Az Üstökös, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-10-19 / 42. szám

42. szám, October 19-é­n, 1897. Megjelenik minden szombatnapon egy ivén sokféle képekkel ellátva. Előfizetési ár: Egész évre jan.—dec. 6 frt., 6 hóra 3 frt. és 3 hóra 1 frt 50 kr.— Előfizethetni minden postahivatalnál és könyvárusnál. Kiadóhivatal : Pest, barátok­ tere 7­ik szám. XVIII. kötet. Mutatvány, Göcseji Gyulának „Csalánvirágok czimü sajtó alatt levő művéből. I. Alkotmányos zugolodások egy kövér emberhez, kinek csak az a baja hogy jó dolga miatt igen elhízott. A juhászbundának azon sajátságát . Hogy nyáron jégverem, s télen pótol kályhát, Úgy hiszem, ismered, legalább kirébül, Nevetéstől is a sovány hízik, s épül, Mig a kövér ember ikrája megcsappan, Lassan kint olvadván, mint vizben a szappan. Ne mondj anathemát tehát kedves Imre, Kissé rosz menetű, de igaz versimre, A se zsenirozzon, hogy sípom csak fűzfa, A sors több ily extrém dolgokat is űz ma. Lásd­ például Pesten van mostan egy művész, A­ki arról híres, hogy tőle a mű­vész, Cremonában készült fügefa-hegedűn Medve-tánczoltató nótákat húz nekünk. Pannónia asszonyt instrumentumával Úgy elhegedülte, hogy majd alig állhat. Különben ő doctor, és a neve: Lalán. Még pedig diplomás, s nem holmi sarlatán. Csakhogy tudományát vesztünkre használja, Melytől felkopik a magyar ember álla. Medicináiból (mivel keserűek) Minden csepphez dukál egy pár czukor­süveg. Fanyar piluláit, nehogy gégénk’ marja, Csinos nemzeti szin ostyába takarja. Ha szived fáj, mondja: „okozta léghuzat,“ S csak orrod viszkessen, tüstént fogat huzat. Sokan érzik hasuk kínos csikarását, De mintha tartnának a szájukban kását, Al­elégültségböl dúdolják szüntelen: Hogy doctor Latinus ártatlan, büntelen. Igaz, ha egy bőre követ dob a kútba, kell hozzá száz okos, a­ki azt kihúzza. De mivel a kútban bent van a roppant kő, Ép azért ne mondjuk: üsse meg a menykő ! Csitt nyelv ! addig hallgass, mig a fejem nem fáj . Tudod-e, mi az a nemzeti policzáj ? ! Meg van még a régi rongyos német nadrág, Semmi sem uj, csak a sujtás, mit szemed lát. Régi rozzant csárda, újra kimeszelve, Melyre ráfogta a világ gonosz nyelve.

Next