Az Üstökös, 1862 (5. évfolyam, 1. félév 1. szám - 2. félév 26. szám)
1862-11-22 / 21. szám
Jean Piccolo. (Stupefatto.) Ur? uram? Hisz ez aristokráta! S még nekem ? olt patria ingráta. Nem tudod? Én vagyok Zsán Pikkoló! Moraliko — demokrátikkolo! A ki a világot porrá törtem S egy seres pohárban felhörpöltem, Városokat földdel egyenlővé S publikumot változtattam kővé. Én vagyok a nagy regenerátor Ki magát megenni való bátor. S minthogy ahogy voltam, nem tetszettem, Saját magamat újra születtem. Menj előlem, mert téged is elnyel, Bősz haragom s kevesebb lessz egygyel. Xaveri le Petit. (Crescendo.) Tudd meg : én nem én vagyok. Én nagyon sokan vagyunk, Meg ne bánts, mert hogyha bántasz, Haragot hátadra rántasz, S ha engem megharagitasz, Meglátod, hogy akkor mit kapsz? Én oroszlánhússal élek, S elefántot csemegélek. Mig más kukacz eszik sajtot, Én vitézebb, eszem Sajtót. Ha szidlak, huszonnyolcz szám van, Mellettem nem is jösz számban. Jean Piccolo. Meg ne mérgesíts Xavéri Mert rettentő lesz a bék. Ha én megharagszom, ezt az egész földet kirúgom alólunk, soh se látod többet, Puszta levegőben csüggve maradsz velem S ha akkor az egyik öklöm felemelem, Feldoblak a holdba, ott maradsz örökre, Könyöröghetsz aztán, hogy emeljelek le! Xaveri le Petit. Ha engem holdba dobsz, a csillaggal dobállak Orion kaszájával onnan lekaszállak. Fiastyuk tápjával, tejúttal öntözlek. Jean Piccolo. Én meg tűzokádó hegygyel lövöldözlek! De mit tűzokádó? Minek ily nagy dolog? Elég rá hogy meghalj, hogyha rád gondolok. Elfujlak a földről s lesz belőled semmi. Behunyom a szemem s azzal megszűnsz lenni. Kiss Józsi. (Közbe lép, piccicato.) Csitt, csitt, csitt Ki fecseg itt? Hol van egy nagyitó üveg ? Azon át hadd szemléljük meg. Mik ezek itt, a kis pontok? Adalékok, vagy porondok? Ad ez két infusorium Ex classe rotatorium. Az egyik rotifer radicalis. A másik melicerta liberális. Xaveri le Petit. Micsoda csúnya sérelem ez! Ön itt minket mit elemez? Mégha az én czímem áll is. De amaz nem radikális. Ez ellen én tiltakozom. Ha kell, mingyárt idehozom Az auctoritásokat, Hozok sokat, nagyon sokat. Van én nekem patronusom Annyi, mint fa alatt a som! Én vagyok a hívek ura Öné csak a korrektúra. No meg aztán a censura S végül a makulatúra. Kiss Józsi. (Recitativo.) Micsoda, hát nem én vagyok a te principálisod nem én fogadtalak fel famulusomnak ? Xaverl le Petit. Nem igaz , én fogadtalak fel téged principálisomnak. Enyim a comité. Jean Piccolo. Enyim a publikum! Kiss Józsi. Enyém az abonnement! Xaverl le Petit. Enyim a súgó könyv! Jean Piccolo. Enyim a világítás ! Kiss Józsi. Enyim a garderobe! (Ki mit kaphat, felkapja, és diadalmasan elvonul vele, orchestrion a jövő zenéjét harsogtatja, publikum háromszor kihívja a szereplőket, azok pedig egymástegyszer sem.) 162