Az Üstökös, 1880 (23. évfolyam, 1116-1167. szám)

1880-10-10 / 1156. szám

1JL­ Y­S­T­O­K­O­S.Oktober 10. 1880. 482 m Tallérossy Zebulon levele Mindenváró Mámhoz. Tekintedezs barátom uram! De hat hogy is irhatok in mozsd maganak levelet? Hogy engedhetek in meg ászt magam­nak, hogy in ilyen tuhatrul olyan gyalogozs emberrel szoba alyak, mint kend? Pinzügyminiszter exposéja után »Náje Fráje« adot nekünk igazságot. »Latyatok magyarok, nem tutatok szipen megbecsül­­nyi Bachot, pedig milyen jó volt nektek akor, mozsd nem irzitek magatokat jól, — bezzeg mazs volt akor, oh! akor muszáj vott magatokat jól i­eznyi.« Hat nem mindig észt hirdetünk mink Apponyival? De hiszen hit izs mar benünket Szapary segitsigül. Jól van jól, csak híján. Mink azon­ban nem megyünk. Lason a maga, hogy mi­­kipen teremti meg rigi jo alapotokat. (Meles­­legyen mondva: biztosok bene vagyunk, hogy a izs tarsai nem lesznek kipesek Bachot csak megközelitenyi izs. Ara csag nihany nagyeszű ember van húzatva, kiket megneveznyi szervi­­sigünk megtiltja.) Igen, ha formulaztak volna kirizst úgy hogy ime tesik, it van tej izs kánál is, tesik, hoza alnyi egiszsigel elköltenyi, mink mar égiszen jól laktunk vele, ugyon akar talán azt kirdeznink: Ugyan kirünk alázatosan mit izs teczet mondanyi? Hanem oszt jól telük nagyon, hogy orszaggyülizst mihamar megint bezártunk egy kicsint. Ot soha kedvire nem beszilheti ki magat z ember. Kezd szolnyi valamelyikünk, hangoza rögtön job izs baloldalrul »elál,« bele beszilnek leg­­irdekesebb helyen oraczioba »nem igaz­, el­nyög utasitya rendre akor oratort, mikor bene van javaban debat­ebattaban, milyen jo­­gy vakaczioban beszilnyi a zembernek a mit tetszik! Hat osztan csag halgasanak mi rank! Maradok, alazatos szolgája Tallérossy Zebulon Erre a hétre eleget habar a „Pesti Napló“ Azt mondja, hogy: „Hónapok és évek múlnak s Tisza Kálmán még mindig miniszterelnök.“ Hogy fog még az a „Pesti Napló“ majd akkor csudálkozni, ha hónapok és évek múlnak s Tisza Kál­mán még mindig miniszterelnök lesz. * Lássa a „P. N.“ mi egy cseppet sem csudálko­­zunk, hogy „hónapok és évek múlnak s Lónyai még mindig nem miniszterelnök“ sőt majd akkor sem fo­gunk csudálkozni, ha „hónapok és évek múlnak s Lónyai még mindig nem lesz miniszterelnök.“ , I* „Mert Tisza cselekszik, ez a nyitja annak, hogy Tisza még mindig miniszterelnök“, — fakadozik to­vábbá a „P. N.“ Persze ! Hát úgy volna talán jó, hogy miután a habarék semmit sem cselekszik, ergo abból kellene kihalászni a miniszterelnököt.* „Nem természetes-e, hogy a cselekvő legyőzi a nem-cselekvőt ?“ kérdi a ,,P. N.“ Be­teremt uécse nagyon természetes. Hanem hát ha ez természetes , akkor miért cso­dálkozik azon a „P. N.“ hogy Tisza még mindig mi­niszterelnök ?* Mert eszébe juttatunk mi neki egy mesét. A gye­rek csudálkozva mutatja apjának, hogy az egér meg­rágta a papirost. Mire az apja azt felelte neki, hogy az lenne a csodálatos dolog, ha a papiros rágta volna meg az egeret.* „A nemzetek életében csak a tettek számíta­nak,“ — philosophál tovább a „P. N.“ Ugyan vetné ki, hogy hát akkor a kabarék, mely

Next