Az Üstökös, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1868-05-30 / 22. szám
170 Amit edig adót fizetünk tizennyolcz esztendeig, mert nem törvényes volt, visza kel fizetnyi Lonyainak, ő talalta ki kisedelmi kamatokat, hat azal egy üt. — Andrassy katonát nem kap. Ha verekenyi akar Bismarkal, menjen oda, vágjon ütet pofon, s hijon ki ütet duellumra. Hanem azért legyen magyar hadsereg, hanem aban minden ember tiszt legyen. — Azután gyereket nem járatunk iskolába. Retenetezs zsarnokság : szegin gyermeket bebörtönözve tartanyi legszeb labdazo időben, is kinszeritenyi egyeneseket, görbiket huznyi ludtolal papirosra. Ez megsirtise nipszabadsagnak! — Vasúton muszáj lesz utaznyi ingyen. Lehet az. Mert ha in pinzirt adom kocsit fuvarba, az termiszetezs: lovam eszik zabot; de vasúti lo csak iszik vizet, huza gőzet, az nem kerül semibe. — Azután minden embernek mig eczer anyi birtoka fog lenni, mint van mozsd. Hogyan lehet? Hat igy. Ha sajtnak egyik oldala enyim, bizonyosan másik oldala izs enyim. Föld csak egy nagy sajt, következökipen hol nekünk van rajta birtokunk, másik oldalon Amerikában egyenlő menyisignek izs mienknek kel lenyi. Ászt in majd megcsinyalok. — Is mozsd mig egy nagy mondazst polgártársak ! In kívánok, hogy dohanymonopolium tovabra izs megmaragyon. No no, csak ne megijegyetek étül szorul. Azal kicsi különbsigel, hogy edig kormány megvetetülünk dohányt mazsazs tiz forinton, s elata nekünk fontozs negyven krajczarit; ezután kormány vegyen meg tülünk dohányt mázsát negyven forinton , s adasa trafikba fontot tiz krajczarit! ! Ugye, jo lesz igy! — No ha mig ezel se verek le minden concurentiat! Akor nincs igasag Európában. Ad vocem Europa! hogy magazs politikát is belekeverjem : fogok követelni, hogy ezuttan majd mink diktálunk égisz Európának politikát. Ha írja a diktandot, Írja, ha nem Írja: a lason! Vigezetül nemzetisigeket is tökiletesen kieligiteni akarok. Fogja minden ember egy pemzlit, s ki sargaval, ki pirosat, ki kékkel pini galyon be Magyarorszag mappájan maganak akora darabot, a mekora neki teczik , a hun sok szin öszekerül egymásra, ot lesz kupikék. Mikor asztan muszka vigig dönti rajta kalamarizst, akor mind együt leszünk a fekete tengerbe. No mar nalamnal liberalisab programot senki föl nem fogja alithatnyi, anyit mondhatom : mig Dobzsanszky barátom se nem f alazatos szolgája Tallerosty Zebulon U. i. Csak szip volt nekünk ez a fura veszekedizs porosz kereskedelmi szerzödizs fölöte. Egyik nap bemutat nekünk minisztérium szerzöldizst „ohne Magyarorszag.“ Nos? Mit szólsz haza? Montam rá : meg vagyok vele eligetve. Mazs nap mongya miniszter: Az am, de tigrisek nem akarnak belepihenni. Akor eo ipso meg vagyok vele eligedve. Harmadnap megint öszehinak engemet, mongya miniszter: de mar migizs csak kelene valami proforma mentalizs reservatat beletenyi, valami olyant, quod catholic! videant calvinistae autem non animadvertant. Legyen nekik ez egy „IS.“— No ezel egiszen meg vagyok eligedve. Tudom rajxrat mig aszt izs ledisputal egy czigany „S“re. Hat mikor targyalasra kerüli dolog, csak kirakolya miniszter, hogy bene lesz külön Magyarorszag szerzödizsben, a hogy kívánták tigrisek.— Mozsd mar — nem vagyok megeligedve. De magam nem merek elmondanyi ideámat, hanem átadom Dobzsanszky barátomnak, majd elmongya a ! Nem vagyunk vele megeligedve, kel „Magyarorszag“ helyet alnyi „Magyarorszag nemzetei.“ De mire körülhajokaztam tisztelt hazat, mig túlsó hemisphaeriumra, szilsö baloldalra altaljutotam, hol Dobzsanszki barátom ül, akova vige vókt debattanak. Tigrisek ászt montak, hogy meg vanak eligedve. Hat akor minek tigrisek ? ám. Ilyen tigrizs in izs tunam lenyi. Ha miniszter megata izs, amit kivantak tüle, migizs valamibe nagylelkű oppositionak bele kelet volna kötnyi, pildaul, hogy miért nem húzta fehir keztyüt. Nem írnek ezek semit. Majd in megmutatok, hogy mi az a bal-bal-bal! (Madarasz Laczi mig csak bal-balt emlegeti!) T. Z.