Komplex munkavédelmi terv is készült a Vasműben. Az elmúlt évben ez a terv 87 pontból állt. Év végére 72 pontot teljesítettek, két pont megvalósítása időközben nem vált szükségessé. A munkavédelem javítása érdekében több esetben a felelősségrevonás eszközéhez nyúltak. 220 gyárrészlegvezetői fiigyelmeztetést, 34 gyárrészlegi fegyelmi, 91 esetben prémium elvonás és 5 esetben bírósági eljárás történt. Ж Nagy problémát jelent a Vasmű dolgozói részére a lakás biztosítása. 1963-ban 74, állami és 141 darab szövetkezeti, az elmúlt évben 97 állami és 155 darab szövetkezeti lakást kaptak a Vasmű dolgozói. Ez évben ez a szám tovább emelkedik, 208 állami és 125 szövetkezeti lakás jut a Vasmű dolgozóinak. Ez a szám azt jelenti, hogy a jogos lakásigénylők mintegy 45%-a jut ez évben lakáshoz. Ж A jól végzett munka jutalma az üdülés. A Vasmű dolgozói közül évről évre mind többen részesülnek ebben a kedvezményben. Még 1962-ben 621 fő, addig 1964- ben 744 fő részesült üdültetésben. A vállalat a dolgozók gyermekei közül is mind többet üdültet. 1962-ben 614 gyermek, az elmúlt évben pedig 700 gyermek üdült a Vasmű Balatonszéplaki üdülőjében. A vállalat balatonszéplaki családi üdülőjében 3 év alatt 842 család töltötte szabadságát. Ж Mind több nő kapott munkalehetőséget is az elmúlt 3 évben. 1962-ben a Vasműben 1255 nő dolgozott. Ez a szám 1964 év végére 2112-re emelkedett. A nődolgozók részt vesznek a szocialista munkaversenyben is, 29 női brigád versenyez a szocialista címért, ezek közül 16 egy vagy több alkalommal már el is nyerte a címet. A nődolgozóknak 28 és fél százaléka küzd a szocialista cím elnyeréséért. * A Vasmű dolgozói sokat tesznek szakmai-, és politikai képzésük érdekében is. Az állami oktatásban 1961/62 tanévben általános, középiskola és főiskolán 1083-an tanultak. Az 1963/64-es tanévben 1547-re emelkedett a beiratkozottak létszáma. Több százra tehető azoknak a száma, akik a vállalat által indított különböző szakmai tanfolyamokon vettek részt. Vért adott az egész család Az elmúlt hetekben megrendezett véradónapokon a Vasmű dolgozói közül több százan jelentek meg a véradáson. A véradók közt volt Vincze Zoltán, felesége és gyermeke is. Tehát vért adott az egész család. Vincze Zoltán szinte az elsők között került a Dunai Vasműhöz, 1951 óta dolgozik itt. Ózdról került át áthelyezéssel. Felesége ugyancsak azóta dolgozik a Vasmű bérelszámolási osztályán. A szokásos kérdésre: miért adott vért? így válaszolt: — Szinte még gyermek voltam, amikor édesapámat egyszer súlyos baleset érte. Vérátömlesztésre is szüksége volt. Akkoriban még bizony nagyon kevesen adtak vért, és így bizony nem volt könnyű dolguk az orvosoknak a gyógyítás során. Édesapámnak mégis tudtak vért adni, meggyógyult és azóta is jó egészségnek örvend. Különböző folyóiratokban, a rádió és a televízió műsorában is sokat hallottam a véradás jelentőségéről, így tudom, hogy a gyógyszerek nem mindig tudják helyettesíteni a vért, és egyrészük az emberi vérből készül. Amikor megkezdődött a Vasműben az önkéntes véradásra való szervezés, én is mint műhelybizottsági tag a szervezőkhöz csatlakoztam, első eredményemet családi körben értem el. Mindhárman elhatároztuk, hogy embertársaink megsegítése érdekében adunk vért. A feleségem és a fiam is szocialista brigádtag, ők a brigádjukkal együttesen vettek részt a véradáson. Most már, hogy adtam vért, elmondhatom, hogy egyáltalán nem fáj, egészségileg nem érzem, hogy káros lenne, sőt talán hasznosnak mondhatnám, mert olyan egészségügyi kivizsgáláson vettünk részt, amilyenre egyébként ritkán kerül sor. Azonkívül, hogy segítettünk esetleg bajbajutott társainkon, arról is megyőződtem, hogy teljesen egészségesek vagyunk. Családommal együtt úgy határoztunk, hogy amennyiben szükség lesz rá, máskor is fogunk vért adni. 1965. március 23. Miért nem használják a fajsúlymérőket a szénmosóban? TAVALY AZ ÜZEMI PÁRTSZERVEZET faliújságján megjelent cikkek közül az egyik arról szólt, hogy több ezer forint értékű laborberendezés, víztelenítő centrifuga és fajsúlymérő készülékek több év óta használatlanul hevernek a szénmosó üzem területén. Egy másik cikk arról tudósított, hogy a 15 ezer forintért készített „sématábla” felszerelés előtt már összetört. A faliújság-cikkek mindmáig megválaszolatlanok maradtak. A cikkekben felvetett kérdésekre közel egy év távlatából mi kértünk választ az üzem vezetőitől. A sématábla vagy az üveg belső feszültségétől, vagy az épület rászkódásától tört össze, de a felszerelése se lett volna megérkezése után célszerű, mert az üzem technológiája oly gyorsan változik, hogy a megrendelés és a tábla kivitelezése között eltelt időben is már változások álltak be. Ezt az érvet mi elfogadjuk, csupán egy szerény kérdésünk lenne. Ha nem is volt különösebben szükség rá, akkor miért rendelték egyáltalán a 15 ezer forintos sématáblát? A falysúlymérikre is kaptunk választ. — Az üzem indulásakor szükség volt rájuk, mert a dolgozóink még nem voltak begyakorlottak. Ezek a műszerek annyira pontatlanok, hogy egy bizonyos begyakorlási idő után dolgozóink becsléssel is tudtak olyan eredményeket hozni, mint a műszerek, ezért nem használtuk őket. Az egyiket most megmegjavítjuk és a középterméknél fogjuk használni. A másik annyira rossz, hogy használhatatlan. Furcsa, primitív műszerek lehetnek ezek, melyek nem képesek többre, mint amit az ember becslésével meg tud állapítani. De ha ezt az indokot elfogadjuk, akkor is meg kell kérdezni ,a javíhhatatlan példányt miért nem selejtezik ki? Nyugdíjas búcsúztatás A Városi Gáztisztító üzemben bensőséges ünnepség keretén belül búcsúztak el munkatársai Sütő Józseftől nyugdíjba vonulása alkalmából. Munkatársai egy órával ajándékozták meg Sütő József bácsit, a műhelybizottság pedig egy ingyenes szakszervezeti üdülő beutalót nyújtott át számára, mely Balatonlellén biztosít részére a hosszú évek fáradtságos munkájához pihenést. Sütő Józsi bácsi 3 évvel ezelőtt került a Kokszvegyészeti gyárrészleghez, előtte az Erőműben dolgozott. Munkatársai ott is szerették, szeretetüknek azzal is kifejezést adtak, hogy eljöttek a búcsúztatásra. A régi munkatársak nevében ajándékokat nyújtottak át. Józsa bácsinak a magunk nevében is kellemes pihenést kívánunk és kívánjuk, hogy „új” munkatársai között a nyugdíjasok körében is olyan elismerést és megbecsülést vívjon ki magának, mint amilyenben a Vasműben volt része. Megválasztották az új üzmi bizottságot A Lőrinci Hengerműben február 17-én került sor az Üzemi Bizottság újjáválasztására. Molnár István ÜB. titkár beszámolóját a felszólalók hosszasan egészítették ki. Többen szóltak a munkafegyelem fontosságáról, ezen belül a szocialista brigádok feladatairól. Szóvá tették, hogy a terv teljesítése érdekében javítani kell az alapanyag-ellátást. A munkaruhaellátás nem új probléma Lőrincen. Kérték az új üzemi bizottságot, hogy a Vasmű Munkaügyi Osztályával közösen tegyenek olyan intézkedéseket, hogy a dolgozók a munkaruhájukat minél előbb megkapják. A küldöttel örömmel vették tudomásul az elkövetkezendő idők műszaki fejlesztéseit, melyek a munka megkönnyítését teszik majd lehetővé. A küldöttértekezlet résztvevői az új üzemi bizottság megválasztása után elfogadták a 8 pontból álló határozati javaslatot. A NŐMOZGALOM KIVÁLÓ DOLGOZÓI • 1 SÖRÖS ROZÁLIA Kokszvegyészet GYŐRI GÉZÁNÉ Kokszvegyészet AUKSZ ETELKA KISS PÁLNÉ Kokszvegyészet KISZ Bizottság [UNK] IHÁSZ Jánosné Igazgatóság molnár lajosné Kohászat SÜTŐ IMRÉVÉ Erőmű