Az Üstökös, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1873-10-18 / 42. szám
495 4. A hit vezir Elüd, Kund, Und, Hund, Tas, Huba-------ecce, Huba! Ez már tót volt, — ennek a böribül, a mi tótul »Kozsa« — származik liirezs törtinelem iró Kozseliba. No mig utojara kisüti, hogy hitvezérek idejébe tót testvéreink magyar testvéreinkel job testvérek voltak, mind ezer esztendő múlva. Hit vezirek korába pogány magyar legények tot leányok szép szemlél kikereszteltek magokat, mindegyik hazára vete magának egy pirozs-pozsgás linzi keresztet. Konyecz hires lot vezir, akinek unokája Kőnek hires professor megsemmisitette utolsó pogány Kupont. Azóta kupon csak zsidók közöt tartózkodik. 5. Utolsó tot király velmozsi volt Trencsinszki Maczo. Magyarok hittak fizet Csáknak, mert csakanyal megerösitete rigi totzalkotmányt. Ő volt az, a ki verette tot czimeres bankót, mint ezt világosan bebizonyít numizmaticza. Czime ilyen volt 6. Török megvetetek habsburgi haz alapját. Hazaknak alapjat megvetni ősi mestersig volt nekik. 7. Zolyom varaba dictalta magyaroknak minden törvényt egy tottember, Vrbovecz Pero, a kit magyarok, hogy ra ne ismerjen tőbet idezs apja se, elkereszteltek Verböczi Istvánnak. Hirezs Tripartitum is csak olyan topot jószág, mint az ország. Tülünk toptak el magyarokmind a ketet, így tesnyik aztan oskolákba magyarok törtinetit tanítani. Trefort miniszter úgyis jarta Znyovaralyan, hol török izsó nagyon megvoltunk egymásal megelégedve. Azirizs ide csatolom gyengébek szamara appendixet Desepis urboskához, világosan beszilő fali táblázatokat, ad usum Delphini, tulajdon kezem — vonyasa, mit szüksigesnek tartom világosan kijelentenyi magyarok éstulajdonitasi hajlandósága eleniben. Na zdarpanye velmozsi, — in programalom magamat tót czarnak, ugyizs van praeteni dens — szezon, izs megtrótozom szitesnikisztilö földglobust. Nem sokáig leszem alászatos szolgája Ta 11erovicska Zebulonszki. Mi fáj a sógornak. A bécsi »Presse« roppantul elbámészkodik azon, hogy annyi tömérdek magyar ember látogatta meg a világkiállítást. Honnan vették hozzá a pénzt? kérdi csodálkozva. Hát honnan vettük volna, ha nem Bécsből ? Onnan háramlik ránk minden, ami jó, már háromszáz esztendő óta. Különben a »Pressédnek nem is annyira az fáj, hogy van még a magyar embernek egy kis pénze, mint inkább az, hogy van még a világon magyar ember is, még nem tudott elpusztulni egészen