Üst, 1975 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1975-01-27 / 2. szám
\ A DUNAI VASMŰ DOLGOZÓINAK ÜZEMI LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM MEGJELENIK KÉTHETENKÉNT 1975. JANUÁR 27. Csökken a nehéz fizikai munka ■ 6,1 százalékos bérfejlesztés Ш 30 százalék éjszakai pótlék A vállalat 1975. évi termelési és bérfejlesztési célkitűzései Vállalatunk igazgatósága összeállította a Dunai Vasmű 1975. évi termelési és bérfejlesztési célkitűzéseit. Az elkészült javaslatot megtárgyalta a párt vállalati végrehajtó bizottsága, a VSZB és a VSZT. A VSZB- és a VSZT-üléseken dr. Szabó Ferenc gazdasági igazgató fűzött szóbeli kiegészítést az előterjesztéshez, és válaszolt a vitában feltett kérdésekre. A Dunai Vasmű 1975. évi komplex tervének összeállításakor több alapelvből indultak ki. A Dunai Vasmű teljesíti azokat a konkrét termelési és értékesítési előírásokat, amelyeket a Minisztertanács határozott meg a kohászatnak. Intézkedések születnek az anyaggal, energiával és a munkaerővel való takarékosság érdekében. A vállalat kollektívája számára biztosítják az MSZMP KB határozatában előirányzott reálbért és reáljövedelmet, a vállalati eredmények alapján. A fent vázolt alapelvek illetve tervszámok megvalósítása a vállalat minden dolgozójától, gazdasági és társadalmi vezetőitől körültekintő, jól szervezett, hatékony munkát kíván. A legfontosabb tervszámok Vállalatunk a kongresszusi munkaverseny felajánlásában megcélozta az egymillió 150 ezer tonnás acéltermelés elérését. Ez a szám az idén egyik legfontosabb tervmutatónk is. Hengereltáruból egymillió 140 ezer tonnás tervet kell teljesíteni. Mindkét cél elérése egész évi jól szervezett, folyamatos munkát kíván, hiszen acélgyártásban — és hengereltáruban is, — közel 80 ezer tonnával kell többet gyártani, mint az elmúlt évben. A hengereltáru termelés döntő feltétele, hogy 287 ezer tonna külső acélféltermék időben beérkezzék. A Dunai Vasmű feladatul kapta, hogy 1975-ben 174 ezer tonna lemezt és 30 ezer tonna profilt értékesítsen tőkés piacon. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy megkétszereződik az előző évhez viszonyítva az export. A vállalati nyereség Az éves tervben megfogalmazódott a várható vállalati nyereség is. Ez 10,5 százalékkal nagyobb az előzetesen tervezett és az átárazott bázishoz képest. A vállalati eredmény növekedésében jelentős szerepe van a termelés fokozásának, valamint a termékösszetételek az értékesítés változásának. A nyereséget kedvezőtlenül befolyásolja a tőkés importból beszerzett anyagok árának és arányának növekedése. Az eredmények biztosítása érdekében a közeljövőben gyárrészlegenként és főosztályonként az anyag- és energiatakarékosságra valamint a munkaidőkihasználás növelésére és a jobb munkaerő-gazdálkodásra külön tervet kell kidolgozni. Az előirányzott bérfejlesztés mértéke — az MSZMP Központi Bizottsága irányelveinek megfelelően, — vállalati átlagban 6,1 százalék. Ez lehetővé teszi a bejelentett 3,6 százalékos fogyasztói árszínvonal egyensúlyát és biztosítja a 2,5 százalékos reálbérnövekedést. A jóváhagyott vállalati terv azonos arányú bérfejlesztést irányoz elő a munkások és az alkalmazottak között. A dolgozók kérésének megfelelően 30 százalékra emelik fel az éjszakai pótlékot. A terv azt is előírja, hogy nagyobb bérfejlesztést kell juttatni az egészségtelen munkahelyeken dolgozó és a nehéz fizikai munkát végző munkásoknak, valamint a termelést irányító vezetőknek. Intenzív beruházás fejlesztés Ez évben fokozódik a vállalat beruházási tevékenysége is. Megkezdődik a konverteracélmű beruházásának előkészítése, nagyobb térfogatra épül át az egyes számú kohó, elkészül a meleghengermű csévélő és torokkemencéje, és megkezdi termelését a távvezeték-oszlopgyártó üzem. Az említett beruházásokon túl, a korábbi évekhez viszonyítva, lényegesen többet fordít vállalatunk a munkát korszerűsítő és munkaerőt megtakarító kisberuházásokra. Jelentős fejlesztés előtt áll a dolgozók munkavédelmi és szociális ellátása A nehéz fizikai munka csökkentése érdekében az anyagmozgatás területére rakodógépeket, csörlőket, emelővillás targoncákat és különböző takarítóeszközöket szereznek be. A munkakultúra fejlesztése terén melegedők, étkezőhelyiségek készülnek, a melegüzemi munkahelyeken pedig klimatizáló gépeket helyeznek üzembe. A munkavédelmi és egészségügyi ellátásnál továbbfejlesztik az orvosi rendelőket, a fektető és elsősegély helyeket. Növelik a szikvíz- és élelmiszerautomaták számát, és új hűtőszekrényeket is beszereznek. Az éves terv foglalkozik a vállalati üdülők és a hétvégi pihenők felszerelésének korszerűsítésével is. Differenciált bérfejlesztés A már említett 6,1 százalékos átlagos vállalati bérfejlesztésből az éjszakai pótlék 20 százalékról 30 százalékra való emeléséhez 1,4 százalékot használnak fel. Ezt minden szervezeti egység az éjszakás műszakban foglalkoztatott dolgozók arányában kapja meg. Ez lényegében differenciál a gyárrészlegek között. A gyárrészlegek saját hatáskörben — a társadalmi szervekkel a összhangban — kötelesek megoldani differenciált bérfejlesztést az OSZB előírásainak megfelelő, valamint a szakmai és munkahelyi követelmények figyelembevételével. A női dolgozók kereseti arányának javítását és az alacsony keresetű munkások és alkalmazottait, valamint a termelés közvetlen irányítóinak bérfejlesztését meg kell oldani. Az öntödei munkások részére — a nehéz körülményekre való tekintettel — 6,1 százalékos bérfejlesztést hagytak jóvá. A kohászati gyárrészleg dolgozói — a nyersvas- és az acéltermelés ösztönzésére, — a részesedési alap terhére, egymillió 700 ezer tonna acél termelése felett, tonnánként 30 forintot, összesen 240 ezer forintot kaphatnak. A többletacél kihengerléséért, a hengerművek gyárrészleg dolgozói részére — a részesedési alapból —* 100 ezer forint felhasználását hagyták jóvá. Veres János elvtárs kitüntetése A VSZT január 17-i ülésén részt vett Méhes Lajos elvtárs, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Méhes elvtárs ezen az ülésen adta át Veres János elvtársnak, a VSZT elmúlt évben nyugállományba vonult titkárának a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést. A magas kitüntetés átnyújtása alkalmából méltatta Veres János elvtárs érdemeit, amelyet a gazdasági munkában és különböző funkciókban szerzett városunkban, K0 szONT-1 тк А ' PÁIRT I KATO NÁIT ! Megtartotta egységgyűlését a Mező Imre Munkásőr Egység A Mező Imre Munkásőr Egység január 18-án, a Dunai Vasmű kultúrtermében tartotta hagyományos egységgyűlését. Az elnökségben helyet foglaltak a párt, a társadalmi szervezetek, a társ fegyveres erők képviselői s a legkiválóbb munkásőrök közül is többen. Lengyel János egységparancsnok jelentette a városi pártbizottság titkárának, Sárosi József elvtársnak, hogy az egység a kiképzési évet eredményesen befejezte. Ezt követően a parancsnokság köszöntötte a megjelent vendégeket és munkásőröket, hangsúlyozva, hogy az év kiképzési feladatait maradéktalanul végrehajtották. A megnyitó után Keres Emil kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész szavalatát hallgatták meg az egységgyűlés résztvevői. Lengyel János egységparancsnok értékelődben hogy a munkásőrök, akik termelőmunkájuk mellett önként vállalják e nehéz feladatot, a kiképzés támasztotta követelmények végrehajtását, olyan sikereket könyvelhetnek el maguknak, amelyekkel kivívták a társadalom megbecsülését. Lengyel elvtárs körvonalazta a következő kiképzési évi fő célkitűzéseket, amelyek még nagyobb feladatokat jelentenek a munkásőröknek. A beszámoló után Sárosi József elvtárs a szocialista versenymozgalomban kimagasló eredményt elért alegységnek átadta a vándorzászlót és az oklevelet. Az értékelés alapján az „Egység Legjobb Szakasza” címmel tüntették ki Füstös István elvtárs szakaszát. Ugyanez a szakasz kapta meg saját századán belül a „Század Legjobb Szakasza” címet. A századoknál folyó verseny további első helyezettjei: Marosi Sándor elvtárs szakasza és Tószegi József elvtárs szakasza. A szocialista versenymozgalom értékelése után a munkásőrség megyei parancsnoka átadta a Kiváló Parancsnok és Kiváló Munkásőr kitüntetéseket. Kiváló Parancsnok kitüntetéssel tüntették ki Köti László, Füstös István, Marosi Sándor, Brodmann László, Nagy Mihály elvtársakat. Kiváló Munkásőr címet és jelvényt kaptak Hajdú György, Ocsovai László, Vigh György, Horgost Lajos, Esztergomi Imre, Tokaj János, Pettermann Adám, Török József, Nemes Dániel, llosjai József, Csendes István, Dr. Bereczki Zoltán, Fábián Ferenc elvtársakat. A munkásőrség országos parancsnoka, 15 éves szolgálatuk után, szolgálati érdeméremmel tüntettek 1 Dr. Sarlós Ferencné, Raffai István, Bernáth István, Kovács István, Moldovan József, Polányi János, Havranek István, Nemes Sándor elvtársakat. Kitüntették a 10 éves szolgálatot teljesítő elvtársak közel szolgálati érdeméremmel Beresty U. János, ifj. Raffai István, Zimle Mihály, Horváth István, Szabó Zoltán, Horváth Attila, Király István, Füstös István, Nadrai István, Széplaki Gábor, Zágoni László, Simka József, Bach László, Szirályi György, Ambrus Zoltán, Szűcs Pál, ifj. Magyar András, Tokodi János, Gulyás Gábor, Cseke Ernő, Prókai Kálmán, Bense István, Egédi Nándor, Nyámándi Menyhért, Németh János, Szabó Gábor, Mészáros Gábor, Dudics Sándor, Rétháti Péter, Rátonyi Sándor, Miokovics Mátyás, Csikós József elvtársakat. Kedves színfoltja volt az egységgyűlésnek, amikor a Mező Imre munkásőr úttörőraj énekszóval vonult be, köszöntve az ünnepség résztvevőit. Megköszönve a fáradságos munkát, köszönetet mondtak a leszerelő munkásőröknek munkájukért. A leszerelő munkásőröket általuk készítettt ajándékkal és virággal köszöntötték. Az úttörők köszöntése után, csapatszászlónak kijáró legnagyobb a tisztelettel, a zászlós raj vonult be, hogy köszöntse a leszerelő munkásőröket. A leszerelők nevében А [UNK]néri Lajos búcsúzott. Megfogadta, hogy a munkáshatalom védelmében bármikor, ha arra szükség van, a leszerelők fegyvert fognak. Nem búcsúznak véglegesen, harckészültségükre bármikor számíthat a munkáshatalom. A városi pártbizottság nevében Horváth János elvtárs köszöntötte a munkásőröket, a leszerelőknek megköszönte a fáradságos munkát és a további munkához erőt, egészséget kívánt.