Üst, 1982 (28. évfolyam, 1-18. szám)
1982-01-12 / 1. szám
Új berendezés a falazatjavításnál A levett kokszoló kamraajtó bepillantást enged a tüzesen izzó kamrabelsőbe, melyből zuhatagként ömlik a majd’ ezer fokos meleg a kívülállóra. Az üzemelés során óhatatlan , a kamrabelsők falazatának, boltozatának folyamatossága megbomlik, a 20 és 25 éve épített kokszolóblokk lassan öregszik. Foghíjait próbálták és a mai napig is próbálják betömni, üzemszerű állapotban tartani. De, hogy a karbantartók milyen munkával dolgoztak a múltban, s jelenleg hogyan dolgoznak, nem közömbös. A kis masina oldalt pihen, a kezelő munkások reggeliznek. A kamra falazatán szárad a felhordott massza, egyenletesen bevonva az előbb még jól látható hézagokat. A felhordandó anyag zsákokban várja, hogy később a keverőfejben a víz és a sűrített levegő életre keltse. Fél évvel ezelőtt érdeklődő munkásoktól körülvéve mutatkozott be az osztrák Plibrico cég falazatjavító berendezése. Az eddig folytatott eljárástól teljesen eltérő módon a kamrákat nem kellett lehűteni, az embernek nem kellett bemenni, lebontani és újra falazni a kamrák oldalát; egy órás hűlés után a gép benyúló csápjával odairányították a falazatjavító masszát, ahova ezelőtt csak egymást váltva tudtak bemenni az emberek. Az eddig alkalmazott 15 órás állásidő a harmadára csökkent, s a kamra hőmérséklete 800 —900 fok maradhatott. Mindezt Szloboda György, kokszoló kemenceüzemének vezetőjétől hallom, a látvány pedig önmagáért beszél. — A hármas kokszolóblokk indulásáig, 1985-ig a kamrákban mindenképpen elő kell állítanunk a kokszot, a javítások pedig kézzel történtek, embertelen körülmények között — mondja az üzemvezető. Az új eljárás többszörösen előnyös. Egyrészt a javítást a kamrán kívülről irányíthatják a karbantartók — ez mindenképpen nagy előnye a berendezésnek. Másrészt a kamrákat nem kell lehűteni, ezáltal a falazat nem romlik tovább, a javítási idő csökkent, s a termelésből nem 15 órára, csak egyharmadára esik ki a kamra. A javítás tartóssága hosszabb, egyes javítások fél—egy évig is kitartanak — azelőtt három hónap után újra kellett a kamrákat javítanunk. A felhordandó massza nedvességét a keverőfejnél állítani lehet, s ez jobb kötést, gyorsabb javítást tesz lehetővé. Zsilinszky Rudolf a kokszvegyészet műszaki gazdasági tanácsadója a vállalat szempontjait boncolgatta. Igaz, hogy a berendezés megvásárlása egy-másfél forinttal emeli a koksz önköltségi árát tonnánként, de ez elenyésző összeg. Ha egy évvel is tudják növelni a blokkok élettartamát, egy blokk évente 400 ezer tonna kokszot termel, s egy tonna koksz ezer forint nyereséget jelent a vasműnek. Ez a 400 millió forint csak elméleti szám, de ha a kokszot tőkés importból kellene beszerezni, minden tonna koksz 180—200 dollár kiadást jelentene az országnak. A korszerűbb eljárás, a jobb munkakörülményeket teremtő gép, s az eljárás tartóssága — remélhetőleg — beváltja a hozzá fűzött reményeket, s a kamrák élettartamát sikerül meghosszabbítani. — Tihanyi — Korszerűbb eljárás, jobb munkakörülmények oi. Nem örülnek nekünk újságíróknak az utóbbi időben a különböző szintű gazdasági vezetők. Először nyár elején merült fel bennem ez a gyanú, de év végére már biztos voltam benne. Akik azelőtt maguk hívtak telefonon bennünket, azok az utóbbi időben elérhetetlenek. Akik azelőtt szívesen elbeszélgettek velünk, most kerülik a találkozást, ha mégis összeakadunk, szűkszavúak. idegesek. Mi történt? Megváltoztak a vezetők? Nem. Mi változtunk? Ennyire biztosan nem. Egy dolog azonban megváltozott. A vállalat gazdasági helyzete. Nehéz, a vártnál sikertelenebb évet zárt a vasmű, alig van olyan terület, ahol ne lettek volna gondok. Emberi tulajdonság, hogy a bajokról, sikertelenségekről nem beszélünk olyan szívesen, mint az eredményekről, sikerekről. Ez érthető. Csakhogy egy-egy üzem, egy-egy egység gondjai, problémái nem magánügyek. A dolgozóknak joguk van tudni róluk, nekünk pedig kötelességünk a tájékoztatás. Ez pedig akkor hiteles, ha az információkat első kézből, az illetékesektől kapjuk. A titkolózástól még semmi sem lett jobb, a nyilvánosság nem igen ronthatja egy üzem eredményét. Nemrégiben jó szándékú ismerősöm akart segíteni, hogy beszélni tudjak az egyik vezetővel. — Az asztalára teszem a telefonszámát — mondta — és nem írom rá, milyen szám ez, így biztosabb lesz. Tudja, mostanában nem örülnek maguknak. Nos, ennek mi sem. Mi azt szeretnénk, ha kapcsoltunk a vezetőkkel 1982-ben újra felhőtlen lenne. Nem vagyunk maximalisták, nem azt kívánjuk, hogy megváltozzanak, csak azt, hogy újra büszkék legyenek területük munkájára és ne kerüljenek bennünket. Tribolt Lajos Autó- vagy gyalogút? A fenti kérdést az illetékeseknek kellene eldönteniük, még mielőtt tragédia nem történik. A Béke II. városrészben a patyolattól az óvoda felé vezető betonjárdáról van szó. Járdát írtam, mert hiszen logikusnak tűnik, hogy ilyen célra épült. Annál is inkább, hiszen szabályos csatlakozása a gépjárművek útjaival nincs. Ám mivel a városrész két területét csak két járda köti össze, az autósok lelki nyugalommal ezeken, főleg az óvodához vezetőn közlekednek. A magánautók és az építkezés járművei egyaránt használják a gyalogosok számára épült betoncsíkot, veszélyeztetve a gyalogjárók — szülők és kisgyerekek — épségét, nem egyszer arra kényszerítve őket, hogy lelépjenek a járdáról a mellette lévő sárba. Olvadáskor az autók által a járdára hordott bokáig érő sár, fagyáskor a csúszós, eddig még soha fel nem szórt jeges felület nehezíti a kitérést az autók elől. Az izgalmas játék hónapok óta folyik, tudtommal eddig — szerencsére — sérülés nélkül. Talán még nem késő intézkedni. Tri 1982. JANUÁR 12. A fejlett szocialista társadalom Napjainkban Magyarországon és a szocialista országokban is a fejlett szocialista társadalom megteremtése, építése jelenti fő feladatunkat. A fejlett szocialista társadalom nélkülözhetetlen követelménye, hogy gondolkodásunkban, magatartásunkban erősödjön a szocialista tudatosság. A fejlett szocialista társadalom építése bonyolult, komplex feladat — magas szakmai, elméleti, ideológiai felkészültségű, tudatos alkotókat követel meg. — Ilyen értelemben a fejlett szocialista tudat nem más, mint a dolgozó emberek öntudata, — fogalmazza meg aforizma-tömörséggel dr. Wirth Ádám professzor, az MSZMP KB Politikai Főiskola filozófiai tanszékének vezetője. dat — A fejlett szocialista tntartalmi vonásait hogyan lehet megfogalmazni? — A dolgozó emberek öntudata magában foglalja szocalista társadalmunk céljainak ismeretét, a célokkal való alkotó azonosulást Magába foglalja a jelen fejlődési szakasz fő feladatainak tudatos ismeretét. Ez döntő momentum, hiszen a fejlődési szakaszok és a fő feladatok fel nem ismerése, illetve vulgáris felcserélése súlyos hibákhoz vezethet. S mint, történelmi példák mutatják, vezet is. Ez a tudatosság magába foglalja a szocializmus építésének folyamatában való megragadását, a múlt, a jelen és a jövő tartalmi és szükségszerű összefüggéseit. Tehát a lehetőségekhez képest, minél szélesebben és mélyebben megérteni a perspektíva és a társadalom mozgása közötti folytonosságot és összefüggéseket. — Ezen összefüggések felismeréséhez nélkülözhetetlen a helyes történelmi szemlélet kialakítása? — A szocialista társadalom marxista felfogása szemben áll minden utópisztikus felfogással. Tehát a marxizmus szerint a szocializmus törvényszerűen jön létre és fejlődik, és a marxizmus ezeket a törvényszerűségeket állítja vizsgálatának középpontjába. Ez másképpen fogalmazva azt jelenti, hogy a társadalom fejlődését történetiségében, folyamatosságában kell megragadnunk, a jelent és a jövőt nem érthetjük meg a múlt ismerete és megértése nélkül. A szocialista társadalom építésével a szocializmus gyakorlati története is megindult. Ez a történelem — bár dinamikus fejlődést mutat — nem ellentmondásmentes történelem. Építünk a korábban elért eredményekre, azokat megőrizzük és továbbfejlesztjük. De nagyon egyszerű — és hibás szemlélet lenne —, ha csak az eredményeket vennénk figyelembe, hiszen közismert, hogy a szocializmus eddigi történelme Magyarországon is az eredmények mellett problémákat, kudarcokat is jelentett. Az egész folyamatot kell látnunk, és a saját kudarcainkból is tanulnunk kell. Azt mondhatom, hogy a szocializmus történetében objektív folytonosság érvényesül, történelmi múlt, a szocializmus építésének történelmi kiindulópontja és a nemzeti sajátos feltételek, valamint a szocializmus mai feladatainak megoldása mögött. Ennek megértése, megismerése napjaink nagyon izgalmas és nagyon fontos feladata. A történetiség módszertani elv, és ezt az elvet alkalmaznunk kell a marxista tanításokra is. De magát a marxista módszert, melynek alapjait klasszikusaink vetették meg, alkalmazva, sikeresen oldhatjuk meg napjaink kérdéseit. — Professzor elvtárs! A szocializmus magyarországi történetének legfőbb tapasztalatait miben látja? — Nem hiszem, hogy egy rövid interjú keretében össze lehetne foglalni. Mivel beszélgetésünk tárgya a szocialista tudatosság fejlődése, a történelemszemlélet alakítása, ebből a szempontból emelném ki a legfontosabbat ... Az ötvenes évek elején a szocializmus felfogásában hazánkban is a marxizmustól idegen illuzórikus, utópisztikus, szubjektív szemlélet érvényesült. Ez a szemlélet elfedte a tényleges ellentmondásokat, társadalmi folyamatokat és így a hibák felismerését is nehezítette. A tragikus csomópont az ellenforradalmi kísérlet volt. Bár már előtte is megindult a felhalmozódott tapasztalatok, problémák kritikus elemzése és értékelése, ez a folyamat csak az ötvenes évek végén lendülhetett fel igazán. Az azóta eltelt 25 év töretlen fejlődése bizonyítja, hogy volt erőnk saját hibáinkkal, tévedéseinkkel szembenézni, azokat felszámolni. Ehhez nagymértékben járult hozzá a társadalmi folyamatok reális, nyílt, őszinte, kritikus, igazi marxista elemzése. És ez olyan történelmi tanulság és tapasztalat, amelynek megőrzése és folytatása egyik biztosítéka jövőbeni fejlődésünknek is. Ennek a szemléletnek nagy jelentősége van a gyakorlatban, a gyakorlat tudatos irányításában, a szocialista tudat formálásában. A szocializmus fejlődése ellentmondások megoldásán keresztül halad, s így a tudomány, az elmélet fejlődése is. Új és új problémákat kell megoldanunk és természetesen hat az ideológiai harc is. Ez azt jelenti, hogy az elmélet vitákban, vitákon keresztül fejlődhet... Köszönöm a beszélgetést. Stossek A pártoktatás - alkotó folyamat A párt Központi Bizottsága által kidolgozott intézkedési rendszer lehetővé teszi, •hogy a pártoktatás tartalmát és szervezeti formáit összhangba hozzuk a fejlett szocializmus társadalmi fejlődése jelenlegi szakaszának követelményeivel, a nemzetközi küzdőtéren fokozódó ideológiai harc követelményeivel, a szovjet kommunisták növekvő általános műveltségi és politikai felkészültségének színvonalával. A felső- és középfokú végzettséggel rendelkező kommunisták aránya 1976- ban 65,3 százalék volt, 1981- ben 72,1 százalék, az elmúlt 15 év alatt pedig 23 százalékkal nőtt. A 17,5 millió párttag és tagjelölt közül 9 millió 237 ezer — vagyis több mint a fele — különböző ágazatokban dolgozó felső- és középfokú képzettséggel rendelkező szakember. Moszkvában, ahol több tucatnyi felsőfokú oktatási intézmény és óriási tudományos erők összpontosulnak, ez az arány még nagyobb a „képzettek” javára. Ezt a körülményt figyelembe véve a párt igyekszik gazdagítani a pártoktatás eszmei-elméleti tartalmát és aktualitását, változtatásokat hajt végre a szervezési struktúrában, javítja a propagandisták , szemináriumok, politikai iskolák és körök vezetőinek felkészültségét, erősíti a politikai felvilágosító munka oktatási-módszertani bázisát. A Központi Bizottság a pártoktatás tökéletesítését mint a szovjet emberek eszmei-politikai nevelésének fontos eszközét a párt növekvő társadalomirányító szerepe nélkülözhetetlen feltételének tekinti. A fő cél, amelynek eléréséért a politikai oktatás terén a pártszervezetek fáradoznak, az, hogy a megszerzett ismeretek meggyőződéssé váljanak, a pártoktatási rendszer hallgatói el tudjanak igazodni a jelenben és lássák a jövőt, hogy tudatos munkával közelebb hozzák ezt a jövőt. Ehhez a párt azt javasolja, hogy az oktatási folyamatot a legfontosabb és legaktuálisabb problémákra összpontosítsuk, megszervezzük a marxista— leninista elmélet alkotóelemeinek — a filozófiának, a politikai gazdaságtannak, a tudományos kommunizmusnak, Marx, Engels, Lenin, az SZKP történetének, XXVI. pártkongresszus dokumentumainak, L. I. Brezsnyev és más párt- és állami vezetők munkáinak — alapos, egységes tanulmányozását. A pártoktatási rendszer struktúrája lehetővé teszi a kommunisták politikai képzésének differenciált megközelítését, az oktatási formák megválasztását. A pártszervezeteknek segíteniük kell a kommunistákat ebben a választásban, figyelembe véve a képzettséget, az érdeklődés jellegét és a szakmai tevékenység sajátosságait, hajthatatlanul betartani az önkéntesség elvét. Ma politikai ismeretekre szert lehet tenni az ifjú kommunisták iskoláiban, a marxizmus— leninizmus iskoláiban, a tudományos kommunizmus most nyílt iskoláiban, az elméleti és módszertani szemináriumokon, amelyeknek hallgatói ^adósok, szakemberek, pártmunkások és aktivisták, akik a marxista—leninista elméletet egyéni tervek szerint tanulmányozzák. A jelenlegi feltételek között megnőnek a vezető káderek politikai képzettsége iránti követelmények. Megalakultak a párt- és gazdasági aktíva iskolái, amelyek lehetőséget nyújtanak a mai gazdasági és szociális problémák elemzési módszertanának elsajátításához, a pártmunka, a szervező és gazdasági tevékenység tudományos módszereinek megismeréséhez. A marxista—leninista egyetemeken a kommunisták felsőfokú politikai képzettséget kapnak. A pártoktatási és gazdaságoktatási rendszerben az új oktatási év az SZKP és a szovjet nép egysége jelentőségének tanulmányozásával kezdődött. Ez jó lehetőséget ad annak érdemi, elvi elemzésére, mivel járul hozzá minden kommunista az össznépi feladatok megoldásához, milyen felelősség hárul rá a dolgozó kollektíva ügyeiért, a párt és az állam terveinek teljesítéséért. Viktor Ivanov az SZKP Moszkvai Területi és Városi Bizottsága Politikai Felvilágosító Házának vezetője (APN)