Az Üstökös, 1863 (6. évfolyam, 1. félév 1. szám - 2. félév 26. szám)

1863-09-12 / 11. szám

Tallérossy Zebulon levelei Mindenváró Ádámhoz. Tekintedezs barátom uram! Én ugyan nem irtek politikához, nem is akarok, soha nem is politizáltam, nem is fogok, nem is lehet, meg nem is szabad, de a testem se kivanja, meg publikumnak se kel , hanem azért még is nem hagyhatok szavam Iliikül, mi­kor valaki olyan retenetes nagy bakot meglüvi, mint azok lengyelek avar londoni orszaggyüli­­sei. Had mi lesz belüle? Had az lesz belü­le, hogy a muszka van hatalomban minden falu- Faust opera. A­hogy arról a politikus csizmadia a feleségének otthon referált. Hát tudod, van egy ember, a­ki a sok fejtörésbe belebolondult. Hogy min törte a fejét, azt világosan ki nem tudtam venni, hanem a­hogy a háttérbe állított nagy csontvázról sejthetem, alkalmasint azt tanulmá­nyozta, hogyan lehetne a szegény lengyeleket úgy praeparálni, hogy ne éljenek és még­se haljanak meg. A sok jegyzékváltásban aztán megőszült, megtánczoso­­dott, s minthogy az ü­krét mindig csak a zsebében szokta mutogatni, azért csúfságból elnevezték Faustnak. Már épen kétségbe volt esve, s indult a dunapartra, hogy a h­íd körül beleugrik az országos kertészeti társu­latba, a­midőn megjelenik az ördög, piros magyar nadrágban. No ez már megint az Allgemeine Zeitung­tól jön, hogy az ördög jár magyar nadrágban , ez nem igaz : az ördög bugyogóban jár; én kívánom, hogy jövőre így adassék, legalább minálunk, a­hol a magyar nadrágot csúffá tétetni nem illik. Mi egészen más eth­­nographico antropomorphisticus fogalmakkal bírunk­ az ördög felöl. Denique az ördög kapac­itálja Faustot, hogy ne engedje magát olyan hamar mediatizáltatni, inkább igyekezzék valami szolid k­ézon által megerősíteni az állását. Faust mondja, hogy neki nincsenek ismeretsé­gei s hírlapi Heurathisortérték utján pedig átall feleséget szerezni. Az ördög mingyárt komendál neki egy jóra­­való szüzet, a­kinek gjhotogr­á­fiáját is megmutatja neki an gró, a­mint a rokka mellett alszik. Faust megörül annak nagyon, gondolta, hogy inkább egy leányt, a­ki a rokka mellett alszik, mint kettőt, a­ki a zongora mel­lett ébren van, s azt mondja, hogy „hol van hát?“ Az ördög megmondja neki, hogy hány német herczegségen kell keresztül menni, a­míg odáig ér ? Faust azonban csak nem akar kötélnek állni, azt vetvén, hogy bsz ő már nem fiatal ember. — „Oh ez nem baj ! kiált az ördög, mire való Török patikárius barátunknál az egész magazin Eau de Lys, de Lohse, Glycerin Creme, Tannochinin pomáde, Stomaticon, echte Lilionese, Berin­guiers Kronengeist und vegetabilisches Haarpigment, ha van, majd megvalasztatya maga kozák hetma­­njait s elkü­lgye Londonba, lengyel parla­mentbe ; megcsinalva nekik magának majoritást s akor in optima forma constitutionalis után be­­hataroztatya magával lengyel parlamentét, hogy fegyvert le kel tenni ,­­ vezireket ki kel anyi, Muraviennek kezet kel csokolnyi s csendesigben megmaranyi. No hát nem igaz. Csak kár, hogy engemet meg nem hirdezik­ előre soha. Tallérossy von Zebulon, még ezen se lehetne segiteni? „Nincs többé kopaszfej!“ Erre a reklám­ra Faust egyszerre megfiatalodik; uj bőrt, uj hajat, uj konstitutiót kap, csak az a kár, hogy az ördög egyúttal új hangot is nem adott neki, mert ez a régi egy kicsit vékony. A második felvonásban látjuk a német nemzetet magunk előtt, a­hogy mulat. Diákok isznak és philoso­­phálnak a felett, hogy kinek van nagyobb ereje : a bornak-e, vagy annak a ki issza, vagy a korcsmárosnak, a ki hitelez ? azután jönnek katonák, azok is isznak és philosophálnak, azután nationalvereinságok, azok is isznak és philosophálnak , azután jönnek a junkerpár­tiak, azok igen magas hangokon énekelnek és philoso­­phálnak, azután jönnek fiatal leányok, azok Syllogismus katenatusokat tánczolnak Kant kézikönyve szerint; végre tisztes asszonyságok, a­kik heves dissertatiókat tartanak Hegel systeméje körül, a­mibe aztán mindenki beleszólal, úgy hogy voltaképen utoljára senki sem érti, hogy mit akarnak ? azt hiszem, még b. Kemény sem, a­ki pedig épen most jött onnan. Szerencséjükre, (mert különben ma se volna vége) megjelenik közöttük Faust az ördöggel. Az ördög egy memorandumot énekel a fölött, hogy milyen szemtelen­ség az emberektől, hogy az aranyat többre becsülik, mint a papirost, mely tendencziózus státusökonómiai vezérczikk azonban így elénekelve sem csinált nagy hatást a publikumnál. Utoljára egy toaszt miatt, melyet a fonó szépségre mondott, Valentin, ez utóbbi testvére, kiiríja az ördögöt egy szál kardra. Valentin kardja azonban már a levegőben eltörik, szégyenére a szaba­dalmazott Wolfram-aczél fabrikának. Valentin ez eset­nél átlátja, hogy a támadólagos föllépés nem neki való, társai azonban szövetséget kötvén vele, mindnyájan kardjuk markolatát tartják az ördög elé, mely — bár tisztán defensiv tartású — német egység megalakulása . Mélységét annyira zsenirozni kezdi, hogy ezúttal min­den háborús eszmékről letesz, várva a harmadik felvo­násra, mely számára több kilátást igér. A harmadik felvonásban Siebel, egy fiatal demo­­crata lopózik titokban a német Szépség kertjébe, s annak tulajdon virágaiból bokrétát szed. Ilyen demo-

Next