Az Üstökös, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-10-25 / 43. szám

510 Elszeretik az egymásét. Lügewacker levele egy bécsi lapszerkesztőhöz. Szerkesztő! Ön fenyeget, hogy fizetése­met felére reducálja. Jó. Akkor megyek vidék­re és írok a »Reform«-nak. Quitt. Az későn kelt fel, ki engem rá akar szedni. Hogy az itteni ultramontánoktól gázsit hú­zok, azt ön nem tudhatja be saját budgetjének. Különben tudom, hogy ön küldi gázsimat, tehát én is küldöm levelemet. Nagy titok! Rettenetes titok! Már meg van bukva a magyar kormány. Úgy vegye mintha a jelenlegi miniszter már mind meg­annyi bankigazgatóra lenne felváltva. »Geszt!« Tudja mi ez! — »Ehnye!« fogja rá mondani. No­llát a kettő együtt az a »gesz­tenye« amit Tisza Kálmán Csernátonyval kika­partatott a baloldaliak részére. Beszéljünk nyiltan! Tudja, én soha sem is szerettem ezeket az itteni jobboldaliaskodókat; mindig baloldali voltam, s csak azért szidtam őket, mert »was sich liebt, das necht sich.« Tegnap láttam, mikor a postáról vittek Bécsből egy kétfejű sassal pecsélt levelet Gesz­tre. Hm, nagy eset! Én már más kalapot is vettem. Nyílt dolog, hogy e napokban »titkos ér­tekezlet volt Geszten. Tisza lábbajának már vége. Nem sántikál többé, most kezd sántikálni valamiben. Tudja mit tesz ez? Más szelek fújnak. A régi vitorlákat, be kell húznunk. A baloldali kör már költözik is — új he­lyiségébe. A régi »szűk« volt. Most »tágasabb« kellett. Miért? . . . Hova költözik ? azt még nem tudhatni! Tudja, szerkesztő úr, a jobboldali klubb is ki Ha te elhódítod az én uralkodómat

Next